Budapesti Hírlap, 1935. március (55. évfolyam, 51-74. szám)

1935-03-10 / 58. szám

1935 MÁRCIUS 10, VASARNAP B. H 19 Rózsavölgyi hangversenyei Jeanne Marié Darré Zongoraestje márc. 14. Z. V«8. Ferencsik János vezényli a Hangverseny Zenekart ápr. 14. Városi Színház. Kultúrbérlet XIII. Műsor: Kodály: Színházi nyitány, Bartók: Táncszvit, Dohnányi: Szimfonikus percek, Hubay-da- lok stb A Magyar Zenebarátok ünnepi Magyar estje márc. 15. Z. y26. Balázs Árpád új nótáit énekli Nagy Iza­bella a Magyar Zenebarátok márc. 15. est­jén Z. % 6. Balázs Árpád legszebb nótáit Demény férfikari átiratában énekli a Polgári Dalkör márc. 15. Z. y2 6. Zsasskowszky József vezény­letével. » Cigna Gina novemberben az Operában páratlan művé­szetével egy csapásra meghódította a közön­séget. Egyetlen hangversenyszereplése (Lyra) márc. 18. V. 8. Jegyek 1.80 P—12 P-ig. Gergely László zongoraestje márc. 25. Brúnó Walter ápr. 3. Várszínház 8. Hangverseny Zenekar. Mahler I. Mozart: Esz-dur szimfóniák. Hán- del: Concerto grosso. Kelemen Klára zongoraest 21. (Koncert). * (A Kuruc mese bemutatója és a YVag- ner-ciklus.) Az Operaház márciusi műso­rán az alábbi események szerepelnek: Vasárnap, március 10-én délután 3 órakor, olcsó helyárakkal A denevér, este C-bér- letben A milói Vénusz, Karnevál (7%). Hétfőn 4 órakor Márta. Ifjúsági előadás. Jegyek nem válthatók. Kedden Gotthelf Pistor fellépésével Parsifal (Bsz. 6 V4 ). Szerdán örök temetés. Kuruc mese (elő­ször). Táncjáték három képben. Meséjét Kodály Zoltán zenéjére írta Harsányt Zsolt. Vezényli Ferencsik János. Főszerep­lői: Szalui Karola, Vécsey Elvira, Vera Ilona, Brada Rezső, Kőszegi Ferenc, Csá- nyi László és Harangozó Gyula. Díszlete­ket és jelmezeket tervezte Oláh Gusztáv. Utána Árva Józsi három csodája (Bsz. 7y2). Csütörtökön A Rajna kincse. Albe- rich — Lendvay Andor először (B3z. 7y2). Pénteken Pilinszky Zsigmond fellépésével Bánk bán (7%). Szombaton Rudolf Bockel- mann fellépésével A bolygó hollanőÁ (Bsz. 7i/2). Vasárnap, március 17-én, délután 3 órakor, olcsó helyárakkal A mosoly or­szága. Este A milói Vénusz, Pataky Kál­mán fellépésével Parasztbecsület, Kuruc mese (Bsz. 7* *4). Március 18-án a VIII. Filharmóniai hangverseny (7%), március 19- én, Rudolf Bockelmann és Max Lorenz fellépésével A waVtfir (Bsz. 6V2), március 20- án, Pataky Kálmán fellépésével Márta, Karnevál (Bsz. 7%), március 21-én Bockel­mann és Lorenz fellépésével A nürnbergi mesterdalnokok (Bsz. 6J/2), március 23-án Lorenz fellépésével Szigfried (Bsz. 6)4), március 25-én Lorenz fellépésével Istenek alkonya (Bsz. 6)4), március 27-én Theo- dor Strack fellépésével Tannhauser (Bsz. 7)4), március 29-én Marcel Wittrisch fel­lépésével Lohengrin (Bsz. 6)4). * (Az Országos Tiszti Kaszinó jótókony- célú hangversenye.) Fényes keretek közt folyt le az Országos Tiszti Kaszinóban szombaton a Főméltóságzú Asszony nyomorenyhítő ak­ciója javára rendezett hangverseny. A szerep­lők: Szabó Ilonka, Szalag Karola, Svéd Sán­dor, Brada Rezső, az Operaház tagjai, Ko- romzay Dénes hegedűművész, Károlyi Gyula zongoraművész művészi teljesítményei, a Figedy-Fichtner Sándor által vezényelt m. kir. Mária Terézia 1. honvédgzyalogezred zene­karának tötkéletes játéka, a Kaszinó zsúfo­lásig megtelt dísztermének előkelő közönsé- gétszünni nem akaró tapsokra ragadták és a hangversenyt egy maradandó emlékű él­ménnyé avatták. A hangversenyen a Föméltó- ságú páron kívül vitéz Shvoy István gyalog, sági tábornok, a honvédség főparancsnoka, uzsoki Szurmay Sándor báró ny. gyal. tábor­nok, v. miniszter, pilisi Kotnháber Adolf ny. gyal. tábornok, Puky