Budapesti Hírlap, 1932. április (52. évfolyam, 73-95. szám)

1932-04-01 / 73. szám

1932. ÁPRILIS 1, PÉNTEK B* 11* A Ceske Slovo többre tartja a magyarokat és németeket a­­ cseheknél PRÁGA, márc. 31. A Benes-féle Ceske Slovo nagyon nyomott hangu­tú cikket írt, amelyben a cseh­szlovák nemzet önbizalmát iparkodik felkelteni. Azt írja, hogy a csehszlovákok — egyesek és ném­­ét — elvesztették önbizalmukat. Ha összeha­sonlítjuk magunkat a magyarokkal, osztrákok­kal, vagy a németekkel, oly nemzetekkel, ám e­neknek okuk volna önsanyargatásra, mert a h­áború elvette országaikat, aggodalmaskodnunk kell, mert a szellemi állapot összehasonlítása ,a mi rovásunkra üt ki. Van ezekben a nemze­tekben valami, amit csodálnunk kell. Van ben­nük energia, melyet senkivel és semmivel le­győzni nem lehet és van bennük szívósság, amelyet irigyelünk tőlük. Mondjuk meg mind­járt, hogy összes szomszédainkban több az ál­lamalkotás, mint bennünk. Akár megcsonkított, akár gyönge, akár a­­kimerülés szélén álló állam, de az ő államuk, ez a magyar és germán állami gondolat, amelyért szükség esetén ismét valamennyien együtt mennének a harcba. Az államiságnak ily magasztos érzete belőlünk na­­gyobbára hiányzik. Kilenc halottja van a zágrábi robbanásnak ZÁGRÁB, márc. 31. A zágrábi tűzkatasztrófa halálos áldozatainak száma kilencre emelkedett, mivel az épület rom­jai alatt még négy megszenesedett holttestet ta­láltak. Csupán két halott személyazonosságát si­került megállapítani, mert a többi felismerhetet­­lenné vált. A halálos áldozatok száma még emel­kedni fog, mert két diáklány nyomtalanul eltűnt­­ét három súlyosan sebesült haldoklik. Zágrábban nagy a felháborodás a hatóság ellen a tűzkatasztrófa miatt. Hangsúlyozzák, hogy csak különösen szerencsés véletlennek köszönhető, hogy az egész városnegyed nem esett a tűzvész­nek áldozatul. A filmtekercsek oly hatalmas erővel robban­tak, hogy a zágrábi geofizikai intézet 12 másod­percig tartó földrengést regisztrált. Szakembe­rek állítása szerint a robbanás ereje megfelelt 500 kilogramm ekrazit robbanó erejének. Az óriási hőség következtében az épületben megol­vadtak a gázcsövek, úgyhogy az első hatalmas robbanást számos kisebb gázrobbanás követte. A JS'tar-filmkölcsönző vállalat tulajdonosnőjét, aki Willy Forst filmszínész társaságában Spalatóba utazott, táviratilag visszarendelték Zágrábba. Az asszony állítása szerint a műteremben 105 film­tekercset , tartottak, a hatóság azonban ezt két­­ségbevonja és azt hiszi, hogy a felrobbant cel­luloid mennyiség sokkal nagyobb volt. Az anyagi kárt 12 millió dinárra becsülik. ki és az ajtóra mutatott. — Elküldesz? Igazán ? — a testőr szemével a lány tekintetét kereste, de az elfordult tőle. — Hiába! — kezdte ismét Bessenyey fejét felemelve. — Neved örökké az enyémhez fű­zöm. Költő vagyok és halhatatlanná teszlek. — Te? — kiáltotta megvetéssel a táncosnő. — Isten veled, — s a testőr ment, — a leány sírását már nem hallotta meg, — kettesével vette a lépcsőt. A sötét utcára leérve, mintha valaki követte volna. Tudni akarták hová megy? A Keusch­­heits comissió talán? A Grabonen társzekereik igyekeztek a Mehrmarktra, közéjük keveredett, mire kísérője nyomát vesztette. Haza érve, ágyára vetette magát. Lángolt, égett benne minden, a leány csókja, haragja, szerelme, követelése, bűbájos szépsége, szenve­délyes