Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)

1867-11-08 / 199. szám

Buda-Pest, 1867 199. szám. Péntek, november 8. H­IVATALOS LAP. Előfizetési árak : KIXKOX Szerkesztőség : Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház.Kéziratok Japán-hirdetések: Egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr.Napoktai portai izktzuldissera :Budapest»« HORDTA :Kiadóhivatal : Budavár, Iskola tér,nem küldetnek vissza. Bérmen-többszöri hirdetésért 7 kr minden Egész évre . . Egész évre . . . . 181rt — kr.162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal:te­len levelek csak rendes leve-beiktatásnál. A bélyeg-dij külön Félévre . . . . Félévre . . . . . 9 » r Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­ leteinktöl fogadtatnak el, minden beiktatás után 30 kr osztr. Negyedévre 2 . 5 „ Negyedévre «4 , 50 „ utcza, 1. sz. a. Pesten, értékben. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, özvegy Goldberger Er­zsébet, ó-budai lakosnőnek, az ipar és keres­kedelmi téren szerzett kiváló érdemei elis­meréséül, saját és törvényes utódai részére a virtulatn előnév használh­atásának engedé­lyezése mellett, a magyar nemességet ado­mányozom. Kelt Párisban, 1867-ik évi november hó 1-jén.Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Földművelés-, ipar- és kereskedelmi magyar miniszerem előterjesztése folytán, a keszthelyi országos gazdászati tanintézetnél üresedésbe jött igazgatói állomásra, szabad lakás és kétezer ötszáz forintnyi évi fizetés mellett, Sporzon Pál műegyetemi tanárt ne­vezem ki, nyugdíjazásra való igényeinek épentartása mellett. Kelt Párisban, 1867-ik évi October hó 29-dikén. Ferencz József, s. k. Gorove István s. k., földművelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minister. NEMHIVATALOS RÉSZ. KIRÁLY Ő FELSÉGE UTAZÁSA. Bécsből Írják nov. - ról: Távirati hirek szerint Király Ő Felsége, ha az útiterv meg nem változ­­tatik, holnap délutáni 41/5 órakor érkezik Bécsbe. — Bellegarde gr. főhadsegédnek Taaffe gr. minis­­zerelnöki helyetteshez intézett távirata értelmében O cs. kir. Apostoli Felsége csütörtökön a nyugati vaspálya indóházából a mariahilfi úton fog a cs. feb­.­váriakba bevonulni.­­ Felsége kísérete ma délután ugyanazon órában érkezik meg. Holnap délutáni 3 és 4 óra közt a ministerek, a birodal­mi tanács két háza elnökeikkel, a községtanács, a városhatóság, a kerületi főnökök s a polgári vá­lasztmányok dr. Zelinka polgármesterrel élükön, végre a kereskedelmi- és iparkamara a nyugati vaspályaudvaron gyűlnek egybe. A városi község által zászlókkal díszített út hosszában a czéhek szintén zászlókkal képezendnek sorfalat. 0 Felsé­gét megérkezésekor Zelinka polgármester fogja Bécs városa nevében üdvözölni. A mariahilfi fő­­utczában több házbirtokos ünnepiesen feldisziti háza homlokzatát. Karlsruhe, nov. 5. Déli 12 óra 20 percz. 0 Fel­sége az austriai Császár e pillanatban érkezett meg, a nagyherczeg által üdvözöltetett és a palo­tában reggelizett. Egy órai időzés után folytatta útját Stuttgartba. Stuttgart, nov. 5. Délután 4 óra 10 percz. 0 Felsége az austriai Császár most érkezett meg és a pályaudvaron a király által nagy katonai pom­pával fogadtatott. Ő Felsége és a király nyílt hintóban kocsiztak a palotába. Esti 6 órakor ebéd tartatik ; 7 órakor operai díszelőadás lesz; reggeli 6 órakor Ő Felsége foly­tatja útját. München, nov. 6. Ő Felsége reggeli 3 órakor ide érkezett. O Felsége táviratilag minden foga­dási ünnepély, ebéd s dísz-előadás abbanhagyását kérte ki. A Császár ma reggel Possenhofenbe kocsizott; később itt a királynál látogatást teend, s éji 2 órakor utazandik el Bécsbe. Ő Felsége kíséreté­ben csupán gr. Bellegarde van. B. Beust s Hoffmann osztály­főnök ma este ér­keznek ide, s Ő Felségével az éj folytában Bécsbe utaznak. München, nov. 6. Az austriai Császár s a bajor király 7 óra után meglátogatták az ünnepélyesen díszített udvari színházat, s a népes gyülekezet által zajosan üdvözöltettek. A Császár a bajor 13. gyalogezred, s a király saját austriai ezredének formaruháját viselé. — B. Beust 8­ órakor ide érkezett. Páriából írják nov. 3-ról: Ő Felsége az austriai Császár ma hagyta el a franczia fővárost; déli 12 órakor Napoleon császárral és kiséretével az észa­ki vaspályához ment, hogy Compiègnebe utazzék, hová a császárné már tegnap elindult.