Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-08 / 103. szám

BUD­AP­EST, 1930 / TUDOMÁNYOS ÉLET MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN­­: MELLÉKLET FOLYÓIRATSZEMLE, KÖNYV­­BÍRÁLATOK, FELOLVASÁSOK TUDOMÁNYOS MOZGALMAK TUDÓSOK VI­LÁGA TÖRTÉNELEM, RÉGÉSZET, NÉPRAJZ, TERMÉSZETTUDO­MÁNYOK, ORVOSTUDOMÁNY TECHNIKA, NEVELÉSÜGY Semmelweis vagy Pasteur? • Francia részről most ismerik el először Semmelweis elsőségét­­ A magyar kultúrfölény dokumentumai kö­zött az első sorban foglal helyet Semmelweis műve. Annál kínosabban szokott bennün­ket érinteni, ha azt látjuk, hogy a franciák ■Pasteurben, a­z angolok és németek pedig­­Listerben látják az aszepszis megalapítóját és hogy a magyar Semmelweis munkájának út­törő voltát nem akarják elismerni. Eb­ben a kérdésben most a magyar tudo­­m­ányosság „diplomáciai“ küzdelmének segít­ségére jön egy cikk, amely a legnagyobb francia orvosi lapban, az orvosok tudomá­nyos és szociális kérdéseivel foglalkozó Le Siecle Médical-ban, jelent meg egy magyar szágorlóorvos, Frey István tollából. A cikk címe az első oldalon hangosan hirdeti: Sem­melweis 1847-ben Pasteur és Lister előtt, találta föl és alkalmazta az aszepszist. A tanulmányban Frey István bebizonyítja Sem­melweis tudományos munkájának elsőségét, ismerteti Semmelweis életét, beleszőve a 48-as magyar forradalmat és hangsúlyozva, hogy a magyar szabadságharc az osztrákok ellen folyt. Érdekesnek tartjuk meg annak megemlíté­sét, hogy a tanulmányait Firenzében, Bonn a/Rheinben és Párizsban folytatott és az olasz, német és francia orvosi szakirodalom­mal korrespondáló magyar fiatalember már számos alkalommal ismertette, nemzetközi te­kintélyű orvosi lapokban, saját tanulmányain kívül, a magyar orvostudománynak olyan eseményeit is, amelyek nagyszerű eredmények ugyan, de amelyeket a külföld különben leg­alább is agyonhallgat. A pszichotechnika magyar úttörője A Magyar Pszichológiai Társaság pszi­chotechnikai szakosztálya a napokban ala­kult meg és alakuló ülésén a szakosztály díszelnökévé választotta Weszely Ödön egye­temi tanárt, a bécsi Erzsébet-tudomány­­egyetem rektor magnifikuszát s az ottani tanárképző intézet elnökét. A kitüntetés és elismerés azért az úttörő munkáért érte Weszely Ödön professzort, az ismert peda­gógust, amellyel a pszichotechnika érvénye­sülését Magyarországon elősegítette és a ma­gyar egyetemek falai között az első pszicho­technikai laboratóriumot megszervezte. A Pszichológiai Társaság pszichotechnikai szakosztálya határozatáról külön meleghangú átiratban értesítette Weszely professzort, aki még az egyetemi pszichotechnikai labo­ratóriumot is megelőzőleg már a budapesti Pedagógiai Szemináriumban otthont terem­tett a modern pszichológiai kutatás igen nagyjelentőségű pszichotechnikai ágazata számára. A SZÉKELYKAPU TÖRTÉNETÉT világítja meg újabb adatokkal Visk­i Károly, a Néprajzi Múzeum tudósa az Ethnographia legújabb kö­ Árkádiából -­- LÁBÁN ANTAL, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, elkészítette egy há­romkötetes, nagyszabású lexikon tervét. A német nyelvű lexikon enciklopédiája lesz a Magyarországra vonatkozó ismereteknek és felöleli a tudományok és művészetek minden ágát. A munka szakemberek közreműködésé­vel készülő kézikönyv lesz, amely egy kül­földi könyvtárból sem hiányozhat és bizonyára megbecsülhetlen szolgálatokat