Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

r 1930. május 1, csütörtök B.H. napról a másikra létesíteni. Én már többízben kifejtettem, hogy a vámtarifánál revízióra van szükség, és több ízben hangsúlyoztam, hogy tbben az arányban a kezdeményező lépések megtörténtek. Ismétlem, hogy ha ebben a tekintetben késedelem van, akkor ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mi napig sem tudjuk, hogy a mezőgazdasági érdekeltségek milyen vámtételek revíziójára helyezik elsősorban a súlyt. Rasasy Károly: Nem az érdekképviseletek, hanem a kormány dolga ez! Bethlen István gróf miniszterelnök: Éppen ez ellenzék támadta a kormányt, hogy tíz érdekképviseletek meghallgatása nélkül kíván egyes kérdéseket megoldani. Mi ezekben a kérdésekben az érdekképviseleteket kívánjuk elsősorban meghallgatni és csodálom, hogy éppen az ellenzék az, amely figyelmen kívül akarja hagyatni az érdekképviseletek kívánsgait.Zaj a jobboldalon és a középen.) export ! A meztőgazdasági export fejlesztése . Azt mondja Gaal Gaston, hogy mi szoktattuk le a külföldi vevőket, hogy magyar mezőgazdasági cikkeket vásároljalndik. Ezzel a szemrehányással miniket nem illethet senki. Az utolsó években a kormány törekvése arra irányult, hogy a mezőgazdasági exportot fejlessze, támogassa és elősegítse. Ebben a tekintetben minden eszmét és gondolatot, amelyet fölvetettek vagy előterjesztettek,, a kormány beható megvizsgálás tárgyává tett és az az eredmény, hogy kereskedelmi mérlegünk passzivitása jórészt megszűnt, nemcsak a behozatal csökkent és évsek, hanem elsősorban az export fejlesztésének tudhatták be.• E tekintetben nem lehet tehát a kormánynak szemrehányást tenni. Képviselőtársam hivatkozott egy osztrák miniszter nyilatkozatára, hogy Ausztria részéről bizonyos ajánlatot tettek volna nekünk mezőgazdasági terményeinkre vonatkozóan és azt mi füveimen kívül hagytuk. Gaal Gaston: Egy magyar folyóirat részletesen közölte az ajánlatot! Bethlen István gróf miniszterelnök: Ilyen ajánlatról nekem tudomásom nincs. Ha a képviselő úr ismertetni fogja, úgy abban a helyzetben leszek, hgoy válaszolhassak. Ismétlem azonban, hogy ilyen ajánlatról tudomásom nincs és ha az ajánlatot valóban megtették volna, úgy a magyar kormány valóban meg is vizsgálta volna. r ■ A vasúti tarifa revíziója . JAhnSiszteneráCEeziffátí a vasúti tarifális kérdésekről szólt. Gaál Gaston bizonyos anomáliákról beszélt és felhozta, hogy a Romániából behozott fa olcsóbb, mint az ország egyik részéről a másikra szállított fa. Tudom, hogy voltak anomáliák a tranzitáttarifánál és bizonyos fokig olcsóbbak ezek a tarifák, mint az ország belső területeiről szállított favitel"díja. E tekintetben is intézkedtünk, hogy ezek az anomáliák kiküszöböltessenek. A tranzitóforgalomra azonban az ország rá van szorulva, mert, ha Románia exportálni akar, akkor a cseh és jugoszláv vonalak is rendelkezésre állanak, és ha lehetetlenné tesszük, hogy tranzitáljanak olyan tarifa életbeléptetésével, amellyel nem tudunk konkurálni, ebben az esetben elveszítjük a tranzitó forgalmat anélkül, hogy abból az országnak hasza volna. — A kormány intézkedett az iránt, hogy a vasúti tarifákat revízió alá vegyék és a nem kedvező jelenségek megszűnjenek. — Amennyiben a képviselő úr bebizonyítja, hogy ilyen kedvezőtlen tarifák léteznek, legyen meggyőződve, hogy intézkedni fogok, hogy ezek az anomáliák megszűnjenek. A magam részéről is helytelennek tartanám, ha a budapesti vagy zalamegyei fa a szállítási tarifa folytán drágább lenne, mint a romániai fa. Azt mondta végül képviselőtársam, hogy az összeférhetetlenségi törvény nem szorul revízióra, csupán helyesen kell végrehajtani. Ebben teljesen igazat adok. Az összeférhetetlenségi törvény végrehajtása a Ház autonómiájának integráns részét alkotja. Mindenkinek joga van minden esetben felszólalni és megtenni bejelentését. Legyen meggyőződve képviselőtársam, hogy ennek sohasem állottam útját — nem is lehetne — és a magam részéről csak helyeselni tudom, hogy ha vevonak összeférhetetlenségi esetek, azok megszűnjenek. ( Helyeslés.) — Ami azt