Budapesti Hírlap, 1932. április (52. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-01 / 73. szám
1932. ÁPRILIS 1, PÉNTEK B* 11* A Ceske Slovo többre tartja a magyarokat és németeket a cseheknél PRÁGA, márc. 31. A Benes-féle Ceske Slovo nagyon nyomott hangutú cikket írt, amelyben a csehszlovák nemzet önbizalmát iparkodik felkelteni. Azt írja, hogy a csehszlovákok — egyesek és némét — elvesztették önbizalmukat. Ha összehasonlítjuk magunkat a magyarokkal, osztrákokkal, vagy a németekkel, oly nemzetekkel, ám eneknek okuk volna önsanyargatásra, mert a háború elvette országaikat, aggodalmaskodnunk kell, mert a szellemi állapot összehasonlítása ,a mi rovásunkra üt ki. Van ezekben a nemzetekben valami, amit csodálnunk kell. Van bennük energia, melyet senkivel és semmivel legyőzni nem lehet és van bennük szívósság, amelyet irigyelünk tőlük. Mondjuk meg mindjárt, hogy összes szomszédainkban több az államalkotás, mint bennünk. Akár megcsonkított, akár gyönge, akár akimerülés szélén álló állam, de az ő államuk, ez a magyar és germán állami gondolat, amelyért szükség esetén ismét valamennyien együtt mennének a harcba. Az államiságnak ily magasztos érzete belőlünk nagyobbára hiányzik. Kilenc halottja van a zágrábi robbanásnak ZÁGRÁB, márc. 31. A zágrábi tűzkatasztrófa halálos áldozatainak száma kilencre emelkedett, mivel az épület romjai alatt még négy megszenesedett holttestet találtak. Csupán két halott személyazonosságát sikerült megállapítani, mert a többi felismerhetetlenné vált. A halálos áldozatok száma még emelkedni fog, mert két diáklány nyomtalanul eltűntét három súlyosan sebesült haldoklik. Zágrábban nagy a felháborodás a hatóság ellen a tűzkatasztrófa miatt. Hangsúlyozzák, hogy csak különösen szerencsés véletlennek köszönhető, hogy az egész városnegyed nem esett a tűzvésznek áldozatul. A filmtekercsek oly hatalmas erővel robbantak, hogy a zágrábi geofizikai intézet 12 másodpercig tartó földrengést regisztrált. Szakemberek állítása szerint a robbanás ereje megfelelt 500 kilogramm ekrazit robbanó erejének. Az óriási hőség következtében az épületben megolvadtak a gázcsövek, úgyhogy az első hatalmas robbanást számos kisebb gázrobbanás követte. A JS'tar-filmkölcsönző vállalat tulajdonosnőjét, aki Willy Forst filmszínész társaságában Spalatóba utazott, táviratilag visszarendelték Zágrábba. Az asszony állítása szerint a műteremben 105 filmtekercset , tartottak, a hatóság azonban ezt kétségbevonja és azt hiszi, hogy a felrobbant celluloid mennyiség sokkal nagyobb volt. Az anyagi kárt 12 millió dinárra becsülik. ki és az ajtóra mutatott. — Elküldesz? Igazán ? — a testőr szemével a lány tekintetét kereste, de az elfordult tőle. — Hiába! — kezdte ismét Bessenyey fejét felemelve. — Neved örökké az enyémhez fűzöm. Költő vagyok és halhatatlanná teszlek. — Te? — kiáltotta megvetéssel a táncosnő. — Isten veled, — s a testőr ment, — a leány sírását már nem hallotta meg, — kettesével vette a lépcsőt. A sötét utcára leérve, mintha valaki követte volna. Tudni akarták hová megy? A Keuschheits comissió talán? A Grabonen társzekereik igyekeztek a Mehrmarktra, közéjük keveredett, mire kísérője nyomát vesztette. Haza érve, ágyára vetette magát. Lángolt, égett benne minden, a leány csókja, haragja, szerelme, követelése, bűbájos szépsége, szenvedélyes kitörése felforralta benne a vért. Vágy, szerelem, megbánás, harag korbácsokon hánykolódott. Majd tollat, papirost vett elő és írt-írt reggelig. Egymást élték az igézetszülte sorok és címül föléjük írta: Delién. Reggel, amint búcsúzni jöttek hozzá a testőrök, még ébren találták. Segítettek neki ládába rakni, amire még szüksége volt, a vörös dolmányt (§3 a süveget, melyben nem utazhatott. Báróczy indulás előtt megölelte. — Ne feledkezz meg rólunk Itáliában. — Nem feledkezem meg, hozzátok hű muhra- Bor s szava olyan volt, mint egy fogadalom. — Ezt pedig juttasd a címére, — szólt még, a Jrerset Báróczy kezébe adva. A nagy, utazó kocsik a belső udvar lépcsője előtt álltak. Bessenyey kezet szorított társaival. Amint lefelé ment a lépcsőn, úgy érezte, hogy ez az út nemhogy elveszti, de