Budapesti Hírlap, 1937. december (57. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

1037 DECEMBER 1. SZERDA B. I. DARÁNYI KÁLMÁN beszámolt berlini útjáról a kormányzónak Darányi Kálmán miniszterelnök kedden délelőtt fél 11 órakor kihall­­gatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, akinek jelen­tést tett berlini útjáról. A kihallgatás több, mint másfél óra hosszat tartott, beszámolnak a miniszterelnöknek a kor­mányzónál történt kihallgatásáról. Ugyancsak közlik a lapok azt a hírt, hogy a minisztertanácson a magyar állam­férfiak beszámolnak berlini látogatásuk eredményéről. A miniszerelnö­k az éretlen „király­választókról“ Darányi Kálmán miniszterelnök ked­den délben fél egy órakor érkezett a kép­­viselőházba, visszavonult dolgozószobá­jába s először Ivády Bélát, a Nemzeti Egység Pártja országos elnökét fogadta, majd távozni készült a Siebert bajor mi­niszterelnök tiszteletére adott va­llásregge­­lire. A sajtó képviselői a miniszterelnö­köt megkérték, hogy mondjon néhány szót berlini benyomásairól. A miniszter­­elnök a következőket mondotta az őt körülvevő hírlapíróknak: — Engedjék meg, hogy egészen rövi­den válaszoljak, mert most készülök a a külügyminiszter úr részéről Siebert bajor miniszterelnök úr tiszteletére adandó villásreggelire. Vele már volt alkalmam megismerkedni Berlinben, ahol Hitler birodalmi kancellár úr és Neurath báró külügyminiszter úr esté­lyén találkoztam vele. A hírlaptudósí­tásokból látom, hogy milyen érdekes előadást tartott hétfőn. Igen örülök annak is, hogy lesz alkalmam feleleve­níteni vele való találkozásomkor a ber­lini igen kellemes, érdekes és szép na­pok emlékeit. A miniszterelnök ezután így folytatta: — Amint megérkezésemkor is kijelen­tettem, hálás vagyok a sajtónak az uta­­zásommal kapcsolatos teljesen meg­­értő viselkedéséért. A hírlapírók ezután azt kérdezték a miniszterelnöktől, hogy mi a benyomása a távolléte alatt itthon történt esemé­nyekről. — Mialatt távol voltam, — mondotta a miniszterelnök, — láttam, hogy kü­lönösebb esemény itthon nem történt. Csak azt hallottam, hogy akadnak olya­nok is, akik a királykérdést is meg akarták oldani. Ez a kérdés az összes illetékes alkotmányos tényezők egybe­hangzó nézete szerint nem aktuális és nem tesznek jó szolgálatot az ország érdekeinek azok, akik mai helyzetünk­ben azt felszínre hozzák, vagy felszí­nen tartják. Ennek a kérdésnek az utóbbi napokban történt módon való felvetése sem egyéb, mint éretlenség. Azt hiszem, hogy az egész magyar köz­vélemény­­osztja ezt az álláspontomat. A német sajtó a magyar államférfiak berlini látogatásáról BERLIN, nov. 30. A német sajtó Darányi Kálmán minisz­terelnök és Kánya Kálmán külügyminisz­ Vasvármegye közgyűlése SZOMBATHELY, nov. 30. Vas vármegye törvényhatósági bizott­sága most ta­r­otta évnegyedes rendes köz­gyűlését Ostffy Lajos dr. főispán el­nök­lé­sével. A közgyűlés elhatározta, hogy az engedé­lyeze­tt hetedik járást, az írót kői járást, Kőszeg székhellyel 1938 január el­sejével felállítja s annak élére közfelkiál­tással Olajos József dr. t. b. főszolgabírót vál­szto­tta meg. A napirend tárgyalása során Márkus László bizottsági tag fel­szólalása nyomán hosszabb vita indult meg a nemkívánatos elemeknek a vármegye és Szombathely területére védő beözönlése ügyében. A felszólalásra Horváth Kálmán dr. lispán és Ostffy Lajos dr. főispán fiúkhoz intézett búcsútáviratait, valamint megnyugtató kijelentéseket tett. tér elutazása után is feltűnő helyen foglal­kozik a magyar államférfiak látogatásával kapcsolatos eseményekkel. Nagy címek alatt közük a lapok a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek a német államfőr- A berlini út a minisztertanácsban A választójogi törvényjavaslat tervezetét ismertették a szakminiszterek A kormány tagjai kedden délután negyed hat órakor, Darányi Kálmán miniszterelnök elnöklésével, minisz­tertanácsot tartottak. A minisztertanács először folyó ügye­ket tárgyalt, majd Mikecz Ödön igaz­ságügyi államtitkár tett jelentést az egyes alföldi ínséges vidékeken tett újabb helyszíni megállapításokról és a tervbe vett intézkedésekről. Ezután Széll József belügyminisz­ter és Lázár Andor igazságügyminisz­­ter ismertetésében foglalkozott a minisz­tertanács a választójogi törvényjavaslat tervezetével. Végül Darányi Kálmán minisz­terelnök és Kánya Kálmán külügy­miniszter számoltak be berlini útjukról. A minisztertanács negyed tizenkét órakor ért véget. FABINYI TIHAMÉR- expozéba a Népszövetség pénzügyi bizottságában GENF, nov. 30. -A Népszövetség pénzügyi bizottsága kedden foglalkozott