Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)
1867-09-27 / 164. szám
Pest, sept. 26. Pest város tegnapi nevezetes eseményű közgyűléséről adott tudósításunk kiegészítéséül meg kell még említenünk, hogy e közgyűlés azon szempontból, miszerint az utókor is megtudhassa azon indokokat, melyek a főpolgármestert lemondásra bírták, egyhangúlag elhatározta, hogy Szentkirályi Mór főpolgármesternek lemondási nyilatkozata egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétessék. Ezután néhány sürgős természetű, s illetőleg csekélyebb jelentőségű tárgy került, tanácskozás alá következő sorrendben: 1. A város pénzügyének javítása érdekében kiküldött bizottmány azon indítványt terjeszt elő, hogy tekintettel arra, miszerint az államkormány részéről a városnak a törvénykezés és rendőrségre fordított kiadásaiért, valamint a katonai szolgálmányokérti követelései elvileg már elismertettek, addig is, míg az e részbeni tárgyalások befejeztetnének, keressék fel a belügyminiszer, hogy a városnak fentebbi követelései fejében a f. évi deficit fedezésére 500.000 frt előleg utalványozása iránt intézkedjék. Egyhangúlag elfogadtatott, és az ez érdembeni felirat megbírálására és hitelesítésére a főpolgármester, főjegyző, továbbá Rottenbiller, Thanhoffer, Havas, Fuchs Rudolf és Simon Florent képviselőkből álló bizottság küldetett ki. 2. A belügyminiszer felkívánja azon iratokat, melyek több városi tisztviselő és szolga számára engedélyezett mellékjárandóságokra vonatkoznak. A felterjesztés elrendeltetett. 3. A belügyminiszer több városi tisztviselő nyugdíjazására vonatkozó határozatot tudomásul veszi , és helyeslését fejezi ki a közgyűlésnek ez iránybani méltányos gondoskodásáért. Tudomásul vétetett. 4. Az igazságügyi miniszernek a nyomdák és lapokra való felügyelet gyakorlása, és a köteles példányoknak be nem szolgáltatása által netán elkövetendő sajtótörvényi áthágásoknak a közvádlovak közlése tárgyában kibocsátott rendelete, foganatosítás végett, a tanácsnak adatott ki. 5. Az igazságügyminiszernek azon rendelete, mely meghagyja, hogy az esküdtszéki vizsgáló biró idézésének kellő érvény szereztessék, miheztartásul vétetett, s a törvényszékkel és kapitányi hivatalokkal közöltetni rendeltetett. 6. A katonaügyi bizottság javaslata folytán elhatároztatott, hogy a beszállásolási ügy rendezése , nevezetesen a helyi garnizon létszámának meghatározása s a katonai szállás-illetékek feljebbemelése végett a honvédelmi ministériumhoz felirat intéztessék; a felirat megbírálásával és hitelesítésével az 1. pont alatt érintett küldöttség bízatott meg. 7. Varga Márton városi volt elemi tanító özvegyének 100 ft végkielégítés engedélyeztetett. 8. A városi süketnéma intézetben megürült városi alapítványi helyre Untreich Ferencz pesti süketnéma fiú neveztetett ki. 9. Wagner Károly józsefvárosi esküdt lemondása folytán, ezen állomásra Skalla Antal helyettesittetett. 10. A köztisztaságra ügyelő bizottmány Thanhoffer Pál képviselő elnöklete alatt kineveztetett. 11. A Jozefinum árvaház és a dologház tulajdonához tartozó Boráros-féle telkek árverésének eredménye helybenhagyatott."Végre bejelentetett Sztupa György képviselőnek egy közgyűlési gyorsíró alkalmazása , és Schenter János képviselőnek a városi kövezési anyag biztosítása ügyében tett indítványa. -MIM BOT ------------1— A budai városi képviselet f. hó 25-én délelőtt először tartotta a nagy országházi teremben rendkívüli közgyűlését. Először is a városi szinház ügye kerülvén tárgyalás alá, Gundy György bérleti ajánlata a ki nem egyezett bele a szinház kibérlésével" Összekötött feltételekbe, visszautasittatott, s újabb pályázatnaktüsténti kihirdetése határoztatok el. cínissé só aoirivöl A bizontítátnyi jelentés, a ministerium által tervezett vasúti hálózat iránt, öszhangulag elfogadtatottt. -is a ministérumhöz, azon kérelemmel fog fölterjesztetni, hogy a pest-budai pályaudvarok összekötő