megmenti őt a nemzeti küzdelem számára. A határok csattogva haladtak a város feltárt kövezetén a táncosnő ablaka alatt, de a testőr hiába leste, a leány nem nézett ki. Csak amint a verset megkapta, fogta el a haraggal vegyes vágy a szép fiú után, aki tollával örók emléket állított neki. Nyolcszázezer mázsa búza bevitelére biztosít kedvezéses vámkezelést az új magyar-francia kereskedelmi pótegyezmény Franciaországgal szemben kereskedelempolitikai viszonyokat már 1925-ben sikerült rendezni s ez az első szerződés 1926-ban lépett életbe. Az alapszerződést eddig két pótegyezménnyel egészítettük ki. Most ezekhez harmadik pótmegállapodás jön, amelyet tavaly szeptemberben létesítettünk s amelyet a francia parlament már elfogadott. Ezt a pótmegállapodást a kormány ma benyújtotta a képviselőházban. A törvényjavaslat megokolása rámutat arra, hogy szüksége mutatkozott a Franciaországhoz való viszonyunkban újabb olyan megállapodás létesítése, amelynek nyomán Franciaország felé irányuló kivitelünkben fokozottabb lehetőségre számíthatunk. Ilyen újabb rendezést tartalmaz a törvényjavaslatba foglalt megállapodás is. A Népszövetség kezdeményezte genfi javaslatok nyomán a francia kormány is valamilyen formában előnyös elbánást óhajtván nyújtani a közép- és keleteurópaiállamok gabonája számára, ajánlatot tettMagyarországnak arra, hogy a búzából való évi beviteli szükségletének tíz százalékát Magyarországból kívánja fedeztetni olyképpen, hogy a behozott búzamennyiségek után a jelenleg 80 francia frankot tévő búzavámnak legfeljebb 30 százalékáig terjedő vámvisszatérítést ad. Kötelező vásárlásról nincs ugyan szó, hanem csupán bizonyos befolyásról a francia kormány engedélyét igénylő búzabehozatali cégekre, hogy a megjelölt keretben magyar búzát vásároljanak. Az utóbbi évek átlagos behozatali szükségleteik alapján a Magyarországra jutó 10 százalékos hányad kerek 800.000 métermázsára rúgna. Ellenszolgáltatásul a francia kormány egyes, Franciaországot különösen érdeklő iparcikkek magyar vámjai tekintetében kívánt mérsékléseket, amelyek azonban nem preferenciális természetűek, hanem a legnagyobb kedvezményes elbánás alá esnek. A megállapodás, amelyet a francia képviselőkamara és szenátus már elfogadott és amelytől Franciaországba irányuló búzakivitelünk jelentősebb fejlődését várhatjuk, egy gazdasági év tartamára szól, s megújításáról majd a folyó esztendő őszének elején kell a két kormánynak tárgyalnia. Jövő hét szerdáján Londonban lesz a négyhatalmi konferencia Párizs és London ebben megállapodott és MacDonald szétküldte a meghívókat . A nagyhatalmak maguk felelősek azért, amit most orvosolni szeretnének LONDON, márc. 31. Az angol külügyi hivatal jelenti, hogy a dunai államok kérdéseire vonatkozó négyhatalmionferenciát jövő hét közepén Londonban tartják meg. A Reuter Iroda mérvadó helyről úgy értesül, hogy ezt a konferenciát az angol kormány kezdeményezte. PÁRIZS, márc. 31. (Havas.) Ma magállapodás történt, hogy a dunai államokhoz intézendő meghívás megszövegezésében résztvevő négy hatalom értekezletét a jövő héten tartják Londonban. Ha Tardieu nem lehetne jelen, akkor Flindin pénzügyminiszter fogja az értekezleten Franciaországot képviselni. Az angol miniszterelnök ma szétküldi a meghívásokat. Infláció, vagy a fizetések teljes megszüntetése áll küszöbön a Duna mentén PÁRIZS, márc. 31. Az Echo de Paris úgy véli, hogy Angliában néve látták eléggé a dunai államok helyzetének tragikus voltát. Ezek az országok olyan pénzügyi nyomorban vannak, hogy rövidesen kénytelenek lesznek választava az infláció vagy reüladósságaik fizetésének teljes beszüntetése között. Franciaországnak és Angliának nincs módjában a baj megszüntetése, módjában van azonban a baj korlákozása. Bürow képviseli Németországot BERLIN, márc. 31. Beavatott berlini körökben azt mondják, hogy a négyhatalmi konferencia időpontja, amelyet a londoni hivatalos jelentés a jövő hét közepében jelöl meg, szerda, április 6-ika. Most már bizonyosra vehető, hogy Németország részéről Bülow államtitkár vesz részt a megbeszélésen, amelynek természetszerűen egyelőre csak előzetes konferencia