kitörése felforralta benne a vért. Vágy, szerelem, megbánás, harag korbácsokon hány­kolódott. Majd tollat, papirost vett elő és írt-írt reggelig. Egymást élték az igézetszülte sorok és címül föléjük írta: Delién. Reggel, amint búcsúzni jöttek hozzá a test­őrök, még ébren találták. Segítettek neki ládába rakni, amire még szüksége volt, a vörös dolmányt (§3 a süveget, melyben nem utazhatott. Báróczy indulás előtt megölelte. — Ne feledkezz meg rólunk Itáliában. — Nem feledkezem meg, hozzátok hű muhra- Bor s szava olyan volt, mint egy fogadalom. — Ezt pedig juttasd a címére, — szólt még, a Jrerset Báróczy kezébe adva. A nagy, utazó kocsik a belső udvar lépcsője előtt álltak. Bessenyey kezet szorított társaival. Amint lefelé ment a lépcsőn, úgy érezte, hogy ez az út nemhogy elveszti, de megmenti őt a nemzeti küzdelem számára. A határok csattogva haladtak a város feltárt kövezetén a táncosnő ablaka alatt, de a testőr hiába leste, a leány nem nézett ki. Csak amint a verset megkapta, fogta el a ha­raggal vegyes vágy a szép fiú után, aki tollával örók emléket állított neki. Nyolcszázezer mázsa búza bevitelére biztosít kedvezéses vámkezelést az új magyar-francia kereskedelmi pótegyezmény Franciaországgal szemben kereskedelempoliti­kai viszonyokat már 1925-ben sikerült ren­dezni s ez az első szerződés 1926-ban lépett életbe. Az alapszerződést eddig két pótegyez­ménnyel egészítettük ki. Most ezekhez harmadik pótmegállapodás jön, amelyet tavaly szeptember­ben létesítettünk s amelyet a francia parlament már elfogadott. Ezt a pótmegállapodást a kor­mány ma benyújtotta a képviselőházban. A törvényjavaslat megokolása rámutat arra, hogy szüksége mutatkozott a Franciaországhoz való viszonyunkban újabb olyan megállapodás létesítése, amelynek nyomán Franciaország felé irányuló kivitelünkben fokozottabb lehetőségre számíthatunk. Ilyen újabb rendezést tartalmaz a törvényjavaslatba foglalt megállapodás is. A Népszövetség kezdeményezte genfi javasla­tok nyomán a francia kormány is valamilyen formában előnyös elbánást óhajtván nyújtani a közép- és keleteurópai­­államok gabonája szá­mára, ajánlatot tett­­Magyarországnak arra, hogy a búzából való évi beviteli szükségletének tíz százalékát Magyarországból kívánja fedez­tetni olyk­éppen, hogy a behozott búzamennyisé­gek után a jelenleg 80 francia frankot tévő bú­­zavámnak legfeljebb 30 százalékáig terjedő vám­visszatérítést ad. Kötelező vásárlásról nincs ugyan szó, hanem csupán bizonyos befolyásról a francia kormány engedélyét igénylő búzabehoza­tali cégekre, hogy a megjelölt keretben magyar búzát vásároljanak. Az utóbbi évek átlagos be­hozatali szükségleteik alapján a Magyarországra jutó 10 százalékos hányad kerek 800.000 méter­mázsára rúgna. Ellenszolgáltatásul a francia kormány egyes, Franciaországot különösen ér­deklő iparcikkek magyar vámjai tekintetében kívánt mérsékléseket, amelyek azonban nem pre­­ferenciális természetűek, hanem a legnagyobb kedvezményes elbánás alá esnek. A megállapo­dás, amelyet a francia képviselőkamara és szená­tus már elfogadott és amelytől Franciaországba irányuló búzakivitelünk jelentősebb fejlődését várhatjuk, egy gazdasági év tartamára szól, s megújításáról majd a folyó esztendő őszének ele­jén kell a két kormánynak tárgyalnia. Jövő hét szerdáján Londonban lesz a négy­hatalmi