pályája mielőbb életbe léptessék. Ezen bizottmányi jelentésből különösen kiemelendő, hogy abban Buda s Komárom, illetőleg Buda s Új-Szőny közt egyenes összeköttetés kévetik, mivel akkor a buda-bécsi vonal még a pest-bécsi vonalnál is rövidebb lenne. A budai dunapart szabályzására vonatkozólag hosszas vita után elhatároztatott, hogy az egész szabályzási vonalon kísérletül karózatok fognak levezetni, annak kinyomozása végett, ha vájjon némely helyeken a karózás nem létezik-e sziklaalap által lehetetlenné. Ha az eredmény kedvező lenne, a várostanács fölhatalmaztatik, a szabályzási munkálatokat tüstént megkezdetni, s eziránt utólagosan tenni jelentést a közgyűlésnek. A szőlőskertek állapotára vonatkozólag a bizottmány oly jelentést tett, mely szerint a szőlők tökéletesen éretteknek, s azok állása mennyiségi tekintetben igen kedvezőnek találtatott. Ezen véleményzés következtében, Budát illetőleg, az általános szüret kezdete f. hó 30-kára tűzetett ki. Ugyanekkor elhatároztatott, hogy ezentúl a szőlőkbe bemehetés, mi szüret után eddig mindenkinek meg volt engedve, megtiltassék. Végre a főpolgármester indítványára, a kereskedelmi ministériumhoz oly tartalmú fölirat határoztatott el, hogy a kormány fiatal gazdászokat küldjön ki Francziaországba s a Rajnához, a bortermelés tanulmányozása végett. ISKOLAÜGY. A győri kir. jogakadémia igazgatósága részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a cs. k. Apostoli Felségének f. évi május hó 13 án kelt legfelsőbb elhatározásával visszaállított győri kir. jogakadémián megnyítandó első évi jogfolyamra a beiratások 1. évi October hó 2., 3., 4 én fognak megtörténni. A győri kis- akadémiai igazgatóság. A PÁRISI KIÁLLÍTÁS. Térey PS úr a lapunk tegnapi számában közlött párhuzamot a „P. N." mai számában így folytatja: Egy 90 lapot számító, franczia nyelven irt füzet jelent meg nemrégiben Mark párisi nyomdájában. A czimlapon Magyarország czimere diszlik, környezve következő felírással: Catalogue special du Royaume de Hongrie. Publié par la Commission Royal. Paris 1867. Ezen füzet az országos központi bizottmány, a biztosság és jury tagjainak névsorán kívül tartalmaz : a) rövid statistikai adatokat az ország productionális erejéről és főbb terményeiről; b) a kiállított történelmi és régészeti tárgyak (histoire du travail) sorozatát; végül c) az 1867-ki kiállítók és kiállítási tárgyaknak jegyzékét, csoport-és osztályonként egybeállítva, a nyert kitüntetések megnevezése mellett. E kis mű, 2000 példányban nyomtatva, osztatott szét, s első lapján bevezetésül mindjárt megjelenését többi közt ekként okadatolja : „ Jelen közlések azon okból váltak elkerülhetlen szükségesekké, minthogy az ország a politikai rázkódtatásoknál fogva, melyeken ép most keresztülment, kiállítását nem volt képes akként szervezni, mint azt industriális és kereskedelmi érdekei méltán megkívánták volna." Tartoztunk ezen közlemények közrebocsátásával önmagunknak, tartoztunk a külföldnek. Minden kis ország adott ki ily speciális catalógust, s e concertből Magyarországnak sem volt szabad kimaradni. Legyen ez bármily általánosságban tartva, azon külhoniaknak, kiknek számára tulajdonképen írva van, általános fogalmakat szolgáltat hazánk nagyságáról, erejéről és előhaladottságáról mind szellemi, mind pedig a materiális fejlődés szempontjából. Két pozitív érdeme azonban e könyvnek elvitázhatlan : első az, hogy ez az első eset, hogy Magyarország egy világkiállításon saját speciális catalógusával jelenik meg, s ezzel magát a többi független nemzetekkel és országokkal egy niveaura helyezvén, mint ilyen magát bemutatta és bemutatni merte; a második pedig, az elsőből önként folyó érdeme az, hogy ezen közlemény által előre is már az utat elkészítettük arra, hogy jövőben hazánk, mint egészen független ország, minden kiállítási tárgyaira külön helyet, külön és független biztosságot követelhessen magának, a többi független