Magyarország gazda­sági és pénzügyi helyzetivel. A délelőtt folyamán meghallgatta Royall Tylert, a pénzügyi bizottság budapesti kép­viselőjét, valamint Bruce-t, a Magyar Nem­zeti Bank tanácsadóját. A délutáni ülésen került sor Fabinyi Ti­hamér dr. pénzügyminiszter expozéjára, aki a pénzügyi bizottság ülésén Velics László berni követ, a Népszövetség melletti ál­landó képviseletünk vezetője, Bartók László követségi tanácsos, Csizik Bála pénzügy­miniszter­­umi tanácsos és Quandt Richard, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese kíséretében jelent meg. Fabinyi Tihamér dr. expozéja legelején kegyelettel emlékezett meg Ter Meulen-ről, a pénzügyi bizottság nemrég elhunyt nagy­érdemű tagjáról. Előadása első részét az 1937 június vé­gével lezárt 1933—37. költségvetési év tény­leges eredményei ismertetésének szentelte; részletesen taglalta az állami közigazgatás­nak, majd az egyes állami üzemeknek be­vételeit és kiadásait, kiemelve, hogy a vi­lágválság kitörése óta eltelt deficites évek után ez volt az első pénzügyi év, amelynek végén deficit helyett kiegyensúlyozott hely­­ze­t mutatkozott. A pénzügym miniszer ezután a jövő évi költségvetésre vonatkozóan folyamatba tett előkészítő munkála okkal foglalkozott és kiterj­eszkedett a közalkalmazotti illetmé­nyeknek a jövő évi január elsejével ha­tályba lépő emelésére, a kormány által terv­be vett mezőgazdasági aggkori munkásbiz­­tosításra és más kiemelkedő problémákra. Igen részletesen és behatóan tárgyalta ezután a külföldi adósságok rendezését, is­mertetve nemcsak az alapt.lveket, hanem a már létrejött megállapodásokat, valamint az ez irányban még folyamatban lévő tár­gyalásokat. Expozéjának következő fejezetében rá­tért külkereskedelmünk eredményére, a de­vizagazdálkodásra, a Magyar Nemzeti Bank és pénzintézetek helyzetére. Végül pedig összefoglaló képet adott az ország gazda­sági viszonyairól. A csaknem egy óráig tartó előadást hosz­­szabb eszmecsere követte, amelynek során a pénzügyminiszter részletes választ adott S mindazokra a kérdésekre, amelyeket a bi­zottság elnöke és egyes tagjai hozzá in­téztek. A pénzügymmmi­s­zter nem utazik Londonba GENF, nov. 30.­­ A Magyar Távirati Iroda genfi tudósí­tója megkérdezte a pénzügyminisztert: mi igaz abból a hírből, hogy Genf után Lon­donba­ is el szándékozik látogatni. Fabinyi Tihamér kijelentette, hogy ennek a hírnek semmi alapja nincs és előreláthatóan leg­később e hét végén visszautazik Buda­pestre. Csütörtök: Kültagok számára is pártnap a NEP-ben A Nemzeti Egység Pártja kültagjai számára december h­ónapban nem 7-én, kedden, hanem kivételesen 2-án, csütörtö­kön tartja pártnapját, amelyen a párt kül­tagjait szívesen látja. A Ház bizottsága elfogadta az ügyvédi meghatalmazás­ról szóló javaslatot A képviselőház pénzügyi és igazság­ügyi együttes bizottsága Remányi-Schnel­­ler Lajos elnöklésével letárgyalta az ügyvédi meghatalmazásról szóló törvény­javaslatot. Krüger Aladár, a javaslat előadója, ismertette azokat az okokat, amelyek mind szociális, mind általános igazság­szolgáltatási szempontból szükségessé tet­ték ennek a javaslatnak beterjesztését. A javaslathoz elsőnek Petró Kálmán szólt hozzá, aki elismeréssel nyilatkozott annak intencióiról és rendelkezéseiről, majd köszönetét fejezte ki az igazságügyi és pénzügyi kormányzatnak. Györki Imre, Bródy Ernő szólaltak fel ezután, majd Lakatos Gyula, Nagy Emil, Erődi-Harrach Tihamér és vitéz Balogh Gábor pártoló hozzászólásai után az együt­tes bizottság a javaslatot általánosságban, elfogadta. Mikecz Ödön államtitkár az igazságügyi kormányzat részéről hangsúlyozta, hogy ez a javasat az ügyvédi kar régi jogos és méltányos kívánságát elégíti ki. Örömmel állapította meg, hogy ezt a szociális javas­latot az ügyvédi kamarák a legteljesebb megértéssel fogadják és ezért köszönetüket fejezték ki. Szász Lajos pénzügyminisztériumi állam­titkár ismertette a bizottság előtt azokat az okokat, amelyek miatt a legcélszerűbbnek és legmegfelelőbbnek lászott külön megha­­talmazási bélyeg helyett inkább meghatall­mazási űrlap rendszeresítésével oldani meg a kérdést. A részletes tárgyalás során Krüger Ala­dár előadó módosítást nyújtott be, amely szerint a nem kincstári űrlapon kiállított meghatalmazás­ érvényes lesz ugyan to­vábbra is, de a bíróságok és­­a hatóságok előtt csak­ akkor használható fel, ha annak másolatát bélyeges űrlapon egyidejűleg be­csatolják. A bizottság a módosítást elfogadta és ezzel a javaslatot általánosságban és részle­­teiben letárgyalta és elfogadta. ÜCC c3kxWtifnfed2^ Q. uaUcrvLi

Next