Budapesti Hírlap, 1938. július (58. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

1938 JÚLIUS 1, PÉNTEK Az ember az aviatika által lett igazán a világ ura Imrédy Béla beszéde a 38-ik Nemzetközi Légiforgalmi Kongresszus megnyitó ülésén Az International Air Traffic Association (Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség) legutóbb, 1937 júliusában Párizsban tartott közgyűlésén vitéz nemes Grosschmid Istvánnak, a MALERT elnök-vezérigazgatójának meghívására elhatározta, hogy 1938-ban közgyűlését Budapesten tartja meg. Az IATA kongresszus tagjai csütörtökön a parlament delegációs termében gyűltek össze, hogy megtartsák a világ légiforgalmának életében oly nagy jelentőségű 38-ik Nemzetközi Légiforgalmi Kongresszust. Az IATA kongresszuson 19 európai és egy amerikai állam részéről összesen 24 nagy légiforgalmi társaság kiküldötte, továbbá a Népszövetség, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, a Nemzetközi Léghajózási Bizottság (CMNA), a Nemzetközi Légi Magánjogi Állandó Bizottság (CITEJA) és a Nemzetközi Vasúti Unió (Union De Chemins De Fer) kiküldöttei vettek részt. A Magyar Légiforgalmi Társaságot Istvánffy László és Szegheő István igazgatók, az Államvasutak igazgatóságát Alszeghy Béla igazgató, a posta, távirda és telefon igazgatóságát pedig Forster Károly és Módos Elemér igazgatók képviselték. Tíz órakor már zsúfolásig megtelt a parlament delegációs terme. Az elnöki emelvényen vitéz nemes Grosschmid István légügyi igazgató, a MALERT elnöke, M. Allégre és M. Bastaki, az IATA alelnökei, továbbá a holland Meneer van den Berek van Heemstede, az IATA ügyvezető igazgatója foglaltak helyet. A kongresszus elnöksége és tagjai felállva üdvözölték vitéz Imrédy Bélát, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével ideiglenesen megbízott miniszterelnököt, aki Rákóczy Imre miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetőjének társaságában érkezett az IATA kongresszusra, majd elfoglalta az elnöki széket, ahonnét a következő üdvözlő beszédet mondotta: A miniszterelnök megnyitóbeszéde — Igaz örömmel teszek eleget a meghívásnak, hogy a Légiforgalmi Társaságok Nemzetközi Szövetségének közgyűlését megnyissam. A magyar kormány nevében van szerencsém Önöket szívből üdvözölni. — 1931-ben ért bennünket első ízben az a megtiszteltetés, hogy egyesületüket országunkban üdvözölhettük és örömünkre szolgál, hogy a körülmények szerencsés találkozása folytán éppen Szent István jubileumi évében választották másodszor székesfővárosunkat a közgyűlés színhelyéül. — Ha azt a hatalmas fejlődést szemlélem, amelyet az aviatika megszületése óta az egész világon megtett, — amely fejlődésnek az Önök egyesülete bizonyára az egyik legelőkelőbb tényezője — ily nagyszámú kiváló szakember körében annak a tagadhatatlan ténynek hangsúlyozására szorítkozhatom, hogy ez az új közlekedési mód, amely eredetileg inkább helyi viszonylatok megteremtésére szorítkozott, ma már a világjáró közlekedések előőrsének szerepét tölti be. Abban a hálózatban, amely földgömbünket körülöleli, a helyi járatok beleolvadnak egy hatalmas és egységes láncolatba, amely arra van hivatva, hogy az összes népek közös érdekeit szolgálja. Az Önök tervei immár földrészekméreteiben mozognak. De ha egyrészről megállapíthattam, hogy az aviatika húsz évnél rövidebb idő alatt ideális közlekedési móddá fejlődött, jelentőségének leértékelése volna, ha mást nem látnánk benne, mint új közlekedési módot és nem vennénk szemügyre egyéb jelentőségét. Ha egy szóval