Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-08 / 103. szám
BUDAPEST, 1930 / TUDOMÁNYOS ÉLET MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN: MELLÉKLET FOLYÓIRATSZEMLE, KÖNYVBÍRÁLATOK, FELOLVASÁSOK TUDOMÁNYOS MOZGALMAK TUDÓSOK VILÁGA TÖRTÉNELEM, RÉGÉSZET, NÉPRAJZ, TERMÉSZETTUDOMÁNYOK, ORVOSTUDOMÁNY TECHNIKA, NEVELÉSÜGY Semmelweis vagy Pasteur? • Francia részről most ismerik el először Semmelweis elsőségét A magyar kultúrfölény dokumentumai között az első sorban foglal helyet Semmelweis műve. Annál kínosabban szokott bennünket érinteni, ha azt látjuk, hogy a franciák ■Pasteurben, az angolok és németek pedigListerben látják az aszepszis megalapítóját és hogy a magyar Semmelweis munkájának úttörő voltát nem akarják elismerni. Ebben a kérdésben most a magyar tudományosság „diplomáciai“ küzdelmének segítségére jön egy cikk, amely a legnagyobb francia orvosi lapban, az orvosok tudományos és szociális kérdéseivel foglalkozó Le Siecle Médical-ban, jelent meg egy magyar szágorlóorvos, Frey István tollából. A cikk címe az első oldalon hangosan hirdeti: Semmelweis 1847-ben Pasteur és Lister előtt, találta föl és alkalmazta az aszepszist. A tanulmányban Frey István bebizonyítja Semmelweis tudományos munkájának elsőségét, ismerteti Semmelweis életét, beleszőve a 48-as magyar forradalmat és hangsúlyozva, hogy a magyar szabadságharc az osztrákok ellen folyt. Érdekesnek tartjuk meg annak megemlítését, hogy a tanulmányait Firenzében, Bonn a/Rheinben és Párizsban folytatott és az olasz, német és francia orvosi szakirodalommal korrespondáló magyar fiatalember már számos alkalommal ismertette, nemzetközi tekintélyű orvosi lapokban, saját tanulmányain kívül, a magyar orvostudománynak olyan eseményeit is, amelyek nagyszerű eredmények ugyan, de amelyeket a külföld különben legalább is agyonhallgat. A pszichotechnika magyar úttörője A Magyar Pszichológiai Társaság pszichotechnikai szakosztálya a napokban alakult meg és alakuló ülésén a szakosztály díszelnökévé választotta Weszely Ödön egyetemi tanárt, a bécsi Erzsébet-tudományegyetem rektor magnifikuszát s az ottani tanárképző intézet elnökét. A kitüntetés és elismerés azért az úttörő munkáért érte Weszely Ödön professzort, az ismert pedagógust, amellyel a pszichotechnika érvényesülését Magyarországon elősegítette és a magyar egyetemek falai között az első pszichotechnikai laboratóriumot megszervezte. A Pszichológiai Társaság pszichotechnikai szakosztálya határozatáról külön meleghangú átiratban értesítette Weszely professzort, aki még az egyetemi pszichotechnikai laboratóriumot is megelőzőleg már a budapesti Pedagógiai Szemináriumban otthont teremtett a modern pszichológiai kutatás igen nagyjelentőségű pszichotechnikai ágazata számára. A SZÉKELYKAPU TÖRTÉNETÉT világítja meg újabb adatokkal Viski Károly, a Néprajzi Múzeum tudósa az Ethnographia legújabb kö Árkádiából -- LÁBÁN ANTAL, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, elkészítette egy háromkötetes, nagyszabású lexikon tervét. A német nyelvű lexikon enciklopédiája lesz a Magyarországra vonatkozó ismereteknek és felöleli a tudományok és művészetek minden ágát. A munka szakemberek közreműködésével készülő kézikönyv lesz, amely egy külföldi könyvtárból sem hiányozhat és bizonyára megbecsülhetlen szolgálatokat