Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)

1867-09-27 / 164. szám

Pest, sept. 26. Pest város tegnapi nevezetes eseményű közgyűléséről adott tudósításunk ki­egészítéséül meg kell még említenünk, hogy e köz­gyűlés azon szempontból, miszerint az utókor is megtudhassa azon indokokat, melyek a főpolgár­mestert lemondásra bírták, egyhangúlag elhatá­rozta, hogy Szentkirályi Mór főpolgármesternek lemondási nyilatkozata egész terjedelmében jegy­zőkönyvbe vétessék. Ezután néhány sürgős természetű, s illetőleg csekélyebb jelentőségű tárgy került, tanácskozás alá következő sorrendben: 1. A város pénzügyének javítása érdekében ki­küldött bizottmány azon indítványt terjeszt­ elő, hogy tekintettel arra, miszerint az államkormány részéről a városnak a törvénykezés és rendőrségre fordított kiadásaiért, valamint a katonai szolgál­­mányokérti követelései elvileg már elismertettek, addig is, míg az e részbeni tárgyalások befejeztet­nének, keressék fel a belügyminiszer, hogy a vá­rosnak fentebbi követelései fejében a f. évi deficit fedezésére 500.000 frt előleg utalványozása iránt intézkedjék. Egyhangúlag elfogadtatott, és az ez érdembeni felirat megbírálására és hitelesítésére a főpolgármester, főjegyző, továbbá Rottenbiller, Thanhoffer, Havas, Fuchs Rudolf és Simon Flo­­rent képviselőkből álló bizottság küldetett ki. 2. A belügyminiszer felkívánja azon iratokat, melyek több városi tisztviselő és szolga számára engedélyezett mellékjárandóságokra vonatkoznak. A felterjesztés elrendeltetett. 3. A belügyminiszer több városi tisztviselő nyug­díjazására vonatkozó határozatot tudomásul ve­szi , és helyeslését fejezi ki a közgyűlésnek ez iránybani méltányos gondoskodásáért. Tudomásul vétetett. 4. Az igazságügyi miniszernek a nyomdák és la­pokra való felügyelet gyakorlása, és a köteles példá­nyoknak be nem szolgáltatása által netán elköve­tendő sajtótörvényi áthágásoknak a közvádlovak­ közlése tárgyában kibocsátott rendelete, fogana­tosítás végett, a tanácsnak adatott ki. 5. Az igazságügyminiszernek azon rendelete, mely meghagyja, hogy az esküdtszéki vizsgáló biró idézésének kellő érvény szereztessék, mihez­tartásul vétetett, s a törvényszékkel és kapitányi hivatalokkal közöltetni rendeltetett. 6. A katonaügyi bizottság javaslata folytán el­határoztatott, hogy a beszállásolási ügy rende­zése , nevezetesen a helyi garnizon létszámának meghatározása s a katonai szállás-illetékek feljebb­­emelése végett a honvédelmi ministériumhoz fel­irat intéztessék; a felirat megbírálásával és hitele­sítésével az 1. pont alatt érintett küldöttség bíza­tott meg. 7. Varga Márton városi volt elemi tanító özve­gyének 100 ft végkielégítés engedélyeztetett. 8. A városi süketnéma intézetben megürült vá­rosi alapítványi helyre Untreich Ferencz pesti sü­ketnéma fiú neveztetett ki. 9. Wagner Károly józsefvárosi esküdt lemon­dása folytán, ezen állomásra Skalla Antal helyet­­tesittetett. 10. A köztisztaságra ügyelő bizottmány Than­­hoffer Pál képviselő elnöklete alatt kineveztetett. 11. A Jozefinum árvaház és a dologház tulaj­donához tartozó Boráros-féle telkek árverésének eredménye helybenhagyatott.­­"Végre bejelentetett Sztupa György képviselő­­nek egy közgyűlési gyorsíró alkalmazása , és Schenter János képviselőnek a városi kövezési anyag­ biztosítása ügyében tett indítványa. -MIM BOT ------------1— A budai városi képviselet f. hó 25-én délelőtt először­­ tartotta a nagy országházi teremben rend­kívüli közgyűlését. Először is a városi szinház ügye kerülvén tárgyalás alá, Gundy György bérleti ajánlata a ki n­em egyezett bele a szinház kibérlé­sével" Összekötött feltételekbe, visszautasittatott, s újabb pályázatnak­­tüsténti kihirdetése határozta­tok el. cínissé só aoirivöl A bizontítátnyi jelentés, a ministerium által ter­vezett vasúti hálózat iránt, öszhangulag elfogad­­tatot­tt. -is­­ a ministérumhöz, azon kérelemmel fog fölterjesztetni, hogy a pest-budai pályaudvarok összekötő­ pályája