fog tenni a Magyarországról szóló helyes tudományos közvélemény kialakításában. Értéktelen és nem­ olvasott propagandafüzetek helyett csakis ez ilyen hasznos és megbízható tudományos segédeszközökkel lehet külföldön elismerést szerezni a magyarság kultúrájának és törté­nelmi szerepének. Az Encyclopaedia Hun­gária munkálatai előreláthatólag már az ősz­szel megindulnak és egy éven belül befeje­zésre jutnak.B X A MAGYAR KÖNYVNAPOK legked­vesebb és legideálisabb momenturca lesz az a könyvsátor, amit az Oktogon-téren állítanak fel a fiatal írók. Ennek a sátornak rendezője Kodolányi János, aki köré a fiatal írói nemze­dék színe-java csoportosul és mindenki maga személyesen fogja árulni könyvét és el is látja azt aláírásával. A dolog lényege az, hogy ebben­­a sátorban csak olyan írói munkák kerülnek eladásra, melyeket nem kiadó, hanem maga az író adott ki. Reméljük, hogy a v­ásárló közön­ség ezt a sátort fogja a legsűrűbben felkeresni. • -­- IVÁNYI BÉLA jogtörténész „Felső- Magyarország, amely volt, van és lesz“ címmel nagyobb tanulmányt fejezett be, amely a Fel- Sádéfe történelmi magyarságát bizonyítja nagy adattömeggel és hiteles nyilatkozatokkal. A ta­nulmány válasz arra a Skultéty álnév alatt magyar nyelven megjelent cseh röpiratra, amellyel tavaly egész Magyarországot elárasz­tották és amelyre a Budapesti Hírlapban Mar­­czal Henrik felelt elsőként. Iványi válaszában a historikus pártatlanságával mutatja ki, hogy Skultéty — enyhén szólva — rossz informá­ciók és céltudatos ferdítések alapján írta meg ízléstelen förmedvényét, amelyben a Scotus Viadorok rágalmaival illeti a magyarságot. Iványi Béla tanulmánya a Széphalom-Kör ki­adásában fog megjelenni. * X REGÉNYGEOGRÁFIA? Ezt a nem ér­dektelen kérdést veti föl a „Nouvelle Revue Critique“ lapjain Maurice Serval és a „Temps“ kritikusa, Henry Bidou két hosszú hasábot szentel annak megvizsgálására, vajjon van-e valami összefüggés a talajviszonyok és a regé­nyekben szereplő vidékek között... Serval megállapítja Balzacról, hogy a házak és a belső berendezések leírásában teljesen a fantáziára bízza magát. A városok külső képe is meglehe­tősen önkényes a nagy regényírónál, a táj­leírá­sok azonban hűséges pontossággal adják vissza a mese színterét. Ezekhez a megállapításokhoz Bideu azt a hipotézist fűzi, hogy bizonyára az irodalom is olyan, mint a növényzet: vannak irodalmi szerepjátszásra kedvező talajok és vannak „terméketlen“ vidékek. Mindez a talaj­­­viszonyoktól függ... A meszes talajalakulatok gabonaneműeket hordoznak, de ezek száraz, fátlan területek. Az irodalom szintérül inkább azt a talajt választja, amely erdők és tavak hordozására alkalmas. Árnyékos és édesvizes miliőt kedvelnek az enyhe Múzsák ... (De mi­képpen volna magyarázható, hogy Petőfi köl­tészetének éltető geológiai alakulata a szikes talaj?)­­ •'­­ MÁRFFY ÖDÖN, akinek most a tavasz­­szal zárult le nagysikerű kollektív kiállítása, most fejezte be a vár egyik kis rokokó magán­­palotájának belső freskódíszét. A modern mű­vészetnek ez az egyik kiemelkedő alakja, már csak azért is vállalta ezt a modern művész számára szokatlan munkát, hogy bebizonyítsa, hogy a történelmi stílusok rekonstruálása terén is olyat lehet produkálni, ami egyrészt híven alkalmazkodik az architektúra stílusához, más­részt a modern enteriortől megkívánt dekora­tív hatást is adja. A palota felavatásakor a Márffy-féle freskóknak nagy sikere volt. • S­ZECHMEISTER LÁSZLÓ dr., a pécsi egyetem vegyészprofesszora, e hónap végén adja ki organikus chémiájának első kötetét. A szerves vegytan első modern magyar tan­könyvének szerzője Zürichben végezte tanul­mányait, azután Willstätter professzor vezetése alatt dolgozott a berlin—dobleni Kaiser Wil­helm Institut-ban. A világháború alatt 26 hó­napig volt orosz fogságban, majd a budapesti Chinoin-gyár laboratóriumát vezette. 