illeti, hogy a legtöbb összeférhetetlenséget maga a kormány teremtette meg a választási törvénnyel, amely lehetővé tette tisztviselők megválasztását, ebben a részben nagy tévedésben van a képviselő úr. Cször József: A Friedrich-kormány csinálta ! Bethlen István gróf miniszterelnök: A forradalom után a Friedrich-kormány volt az, amely mint első intézkedett ebben az irányban. Méltóztassék tisztelt képviselőtársamnak ezt tudomásul venni. A miniszterelnök beszédétélénk éljenzés és taps fogadta.) Zoszima atya ugyanis nem ismerte föl Krisztust. A késő idő ellenére is elküldte tehát az asszonyt, megvendégelte Krisztust és az egész éjszakát jámbor és Istenbe merült beszélgetéssel töltöttek. Krisztus másnap Zoszima atya áldását kérte és ő is eltávozott. De még az erdőben fölvette a remete alakját és az ő képében járta tovább Oroszországgal vált. Azonban semmi jót sem cselekedett s nem Isten bölcsességét hirdette, hanem az emberét szavait vette ajkára, irgalmat nem gyakorolván, a gazdagokhoz tért be, velük vendégeskedett és megvetette az alázatosakat. E miatt csakhamar híre terjedt, hogy Zoszima atyát elhagyta Isten és ő az ördög szolgálatába szegődött. A hír eljutott Zoszima atya fülébe is. Haragra gerjedt s tüstént útnak indult, hogy megkeresse az idegent, kérdőre vonjaés megátkozza Isten átkával gonosz cselekedeteiért. Azonban sehogysem tudta utolérni. Ahány faluba csak beért, mindenütt ott járt már előtte Krisztus, őt pedig hidegen fogadták, gonosz híréhez méltóan szidalmazták. Zoszima atya haragja még nagyobb lett, megrótta az embereket hiszékenységükért és a kételkedésért, mellyel az ő szentségét illették; képmását pedig, aki az ő nevét vette fel, a pokol küldöttjének, hazudozó szélhámosnak nevezte. De az emberek nem hittek neki, kikenegették falujukból és felszólították, hogy ne térjen jobbé vissza közéjük. Zoszima atya ezért lánszünet után CzettlerJenő alelnök 3 órakor nyitotta meg az ülést. Gáspárffy Elemér a gazdasági bajok enyhítésére a mezőgazdaság átszervezését és az iparosítás megindítását tartja szükségesnek. Igazságosan kell elosztani szerény anyagi eszközeinket. Az állam és a városok ne igyekezzenek olyan vállalatokat létesíteni közpénzeken, amelyekkel konkurrenciát csinálnak az adófizető polgároknak. Megállapítja, hogy a főváros életében voltak olyan visszásságok, amelyek méltán keltenek visszatelzést. Nagy hibákat lát az üzemek vezetésében. A Beszkárt 14 személyi autót tart, a vezérigazgatónak á goló haraggal, átkozódva ment tovább, így járta be egész Oroszországot. Zoszima atya végül is a világ csúfja lett, ruháját megtépték, szakállát leköpdösték kövekkel dobálták. De ő egyre tovább kereste Krisztust, nem bánta már ,a szidalmakat, csak vele akart beszélni minden áron, hogy meggyőzze gonoszságáról, vagy leboruljon előtte s megkérje őt, legyen irgalommal hozzá. Mély búbánatba esett és szüntelenül Istennek ezen rámért büntetésén gondolkozott. Hallgatagon tűrte a bántalmakat, istállókban vagy a szabad ég alatt hált, áldást mondott, ha megtagadták tőle az alamizsnát és szó nélkül ment tovább, amikor elkergették a falvakból. Lába kérges lett az úttalan utakon, ruhája rongyokban lógott le róla, szakállába bogáncs és szamártövis ragadt. És amikor Oroszország legtávolabbi zúgába ért és a falu csúfjára gyermekek és asszonyok gúnnyal, ütéssel, szitkokkal halmozták el. Zoszima atya leborult a porba előttük, megcsókolta a földet és így szólt: — Helyesen cselekedtek így velem! Méltatlan szolgája vagyok Istennek, mert dicsőséget kerestem az alázatosságban és a magam hiúságát Isten bölcseségében. De az ő szeretett határtalan, fölkeresett engem és megoktatott. Azzal fölkelt és hálákat adva visszatért barlangjába. — Így szól Zoszima atya története, galambocskáim, vagyis inkább Krisztusé és a miénk, mert ő mindig előttünk jár és nekünk arra kell tönkednünk, hogy megelőzzük őt. 136.000 pengő jövedelme van, a helyettesvezérigazgatónak 71.200 pengő, vagyis annnyi, mint a kereskedelmi minisztérium műszaki osztályában lévőknek összesen. A 30 igazgatónak fejenként 40—50.000 pengő fizetése