kellene jellemeznem a lényegét, azt mondanám, hogy az aviatika a legnemesebb rendű emberi találmány, mert gyakorlatilag csaknem megszüntetve a távolságokat, a földünkön élő egész emberiség egyetemességét, amely korábban inkább határozatlan és elvont volt, valósággá és kézzelfoghatóvá tette. Mint a technika minden új vívmánya, az aviatika is, az ember mind növekvőbb igényeinek kielégítésére szolgál, hogy ekként az emberiséget hivatásának csúcspontja felé vezesse. Nem hiába volt a repülés az emberiség évszázados álma. Az aviatika eddig ismeretlen és mérhetetlen világot nyitott meg előttünk. A testet öltött álom után új élet áll az emberiség előtt. Az ember meghódította a földet és a tengereket, de az avitaika által lett igazán a világ ura. A repülés megszüntette a távolságokat, kisebbé tette földünket s új és hatalmas területeket nyit meg előttünk. A népek nemes vetélkedésben vesznek részt ennek az új találmánynak kihasználásában és ebből a vetélkedésből minden nép csak a saját kárára vonhatja ki magát. — Magyarország legjobb tehetsége szerint igyekszik kivenni részét ebből a nagyszerű erőfeszítésből. A budapest—bukaresti vonal felállítása után önök itt tartózkodásuk alatt egy másik új vonal, a budapest—varsói vonal megnyitásának lesznek tanúi. Ez az új vonal közvetlen összeköttetést fog biztosítani Észak-Európa és a mi államunk közt és szerencsés továbbfejlesztése a meglévő nemzetközi hálózatnak. Meg vagyok győződve róla, hogy az a gazdag program, amelynek most tárgyalásába fognak és amely annyi műszaki, kereskedelmi problémát ölel fel és kiterjeszkedik a többi közlekedési ággal való együttműködésre, a postával való szoros kapcsolatra, előkészíti a jogszabályok egyesítését, valamint azok döntését, amelyeket ebben az ügyben hoznak, az egyetemes aviatika érdekét fogják hathatósan szolgálni. Mindezek a munkálatok és azoknak a fontos szerveknek közreműködése, valamint egy nagy amerikai vállalat kiküldöttjének jelenléte, remélni engedi, hogy egyesületük a közeljövőben a légiforgalomnak egyetemes és az egész világot átfogó szervezete lesz. — Kívánok önöknek jó munkát. Érezzék magukat jól a mi körünkben közgyűlésük tartama alatt. A kongresszus első ülése A miniszterelnök nagyhatású megnyitóbeszédét a kongresszus tagjai hosszasan megtapsolták, majd vitéz nemes Grosschmid István, a kongresszus elnöke francia nyelvű beszédben válaszolt a miniszterelnöknek. Az üdvözlőbeszédek elhangzása után a kongresszus ülését felfüggesztették. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és Álgyay Hubert Pál államtitkár elhagyták az üléstermet. Pár perccel később megkezdődött a 38.ik IATA-kongresszus első érdemleges ülése. A budapesti légiforgalmi kongreszszus tárgysorozatán nagyon sok érdekes és nagy horderejű légiforgalmi kérdés szerepel. B« H» s mmmad Rátz Jenő honvédelmi miniszter az abádszalóki kerületben SZOLNOK, jún. 30. Vitéz Rátz Jenő honvédelmi miniszter szerdán délután az abádszalóki választókerület négy községét, Fegyvermeket, Tiszaburát, Tiszabőt és Tiszaroffot kereste fel Teleki Mihály gróf államtitkár. Reszner István báró, vitéz Tóth András, Csicsery,Rónay István, Urbán Gáspár báró, Brandt Vilmos és vitéz Szalay László országgyűlési képviselő, valamint Borbély György főispán kíséretében. A községekben vitéz Rác Jenő honvédelmi minisztert igen nagy lelkesedéssel és örömmel fogadták. Beszédeiben kifejtette, hogy pártpolitikával nem foglalkozik. A hadsereg megerősítése és korszerű felszerelése nem egy párt programja, nem egy párt óhaja, hanem az egész országé. Életbevágóan fontos a hadsereg korszerűsítése és kell, hogy e korszerűsítés a faluról induljon ki. Éppen ezért a vidék lakosságát olyan helyzetbe kell hozni, hogy gyermekeit, a hadsereg és a magyar élet új generációját megfelelően táplálni tudja. Vitéz Rátz Jenő honvédelmi miniszter július 2.