Budapesti Hírlap, 1937. április (57. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-01 / 72. szám
Eöttevényi Olivér a Közel-Kelet külpolitikájáról Szerdán délután az Országos Nemzeti Klub összejövetelén, amelyen Karafiáth Jenő dr. főpolgármester elnökölt, Eöttevényi Olivér dr. tartott előadást „A Közel- Kelet külpolitikája” címmel. Köttevényi Olivér kifejtette, hogy a magyar közönségnek időnként érdemes az Európán kívüli külpolitika eseményeivel is foglalkozni, mert bár ezek közvetlenül nincsenek hatással a mi meglehetősen elzárt és a nagy világforgalomban részt nem vevő hazánkra, közvetve mi is érezzük ennek az európai, sőt Európán kívüli külpolitikai lüktetésnek a nyomait. A Közelkelet fogalmát, ellentétben az úgynevezett távolkelettel, tehát Japánnal, Kínával stb., a Földközi-tenger medencéjének és délkeleti szomszédságában állapíthatjuk meg, tehát körülbelül Kis-Ázsiát, Arábiát, Egyiptomot és az olasz impérium alá került Etiópiát kell e fogalmi körbe vonni. Ez alkalommal azonban — tekintettel az anyag nagy terjedelmére — csak a szoros értelemben vett Arábiát és az ezzel közvetlen határos országokat teszi vizsgálódás tárgyává. A XX. század jelentős eseménye volt, hogy a wahhaibiták szektája új életre lendült Arábia egy tartományának, Nedzsdnek emírje, vagy sejkje, napjainkban Arábia királyának méltóságát betöltő Ibn Szánd által, akinek sikerült az arab népben az iszlám ősi erényeit nagyra növelni ■,és aki mint katona és politikus, egy-két évtized alatt a mohamedán arab nép vezérévé lett. Ma övé a két szent város, Mekka és Medina is, de egyúttal valójában ő a mohamedán arabságnak az egész világra kiterjedő viszonylatban is vezére és ha meggondoljuk, hogy a mohamedán hitet több mint háromszázmillió lélek követi, akkor megérthetjük ennek jelentőségét. A továbbiak során kifejtette az előadó, hogy a szigorú értelemben vett Arábiával szomszédos új alakulatok közül Palesztina problémája az, amely különös figyelmet érdemel, amennyiben az ottani arabok éppen faji és vallási reneszánszuk lendítő ereje által mind erősebb akcót folytatnak az ottani zsidó település ellen. Azonban Palesztinán kívül is minden, a szűkebb értelemben vett Arábiát környező államban, tehát Transjordániában, Szíriában, Irakban stb., az erős arab faji fejlődés nyo dett. Igaz, a két évből négy lett, de közben nem egy jó képet festett, és végre a siker is bekopogtatott hozzá. Egyik képét az„hszi szalon” díjjal is kitüntette. A dicsőség nem szédítette meg. Még kint maradt egy ideig, s amikor némi pénze volt, fölszedte a sátorfáját és hazajött. Remeteként élt az anyjáról maradt kis házban, meghallgatta Kenderesné pletykáit, de még csak át se ment Ilonka anyjához. A tél úgy telt el, sok álmodozás, kevés munka közben. Néha benézett hozzá Bige bácsi, a vén pásztor, aki gyönyörű holmikat faragott ki fából s elhozta megmutatni: művész a művésznek. Venni nem tudott tőle semmit, csak elgondolkozott azokon a társadalmi mulasztásokon, amelyek a művészt kényre-kegyre a sors forgatdóságának szolgáltatják ki. Farsangban levelet is kapott, Ilonka írásával. Kibontsa? Ne bontsa? Az íróasztal fiókjába csúsztatta. Olyan reménytelen volt minden, a sáros föld, a szürke égbolt, a jelen, a jövő. Talán jobb volna visszamenni Párizsba. A tavasz se hozott könnyebbülést. A szél finom illatokkal járt, a határban már megindult az élet és a felhőknek a világ minden táján roppant sürgős dolguk volt. Arra gondolt, hogy most újra neki lehetne fogni. Eladja a házat, a sok holmit és kimegy Párizsba, ki a világba. De újra esős napok következtek. Finoman szálazott az eső, ólomszínű lett a világ, naphosszat ült magában. A lelke, a képzelete nem volt tétlen. Kompozíciók foglalkoztatták. — Holnap, ha kisüt a nap, nekifogok — gondolta. De az eső csak esett tovább. Egyik alkonyaton az ablaknál állt. A gomolygó felhők még jól látszottak, azokat nézte. Hirtelen árnyék suhant az ablak elé és megkocogtatta az üveget, összerezzent, de nem mozdult meg. Világosan megismerte Ilonkát. Ilonka újra kocogott. És még erősebben. Még meg is