Endre, a közigazgatási bíróság elnöke, tövisházi Ferjentsik Ottó ny, gyal. tábornok, vitéz Nánásy-Mégay Ernő al­tábornagy, az 1. honv. vegyesdandár parancs­noka, vitéz Somkuty József, vitéz Tákátsy György, vitéz Rapaich Richárd altábomagyok, vitéz Dalnokfalvy Bartha Károly, vitéz Zách Emil tábornokok stb. jelentek meg. A hang­versenyt vitéz Csics Pál alezredes, az egye­sület ügyvezető-igazgatója rendezte kitü­nően. * (Nincs szünet az Andrássy-úti Színház­ban!) Egyes lapok téves információ alapján azt írták, hogy az Andrássy-úti Színház a jövő héten nem tart előadást, — holott a jövő héten minden este a nagysikerű francia ze­nés vígjáték, Egyszer vagyunk fiatalok van műsoron Fejes Teri, Gombaszögi Ella, Hal- may Tibor,- Ráday Imre és Boross Géza fel­léptével. Szombaton, március 16.án a színház a Mezőgazdasági Vásár alkalmából felújítja Vaszary—Eisemann Ma éjjel szabad vagyok című remek, zenés bohózatát az eredeti sze­reposztásban. (101-ik előadás!) A Geraldine című szenzációs vígjáték bemutatója Honthy Hannával a címszerepben március 23-án lesz. (Jegyrendelés 295—98.) , * (A Kossuth felújítása a Nemzeti Szín­házban.) Március 15-én a Nemzeti Szín­ház felújítja Hegedűs Lóránt történelmi színművét, a Kossuth-ot a szerző új át­dolgozásában. Horváth Árpád rendezi a reprizt, amely nagyrészt új szereposztás­ban kerül színre, Kossuthot Lehotay Ár­pád, Mailáth grófot Bartos Cfyula, Batthyányi Mihályffy Béla, Mészáros Lá­zárt Nagy Adorján, Szalay Lászlót Pe- rényi László, Babarczy bárót Major Ta­más játssza. Az átdolgozás egy új szerep­lővel bővült, Kossuth Zsuzsa alakjával, akinek megszemélyesítését Ignácz Rózsára bízta a színház. Gál Gyula, Petheő Attila és Vizváry Mariska megtartják régi sze­repeiket. * (Zenekari hangverseny.) A Budapesti Hangversenyzenekarnak szombaton a Viga­dóban rendezett koncertjén három vendég­művész szerepelt. Marguerite Rosset kelle­mesen énekelt, Iréné Hariig csöndesen elzon- gorágatott, s a karmester, Kurt Pahlen, a partitúrába mélyedve, buzgón ütötte a tak. tust. A közönség udvariasan tapsolt vala- menniüknek. (Op.) * (Tersánszky J. Jenő jubileuma.) Ter- sánszky J. Jenő 25 éves irodalmi munkássá­gát Nagy Endre fogja méltatni március 11-én, vasárnap délelőtt, a Zeneművészeti Főiskola színháztermében megtartandó bemutatón. Az előadásra kerülő legenda főszerepeit Csapó Mária, Baló Elemér és Szigeti Jenő alakítják. A matiné iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. * (Zongoraest.) Rokonszenves fiatal zon­goraművésznő mutatkozott be szombaton este a Zeneművészeti Főiskola rendezésében tar­tott hangversenyen: Miari Bianca grófnő. Műsorának ízléssel összeállított, értékes és változatos számait értelmesen, muzikálisan és jó technikával adta elő. A hangversenyen közreműködött Csilléry Béla, a tehetséges he­gedűs. Együtt játszották a többi között Guar- nieri hegedű-zongoraszonátáját, amellyel külö­nösen szép sikerük volt. * (Két magyar zenekari bemutató.) Már­cius 17-én hangversenyt rendez Vaszy Viktor, az Egyetemi Énekkarok ismert karnagya a Budapesti Hangversenyzenekarral, a Zene­művészeti Főiskola nagytermében. A hang­verseny műsorán, külföldi müvek mellett, két tehetséges fiatal magyar zeneszerző, Kása György és Vincze Ottó munkája is szerepel. Kósa György Kantatét irt, Vincze Ottó pedig nagyzenekari suitet. Kósa és Vincze uj szer­zeményei ezúttal kerülnek elsőizben közönség elé a március 17-iki hangversenyen. X (A Népművelés Meseszínháza) március 17-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor az Urá- nia-filmszínházban vidám gyermekmatinét