jellege van. Csupán arról lehet szó a konferencián, hogy a dunai államok tervezett megsegítésének alapelveit kidolgozzák és a rákövetkező héten anynyira vigyék a dolgot, hogy a hónap közepén a birodalmi kancellár jelenlétében Genfben megbeszélhessék a közelebbi részleteket. Ehhez csatlakozóan érintkezésbe lépnek azután az érdekelt hatalmakkal, azokért a viszonyokért, amelyeknek most orvoslását keresik. A Mornolng Post vezércikke a dunai problémával foglalkozva kiemeli, hogy Ausztria és Magyarország szorul a legsürgősebb segítségre, mert veszedelmesen közelednek anyagi eszközeik kimerüléséhez. Mindkét ország a velőkig ható súlyos adók ellenére alig tudja magát pénzügyi egyensúlyban tartani. A többi dunai állam helyzete is nagyon súlyos. A baj forrása az országok kereskedelmének megrendülése, amelynek felelevenítése minden mentési kísérlet első teendője. Tardieu terve ezenkívül közelről érint egyéb államokat is, különösen Angliát, Franciaországot, Németországot és Olaszországot. A megtartandó konferenciára súlyos feladatok várnak. A dunai piac aránytalanul fontosabb Németországnál, és Olaszországnak, mint Angliának és Franciaországnak, utóbbiak viszont pénzügyileg vannak nagyobb mértékben érdekelve. Maguknak a dunai államoknak érdekei is több tekintetben eltérők egymástól. ArgetoianuTardieu akciójában Románia megmentését látja BUKAREST, márc. 31. Argetoianu pénzügyminiszter a parlamentben a Tardieu-tervezettel kapcsolatban a következőket jelentette ki: — Szükségesnek tartom, hogy néhány szóval leszögezzem álláspontunkat az úgynevezett Tardieu-tervezet kérdésében. Kimondották, hogy a Duna-medencéjében lévő államoknak össze kell ülni és meg kell érteniük egymást. Milyen kéresben értsék meg egymást? A dunai országok mezőgazdasági szempontból gabonát eladó államok, következésképp mielőtt az eladó államok, vagyis a gabonát exportáló országok egymást megértenék, szükséges, hogy egyetértsenek a gabonát vásárló országok. Ezek pedig a nyugati nagyhatalmak. Mielőtt fölvennék a kapcsolatot a gabonakivitelnél érdekelt többi állammal, látnunk kell az importáló államok egymás közti megegyezését. Ezeknek az országoknak azonban nagy és nehéz problémáik vannak, amelyeket meg kell oldani, minthogy ezek az országok nemcsak gabonát importáló, hanem iparcikkeket deportáló országok is. Nemcsak kötelességünk, hogy ne beszéljünk, de kötelességünk az is, hogy titoktartóak legyünk. Azt hiszem, hogy a következő hónapokban véghezviendő programoinak nem tisztán gazdasági, hanem pénzügyi jellege is van. Annak a hitemnek adok kifejezést, hogy a nyugati államok segítségül jöhetnek aközépeurópiai államoknak és ennek a segítségnek mi is részesei lehetünk szilárd alapon álló pénzügyi viszonyainkra való tekintettel. Igaz ugyan, hogy szegények vagyunk, hátralékban vagyunk a tisztviselői fizetésekkel, stb., de a külföldi adósságok kérdésében normális a helyzet. A kérdést úgy tekinthetjük, hogy Taraién akciójában megmentésünket kell látni. A dunai közeledés a cseh külügyi bizottságban PRÁGA, márc. 31. A képviselőház külügyi bizottsága ma kezdte meg a vitát Lenes dr. külügyminiszternek a Magyarország és Ausztria velőkig ható adói LONDON, márc. 31. A Financial Times vezércikke szerint a francia preferenciális i áru nem elegendő a dunai probléma megoldásához. Magyarország, Románia és Jugoszlávia évi búzatermésének kivihető feleslege 800.000 tonna, Ausztria és Cseh-Szlovákia behozatala pedig elnnek fele, úgy, hogy a francia terv megoldatlanul hagyná az agrárprobléma jórészét. Ezenkívül az agrárországok fejlődő iparágait megsemmisítené az osztrák és cseh verseny. A fri fyirodalmak térbeni maguk felelősek Pénzügyi egyezményt kötöttünk Belgiummal A Magyar Távirati Iroda jelenti: Walkó Lajos külügyminiszter és vicomte Davignon budapesti belga követ március 26-án a külügyminisztériumban a magyar-belga áruforgalomból származó fizetések szabályozásáról egyezményt írtak alá. Az egyezmény hatálya kiterjed Luxemburg nagyhercegségre is. Az egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő tizedik napon lép életbe. 