mielőbb életbe léptessék. Ezen bizottmányi jelentésből különösen kiemelendő, hogy abban Buda s Komárom, illetőleg Buda s Új-Szőny közt egyenes összeköttetés kévetik, mi­vel akkor a buda-bécsi vonal még a pest-bécsi vo­nalnál is rövidebb lenne. A budai dunapart szabályzására vonatkozólag hosszas vita után elhatároztatott, hogy az egész szabályzási vonalon kísérletül karózat­ok fognak levezetni, annak kinyomozása végett, ha vájjon némely helyeken a karózás nem létezik-e szikla­alap által lehetetlenné. Ha az eredmény kedvező lenne, a város­tanács fölhatalmaztatik, a szabály­zási munkálatokat tüstént megkezdetni, s eziránt utólagosan tenni jelentést a közgyűlésnek. A szőlőskertek állapotára vonatkozólag a bi­zottmány oly jelentést tett, mely szerint a szőlők tökéletesen éretteknek, s azok állása mennyiségi tekintetben igen kedvezőnek találtatott. Ezen vé­leményzés következtében, Budát illetőleg, az álta­lános szüret kezdete f. hó 30-kára tűzetett ki. Ugyanekkor elhatároztatott, hogy ezentúl a sző­lőkbe bemehetés, mi szüret után eddig mindenki­nek meg volt engedve, megtiltassék. Végre a főpolgármester indítványára, a keres­kedelmi ministériumhoz oly tartalmú fölirat hatá­­roztatott el, hogy a kormány fiatal gazdászokat küldjön ki Francziaországba s a Rajnához, a bor­termelés tanulmányozása végett. ISKOLAÜGY. A győri kir. jogakadémia igazgatósága részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a cs. k. Apos­toli Felségének f. évi május hó 13 án kelt legfel­sőbb elhatározásával visszaállított győri kir. jog­­akadémián megnyítandó első évi jogfolyamra a beiratások 1. évi October hó 2., 3., 4 én fognak megtörténni. A győri kis- akadémiai igazgatóság. A PÁRISI KIÁLLÍTÁS. Térey PS úr a lapunk tegnapi számában közlött párhuzamot a „P. N." mai számában így folytatja: Egy 90 lapot számító, franczia nyelven irt füzet jelent meg nem­régiben Mark párisi nyomdájá­ban. A czimlapon Magyarország czimere diszlik, környezve következő felírással: Catalogue special du Royaume de Hongrie. Publié par la Commission Royal. Paris 1867. Ezen füzet az országos központi bizottmány, a biztosság és jury tagjainak névsorán kívül tar­talmaz : a) rövid statistikai adatokat az ország produc­­tionális erejéről és főbb terményeiről; b) a kiállított történelmi és régészeti tárgyak (histoire du travail) sorozatát; végül c) az 1867-ki kiállítók és kiállítási tárgyaknak jegyzékét, csoport-és osztályonként egybe­­állítva, a nyert kitüntetések megnevezése mellett. E kis mű, 2000 példányban nyomtatva, osztatott szét, s első lapján bevezetésül mindjárt megjelenését többi közt ekként okadatolja : „ Jelen közlések azon okból váltak elkerülhet­­len szükségesekké, minthogy az ország a politikai­ rázkódtatásoknál fogva, melyeken ép most keresz­tülment, kiállítását nem volt képes akként szer­vezni, mint azt industriális és kereskedelmi érde­kei méltán megkívánták volna." Tartoztunk ezen közlemények közrebocsátásá­val önmagunknak, tartoztunk a külföldnek. Min­den kis ország adott ki ily speciális catalógust, s e concertből Magyarországnak sem volt szabad kimaradni. Legyen ez bármily általánosságban tartva, azon külhoniaknak, kiknek számára tulaj­donképen írva van, általános fogalmakat szolgál­tat hazánk nagyságáról, erejéről és előhaladottsá­­gáról mind szellemi, mind pedig a materiális fej­lődés szempontjából. Két pozitív érdeme azonban e könyvnek elvi­­tázhatlan : első az, hogy ez az első eset, hogy Ma­gyarország egy világkiállításon saját speciális ca­­talógusával jelenik meg, s ezzel magát a többi független nemzetekkel és országokkal egy niveau­­ra helyezvén, mint ilyen magát bemutatta és be­mutatni merte; a második pedig, az elsőből önként folyó érdeme az, hogy ezen közlemény által előre is már az utat elkészítettük arra, hogy jövőben hazánk, mint egészen független ország, minden kiállítási tárgyaira külön helyet, külön és függet­len biztosságot követelhessen magának, a többi füg­getlen országok mintájára. Ma már kimondhatjuk, hogy több hónapokra terjedő kitartó küzdelem után a tér a mienk, és szent István birodalmának egész területéről e világ­kiállításra küldött tárgyak, valamint az összes iparkamarák, úgy mint kiállítási albizottságok, melyek is magyar korona alá tartoznak­­. kizár­óla­­­gosan és egyenesen a párisi magyar kir. biztosság hatáskörébe vonattak.