szólalt. — Berci! Berci! Látta, amint a kocogás után ijedten néz körül: nem látta-e meg valaki? Ekkor maga is elhúzódott kissé az ablaktól. Ilonka még egyszer próbálkozott, aztán reménytelenül fordult el s ment tova. Még sokáig állt Berci egyhelyben. Keményen állt. Aztán újra megtette azt a fél lépést az ablak elé és a felhőkre bámult. De egyre sötétebb lett az égbolt, minden egybefolyt, nem volt érdemes nézni őket _ 1” m* mait látjuk , ámbár ma még nem lehet megállapítani, hogy törekvéseik milyen mértékben válnak valóra, külpolitikai tisztánlátásunk érdekében tudnunk kell azt, hogy a mohamedán arab kilépett évszázados letargiájából és helyet kér a nap alatt. Megérezte ezt különben Mussolini zsenije is, aki a nemrég lezajlott tripoliszi látogatása alkalmával az ottani mohamedánokkal szemben a legmesszebbmenő megértést és lojalitást hirdette és természetes, hogy ezt a ploitikát az olasz impérium érdekében fogja majd gyümölcsöztetni. A nagy tetszéssel fogadott előadásért az elnöklő Korifáth Jenő dr. főpolgármester mondott köszönetet, majd élénk vita következesét. A legközelebbi vitaestén, április 7-én, szerdán Ajtay József tart előadást a pénzérték állandósításáról. fl belügyminiszter bírálata a főváros gazdálkodásáról A fővároshoz ma érkezett le a belügyminiszternek a fővárosi költségvetést jóváhagyó leirata. A belügyminiszteri leirat — amelyet mai számunkban már ismertettünk — bevezetésében összefoglalóan ismerteti a főváros költségvetését és a fővárosnak azt a kérelmét, hogy a főváros az idegenforgalmi és tűzoltási járulékokat 1936. évi szeptember 31-én túl is szedhesse és végül, hogy a fázisadó bevételi részesedési kulcsát egyhuszad helyett egyhatodban állapítsa meg. A belügyminiszter leiratában elsősorban megállapítja azt, hogy az összes kiadásoknak legnagyobb százalékát éspedig több mint negyven százalékát személyi kiadások teszik. Ebből 21 százalék a közigazgatási alkalmazottakra, 17 százalék a közoktatási személyzetre, a többi pedig a közkórházakra esik. A községi alapnál az előirányzott kiadásoknak 5,3 százaléka beruházásokra, 5 százaléka fenntartási és karbantartási célokra, kereken 13 százaléka pedig a kölcsönökkel kapcsolatos kiadásokra esik. Az ínségesek támogatása közel 4,5 százalékkal, a szegényügyi kiadások pedig 1,8 százalékkal szerepelnek a költségvetésben. A költségvetés és a szanálás A belügyminiszter a szanálás szempontjából megállapítja, hogy a törvényhatósági bizottság nem irányozta elő a közigazgatási és tanügyi személyzet illetményeinél elérni rendelt interkalárét. A közigazgatási tisztviselői alkalmazottak létszámát a megállapított státuskeretek között irányozták elő. A közoktatási alkalmazottak státusrendezésének eredménye a költségvetés megállapítása idején még nem volt számításba vehető, mert az új létszámra csak fokozatosan, az állások természetes megüresedése útján kell áttérni. A belügyminiszter újabban szerzett értesülése szerint itt az 1937. évben körülbelül 240.000 pengő megtakarítás érhető el. Megállapítja a belügyminiszter, hogy a költségvetésben beruházási és karbantartási célokra tíz százaléknál nagyobb öszszeget irányoztak elő, amihez, ha hozzászámítják a fővárosnak a 21 millió pengős és a 9 millió pengős kölcsönökből, továbbá a folyamatban lévő vízműbővítéssel kapcsolatban jelentkező tekintélyes munkaalkalmat , figyelembe véve még a szociális téren teljesítendő kiadásokat is, meg lehet állapítani, hogy a székesfőváros gazdasági téren a tőle elvárható kötelezettségeknek anyagi erejéhez mérten megfelel. A költségvetésben az előirányzás úgy a bevételi, mint a kiadási oldalon elég reális alapokon nyugszik, sőt a kiadás oldalon talán túlzott biztonsági előirányítás is megállapítható. Emellett az előirányzás mellett a költségvetésben megvan a kellő rugalmasság, amely az évközben felmerülhető, előre nem várt kiadások fedezésére is lehetőséget nyújt. A költségvetésben bőségesen történtek előirányzások mellékilletmények címén, amelynek rendezését, jóllehet a polgármester bizonyos szabályozást már végrehajtott, még mindig szükségesnek tartja éspedig abból a szempontból, hogy a mellékilletményekre vonatkozóan mérséklések történjenek. ■ A belügyminiszter ezután a költségvetés egyes tételeire teszi meg észrevételeit. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy a sátusrendezés során megállapított létszámkereteknél, valamint azoknál az igazgatási ágazatoknál, melyeket a státusrendezés nem érintett, a múlt évi létszámmal szemben felvett új állások csak külön közgyűlési határozat és belügyminiszteri jóváhagyás kieszközlése után tölthetők be. Megfontolásra ajánlja a belügyminiszter a székesfőváros, közönségének azt, hogy a tűzoltóságnál nem kellene-e két új tűzoltógyakornoki állást szervezni. Az Idegenforgalmi Hivatal kiadásainál előirányzott 69.227 pengőt csak olyan mértékben szabad igénybe venni, amilyen mértékben a múlt évi kiadásokkal szemben eltérő és engedélyezett új kiadások merülnek fel. A belügyminiszter az ingatlanok értékesítéséből várható egymillió pengő bevételi előirányzatot felére mérsékelte, mert nézete szerint nyílt színen nagyobb bevételre számítani nem lehet. A Házinyomdánál a belügyminiszter 13.780 pengőt törölt, mert az új állások szervezéséhez nem járult hozzá. Megfelelő korrekciók a költségvetés egyensúlya érdekében A belügyminiszter a községi alap mérlegegyensúlyának tekintetében nem ért egyet a székesfőváros törvényhatósági bizottságával. Nézete szerint ugyanis a székesfőváros közönsége a kiadási oldalon elég bőségesen gondoskodott a szükségletekről, viszont a várható bevételeket kissé túl alacsonyan vette, azért a belügyminiszter anélkül, hogy a kiadási előirányzatokhoz hozzányúlna, megfelelő korrekciókkal — a költségvetés realitását egyáltalában nem is érintve — a költségvetési egyensúlyt az 1937. évre teljes mértékben biztosítottnak látta. A szanálási intézkedések értelmében a rendszeres illetményeknél interkaláré címén 485.000 pengőt, a közoktatási személyi kiadásoknál pedig 240.000 pengő várható, továbbá a kölcsönök törlesztő és kamatszolgálatánál az előirányzatot 2 millió 800.000 pengővel lehet alacsonyabbra venni a bekövetkezett devizaárfolyamok változása miatt. A költségvetés kiadási oldalát tehát a belügyminiszter ezekkel az összegekkel leszállítja. Ezzel szemben az 1936. évi adatokra való tekintettel a községi közszolgáltatásokból eredő bevételt 700.000 pengővel felemeli, felemeli még az Elektromos Művek költségvetési bevételét 1.328.000 pengővel, a Gázművekét 500.000 pengővel s a Vízművekét 300.000 pengővel. Javult tehát a költségvetési mérleg a Házinyomdánál törölt 13.780 pengővel, viszont romlik a mérleg az ingatlanok értékesítéséből előirányzott egymillió pengő bevételi összegnek 500.000 pengővel történt leszállítása következtében. Ezeknek a változtatásoknak a figyelembevételével a községi alapnál előirányzott 5.846.053 pengő költségvetési hiány elenyészik és 20.727 pengő felesleg jelentkezik. A jelzett változtatásokból megállapítható, hogy a főváros községi alapja költségvetésének egyensúlya biztosítható a nélkül, hogy annak realitását a belügyminiszter a legtávolabbról is érintette volna. A belügyminiszter bízik a székesfőváros közönségében, hogy a szükségszerű takarékosság szigorú érvényesítésével az egyensúlyt meg fogja tudni tartani. Ezt annál is inkábbérnél, mert bár kétségtelen, hogy a főrros az utóbbi években súlyos terheket is vállalt magára, végzett olyan beruházásokat is, amelyek, ha szükségesek is voltak, a befektetéssel arányban álló jövedelmet nem hoznak. A fázisadó és az államrendőrségi hozzájárulás A belügyminiszter az államháztartás jelenlegi helyzetére való tekintettel nem teljesítette a fővárosnak a fázisadó felemelésére irányuló kérelmét. A főváros kérte, hogy a kormány az államrendőrségi hozzájárulásból 1937. évre is egymillió pengőt engedjen el. A belügyminiszter ezt hajlandó teljesíteni, de csak abban az esetben, ha a főváros legkésőbb 1937. június hó végéig megfizeti az államnak a múlt évről vissza- Kldl ArtVlMS 1, CodUftlUR maradt kétmillió pengőt kitevő államrendőrségi hozzájárulást. Az önálló vagyonkezelésű üzemek költségvetését