rendez B. Czeke Vilma és Pataky Mária dr. közreműködésével. A pedagógiai gondosság­gal összeválogatott műsor keretében gazdag filmanyag, népi humort tükröző mesék, mó­kák és énekes játékok szerepelnek. Jegyek 50 fillértől 1 P-ig az Uránia pénztáránál elő­vételben is válthatók. * (A Magyar Arcképfestők Társasága) most tartotta közgyűlését. A Társaság el­nöke Balló Ede, társelnöke Glatz Oszkár, ügyvezetőigazgatója Zombory-Moldován Béla, pénztárosa Knopp Imre lett. * (Nyolcszáznyolcvan hegedűs vesz részt a varsói nemzetközi hegedűversenyen.) Varsóból jelentik: Wieniaioski Henriknek, a híres lengyel zeneszerzőnek és hegedű- művésznek századik születésnapja alkalmá­ból Varsóban nemzetközi hegedűversenyt rendeznek, amelyet Wieniawski nevére ke­reszteltek el. A versenyen 880 hegedűs vesz részt 19 ország képviseletében. Magyar- ország is képviselve van a 19 ország között. A bírálóbizottság elnöke Wieniawski Ádám, a varsói Chopin-iskola igazgatója. * (Elfelejtett Haydn-opera felújítása.) Rostockból jelentik: A rostocki városi színházban előadták Haydn egy feledésbe merült operáját, a Roland lovag-ot. Az elragadóan kedves kis barokk-opera té­máját a Roland-mondából meríti, amelybe a librettista görög mithológiai elemeket szőtt. A Roland lovag Latzkó Ernő dr.-nak, a weimari színház volt karmes­terének átdolgozásában került színre. X (Küry Klára ismét fellép ma, vasárnap délelőtt Lakner bácsi Gyermekszínházában, a Vígszínházban.) Lakner bácsi nagy sikert aratott új operettje, a Drága nagymama va­sárnap délelőtt újra színre kerül a Vígszín- I házban. A darab előtt eleven film.burleszk is színre kerül, a Lekvár Peti és Misi kalandjai. Magas vendégek és a színészvilág kitűnőségei rezerváltattak vasárnapra páholyt és így előreláthatólag ismét táblás ház tapsol a nagy művésznőnek. Kezdete fél 11 órakor. Heti hangverseny naptár Vasárnap. A kecskeméti dalárda hangver­senye, fél. 6. Z. (Koncert). Hétfő. Neufeld Andor hegedüestje, fél 9. Z. (Koncert). Szerda. Budapesti Hangverseny Zenekar hangversenye, vezényel Kurth Pahlen, fél 9. Z. (Szász.) Csütörtök. Jean Marié Darré zongoraestje, fél 8. Z. (Rózsavölgyi). Péntek. Magyar zenebarátok hangverse­nye, fél 6. Z. (Rózsavölgyi). Vasárnap. Budapesti Hangverseny Zenekar hangversenye, vezényel Vaszy Viktor, fél 9. Z. (Szász). — Hubermann Broniszláv hegedü­estje, 8. V. (Koncert). — Nyolcadik filhar­móniai főpróba, d. e. negyed 12. Z. (Koncert). RÖkk Marika búGsúfellépései A Viki 10 utolsó előadása Bónyi Adorján—Ábrahám Pál pompás zenés vígjátéka, a Viki Rökk Marika kül­földi kötelezettsége miatt rövidesen lekény­szerül a Magyar Színház műsoráról és he­lyet ad a színház új nagy drámai produk­ciójának, a Szentpétervár-nak. A „Szent­pétervár.” bemutatójáig azonban minden este és vasárnap délután is a Viki kerül színre (kedden ötvenedszer!). A búcsúelő­adásokon is Rökk Marikán kívül Gőzön, Törzs, Beregi, Berky Lili, Kertész, Vendrey játsszák a főszerepeket. (Tel.: 33—8—33.) TUDOMÁNY, IRODALOM (*) Irodalmi estélyt rendezett a Gyöngyösi István-Társaság Szolnokon.) A Gyöngyösi István-Társaság a szolnoki Verseghy-Iro- dalmi Kör rendezésében Szolnokon, március 9-én a vármegyeház közgyűlési termében nagysikerű irodalmi estélyt rendezett. Az es­télyen Tóth Tamás dr. polgármester elnö­költ, akinek megnyitója után több előkelő fő­városi művész adott elő zene- és énekszámo­kat. A záróbeszédet Alexander Imre alispán mondotta. (*) Megalakult a Magyar Irodalmi Társa­ságok Szövetsége.) Most tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Irodalmi Társaságok Szövetsége, amelybe számos vidéki és fővá­rosi irodalmi társaság és kultúregyesület tö­mörült. A szövetség elnökévé Preszly Ele­mér dr. belügyi államtitkárt, a Gyöngyösy István-Társaság elnökét választották meg egyhangú lelkesedéssel, ügyvezető alelnök: Simon Lajos, a Gárdonyi-Társaság elnöke lett. Az alelnökök között vannak: F. Szabó Géza, Lépőid Antal dr. prelátus-kanonok, Vándor Iván, Gy. Czikle Valéria, Kiss Endre dr. kecskeméti polgármester és mások. Fótit, kárrá választották Gorzó Nándor dr.