­­­­Kormányunk maga cselekvő részt ezen előnyök kivívásában nem vett,-----nem ő lévén a magyar kiállítás kezdeményezője. A tárgyalások e részben kizárólagosan az osztrák és a magyar biztosságok között és ezek körében folytattattak; a jóindulatú, békülékeny szellem egyrészről, a kitartás más­részről, az egyetértés, párosulva előzékenységgel, mind a két részről hozták létre az eredményt, azt, hogy Magyarország , mely a kiállításon kez­detben önálló nem volt, annak folyama alatt azzá lett. A SZÉKELY KIVÁNDORLÁS ÜGYÉBEN. A jelesen szerkesztett „Székely Közlöny“ kö­vetkező czikket hozza gróf Teleki Györgytől: „A székely kivándorlás kérdését illetőleg egy talpraesett eszme jön a „ Kolozsvári Közlöny ” 101. számában közzétéve. Az ezt tartalmazó czikk olvasása emlékembe idézte azt a pár napot, melyet hét évvel ezelőtt önnek, kedves barátom és Z. S. barátunk kedé­lyes társaságában eltöltöttem. Székelyföld regényes fekvésű pontján a köröndi fürdőn voltunk. A tréfa és enyelgések közt ráér­tünk komolyabb hazai tárgyakra is vezetni gon­dolatunkat , bárha ilynemű törekvéseinket illető­leg elmondhatjuk az egykori fiadéval: a köpeny csak megjárta, de az idő nem volt hozzávaló. A többek közt élénken foglalkoztatott bennün­ket az a kérdés : hogyan lehetne pusztulásnak in­dult , eloláhosodott egyházközségeinket visszave­zetni a magyar nemzetiség elhagyott tűzhelyéhez ? Kralovánszky nemes alapítványa sok tekintet­ben rokon a mi akkori álmodozásunkkal: mi is módokat kerestünk a székely kivándorlás meg­akadályozására. Azon nézetben központosítók gondolatainkat, hogy a túlnépesedett s kivándo­rolni kész székely családokkal lehetne a deserta ekklézsiákban az alvó mécsként pislogó vallást és nemzetiséget új életre éleszteni. .S habár most sem vagyunk hajlandók akkori nézetünktől elállani, elismerjük, hogy Dózsa D. hazánkfia a „Kolozsvári Közlönyében nagyobb tért mutatott ki a székely megtelepedésre. Az idézett czikk a revindi­ált havasokat jelöli ki a székelyek megtelepedési helyéül. Mi ezen in­dítványt a kitűzött czélra nagyon is megfelelőnek találjuk , nem hisszük, hogy kormányunk figyel­mét magára ne vonná, bárha a jelen körülmények és viszonyok nyomása alatt akkora pénzösszeget, mely azok megvásárlására igényeltetnék, aligha lehetne nélkülözni. Épen azért, várjon nem időt­ nyerőbben lehetne-e czélhoz jutni, ha a revindi­ált havasok kincstári jószágok és javadalmakkal cseréltetnének ki. Nézetünk szerint ez nem ütköznék legyőzhetlen akadályokkal össze. Ezen havasok többletét a Bánffy, Bethlen, Kemény, Kendeffy stb. családok birtokolják, melyekkel minden nagyobb nehézség nélkül lehetne e cserét eszközölni. Nézetünk szerint siettetni kellene ennek végre­hajtását , mert a még most osztatlan családi bir­tokokhoz könnyebben és jutányosabban hozzá le­hetne jutni ma, mint holnap, a­mikor minden egyes családi tagnak ki lesz szakítva a maga része. Ha jól vagyok értesülve, egy pár szász szék is részes ezen birtok-complexben. Úgy a jelennek, mint a jövőnek mathematicai és logikai számbavé­tele folytán — ha most ezen székek lojalitását csak hypothesis gyanánt fogadjuk is el — némi áldozatkészségük garantiáját föltalálhatjuk kényes geographiai helyzetükben. S miután így a nagyobb rész meg volna sze­rezve, könnyű lesz módokat találni, hogyan lehes­sen a községek havasához és kisebb birtokosok részletéhez is hozzájutni. Oly jól esik nekünk gondolatban elszárnyalni a jövőbe, a midőn határhavasainkon az Ünökétöl (Radnánál) a Retyezátig virágzó és erős székely telepek fognak elhelyezkedni!“ .h­t­i 1866 J-il

Next