felemelte a miniszter A belügyminiszter, mint fentebb említettük, az üzemek költségvetését is megváltoztatta éspedig olyképpen, hogy az Elektromos Művek költségvetésének végösszegét úgy a bevételi, mint a kiadási oldalon 1.328.000 pengővel felemelte, a Gázműves- költségvetését 930.000 pengővel, emelte fel azzal, hogy ebből 500.000 pengőt a községi háztartás javára kell beszolgálnia, úgyszintén a Vízművekét is 500.000 pengővel, amiből a Vízműveknek 300.000 pengőt kell a községi háztartás javára befizetni. A Gáz- és Vízműveknek a fennmaradó 480.000 pengőt, illetve 200.000 pengőt a tartalékalapok javadalmazására kell fordítaniuk. A belügyminiszter nem hagyta jóvá a Székesfőváros törvényhatósági bizottságának azt a határozatát, amelyben elfogadta Homonnay Tivadar dr. bizottsági tagnak az elektromos, gáz- és vízművek havi fizetéses alkalmazottai javadalmazásának emelésére irányuló indítványát. Éspedig azzal az indokolással, hogy a mérlegjutalmat rendszeres járandóságként nem ismeri el. Nem emel azonban kifogást az ellen, hogy az alkalmazottak külön munkadíjakban, túlóradíjakban, pótlékokban, sőt karácsonyi jutalmakban is részesülhessenek. A BSzKRT és az érdekkörébe tartozó vállalatok költségvetése A belügyminiszter a BSzKRT helyzetét beható vizsgálat alá vette és arrra a megállapításra jutott, hogy az összevont költségvetésben jelentkező 1.036.312 pergő hiány onnan ered, hogy a BSzKRT a szanálás során számításba vett megtakarítások közül a viszonylag vezetés módosítása, továbbá az új beruházások elvégzése folytán várt megtakarításokat ezideig még nem érte el. A szanálási keretektől eltérően a BSzKRT személyi és dologi kiadásoknál 680.327 pengővel magasabb összegett irányzott elő, viszont egyéb rovatokon ugyanennyivel csökkentette az előirányzatot. A belügyminiszter kiköti, hogy a vállalatoknak azokat a kiadásokat, amelyek a költségvetésben a különféle alapok javadalmazása és a kölcsönök törlesztése és kamatszolgálata címén vannak előirányozva, a bevételek alakulására való tekintet nélkül minden körülmények között teljesíteni kell. A közölt változtatásokkal a belügyminiszter a főváros költségvetését jóváhagyta. Jóváhagyta továbbá a határozatnak azt a részét is, amellyel a törvényhatósági bizottság a szemétfuvarozási illeték kulcsát 1,5 százalékban állapította meg. A tűzoltási járulék, valamint az idegenforgalmi járulék szedésére adott engedély érvényét a belügyminiszter az 1937. év tartamára meghoszszabbította. Végül felhívja a belügyminiszter a székesfővárost, hogy a fővárosi vám és állatvásár pénztári díjak kérdését a gazdaérdekekre való figyelemmel, barátságos szellemben mielőbb oldja meg. r\n/\/v/\/\/\/v/\/vrv/\n/AJ Delbos beszámolója az államtanácsban a nemzetközi helyzetről PÁRIZS, márc. 31. A kormány tagjai szerdán délelőtt az Elysée-palotában Lebrun köztársasági elnök elnöklésével államtanácsot tartottak, amelyen Delbos külügyminiszter beszámolt a nemzetközi helyzetről. Ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a spanyolországi ellenőrzés ügyében életbe léptetnek. Az ellenőrzési terv néhány napon belül már teljesen hatályba lép. Ami a Spanyolországban harcoló külföldi önkénteseket illeti, ezek visszahívása ügyében legközelebb megindulnak a tárgyalások és remélhető, hogy ezen a téren is kielégítő megoldás jön létre annál is inkább, mert egyes hatalmak, amelyek eddig ezen a téren hajthatatlan magatartást tanúsítottak, most békülékenyebbek. Ismertette azután a külügyminiszter azt a helyzetet, amelyet a spanyol nemzeti hadihajók teremtettek azzal, hogy feltartóztatnak külföldi kereskedelmi gőzösöket. A francia kormány ezirányban határozott utasításokat adott a francia gőzösöknek és ezenkívül az angol kormánnyal együtt azt a komoly figyelmeztetést intézte a hadbanálló felekhez, hogy tartózkodjanak minden olyan rendszabályoktól, amely ellentétben áll a nemzetközi tengerészeti joggal. Delbos külügyminiszter ezután tájékoztatta minisztertársait az Olaszország és Jugoszlávia között legutóbb létrejött egyezményről és Franciaország középeurópai helyzetéről.