konferencia Párizs és London ebben megállapodott és MacDonald szét­­küldte a meghívókat . A nagyhatalmak maguk felelősek azért, amit most orvosolni szeretnének LONDON, márc. 31. Az angol külügyi hivatal je­lenti, hogy a dunai államok kérdéseire vonatkozó négy­hatalmi­­­onferenciát jövő hét közepén London­ban tartják meg. A Reuter Iroda mérvadó helyről úgy érte­sül, hogy ezt a konferenciát az angol kormány kezdem­ényezt­e. PÁRIZS, márc. 31. (Havas.) Ma magállapodás történt, hogy a dunai államokhoz intézendő meghívás megszö­vegezésében résztvevő négy hatalom értekezletét a jövő héten tartják Londonban. Ha Tardieu nem lehetne jelen, akkor Flindin pénzügy­­miniszter fogja az értekezleten Franciaországot képviselni. Az angol miniszterelnök ma szétküldi a meghívásokat. Infláció, vagy a fizetések teljes megszüntetése áll küszöbön a Duna mentén PÁRIZS, márc. 31. Az Echo de Paris úgy véli, hogy Angliában néve látták eléggé a dunai államok helyzetének tragikus voltát. Ezek az országok olyan pénz­ügyi nyomorban vannak, hogy rövidesen kényte­lenek lesznek vála­sztava az infláció vagy reül­­adósságaik fizetésének teljes beszüntetése kö­zött. Franciaországnak és Angliának nincs mód­jában a baj megszüntetése, módjában van azon­ban a baj korlákozása. Bürow képviseli Ném­etországot BERLIN, márc. 31. Beavatott berlini körökben azt mondják, hogy a négyhatalmi konferencia időpontja, amelyet a londoni hivatalos jelentés a jövő hét közepében jelöl meg, szerda, április 6-ik­a. Most már bizonyosra vehető, hogy Németor­szág részéről Bülow államtitkár vesz részt a megbeszélésen, amelynek természetszerűen egy­előre csak előzetes konferencia jellege van. Csupán arról lehet szó a konferencián, hogy a dunai államok tervezett megsegítésének alap­elveit kidolgozzák és a rákövetkező héten any­­nyira vigyék a dolgot, hogy a hónap közepén a birodalmi kancellár jelenlétében Genfben megbeszélhessék a közelebbi részleteket. Ehhez csatlakozóan érintkezésbe lépnek azután az ér­dekelt hatalmakkal, azokért a viszonyokért, amelyeknek most orvos­lását keresik. A Mornolng Post vezércikke a du­nai problémával foglalkozva kiemeli, hogy Ausztria és Magyarország szorul a legsürgősebb segítségre, mert veszedelmesen közelednek anyagi eszközeik kimerüléséhez. Mindkét ország a ve­lőkig ható súlyos adók ellenére alig tudja magát pénzügyi egyensúlyban tartani. A többi dunai állam helyzete is nagyon súlyos. A baj forrása az országok kereskedelmének megrendülése, amelynek felelevenítése minden mentési kísérlet első teendője. Tardieu terve ezenkívül közelről érint egyéb államokat is, különösen Angliát, Franciaországot, Németországot és Olaszorszá­got. A megtartandó konferenciára súlyos fel­adatok várnak. A dunai piac aránytalanul fon­tosabb Németországnál,­ és Olaszországnak, mint Angliának és Franciaországnak­, utóbbiak vi­szont pénzügyileg vannak nagyobb mértékben ér­dekelve. Maguknak a dunai államoknak érdekei is több tekintetben eltérők egymástól. ArgetoianuTardieu akciójában Románia megmentését látja BUKAREST, márc. 31. Argetoianu pénzügyminiszter a parlamentben a Tardieu-tervezettel kapcsolatban a következő­ket jelentette ki: — Szükségesnek tartom, hogy néhány szóval leszögezzem álláspontunkat az úgynevezett Tar­­dieu-tervezet kérdésében. Kimondották, hogy a Duna-medencéjében lévő államoknak