országok mintájára. Ma már kimondhatjuk, hogy több hónapokra terjedő kitartó küzdelem után a tér a mienk, és szent István birodalmának egész területéről e világkiállításra küldött tárgyak, valamint az összes iparkamarák, úgy mint kiállítási albizottságok, melyek is magyar korona alá tartoznak. kizárólagosan és egyenesen a párisi magyar kir. biztosság hatáskörébe vonattak.Kormányunk maga cselekvő részt ezen előnyök kivívásában nem vett,-----nem ő lévén a magyar kiállítás kezdeményezője. A tárgyalások e részben kizárólagosan az osztrák és a magyar biztosságok között és ezek körében folytattattak; a jóindulatú, békülékeny szellem egyrészről, a kitartás másrészről, az egyetértés, párosulva előzékenységgel, mind a két részről hozták létre az eredményt, azt, hogy Magyarország , mely a kiállításon kezdetben önálló nem volt, annak folyama alatt azzá lett. A SZÉKELY KIVÁNDORLÁS ÜGYÉBEN. A jelesen szerkesztett „Székely Közlöny“ következő czikket hozza gróf Teleki Györgytől: „A székely kivándorlás kérdését illetőleg egy talpraesett eszme jön a „ Kolozsvári Közlöny ” 101. számában közzétéve. Az ezt tartalmazó czikk olvasása emlékembe idézte azt a pár napot, melyet hét évvel ezelőtt önnek, kedves barátom és Z. S. barátunk kedélyes társaságában eltöltöttem. Székelyföld regényes fekvésű pontján a köröndi fürdőn voltunk. A tréfa és enyelgések közt ráértünk komolyabb hazai tárgyakra is vezetni gondolatunkat , bárha ilynemű törekvéseinket illetőleg elmondhatjuk az egykori fiadéval: a köpeny csak megjárta, de az idő nem volt hozzávaló. A többek közt élénken foglalkoztatott bennünket az a kérdés : hogyan lehetne pusztulásnak indult , eloláhosodott egyházközségeinket visszavezetni a magyar nemzetiség elhagyott tűzhelyéhez ? Kralovánszky nemes alapítványa sok tekintetben rokon a mi akkori álmodozásunkkal: mi is módokat kerestünk a székely kivándorlás megakadályozására. Azon nézetben központosítók gondolatainkat, hogy a túlnépesedett s kivándorolni kész székely családokkal lehetne a deserta ekklézsiákban az alvó mécsként pislogó vallást és nemzetiséget új életre éleszteni. .S habár most sem vagyunk hajlandók akkori nézetünktől elállani, elismerjük, hogy Dózsa D. hazánkfia a „Kolozsvári Közlönyében nagyobb tért mutatott ki a székely megtelepedésre. Az idézett czikk a revindiált havasokat jelöli ki a székelyek megtelepedési helyéül. Mi ezen indítványt a kitűzött czélra nagyon is megfelelőnek találjuk , nem hisszük, hogy kormányunk figyelmét magára ne vonná, bárha a jelen körülmények és viszonyok nyomása alatt akkora pénzösszeget, mely azok megvásárlására igényeltetnék, aligha lehetne nélkülözni. Épen azért, várjon nem időt nyerőbben lehetne-e czélhoz jutni, ha a revindiált havasok kincstári jószágok és javadalmakkal cseréltetnének ki. Nézetünk szerint ez nem ütköznék legyőzhetlen akadályokkal össze. Ezen havasok többletét a Bánffy, Bethlen, Kemény, Kendeffy stb. családok birtokolják, melyekkel minden nagyobb nehézség nélkül lehetne e cserét eszközölni. Nézetünk szerint siettetni kellene ennek végrehajtását , mert a még most osztatlan családi birtokokhoz könnyebben és jutányosabban hozzá lehetne jutni ma, mint holnap, amikor minden egyes családi tagnak ki lesz szakítva a maga része. Ha jól vagyok értesülve, egy pár szász szék is részes ezen birtok-complexben. Úgy a jelennek, mint a jövőnek mathematicai és logikai számbavétele folytán — ha most ezen székek lojalitását csak hypothesis gyanánt fogadjuk is el — némi áldozatkészségük garantiáját föltalálhatjuk kényes geographiai helyzetükben. S miután így a nagyobb rész meg volna szerezve, könnyű lesz módokat találni, hogyan lehessen a községek havasához és kisebb birtokosok részletéhez is hozzájutni. Oly jól esik nekünk gondolatban elszárnyalni a jövőbe, a midőn határhavasainkon az Ünökétöl (Radnánál) a Retyezátig virágzó és erős székely telepek fognak elhelyezkedni!“ .hti 1866 J-il