-t, Pest vármegye főlevéltárnokát. (*) Hajnaltól — alkonyaiig. (Róbert Eton regénye.) Megragadóan bensőséges lélekkel elgondolt munka Róbert Eton regénye. Egy tizenkilencéves leány egyetlen napjának me­séjében a földi sors szőttesét mutatja meg s bontja szálaira. Közben élénk stílusának jellemző erejével az angol vidék s a vidéki élet tájképét is megfesti, néhány, természe­tes színnel, aprólékos gonddal ecsetelt alak figurája köré. A regény szerkezete a tripti­chonok primitív ómódiságára emlékeztet s ez­zel stíluskapcsolatban — ellentétben a mai modern írásművekkel — az író személye sohasem tűnik föl, még a sorok között sem, ami szokatlan s a regényt bizonyos távol­ságba helyezi az olvasótól. A Hajnaltól — alkonyig mindvégig zavartalan mese. Nyu­godt, emóciótlan, békés, sokszor fájdalmas, de mindig kiengesztelő^ meséje egy tiszta, hivő léleknek, aki boldog a maga hitében. De csodálatosan gondos, finom stílusú erejével elhiteti az olvasóval, hogy az élet talán csak­ugyan olyan, mint az a szőttes, amelynek szálait megnyugvásunkra kibogozza. S ez a nyugtató, békéltető hit, amelyet ez a könyv kölcsönad az embernek, ez a regény ereje, szépsége és — értéke. A regény Singer és Wolfner kiadásában jelent meg a tavaszi könyvpiacon. (—cent.) (*) Hogyan tűnt el Attila szarva? Al­gardi mester, a barokk szobrászat kiváló képviselője, megbízást kapott, hogy a Szent Péter-templomban hatalmas méretű domborművet készítsen, amely Attila és I. Leó pápa találkozását szemlélteti. Az egyik bíboros azt kívánta, hogy — középkori fel­fogás szerint — Attilának nagy, hegyes füle és a homlokán két vastag szarva le­gyen. így képzelték ugyanis, régi irók nyo­mán, a világhódító Attilát, aki annyi bajt okozott a németeknek. Algardi mester azonban kézzel-lábbal tiltakozott egy ilyen beállítás ellen és nagy művén, amelyet az Uj Idők e heti számában szép reprodukció­ban közöl, már semmi nyoma a megrendelt szarvaknak. A legújabb kutatások alapján ezt a mulatságos epizódot írja le ugyan­ebben a számban Tábori Kornél. Emellett a legjobb magyar novellaírók műveinek egész sora jelent meg ebben a számban: Surányi Miklós, Szöllősi Zsigmond, Bónyi Adorján, Bokor Malvin, Szitnyai Zoltán tol­lából. A füzet gazdag szépirodalmi olvas­mányaihoz tartozik két nagyszabású és ér- -dekfeszítő regény. Az egyiket Csathó Kál­mán, a "másikat Harsányt Zsolt írta. Kő­szegi Imre Drága sport — drága egészség címen nagyérdekű sportcikket írt, Simon Béla professzor pedig tanulmányt írt arról, hogyan mentsük meg gyermekeink fogait? Baja Benedek festőművész és író, aki nem­régiben tért vissza afrikai útjáról, érdekes- nél-érdekesebb képeket közöl ebben a szám­ban Észak-Afrika sivatagéletéből. A ceruza- jegyzetek rovatban furcsa történetek és mulatságos apróságok sora szolgál vidító olvasmányul. Ezenkívül számtalan, hasznos tudnivalót rejt magában az Uj Idők néhány közismert és rég bevált rovata: Szépség- ápolás, Gasztronómia, Kertészet, Szerkesz­tői üzenetek stb. Díjtalan mutatványszámot bárkinek szívesen küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., Andrássy-út 16. Előfizetési