án Abádszalókon mond programbeszédet. Tasnádi Nagy András válaszolt Eckhardt Tibor kaposvári beszédére Mayer János ny. miniszter, országgyűlési képviselő szerdán Barcsán beszámolót mondott, amelyen részt vett és felszólalt Tasnádi Nagy András, a Nemzeti Egység Pártjának országos elnöke a párt több képviselőtagjával és Barcsai Ákossal, Somogy vármegye főispánjával. Mayer János beszámolójában az Imrédy-kormány munkáját ismerette, majd óva intette a falu népét, hogy vigyázzon, mert minden politikai kísérletezés az ő bőrére megy. Jelszavakból érték, vagyon és jólét még sohasem született. Fokozatos józan munkával, egyetértő szeretetteljes támogatással, a közéleti tisztaság és az igazságosság szem előtt tartásával érjük el a boldogabb jövőt. Mayer János nagy tetszéssel fogadott beszámolója után Tasnádi Nagy András szólalt fel s a miniszterelnök és a földmívelésügyi miniszter vasárnapi debreceni beszédével foglalkozott, majd Eckhardt Tibornak vasárnap Kaposváron mondott beszédére válaszolt. — A Kisgazdapárt vezére — mondotta — Kaposvárott a hitbizományok azonnali megszüntetését követelte. Ha ez megtörténnék, egyszerre 100.000 hold föld szabadulna fel, ami a föld árának katasztrofális esését vonná maga után. Két évvel ezelőtt hozta meg a parlament a törvényt a hitbizományokról s ennek végrehajtásával pár évtized alatt Magyarországon fokozatosan megszűnnek a nagy mezőgazdasági hitbizományok. Mi is azt akarjuk, — folytatta — hogy a köz- és célvagyon kishaszonbérletek útján kisemberek, vagy bérlőszövetkezetek kezére kerüljön. Rajta leszünk, — a kormány is ezt kívánja — hogy a bankok kezén lévő birtokokat is földbirtokpolitikai célokra fordítsák. De mindennek fokozatosan, reálisan, pénzügyileg előkészítve kell megtörténnie, mert az azonnali gyökeres intézkedés csak gazdasági zavarokat okozna. A házhelyakció folytatását követelte a Kisgazdapárt vezére. Teljesen egyek vagyunk vele. Ugyanazon a napon Debrecenben a földmívelésügyi miniszter jelentette ki, hogy a házhelyakciót folytatni fogjuk. Mi is rajta vagyunk, hogy a törpebirtokosok a telepítési akció során növelhessék birtokállományukat. A telepítési törvénynek is ez egyik intenciója. Rövid egy év alatt mintegy 60.000 hold jutott már kisemberek kezére s mintegy 8000 család jutott ilyen módon szép egzisztenciához. És hogy a telepítési akció ütemét gyorsítani kívánjuk, annak legékesebb bizonyítéka, hogy a beruházási hitelekből is 20 milliót fordítanak erre a célra. Szociális adópolitikát is sürget a Kisgazdapárt vezére. Ezen a téren már több lépés történt. Ilyen az egyszoba-konyhás házak adómentessége. Ilyen a 100 aranykorona kataszteri tiszta jövedelem alatt álló birtokok földadómentessége. Ilyen maga az ezermilliós beruházási törvénynek az az intézkedése is, hogy ennek terhei alól az 50.000 pengőnél kisebb vagyonok mentesülnek. Mindemellett a pénzügyminiszter csak ,a napokban jelentette be, hogy előkészület alatt áll az adóreform, amely a gyengébb vállak terhét csökkenti és az erősebb vállakra nagyobb terhet ró. Gazdasági gutaütöttség állapotáról beszél a Kisgazdapárt vezére. Csodálkoznom kell ezen — mondotta Tasnádi Nagy András, — mert azt hiszem a költségvetés