1922— 1924-et Kopenhágában töltötte, ahonnan a pécsi egyetemre hívták meg. Hazai pedagógusi működésének érett eredménye a sajtó alatt lévő könyve­m — PIRROT zenetörténész, a Sorbonne pro­fesszora, a Henri Laurens-cég kiadásában egy nagyobb zenetörténeti sorozatot indított meg. A sorozatban, amelyhez a leghíresebb zenetör­ténészek közreműködését biztosították, egy kö­tet jut a magyarországi zene történetének is. A Magyarországról szóló monográfia megírá­sára Haraszti Emil budapesti magántanár ka­pott megbízást. Haraszti Emil kötete előre­láthatólag a jövő év folyamán jelenik meg. C ZSINKA FERENC dr. tragikus halála napján megrendítő véletlenek találkoztak a B. N­. hasábjain. Lapunk keddi számá­ban számoltunk be a Kádár Gábor hagya­tékából a Magyar Nemzeti Múzeumba került új műkincsekről. Tudósítónk megírta, hogy „a műkincseket Zsinka Ferenc dr., a Nemzeti Mú­zeum könyvtárigazgatója nézte át és elragad­tatással nyilatkozott bibliofil és művészi érté­kükről“. És ugyanabban a számban kellett hí­rül adnunk, hogy Zsinka Ferenc meghalt. Döb­benetesen ütközik ki a két tudósításból a fiatal magyar tudós elmúlásának tragikuma. * -f- EGYETEMI KÖRÖKBEN sokat beszél­nek arról a meglepő változásról, amely a vidéki egyetemek javára az utóbbi években végbe­ment. Voltak idők, mikor a vidéki egyetemek tanárai majdnem kivétel nélkül Budapestre tö­rekedtek. Ma már azonban a vidéki egyetemek körül olyan kulturális miliő alakult ki, hogy ez a Budapest felé való törekvés csökkenőben van ... Nemrégen történt, hogy egy vidéki jog­tanár köszönettel elhárította magától a buda­pesti meghívást. Ugyanez a megtiszteltetés érte legutóbb egyik természettudósunkat, aki hosz­­szas megfontolás után úgy döntött, hogy vidéki laboratóriumát nem cseréli föl a budapestivel. Van egy harmadik eset is, ami egy budapesti professzorral történt, aki szívesen elfogadta volna egy vidéki egyetem meghívását és csak barátai rábeszélésére állott el attól, hogy a­ zajos Budapestről egy csendesebb kultúr­­centrumba költözzék. Sí­non e­verő... tetében. Egykorú képekben bemutatja a tordai fejedelmi kúria 1588-ban épült kapuját, a Sza­­bács vára körül épült huszárváros nagykapuját 1498-ból, Regensburg és Linz hasonló kapuit,­­a német és székely galambbugos kapukat. Solymossy Sándor kimutatja, hogy a nép­meséinkben gyakran emlegetett kacsalábon forgó várkastély és láncon függő várkastély a magyar ősvallás emlékeit képviselik mesekin­csünkben. Madorossy László régi szüreti szo­kásokról közöl érdekes képekkel kísért tanul­mányt, Berze Nagy János néhány szólás-mondás eredetét világítja meg, Győrffy István a ké­szülő nagy szűzmonographiájának egyik feje­zetét bocsátja közre; erről az érdekes mono­­graphiáról már beszámolt a Budapesti Hírlap I ma egy heti tudományos melléklete. A Magyar Néprajzi Társaság jubiláns köte­tének ezt az új számát