van, ugyanakkor 81 diplomás munkája volt a vállalatnak. A kormány egyszakaszos törvénnyel semmisítse meg azokett a szerződéseket, amelyek a társadalom nyugodtságát méltán kavarják fel. A bécsi villamos és autóbuszüzemnél a vezérigazgató 4000 sillinget kap, a vállalatnak csak öt szakosztálya van és 48 tisztviselője. Szóvétkszi, hogy az Élelmiszerüzemben az árak drágábbak, mint a többi kereskedelmi árak. Hogy mégis prosperálni tud az Élelmiszerüzem, annak az az oka, mert versenytárgyalások kiírása nélkül szípja meg a kórházi) szállításokat. Nem célja, hogy ok nélkül támadjon hazai intézményeket, de a legelső felszólalása a fővárosi fizetésekről őt igazolta, bár akkoriban sokan támadták érte. Kifogásolja, hogy közpénzekért mennek külföldre a tisztviselők. Gáspárdy Elemér: Az erők összefogásával kell az országból a visszásságokat kiirtani, mert erre szüksége van az ország nyugalmának. A költségvetést elfogadta. ! A hadikárosultakért Jánossy Gábor nem egyes embereket hibáztat a mammutfizetésekkel kapcsolatban, hanem azokat a szerveket, amelyek ezeket a nagy fizetéseket megszavazzák. A mai körülmények között a racionalizálást végrehajtani nem lehet. Nem pedig azért, mert a törvények és rendeletek szövevénye megnehezíti a hatóságok dolgát. Szóváteszi ez rokkantak és hadiözvegyek nyomorú helyzetét. Ismerteti a rokkant- és árva járadéko Mammuth-fizetések a fővárosi üzemeknél Magyarországnak barátokra van szüksége A költségvetési vitában Láng Boldizsár báró a középeurópai gazdasági viszonyok tarthatatlanságára mutatott rá, amely a páneurópai mozgalom megerősödését eredményezte. Ma még ez utópia, de eljöhet az ideje annak, hogy Európa több állama szagos gazdasági összeköttetésbe fog lépni. Kétségtelen, hogy ma a gazdasági kérdések állanak az érdeklődés, középpontjában és a jövőben az a legfontosabb feladat, hogy a gazdasági élet alapjait megszilárdítsuk. Magyarországnak is gazdasági szerződéseket kell kötnie az európai államokkal, hogy a gazdasági együttműködés váltsa fel a háborús atmoszférát. Nagy hálával emlékszik meg Olaszországról, amely elsőnok nyújtotta Magyarország felé baráti kezét. (Zajos helyeslés a jobboldalon, hosszasan éljenzik Olaszét,rszágot és Mussolinit.) A jelenlegi politikai kapcsolatoknak feltétlen híve, de a többi államokkal, is barátságos viszonyt kell létesíteni, elsősorban azzal a nagyhatalommal, amely ma elsőrangú szerepet visz az európai politikában. Azelőtt kevés embert érdekelt a külpolitika, ma azonban a külpolitikai kérdések mindinkább előtérbe tolulnak és közérdeklődésre tartanak számot. A kisállamoknak alkalmazkodnia kell a változott viszonyokhoz és nekünk igyekeznünk kell minél több barátot szerezni. A kapcsolatok megteremtéséhez hosszabb időre van szükség, de az eredményeknek nem szabad elmaradni. A felveendő külföldi kölcsönt kizáróan a gazdasági élet felfrissítésére szabad felhasználni és abban a reményben, hogy a kormány ezt a kérdést is sikerrel oldja meg, a költségvetést elfogadja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Jókay-Ihász Miklós a mezőgazdasági termelés problémáival foglalkozott. Megállapította, hogy a kivitelünk emelkedett ugyan, de az áruérték nem felel meg annak az öszszegnek, amelyeket hasonló cikkekért az előző években kapott a gazdaközönség. A gazda súlyosan érzi a gabonahatáridőüzlet átrontó hatását és ezért szükséges a kormány hathatós beavatkozása a tőzsdei spekulációba. A kiviteli jegyrendszer bevezetését és a közraktáraiknak szövetkezeti alapon való létesítését sürgeti. A kartelkérdést, bármilyen kényes is azt meg kell oldani. Kifogásolta, hogy a pénzintézetek az elmúlt évben éppen az aratás idején mondták fel a kölcsönöket, ami súlyos károkat okozott a gazdáknak. Örömmel üdvözli a kormánynak azt a szándékát, hogy a mezőgazdaság részére hosszúlejáratú hiteleket fog biztosítani. A költségvetést elfogadja. (Helyeslés.) Az elnök ezután a vitát megszakította és ebédszünetet rendelt el, hat, amelyek a külföldi nem győztes államot járadékai mellett messze elmaradnak. Idézi Gaal Gaszton adatait a plutokrácia jövedelméről