egyensúlya, a külföldi adósságok rendezése, a pénzügyi ellenőrzés megszüntetése, a pénzünk értékének fenntartása, kivitelünk emelkedése, külkereskedelmi mérlegünk aktivitása, maga az ezermilliós beruházás s a már kiadott százmillió értéket meghaladó beruházási munka, a legutóbb beállított mintegy 6000 új munkás, akikről a miniszterelnök úr beszélt, mindent, csak gutaütöttséget nem, bizonyítanak. De másról is beszélt a Kisgazdapárt vezére. Politikai rendszerváltozást követelt.. — Nem tudom — mondotta Tasnádi Nagy András — mi nem tetszik Eckhardtnak a politikai rendszerben, a párt és a kormány politikai irányában? Talán a nemzet és keresztény jellege ? Alig hiszem! Tehán szociális és népi irányzata? Ezt sem tudom elképzelni. Hát mi ? Alig lehet más, mint az, hogy másokat kíván kormányon látni. Azt az egészen újszerű követelést állítja fel Eckhardt, hogy a népet kell jobban szeretni, mint az országot. Mi eddig mindig mást tanultunk és hirdettünk. Az ország nélkül a nép nem állhat meg. Kossuth és Deák és Széchényi sem ezt mondták, hanem azt, hogy a hazáért mindent. Eckhardt azt mondja, a néppel, a népért! S a népet szeressük jobban, mint az országot. Ezzel szemben én így foglalom össze programunkat: erős nemzetet és boldog népet akarunk. Ezért foglalkozunk szeretettel a gyengék felemelésével, szociális érzéssel, kitartó munkával és ehhez kérjük a mi népünk támogatását is. Tasnádi Nagy András beszédét általános helyeslés és nagy taps fogadta.. Utána Csizmadia András országgyűlési képviselő hangsúlyozta az egyetértés szükségességét, majd a gyűlés Valkó Gyula zárószavaival véget ért. Barcs után Babocsa községben is gyűlés volt, amelyen nagyszámban vett részt a község és a környék népe. Széll József nagysikerű beszámolója Széll József volt belügyminiszter június 29-én tartotta meg mintegy ezer főnyi választópolgár előtt a salgótarjáni iparegyesület székházának színháztermében képviselői beszámoló beszédét. A beszédet hangszórók közvetítették a termen kívül összegyűlt hallgatóságnak. A beszámológyűlésen megjelent Soldos Béla dr. nógrádi főispán, Förster Kálmán dr. polgármester, Matyasovszky Kamill dr. járási főszolgabíró, a hatóságok, hivatalok, vállalatok vezetői, iparos és kereskedői küldöttségek, valamint az ipari és mezőgazdasági munkásság nagy számmal. A gyűlést a bányaiparos dalkör a magyar Hiszekeggyel nyitotta meg, majd Roth Floris bányaügyi főtanácsos, a Nemzeti Egység Pártjának helyi elnöke üdvözölte Széll Józsefet és feleségét. Ezután Széll József tartotta meg beszámolóját. Minthogy lelkiismerete tiszta — TV).-vrrr rrt-f— 4 - i-l- ~ — t—. ~— ' mint igazgyöngyért, amelyet választói bizalma jelent számára, nem értéktelen, még kevésbbé hamis kövekkel, hanem becsületes kötelességteljesítéssel fizetett, ezért a beszámoló megtartása nagyon ’kellemes feladat számára. Megállapította, hogy a nemzet hajója az új rezsim alatt is, minden irányváltozás nélkül töretlenül halad azon az úton, amelyet mind a hazaszerető és józan embernek követnie kell. A Darányi- kormány eredményesen végzett munka után lemondásával csupán a politikai váltó gazdaság posztulátumának tett eleget olyan irányban, hogy a nemzet kormányzásában minél számosabb érték érvényesüljön. Méltatta Széll József a Darányi-kormány maradandó becsű munkáját az alkotmányjogi törvényhozásban, valamint gazdasági téren, majd szólt a kormány állampénzügyi, agrárpolitikai, birtokpolitikai, szociálpolitikai, adóügyi és közegészségügyi * ""-n elért nagyfontosságú eredményeiről.