ára negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. A Pál-utcai fiuk Molnár Ferenc regénye angol filmen Molnár Ferenc ismert ifjúsági regénye, A Pál-utcai fiúk több, mint két évtized előtt jelent meg és most már a harmadik gyermekgenerációnak kedves olvasmánya. Verne Gyula és Cooper könyveit már nem igen olvassák, de a Pál-utcai fiúk még él­nek és harcolnak a grundért, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Legalább is ezt bizonyítja, hogy most harmadszor került filmre Molnár Ferenc regénye. Kétszer vitték néma filmre Bu­dapesten és most Frank Borzage, a Liliom és Dübörög a föld rendezője, Londonban angol filmet készített belőle. A zászlóért, a grundért való önfeláldozó harc, amely a békeidők ifjúságának gyer­mekkorában csak jelképezte az elkövetke­zendő világháborút, ma sokkal pregnán­sabban, élesebben mutatja azt, amit a film egyik jelenetében az öreg őr elmond: így megy ez mindig, háború, amelyben hazát támadnak és hazát védenek a.z em­berek. Mindig ugyanaz, így volt ez tegnap, ma és így lesz holnap! Nemecsek, aki meghal a zászlóért, Geréb, aki árulásából megalázkodva tér vissza a Pál-utcai grundra, Boka, a lfis hadvezér, akinek nincs más gondolata, mint a grund megvédése és a zászló visszaszerzése és Ács Feri, a lovagias ellenfél, ma is idősze­rűek. Frank Borzage nem vette el a regény magyar ízét, nem csinált a grundból ame­rikai nagyvárosi sétateret, nem tökéletesí­tette a regényben leírt harci eszközöket, a Pál-utcai fiukat adta a maga valóságában és ezzel könnyekig megható romantikát lop a néző szívébe. Egy változtatást' tett Bor­zage az eredeti regényen: Nemecsek nem ágyban, párnák között hal meg, hanem a grundon, a csata közben, visszaszerezvén a zászlót, amelyet halott ujjaival is görcsö­sen őriz. Ez még drámaibbá, még erőtelje­sebbé teszi a témát, amelyet az ismeretlen gyermekszereplők remekül játszanak meg. A közönség nagy tetszéssel fogadta az amerikai rendező magyar filmjét. r. I. X (Egy nő, aki mindent tud.) Mary Carlisle amerikai színésznőnek az a neve­zetessége Hollywoodban, hogy semmire nem mondja ezt: Nem tudom! Amikor először jelentkezett a Castings Officeban, a hollywoodi filmszínészelosztóban, már akkor kijelentette, hogy mindenre vállal­kozik. A Nem tudom! — nincs benne a szótárában. Most, hogy a Metrónak szük­sége volt a Gyilkosság a szalonkocsiban című filmhez olyan színésznőre, aki haj­landó egy valódi gorillával birkózni és ro­bogó vasúti kocsiról egy mögötte robogó mozdonyra átszállni, Mary Carlislet ke­resték ki, aki még erre az életveszélyesen nehéz feladatra sem mondta azt, hogy nem tudom. X (Akinek nem szabad leberetváltatnia a bajuszát.) Ezzel a címmel közöl intervjút egy bécsi színházi lap Rudolf Forsterröl — akinek nemrégen került bemutatásra a „Magas iskola” című filmje. Az intervjú kapcsán Forster elárulja, hogy végleg Bécsben telépedett meg, évenkint legfel­jebb egy filmet gyárt, amelyért százezer schillinget kap. A közeljövőben Hietzing- ben vásárol villát, nőtlen és kedvenc sportja a lovaglás. Végül elmondta, hogy új szerződése értelmében magas biztosí­tékkal kellett köteleznie magát, hogy nem beretváltatja le a bajuszát, amellyel leg­alább olyan iskolát csinált, mint híres kollégája: Menjou. X (Harry Baur — a francia Lucifer.) Egy francia filmgyár állítólag komoly for­mában vetette fel „Az -ember tragédiája!’ megfilmesítésének tervét. A Urv szerint Lucifer szerepét Harry Baur, a „Comme- die Francaise” világhírű tagja játszaná, aki legutóbb a „Moszkvai éjszakák” című filmben aratott rendkívüli sikert.

Next

/
Thumbnails
Contents