és adózási viszonyairól. A tízezer pen-agenel nagyobb jövedelműeknek sietniök kellene a hadikárosultak megsegítésére s ezzel a társadalmi úton lehetne igen sok kívánságot kielégíteni. A Társadalombiztosító bajait a munkanélküliség idézte elő, mert a munkanélküliek ellátását vállalta a Társadalombiztosító a táppénzek kiutalásával. Nem helyesli a középfokú iskolák hármas irányát, hanem jobbnak tartja a régi humo- rusztikus és reál középiskolák rendszerét. A teljes tanszabadságnak a híve. Ezután az öszszeférhetetlenség kérdéséről szólott. Helyes volna, ha köteleznék a képviselőket a mellékfoglalkozások bejelentésére. A kartelkérdés rendezésére törvényjavaslatot sürget. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Már készen van! Jánossy Gábor végül Gyóni Géza, a világháború egyetlen nagy költője hamvainak hazahozatalára szólította föl a Házat és Rákóczi Ferenc fejedelem rodostói házának helyreállítását sürgette. A költségvetést el fogadta. A falu panaszai Gyulay Sándor szűzbeszédében az adókivetés módszereiről beszélt. Egységes adós vallomást bevezetést sürget. A községi jegyzők túlterheltségét teszi szóvá, s kifogásolja a jegyzők gyakori megbírságolását. Ismerteti a községi útállapotokat és fontosnak tartja a községi utaknak a megyei utakba való bekapcsolását. A közmunkákra fordítandó községi pénzeket elsősorban útépítésre kell fordítani. A falu közigazgatásának bajait ismertette ezután nagy tapasztalati tudással. A jegyzők számára nagyobb hatáskört és mozgási lehetőséget sürget, de nagyobb ellenőrzést is. A nyolcosztályú elemi iskolázás általános és hozzáférhető bevezetését tartja szükségesnek. A költségvetést elfogadta. Az ifjúság problémája Kócsán Károly behatóan bírálta a takarékossági törekvéseket. Az állami adminisztrációt nem szabad ridegen visszafejleszteni, mert ezáltal esetleg az emberek ezreit döntik nyomorba. Az egyetemek ontják a diplomás embereket. Egy ifjú tömeg áll előttünk és dörömböl az élet kapuján s helyet követel magának. Szervezetekbe tömörülve keresi a problémák megoldását, de igen sokan vannak már, akik felforgat törekvéseknek adják bérbe tudásukat. Számolni kell ezzel az ifjúsággal, mert ha letérne a nemzeti gondolat útjáról, akkor nagy veszedelem vár a társadalomra. A fizikai munkanélküliség is erősen fenyeget. Helyes a takarékosság, de vannak követelések, melyeket ki kell elégíteni. Szociálpolitikai intézményeket sürgetnek. Sokkal helyesebb azonban, ha olyan állapotokat teremtünk, amelyekben minél kevesebb szociálpolitikai intézményre van szükség. Ezután az agrárválságról beszélt s a termelés és értékesítés problémájával foglalkozott. Elítéli a szövetkezetek ellen irányuló támadásokat, viszont az álszövetkezeteket ki kell irtani. Helyesnek tartaná, ha új földbirtokreform-tervezettel jönne a kormány, hogy a kisembereik is földhöz jussanak. A terményekkel fizetett tisztviselők helyzetért sürgősen változtatni kell. A költségvetést el fogadta. Czettler Jenő alelnök ezután a vitát megszakította és javaslatára a Ház elhatározta, hogy holnap, május 1-én folytatják a költségvetés általános vitáját. A belügyminiszter intelme a szocialista párthoz Ezután Leitovszky Béla belügyminiszter emelkedett szólásra. — A Népszava mai számában, — kezdte a belügyminiszter, — vezércikk jelent meg, amely néma tüntetésre hívja fel a munkásságot. Erre való tekintettel, de különösen a szélsőséges elemeknek az utóbbi időben tapasztalható megmozdulása és tüntetései miatt nem vagyok még abban a helyzetben, hogy a munkásság részére a május elsejei gyűléseket és felvonulást megengedjem. Az utóbbi időben tapasztalható megmozdulások és felforgató törekvések és a szétszórt röpcédulák azt mutatták, hogy a felforgatók nem vörös májusi, hanem véres májust akarnak rendezni úgy a fővárosban, mint a vidéken. Mindezek figyelembevételével az összes szükséges intézkedéseket megtettem arra vonatkozóan, hogy a társadalmi rend és vagyonbiztonság megóvása céljából a szükséges karhatalom álljon rendelkezésre, amelynek a legcsekélyebb felforgató törekvéssel szemben is kötelességévé tettem . s