fog tenni a Magyarországról szóló helyes tudományos közvélemény kialakításában. Értéktelen és nem olvasott propagandafüzetek helyett csakis ez ilyen hasznos és megbízható tudományos segédeszközökkel lehet külföldön elismerést szerezni a magyarság kultúrájának és történelmi szerepének. Az Encyclopaedia Hungária munkálatai előreláthatólag már az őszszel megindulnak és egy éven belül befejezésre jutnak.B X A MAGYAR KÖNYVNAPOK legkedvesebb és legideálisabb momenturca lesz az a könyvsátor, amit az Oktogon-téren állítanak fel a fiatal írók. Ennek a sátornak rendezője Kodolányi János, aki köré a fiatal írói nemzedék színe-java csoportosul és mindenki maga személyesen fogja árulni könyvét és el is látja azt aláírásával. A dolog lényege az, hogy ebbena sátorban csak olyan írói munkák kerülnek eladásra, melyeket nem kiadó, hanem maga az író adott ki. Reméljük, hogy a vásárló közönség ezt a sátort fogja a legsűrűbben felkeresni. • -- IVÁNYI BÉLA jogtörténész „Felső- Magyarország, amely volt, van és lesz“ címmel nagyobb tanulmányt fejezett be, amely a Fel- Sádéfe történelmi magyarságát bizonyítja nagy adattömeggel és hiteles nyilatkozatokkal. A tanulmány válasz arra a Skultéty álnév alatt magyar nyelven megjelent cseh röpiratra, amellyel tavaly egész Magyarországot elárasztották és amelyre a Budapesti Hírlapban Marczal Henrik felelt elsőként. Iványi válaszában a historikus pártatlanságával mutatja ki, hogy Skultéty — enyhén szólva — rossz információk és céltudatos ferdítések alapján írta meg ízléstelen förmedvényét, amelyben a Scotus Viadorok rágalmaival illeti a magyarságot. Iványi Béla tanulmánya a Széphalom-Kör kiadásában fog megjelenni. * X REGÉNYGEOGRÁFIA? Ezt a nem érdektelen kérdést veti föl a „Nouvelle Revue Critique“ lapjain Maurice Serval és a „Temps“ kritikusa, Henry Bidou két hosszú hasábot szentel annak megvizsgálására, vajjon van-e valami összefüggés a talajviszonyok és a regényekben szereplő vidékek között... Serval megállapítja Balzacról, hogy a házak és a belső berendezések leírásában teljesen a fantáziára bízza magát. A városok külső képe is meglehetősen önkényes a nagy regényírónál, a tájleírások azonban hűséges pontossággal adják vissza a mese színterét. Ezekhez a megállapításokhoz Bideu azt a hipotézist fűzi, hogy bizonyára az irodalom is olyan, mint a növényzet: vannak irodalmi szerepjátszásra kedvező talajok és vannak „terméketlen“ vidékek. Mindez a talajviszonyoktól függ... A meszes talajalakulatok gabonaneműeket hordoznak, de ezek száraz, fátlan területek. Az irodalom szintérül inkább azt a talajt választja, amely erdők és tavak hordozására alkalmas. Árnyékos és édesvizes miliőt kedvelnek az enyhe Múzsák ... (De miképpen volna magyarázható, hogy Petőfi költészetének éltető geológiai alakulata a szikes talaj?) •' MÁRFFY ÖDÖN, akinek most a tavaszszal zárult le nagysikerű kollektív kiállítása, most fejezte be a vár egyik kis rokokó magánpalotájának belső freskódíszét. A modern művészetnek ez az egyik kiemelkedő alakja, már csak azért is vállalta ezt a modern művész számára szokatlan munkát, hogy bebizonyítsa, hogy a történelmi stílusok rekonstruálása terén is olyat lehet produkálni, ami egyrészt híven alkalmazkodik az architektúra stílusához, másrészt a modern enteriortől megkívánt dekoratív hatást is