össze kell ülni és meg kell érteniük egymást. Milyen kér­esben értsék meg egymást? A dunai országok mezőgazdasági szempontból gabonát eladó álla­mok, következésképp mielőtt az eladó államok­, vagyis a gabonát exportáló országok egymást megértenék, szükséges, hogy egyetértsenek a gabonát vásárló országok. Ezek pedig a nyu­gati nagyhatalmak. Mielőtt fölvennék a kap­csolatot a gabonakivitelnél érdekelt többi ál­lammal, látnunk kell az importáló államok egy­más közti megegyezését. Ezeknek az országok­nak azonban nagy és nehéz problémáik vannak, amelyeket meg kell oldani, minthogy ezek az országok nemcsak gabonát importáló, hanem iparcikkeket deportáló országok is. Nemcsak kötelességünk, hogy ne beszéljünk, de köteles­ségünk az is, hogy titoktartóak legyünk. Azt hiszem, hogy a következő hónapokban véghez­­viendő programoinak nem tisztán gazdasági, hanem pénzügyi jellege is van. Annak a hitemnek adok kifejezést, hogy a nyugati államok segítségül jöhetnek a­­közép­­európiai államoknak és ennek a segítségnek mi is részesei lehetünk szilárd alapon álló pénz­­ügyi viszonyainkra való tekintettel. Igaz ugyan, hogy szegények vagyunk, hátralékban vagyunk a tisztviselői fizetésekkel, stb., de a külföldi adósságok kérdésében normális a helyzet. A kérdést úgy tekinthetjük, hogy Taraién akció­jában megmentésünket kell látni. A dunai közeledés a cseh külügyi bizottságban PRÁGA, márc. 31. A képviselőház külügyi bizottsága ma kezdte meg a vitát Lenes dr. külügyminiszternek a Magyarország és Ausztria velőkig ható adói LONDON, márc. 31. A Financial Times vezércikke szerint a fran­cia preferenciális i áru nem elegendő a­ dunai probléma megoldásához. Magyarország, Románia és Jugoszlávia évi búzatermésének kivihető fe­leslege 800.000 tonna, Ausztria és Cseh-Szlová­­kia behozatala pedig elnnek fele, úgy, hogy a francia terv megoldatlanul hagyná az agrár­probléma jórészét. Ezenkívül az agrárországok fejlődő iparágait megsemmisítené az osztrák és cseh verseny. A fri fyirod­almak térbeni maguk felelősek Pénzügyi egyezményt kötöttünk Belgiummal A Magyar Távirati Iroda jelenti: Walkó La­jos külügyminiszter és vicomte Davignon buda­pesti belga követ március 26-án a külügymi­nisztériumban a magyar-belga áruforgalomból származó fizetések szabályozásáról egyezményt írtak alá. Az egyezmény hatálya kiterjed Lu­xemburg nagyhercegségre is. Az egyezmény a megerősítő okiratok kicse­rélését követő tizedik napon lép életbe. 3 leszerelésről és a dunai tervről március 22-én­ elhangzott fejtegetései felett. De Witte német szocialista képviselő kijelentette, hogy párja Wundervelde genfi nyilatkozata mellett áll, amely kívánja, hogy a versaillesi szerződésben ígért leszerelés mindenképpen valósuljon meg. Ami a dunai tervet illeti, örvendetes a külügy­miniszternek az a kijelentése, hogy Cseh-Szlo­­vákia Berlin és Róma hozzájárulása nélkül sem­miben sem vesz részt. Zierlint földmívesszövetségi képviselő pártja üdvözli a külügyminiszternek azt az állásfog­lalását, hogy a csehszlovák kormány részéről minden megtörténik a józan gazdasági egyesü­­lés érdekében. Célszerű volna, ha Cseh-Szlová­­kia egyszer már közvetlen érintkezésbe lépne e kérdésb­en Németországgal. A néppárti Swjetnik a dunai blokk kérdésé­ben egyebek között a következőket fejtette ki. Igaz ugyan, h­ogy Cseh-Szlovákia olyan