sok érdekes néprajzi furcsaság kerekíti ki. Fontos Önnek a pihenés! Gyermekkocsit és kert: vasbátortt Állandó Kiállítás gyermekkoc VII., Dohány utca 22. CArkád bazár­ VII. Gyár: Hollós utca 3. Telefon: József 424—11 A magyar Hohenheim Abonyi Sándor tanulmánya a létesítendő Agrár-Egyetemről Gyakorlati gazdák körében világszerte is­mert fogalom Hohenheim, Németország minta­­­szerű gazdasági főiskolája. Stuttgart közelé­ben, Württemberg szívében ugyanabban az esztendőben nyílt meg ez a fogalommá vált gazdaegyetem, amelyben a mi magyaróvári gazdasági akadémiánk megnyílt. Pazarul föl­szerelt, modern laboratóriumok, gyűjtemények és múzeumok, európai nevű professzorokkal betöltött tanszékek, terjedelmes kísérleti bir­tok, földmíves- és skertésziskola, gazdaságvegy­tani kísérleti állomás, technológiai intézet, szeszgyár, gőzsörfőző, gépkísérleti és mag­vizsgáló állomás, haltenyésztő telep, gazda­sági gép- és eszközgyár, műmalom, meteoroló­giai állomás szerves egységbe kapcsolva teszik itt teljessé az elméleti és gyakorlati gazda­képzést. A mi magyar mezőgazdasági intézményeink, Állatorvosi Főiskolánk, kísérletügyi intéze­teink, a Vetőmagvizsgáló Állomás, Földtani Intézet, Rovartani és Meteorológiai Intézet, halkísérleti, növényélet és kórtani állomásaink, Mezőgazdasági Múzeumunk hasonló jóhírűek, mint a hohenheimi gazdasági főiskola. Hogy azonban idehaza nem tudnak olyan egységes harmóniába csendülni, sem a maguk összessé­gében olyan egységes fogalommá válni, mint Hohenheim, annak szervezeti, közigazgatási okai vannak. Egy tárca keretébe tartoznak ugyan, de mégis hiányzik köztük­­a szerves­­kapocs, a közös tető. Ezen a merőben szerkezeti hibán kívánt segí­teni Hutyt­a Ferenc dr., az Állatorvosi Főis­kola világhírű rektora, amikor húsz esztendő előtt felvetette a Mezőgazdasági Egyetem gon­dolatát. Ha nem jön közbe a világháború és Trianon, nyilván régóta testet öltött volna már ennek a nagynevű professzornak és csodálatos gyakorlati érzékű tudósnak egészséges terve. Az országgyűlés felsőházának egyik tavalyi ülésén azután, mint a magyar természettudo­mányok egyik delegátusa felszólalt terve ér­dekében. A világhírű tudós szava ekkor már szélesebb szakköröket is megmozgatott Ennek a fokozódó érdeklődésnek megnyilatkozása az a nagyon figyelemreméltó füzet, amelyet Abonyi Sándor dr. egyetemi m. tanár, az Ál­latorvosi Főiskola c. nyilvános rendkívüli ta-Kir.­nára kézirat gyanánt adott ki: „M. Horthy Miklós Agrár-Egyetem“ címmel. Az utolsó fél évszázad megmutatta, milyen roppant jelentősége van az élettudomány­ok­nak a szellemi és gazdasági javak gyarapítá­sában. „Nyilvánvaló lett, — mondja a füzet szerzője, aki egy évtizede adja elő a zooló­giát az állatorvosi főiskolán , hogy az élet­től szolgáltatható javak az élet törvénysze­rűségeinek ismeretén át aknázhatók ki a leg­teljesebb mértékben.