adja. A palota felavatásakor a Márffy-féle freskóknak nagy sikere volt. • SZECHMEISTER LÁSZLÓ dr., a pécsi egyetem vegyészprofesszora, e hónap végén adja ki organikus chémiájának első kötetét. A szerves vegytan első modern magyar tankönyvének szerzője Zürichben végezte tanulmányait, azután Willstätter professzor vezetése alatt dolgozott a berlin—dobleni Kaiser Wilhelm Institut-ban. A világháború alatt 26 hónapig volt orosz fogságban, majd a budapesti Chinoin-gyár laboratóriumát vezette. 1922— 1924-et Kopenhágában töltötte, ahonnan a pécsi egyetemre hívták meg. Hazai pedagógusi működésének érett eredménye a sajtó alatt lévő könyvem — PIRROT zenetörténész, a Sorbonne professzora, a Henri Laurens-cég kiadásában egy nagyobb zenetörténeti sorozatot indított meg. A sorozatban, amelyhez a leghíresebb zenetörténészek közreműködését biztosították, egy kötet jut a magyarországi zene történetének is. A Magyarországról szóló monográfia megírására Haraszti Emil budapesti magántanár kapott megbízást. Haraszti Emil kötete előreláthatólag a jövő év folyamán jelenik meg. C ZSINKA FERENC dr. tragikus halála napján megrendítő véletlenek találkoztak a B. N. hasábjain. Lapunk keddi számában számoltunk be a Kádár Gábor hagyatékából a Magyar Nemzeti Múzeumba került új műkincsekről. Tudósítónk megírta, hogy „a műkincseket Zsinka Ferenc dr., a Nemzeti Múzeum könyvtárigazgatója nézte át és elragadtatással nyilatkozott bibliofil és művészi értékükről“. És ugyanabban a számban kellett hírül adnunk, hogy Zsinka Ferenc meghalt. Döbbenetesen ütközik ki a két tudósításból a fiatal magyar tudós elmúlásának tragikuma. * -f- EGYETEMI KÖRÖKBEN sokat beszélnek arról a meglepő változásról, amely a vidéki egyetemek javára az utóbbi években végbement. Voltak idők, mikor a vidéki egyetemek tanárai majdnem kivétel nélkül Budapestre törekedtek. Ma már azonban a vidéki egyetemek körül olyan kulturális miliő alakult ki, hogy ez a Budapest felé való törekvés csökkenőben van ... Nemrégen történt, hogy egy vidéki jogtanár köszönettel elhárította magától a budapesti meghívást. Ugyanez a megtiszteltetés érte legutóbb egyik természettudósunkat, aki hoszszas megfontolás után úgy döntött, hogy vidéki laboratóriumát nem cseréli föl a budapestivel. Van egy harmadik eset is, ami egy budapesti professzorral történt, aki szívesen elfogadta volna egy vidéki egyetem meghívását és csak barátai rábeszélésére állott el attól, hogy a zajos Budapestről egy csendesebb kultúrcentrumba költözzék. Sínon everő... tetében. Egykorú képekben bemutatja a tordai fejedelmi kúria 1588-ban épült kapuját, a Szabács vára körül épült huszárváros nagykapuját 1498-ból, Regensburg és Linz hasonló kapuit,a német és székely galambbugos kapukat. Solymossy Sándor kimutatja, hogy a népmeséinkben gyakran emlegetett kacsalábon forgó várkastély és láncon függő várkastély a magyar ősvallás emlékeit képviselik mesekincsünkben. Madorossy László régi szüreti szokásokról közöl érdekes képekkel kísért tanulmányt, Berze Nagy János néhány szólás-mondás eredetét világítja meg, Győrffy István a készülő nagy szűzmonographiájának egyik fejezetét bocsátja közre; erről az érdekes monographiáról már beszámolt a Budapesti Hírlap I ma egy heti tudományos melléklete. A Magyar Néprajzi Társaság jubiláns kötetének ezt az