Budapesti Közlöny, 1867. május (1. évfolyam, 42-67. szám)
1867-05-23 / 61. szám
Buda-Pest, 1867. 61. szám. Csütörtök, május 7. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árait: Sapontai postai szétküldéssel: Egész évre . . . . 20 írt. Félévre......................10 „ Negyedévre .... 5 „ Budapesten házhoz hordra. Egész évre . . 18 írt. — kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyedévre . 4 „ 60 „ Szerkesztőség: .Országút, 38. sz. (Sándor-utcza sarkán). Az udvarban jobbra 1. emelet. Kiadó-hivatal: Pesten, barátok tere 7ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Higany hirdetések : egy heasábos petit ■or egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. HIVATALOS RÉSZ: A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi május 15-kén kelt legfelsőbb elhatározásával a rozsnyói székeskáptalannál Gromer Elek éneklő-kanonoknak az olvasó-kanonokságra, Sztrókay János őrkanonoknak az éneklő-kanonokságra, és Szekeres János idősb mester-kanonoknak az őrkanonokságra leendő fokozatos előléptetését legkegyelmesebben jóváhagyni, és az ezáltal megürült utolsó kanonoki állomást Lokczán Pál, mátrai alesperes, kis-teremei plébános és szentszéki ülnöknek legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. ______ A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. minister Szalay Ignáczot a ministerium távirdai osztályába fogalmazóvá, és Sztankovits Károlyt távirászszá nevezte ki. Vonatkozással a pénz- és igazságügyministeriumok 1867-ik évi mártius 26-án kelt, a jövedéki kihágások iránt követendő eljárásra nézve kiadott rendeletének („Budapesti Közi.“ 20 ik számai 16-ik pontjára, ezennel köztudomású hozatik, hogy a pesti, budai és váczi jövedéki törvényszékek megalakulván , az idézett rendelet értelmében működésüket megkezdették. Budán, május 16-án 1867. A távirdai intézmény Magyarország és Erdély területén folyó évi május 1-seje óta a magyar közigazgatás egyik ága lett. Feladatunk e nagyfontosságú forgalmi eszközt oly szakértelemmel és pontossággal kezelni, hogy e részben a közönség minden méltó igényei teljesíttessenek. Tapasztalva továbbá azt, hogy hazánk ifjúsága ezen országos intézménytől eddigelé magát távol tartotta s ezen körülményből magyar nyelv ismeretének hiánya s ebből ismét magának a belforgalomnak megnehezítése származott, szükségesnek találtam intézkedni, hogy tér nyittassék a távirati szakképzettség megnyerésére, hogy igy azt a magyar ifjúság sajátjává tehesse, a nyelvismeret hiányai elháríttassanak, s az egész intézmény az ország többi közintézményeivel öszhangzásba hozassék. Ezeknél fogva egy távirászati tanfolyamot a következő szabályok mellett találtam megnyitandónak. 1. §. A távirászati tanfolyam czélja. E tanfolyam czélja a magyar kir. távirdaintézet számára szakavatott egyéneket elméletileg és gyakorlatilag kiképezni. 2. §. Az e részbeni oktatás a magyar kir. földmivelési, ipar és kereskedelemügyi ministerium távirdai szakosztálya részéről kijelölt hivatalnokok által történik, és a távirdai szolgálat mind közigazgatási, mind műtani, elméleti és gyakorlati ágát foglalja magában. 3. §. A megnyitás helye. E tanfolyam egyelőre csak Pest sz. kir. fővárosában nyittatik meg. 4. §. A tanfolyam kezdete és tartama. E tanfolyam folyó 1867. évi julius 15-kén kezdődik és tartama három hónapra terjed. 5. §. A tanfolyamba való felvétel módja és feltételei. Az ezen tanfolyamba való felvételérti folyamodások folyó 1867. évi június 25 kig a magyar kir. földmivelési, ipar és kereskedelmi ministeriumhoz nyújtandók be és a következő szakaszokban körülírt kimutatásokkal szerelendők fel. A fentebbi határnap után érkező, vagy polgári avvagy katonai államszolgálatban lévő folyamodók által nem elöljáróik útján benyújtott kérvények tekintetbe nem vétethetnek. 6. §. A folyamodók igazolni tartoznak, hogy éltük 18-ik évét már elérték és 30-ik évét még túl nem haladták, hogy eddigi magaviseletük kifogás nélküli, hogy alkalmazva vannak-e s milyen állami vagy magánszolgálatban, hogy tanulmányaikat, jelesül pedig a VI. gymnasiumi osztály, vagy a főrráltanoda, avagy valamely hasonfokú polgári vagy katonai tanintézet tanfolyamát jó sikerrel bevégezték, végre hogy a távirdai szolgálatra testileg is alkalmatosak és jó kézírással bírnak. Megkivántatik ezeken kívül, hogy folyamodók a magyar és német nyelvet tökéletesen bírják, a franczia és olasz nyelvben pedig legalább annyi előismereteket szereztek légyen, hogy az e két nyelvben szerkesztett irományokat olvashassák és lefordíthassák, tehát biztos reményt nyújtsanak, hogy e két utóbbi nyelvet is magukévá teendik. Egyéb országos nyelvek ismerete különös tekintetbe fog vétetni. 