3 leszerelésről és a dunai tervről március 22-én elhangzott fejtegetései felett. De Witte német szocialista képviselő kijelentette, hogy párja Wundervelde genfi nyilatkozata mellett áll, amely kívánja, hogy a versaillesi szerződésben ígért leszerelés mindenképpen valósuljon meg. Ami a dunai tervet illeti, örvendetes a külügyminiszternek az a kijelentése, hogy Cseh-Szlovákia Berlin és Róma hozzájárulása nélkül semmiben sem vesz részt. Zierlint földmívesszövetségi képviselő pártja üdvözli a külügyminiszternek azt az állásfoglalását, hogy a csehszlovák kormány részéről minden megtörténik a józan gazdasági egyesülés érdekében. Célszerű volna, ha Cseh-Szlovákia egyszer már közvetlen érintkezésbe lépne e kérdésben Németországgal. A néppárti Swjetnik a dunai blokk kérdésében egyebek között a következőket fejtette ki. Igaz ugyan, hogy Cseh-Szlovákia olyan helyzetben van, amelyben tovább várhat, mint a többiek, de az is igaz, hogy egy pénzügyi katasztrófa, amelyet Ausztriának és Magyarországnak nyiítandó további hitelekkel akarnak elhárítani, Cseh-Szlovákia helyzetét is megnehezítené. Cseh-Szlovákiának nem érdeke, hogy szomszédságában tűz üssön ki. A külügyminisztérium részéről meg kell nyilvánulni a legjobb szándéknak, hogy a középeurópai gazdasági együttműködés ügyében folyó tárgyalások eredményesek legyenek. A Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése GENF, márc. 31. A Népszövetség főtitkára legközelebb megküldi a Népszövetség tagállamainak azt a jelentést, amelyet a Népszövetség pénzügyi bizottsága legutóbbi párizsi ülésszakán Magyarország, Ausztria, Bulgária és Görögország pénzügyi helyzetéről kidolgozott. A jelentésijén a pénzügyi bizottság tagjai felhívják a népszövetségi tanács figyelmét az illető államok súlyos helyzetére és kifejtik, hogy sürgősen orvosolni kell az állapotokat, egyszersmind különböző javaslatokat terjesztenek elő az orvoslás módozatai tekintetében. A jelentés végső következtetéseiről és a további lépésekről a tanács hivatott dönteni, amely áprlis 12-én ül össze ebből a célból Genfben. Abaúj vármegye tisztikara megvédte a jegyzői kart a képviselőházi támadások ellen A képviselőház február 24-iki ülésén Gand Gaszton közbeszólásokkal súlyos bírálatban részesítette a községi jegyzői kart. Ez arra késztette Abaúj vármegye tisztikarát, hogy állást foglaljon a képviselőházi támadások ellen. A vármegye tisztikara Szentimrey Pál alispán elnöklésével tiszti értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy a vármegye törvényhatósági bizottságához előterjesztéssel fordulnak, majd azon át a többi vármegye közönségéhez. A tiszti értekezlet határozata többek közt a következőket mondja: " Amidőn a köteles tisztviselői felelősség teljes átérzésével kijelentjük, hogy hivatali működésünknek s legnagyobb nyilvánosság előtt való bírálatát is természetesnek, sőt sok esetben közérdekből elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, egyidejűen fölemeljük tiltakozó szavunkat minden olyan vádaskodás ellen, amely bennünket és a jegyzői kart akár egyéni, akár kari becsületünkben érinti és amely többnyire politikai célzatból köztudatba igyekszik átültetni megtörtént tényekként, közrebocsátani olyan egyoldalú beállításokat, amelyek egy hosszadalmas vizsgálat befejezése után esetleg alaptalanoknak bizonyulnak. Ezért arra kérjük a törvényhatósági bizottságot, hogy keljen a vármegyei tisztikar és jegyzői kar védelmére és ehhez képest forduljon felirattal a kormányhoz és kérje meg, hogy találjon módot a közhatóságok tekintélyének megóvására és nyilvános meghurcoltatásuktól való megóvására. Kérjük továbbá a törvényhatóságoknak hasonló eljárás céljából való megkeresését. Az előterjesztéssel Abaúj kisgyűlése is foglalkozott. Farkasfalvy Farkasa Géza országgyűlési képviselő az ülésen rámutatott arra hogy az indítvány elfogadása közérdek, mert a jegyzői kar, amely a legnehezebb időkben nagy áldozatkészséggel, példás erkölcsi erővel és hősies önmegtagadással teljesítette kötelességét, megérdemli, hogy ne illessék általánosságban hamis vádakkal. A kisgyűlés Szentimrey Pál alispán hozzászólása után a tisztikar határozatát magáévá tette.