új számát sok érdekes néprajzi furcsaság kerekíti ki. Fontos Önnek a pihenés! Gyermekkocsit és kert: vasbátortt Állandó Kiállítás gyermekkoc VII., Dohány utca 22. CArkád bazár VII. Gyár: Hollós utca 3. Telefon: József 424—11 A magyar Hohenheim Abonyi Sándor tanulmánya a létesítendő Agrár-Egyetemről Gyakorlati gazdák körében világszerte ismert fogalom Hohenheim, Németország mintaszerű gazdasági főiskolája. Stuttgart közelében, Württemberg szívében ugyanabban az esztendőben nyílt meg ez a fogalommá vált gazdaegyetem, amelyben a mi magyaróvári gazdasági akadémiánk megnyílt. Pazarul fölszerelt, modern laboratóriumok, gyűjtemények és múzeumok, európai nevű professzorokkal betöltött tanszékek, terjedelmes kísérleti birtok, földmíves- és skertésziskola, gazdaságvegytani kísérleti állomás, technológiai intézet, szeszgyár, gőzsörfőző, gépkísérleti és magvizsgáló állomás, haltenyésztő telep, gazdasági gép- és eszközgyár, műmalom, meteorológiai állomás szerves egységbe kapcsolva teszik itt teljessé az elméleti és gyakorlati gazdaképzést. A mi magyar mezőgazdasági intézményeink, Állatorvosi Főiskolánk, kísérletügyi intézeteink, a Vetőmagvizsgáló Állomás, Földtani Intézet, Rovartani és Meteorológiai Intézet, halkísérleti, növényélet és kórtani állomásaink, Mezőgazdasági Múzeumunk hasonló jóhírűek, mint a hohenheimi gazdasági főiskola. Hogy azonban idehaza nem tudnak olyan egységes harmóniába csendülni, sem a maguk összességében olyan egységes fogalommá válni, mint Hohenheim, annak szervezeti, közigazgatási okai vannak. Egy tárca keretébe tartoznak ugyan, de mégis hiányzik köztüka szerveskapocs, a közös tető. Ezen a merőben szerkezeti hibán kívánt segíteni Hutyta Ferenc dr., az Állatorvosi Főiskola világhírű rektora, amikor húsz esztendő előtt felvetette a Mezőgazdasági Egyetem gondolatát. Ha nem jön közbe a világháború és Trianon, nyilván régóta testet öltött volna már ennek a nagynevű professzornak és csodálatos gyakorlati érzékű tudósnak egészséges terve. Az országgyűlés felsőházának egyik tavalyi ülésén azután, mint a magyar természettudományok egyik delegátusa felszólalt terve érdekében. A világhírű tudós szava ekkor már szélesebb szakköröket is megmozgatott Ennek a fokozódó érdeklődésnek megnyilatkozása az a nagyon figyelemreméltó füzet, amelyet Abonyi Sándor dr. egyetemi m. tanár, az Állatorvosi Főiskola c. nyilvános rendkívüli ta-Kir.nára kézirat gyanánt adott ki: „M. Horthy Miklós Agrár-Egyetem“ címmel. Az utolsó fél évszázad megmutatta, milyen roppant jelentősége van az élettudományoknak a szellemi és gazdasági javak gyarapításában. „Nyilvánvaló lett, — mondja a füzet szerzője, aki egy évtizede adja elő a zoológiát az állatorvosi főiskolán , hogy az élettől szolgáltatható javak az élet törvényszerűségeinek ismeretén át aknázhatók ki a legteljesebb mértékben.