hely­zetben van, amelyben tovább várhat, mint a többiek, de az is igaz, hogy egy pénzügyi ka­tasztrófa, amelyet Ausztriának és Magyaror­szágnak nyiítandó további hitelekkel akarnak elhárítani, Cseh-Szlovákia helyzetét is megnehe­zítené. Cseh-Szlovákiának nem érdeke, hogy szomszédságában tűz üssön ki. A külügyminisz­térium részéről meg kell nyilvánulni a legjobb szándéknak, hogy a középeurópai gazdasági együttműködés ügyében folyó tárgyalások ered­ményesek legyenek. A Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése GENF, márc. 31. A Népszövetség főtitkára legközelebb meg­küldi a Népszövetség tagállamainak azt a jelen­tést, amelyet a Népszövetség pénzügyi bizott­sága legutóbbi párizsi ülésszakán Magyaror­szág, Ausztria, Bulgária és Görögország pénz­ügyi helyzetéről kidolgozott. A jelentésijén a pénzügyi bizottság tagjai felhívják a népszö­vetségi tanács figyelmét az illető államok súlyos helyzetére és kifejtik, hogy sürgősen orvosolni kell az állapotokat, egyszersmind különböző javaslatokat terjesztenek elő az orvoslás módo­zatai tekintetében. A jelentés végső következte­téseiről és a további lépésekről a tanács hiva­tott dönteni, amely áprlis 12-én ül össze ebből a célból Genfben. Abaúj vármegye tisztikara megvédte a jegyzői kart a kép­viselőházi támadások ellen A képviselőház február 24-iki ülésén Gand Gaszton közbeszólásokkal súlyos bírálatban ré­szesítette a községi jegyzői kart. Ez arra kész­tette Abaúj vármegye tisztikarát, hogy állást foglaljon a képviselőházi támadások ellen. A vármegye tisztikara Szentimrey Pál alispán el­nöklésével tiszti értekezletet tartott, amelyen el­határozták, hogy a vármegye törvényhatósági bizottságához előterjesztéssel fordulnak, majd azon át a többi vármegye közönségéhez. A tiszti értekezlet határozata többek közt a következő­ket mondja: " Amidőn a köteles tisztviselői felelősség teljes átérzésével kijelentjük, hogy hivatali működésünknek s legnagyobb nyilvánosság előtt való bírálatát is természetesnek, sőt sok eset­ben közérdekből elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, egyidejűen fölemeljük tiltakozó sza­vunkat minden olyan vádaskodás ellen, amely bennünket és a jegyzői kart akár egyéni, akár kari becsületünkben érinti és amely többnyire politikai célzatból köztudatba igyekszik átül­tetni megtörtént tényekként, közrebocsátani olyan egyoldalú beállításokat, amelyek egy hosszadalmas vizsgálat befejezése után esetleg alaptalanoknak bizonyulnak. Ezért arra kér­jük a törvényhatósági bizottságot,­ hogy keljen a vármegyei tisztikar és jegyzői kar védelmére és ehhez képest forduljon felirattal a kormány­hoz és kérje meg, hogy találjon módot a köz­hatóságok tekintélyének megóvására és nyilvá­nos meghurcoltatásuktól való megóvására. Kér­jük továbbá a törvényhatóságoknak hason­ló eljárás céljából való megkeresését. Az előterjesztéssel Abaúj kisgyűlése is fog­lalkozott. Farkasfalvy Farkasa Géza ország­­gyűlési képviselő az ülésen rámutatott arra hogy az indítvány elfogadása közérdek, mert a jegyzői kar, amely a legnehezebb időkben­ nagy áldozatkészséggel, példás erkölcsi erővel és hősies önmegtagadással teljesítette kötelessé­gét, megérdemli, hogy ne illessék általánosság­ban hamis vádakkal. A kisgyűl­és Szentimrey Pál alispán hozzászólása után a tisztikar hatá­rozatát magáévá tette.

Next