“ A német tudomány szédületes expanzióját éppen kutatóintézeteinek köszönheti, amelyek az egyetemi tan- és kutatás szabadságának elve alapján állva olyan iramban vitték elő — hogy csak egy példát idézzünk — a né­met vegy­ipart, hogy Anglia a világháború derekán komolyan megreformálta természet­­tudományi oktatását és pedig a német minta szerint. Ennek a megmozdulásnak egyik kon­krét eredménye, hogy az angol törvényhozás, különösen a gyarmati tisztviselők körében, nagyobb súlyt vet­t a természettudományos műveltségre, mint az adminisztratív ismere­tekre. Ugyanezt látjuk a holland gyarmato­kon szolgáló németalföldi polgárok kiválasz­tásában. A természettudományos kultúra régen nem jelszó már, hanem conditio sine qua non­ja minden élni akaró nemzet boldogulásának. Tisztában voltak ezzel a magyar törvényho­zás és a magyar kultuszminisztérium is, ami­kor a harmadik és negyedik magyar egyete­m­et, a debrecenit és pozsonyit, eredetileg mezőgazdasági fakultással tervezték. Hutyra Ferenc elgondolása szerint az Ag­rár-Egyetemnek három fakultása, három kara volna: mezőgazdasági, állatorvosi és erdészeti. Ez a háromkarú egyetem volna az organikus termelés központi erőtelepe, amely olyan mó­don szolgálná a magyar agrár­érdekeltséget, mint ahogyan a József-műegyetem az in­dusztriális, a Közgazdasági Egyetem pedig a merkantil ügyet szolgálja. A gondolat felvetője nem gondol így új és költséges egyetem megalapítására. Az or­szágnak ez az ötödik egyeteme voltaképpen­ régóta megvan már, egyetlen fillér költség­­többletet nem jelentene, sőt — amint mi az A­bonyi-féle füzetből látjuk — még adm­i­nisztratív téren megtakarítást is jelentene. Csak egységes tető alá kellene keretezni a három fakultásnak ma külön címeken mű­ködő intézményeit és okszerűen centralizálni kellene a földmívelésügyi tárca keretében működő kísérletügyi intézeteket. Az új egyetem alappillérei világhírű Állat­orvosi Főiskolánk, az Erdőmérnöki Főiskola, a Mezőgazdasági Múzeum és a földmívelés­ügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó különböző kísérletügyi intézetek volnának. Ebbe a gazdag és értékes intézetkomplexumba tartoznak a Földtani Intézet, amely nagyrészt ugyan inkább a soproni bányamérnöki fő­iskolával állna szoros kapcsolatban, amely azonban évtizedek óta foglalkozik a talajtan eminenter mezőgazdasági vonatkozású kérdé­seivel is. A Gabona- és Lisztkísérleti és Vető­magvizsgáló Állomás a szemtermés gyakor­lati vizsgálatát végzi; a Szőlészeti és Borászati Intézet, az Erjedéstani, a Gyógy­­növénykísérleti Állomás, a Kender- és Lentermelésügyi Intézet, a Növérny kórtani Állomás, az Állategészségügyi Intézet, a Hal­álét­tani és Szentny vízügyi Állomás, a Madár­tanér Intézet, a Selyemtenyésztési Intézet és a Méhitenyésztésügyi Kísérleti Állomás, a Ba­romfitenyésztési Kísérleti Állomás, a Gyapjú­­minősítő Intézet, a Rovartani Állomás, a Me­­teorrológiai, Bakteriológiai Intézet, a Vető­­magm­emesítő Állomás, az Országos Vegykísér­­leti Állomás, a burgonya-, dohány- és pap­rika-kísérleti állomások, a méntelepek, mező­­gazdasági mintabirtokok, mintapince, — mindezen intézetek neve is megmutatja, mennyire szerves összefüggésben állnak az agráregyetem életbevágó fontosságú problé­máival. Alig van az itt felsorolt intézetek közt egy is, amelynek vezetője és tisztikara valamelyik egyetemmel nem állna összeköttetésben. Meny­nyi tanítói en­ergia forgácsolódik így szét! Mindezt a szétforgácsolt energiát egyetlen közös, nagy cél: a magyar agrártudomány feladatainak szolgálatába lehetne és kell állí­ ^ xémjigé­nd­okozásfc|‘^, tófitálás •­­ MÉSZÁROS LÁSZLÓ, a rendkívüli te­­hetségű fiatal szobrászművész, aki alig egy éve, 22 éves korában tűnt fel kollektív, kiállításával a KÚT reprezentatív tárlatán, •újabb dicsőséget szerzett a magyar művé­­szetnek. Az ifjú mester ugyanis, iajntág

Next