“ A német tudomány szédületes expanzióját éppen kutatóintézeteinek köszönheti, amelyek az egyetemi tan- és kutatás szabadságának elve alapján állva olyan iramban vitték elő — hogy csak egy példát idézzünk — a német vegyipart, hogy Anglia a világháború derekán komolyan megreformálta természettudományi oktatását és pedig a német minta szerint. Ennek a megmozdulásnak egyik konkrét eredménye, hogy az angol törvényhozás, különösen a gyarmati tisztviselők körében, nagyobb súlyt vett a természettudományos műveltségre, mint az adminisztratív ismeretekre. Ugyanezt látjuk a holland gyarmatokon szolgáló németalföldi polgárok kiválasztásában. A természettudományos kultúra régen nem jelszó már, hanem conditio sine qua nonja minden élni akaró nemzet boldogulásának. Tisztában voltak ezzel a magyar törvényhozás és a magyar kultuszminisztérium is, amikor a harmadik és negyedik magyar egyetemet, a debrecenit és pozsonyit, eredetileg mezőgazdasági fakultással tervezték. Hutyra Ferenc elgondolása szerint az Agrár-Egyetemnek három fakultása, három kara volna: mezőgazdasági, állatorvosi és erdészeti. Ez a háromkarú egyetem volna az organikus termelés központi erőtelepe, amely olyan módon szolgálná a magyar agrárérdekeltséget, mint ahogyan a József-műegyetem az indusztriális, a Közgazdasági Egyetem pedig a merkantil ügyet szolgálja. A gondolat felvetője nem gondol így új és költséges egyetem megalapítására. Az országnak ez az ötödik egyeteme voltaképpen régóta megvan már, egyetlen fillér költségtöbbletet nem jelentene, sőt — amint mi az Abonyi-féle füzetből látjuk — még adminisztratív téren megtakarítást is jelentene. Csak egységes tető alá kellene keretezni a három fakultásnak ma külön címeken működő intézményeit és okszerűen centralizálni kellene a földmívelésügyi tárca keretében működő kísérletügyi intézeteket. Az új egyetem alappillérei világhírű Állatorvosi Főiskolánk, az Erdőmérnöki Főiskola, a Mezőgazdasági Múzeum és a földmívelésügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó különböző kísérletügyi intézetek volnának. Ebbe a gazdag és értékes intézetkomplexumba tartoznak a Földtani Intézet, amely nagyrészt ugyan inkább a soproni bányamérnöki főiskolával állna szoros kapcsolatban, amely azonban évtizedek óta foglalkozik a talajtan eminenter mezőgazdasági vonatkozású kérdéseivel is. A Gabona- és Lisztkísérleti és Vetőmagvizsgáló Állomás a szemtermés gyakorlati vizsgálatát végzi; a Szőlészeti és Borászati Intézet, az Erjedéstani, a Gyógynövénykísérleti Állomás, a Kender- és Lentermelésügyi Intézet, a Növérny kórtani Állomás, az Állategészségügyi Intézet, a Haláléttani és Szentny vízügyi Állomás, a Madártanér Intézet, a Selyemtenyésztési Intézet és a Méhitenyésztésügyi Kísérleti Állomás, a Baromfitenyésztési Kísérleti Állomás, a Gyapjúminősítő Intézet, a Rovartani Állomás, a Meteorrológiai, Bakteriológiai Intézet, a Vetőmagmemesítő Állomás, az Országos Vegykísérleti Állomás, a burgonya-, dohány- és paprika-kísérleti állomások, a méntelepek, mezőgazdasági mintabirtokok, mintapince, — mindezen intézetek neve is megmutatja, mennyire szerves összefüggésben állnak az agráregyetem életbevágó fontosságú problémáival. Alig van az itt felsorolt intézetek közt egy is, amelynek vezetője és tisztikara valamelyik egyetemmel nem állna összeköttetésben. Menynyi tanítói energia forgácsolódik így szét! Mindezt a szétforgácsolt energiát egyetlen közös, nagy cél: a magyar agrártudomány feladatainak szolgálatába lehetne és kell állí ^ xémjigéndokozásfc|‘^, tófitálás • MÉSZÁROS LÁSZLÓ, a rendkívüli tehetségű fiatal szobrászművész, aki alig egy éve, 22 éves korában tűnt fel kollektív, kiállításával a KÚT reprezentatív tárlatán, •újabb dicsőséget szerzett a magyar művészetnek. Az ifjú mester ugyanis, iajntág