7. §. Vizsgálat és vizsgálati eredmény. A tanfolyam befejezésével minden egyes növendék vizsgálat alá vétetik és bizonyítványnyal láttatik el, melyben a különféle képességi fokozat „kitűnőleg képesített“, — „képesített“ — vagy „nem képesített“ szavakkal jelöltetik ki. 8. §. A távirdai növendékek alkalmazása. A „kitűnőleg képesített“ vagy „képesített“ fokozatra méltatott növendékek azon elsőbbség szerint, mely úgy a két fokozat között, mint a két fokozat mindenikében rangsorozottak között fenáll, a magyar kir. távirda-intézetnél megüresedendő távirászi állomásokra jogos igényt tarthatnak minden oly egyének előtt, kik a vizsgát vagy épen nem vagy nem hasonló sikerrel tették le. 9. §. Minden távirdai növendék beiratása előtt 8 forintnyi tandíjt köteles lefizetni, mi mellett az európai távirdai hálózat térképének és a hivatalos utasításnak egy példányát ingyen kapja. A tandíj visszafizetésének helye nincsen. Pesten, 1867. évi május hó 22-én. Góröve István, s. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister. A sept. hó 29-re eső szigetvári országos vásár ez évben ugyanazon hó 27-én fog megtartatni. Pesten, 1867. május hó 21-én. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumtól. NEMIIITATALOS RÉSZ. Törvényczikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekli viszonyokról s ezek elintézésének módjáról. (Folytatása és vége.) 61. A szövetség megkötése kölcsönös alku által történnék, oly módon, mint két egymástól jogilag független országok hasonló egyezkedései által történnek. A két fél felelős ministeriumal közös egyetértéssel készítsék meg a szövetségi részletes javaslatot s terjeszsze azt mindenik az illető országgyűlése elé, s a két országgyűlésnek megállapodásai lesznek a Felsége szentesítése alá terjesztendők. 62. Ugyanazért, midőn a közös költségek aránya, a fentebbi 18, 19, 20, 21. és 22-dik szakaszokban körülírt módon meghatároztatik, azzal egyidejűleg a fentebbi 59. és 61-dik szakasz által megállapított mód szerint, egyrészről a magyar korona országai, másrészről Ő Felsége többi országai és tartományai között vám és kereskedelmi szövetség lesz kötendő, melyben kimondatik egyszersmind az is, hogy a külfölddel eddig kötött kereskedelmi szerződések érvénye Magyarországra is kiterjed. 63. Ez alkalommal, szintén a fentebbi 59. és 61. §§. szerinti egyezkedés által határoztathatnak meg az ipartermeléssel szoros kapcsolatban lévő közvetett adók nemeire, egyforma arányára és azok kezelésére nézve oly szabályok, melyek kizárják annak lehetőségét, hogy egyik törvényhozásnak vagy felelős kormánynak e részbeli intézkedései a másik fél jövedelmeinek csonkítását vonhassák maguk után ; megállapíttathatik egyszersmind jövendőre azon módozat, mely szerint az ezen adóknál behozandó reformok a két törvényhozás által egyetértőleg fognának eldöntetni. 64. Meghatároztatnék az is, hogy az összes vámvonalak egyforma kezelése fölött ki által és mikép gyakoroltassék a felügyelet, s kimondatnék, hogy a vámokból befolyó jövedelmek a közös költségek fedezésére fordítandók; e jövedelmi összeg tehát mindenekelőtt le fog vonatni a közös költségek összegéből. 65. A kereskedelem előmozdításának egyik leglényegesebb eszköze lévén a vasutak, ugyanakkor, midőn a vám- és kereskedelmi szövetség megköttetik, a fentebbi 59. és 61. §§. értelmében létesítendő egyezkedés által határoztathatik el, hogy melyek azon vasútvonalak, melyekre nézve mindkét fél érdekében közös intézkedések szükségesek, és hogy ezen intézkedések mennyire terjedjenek. Minden egyéb vasúti vonalak fölött kizárólag azon ministériumot és országgyűlést illeti az intézkedés, melynek területén ezek keresztülmennek. 66. A kereskedelemmel szoros kapcsolatban áll a pénzrendszernek (Münzwesen) és átalános pénzlábnak megállapítása is. Nem csak kívánatos tehát, hanem mindenik fél érdekében szükséges is, hogy mind a pénzrendszer, mind a pénzláb a kötendő vámszövetséghez tartozandó országokban egyenlő legyen. Ugyanazért, a vám- és kereskedelmi szövetség megkötése alkalmával, a pénzrendszer és pénzláb fölött is szükséges leend, az 59. és 61. §§. év-