­­ Felsé­geik és környezetük nyílt hintóban és nagyobb kiséret nélkül kocsiztak a pályaudvarhoz. Napó­leon császár már 10 óra körül megjelent az Elysée­­palotában és ott az austriai Császárral reggelizett. A kíséreten kívül még Metternich­ig vett részt a reggeliben. Pár órával előbb (fél 8 kor) O Felsége és a főherczegek a Lafayette-utczában levő német egyházba mentek, melyet tudvalevőleg a jezsuita atyák építettek, s melyhez egy fi és leányiskola is tartozik. A Párisban lakó németek igen nagy számmal jelentek meg a templomban, s Ő Felsége kitűnő módon fogadtatott. A templom bejáratánál a pap­ság Ő Felségét azon szertartással fogadta, mely souverainek irányában minden ily alkalommal szokásban van. A papok főbbje rövid beszédet tartott a Császárhoz, melyben Ő Felségének a templom körül szerzett érdemeit kiemelte, azután az oltárhoz vezette őt, hol számára, valamint a főherczegek és a kíséret számára ülések voltak előkészítve. A Császár igen komolynak, sőt szo­morúnak látszott, hihetőleg azon okból, mert a templom közepén ravatal állott az áldozatul esett Miksa császár emlékére. Eltávozásakor a Bokaság ismét hangos és sokszoros éljenekbe tört ki, a­nélkül, hogy Ő Felsége arcza egyszer is felvidult volna. A „Französische Correspondenz“ írja: Ó Fel­sége az austriai Császár f. hó 2-án az itteni (pá­risi) német segélyző-egylet küldöttségét méltózta­tott fogadni, melynek élén gr. Seebach állott. A Császár a küldöttség előtt élénk részvétét fejezte ki az egylet irányában, a melylyel aziránt mind­eddig viseltetett és jövőben is viseltetni fog. F. hó 3-án déli 12 órakor a két Császár s a főhercze­gek az északi pálya egy külön vonatával elhagy­ták Párist. A lakosság az elbúcsúzásnál is élénk rokonszenvvel üdvözölte fejedelmi vendégét. Ő Felsége a király, mint Párisból írják, Napo­leon hgnek és Ney Edgár moskovai herczegnek a Sz.­István-rend nagykeresztjét, továbbá Reynaud de St. Angely-nek a vaskoronarend első osztályát, Rayneval grófnak a Ferencz József-rend nagy-, Léon de Crény, és Berthier de Lasalle szolgálat­­tevő tiszteknek pedig ugyane rend közép­kereszt­jét méltóztatott adományozni. Báró Rothschild Jakab főkonzul a vaskoronarend első osztályát nyerő. Rothschild Alfonz és Gusztáv bárók a Fe­­­­rencz József-rend középkeresztjével diszíttettek fel. Nancyban Ő Felsége fejedelmi kegyének jelei gyanánt, D’ Aurelle de Paladiné vezérőrnagynak a vaskorona-rend első osztályát, Potevin präfec­­tusnak a Ferecz József-rend nagykeresztjét s vé­gül Fulon püspöknek s Besson tloknak a Lipót­­rend középkeresztjét adományozá. A száz darabból álló surtout, mely Metternich herczeg ebédjénél használtatott, ajándék, melyet I. Napoleon menyegzője alkalmával Mária Lujza főherczegnőnek nyújtott, hasonló készíttetett Pá­ria város számára, aztán szétromboltatott a minta. Thomise készítménye Metternich herczegnő az étlapokat a legjelesbe genre-festők által készíttető. Midőn a Császár elhagyta a követségi palotát, az Elyséebe ment. A Fejedelem testvéreinek köteles­ségeket ró fel az udvari etiquette. Tegnapelőtt a főherczegek, midőn a Császárt követnék, halkan kérdezék : „Tudod, mi szándéka van ma a Csá­szárnak .“ A Császár, igen finom hallással bírván, meghallá e szavakat s hátra fordulva szóla: „A Császár haza megy.“ — „E szerint szabadságunk van?“ válaszolának a főherczegek, kik Párist igen vonzónak találják. Tegnap Ferencz József meglá­togatta a kiállítás 40 ik osztályát (a fémeket). Huzamosabban megállapodott Zegut ur, a tusey-i vasöntöde tulajdonosának műhelye előtt. Zegut ur a Császárnak egy több mint életnagy­­ságu, öntött vasból 13 nap alatt készített mell­szobrát nyújtotta át a Felségének, mely el is fo­gadtatott. Az átadásnál igy szólott Zegut úr: „Fel­ség ! Sehol, csak Lotharingiában lehetséges Fel­séged vonásainak oly hn visszaadása javítgatás nélkül. Munkásaimmal osztom e nézetet s büszke vagyok rá. De müvünk tökéletes volna, Felség! büszkeségünk kielégítve, ha Felséged hódolatun­kat elfogadni méltóztatnék.“ A Felsége hegy tel­jesen köszönte meg, s azt mondá, hogy legnagyobb örömmel fogadja el az ipar és művészet e müvét. A „Siécle“ vasárnapi közönségének a követke­ző jelszót osztotta ki : „ Vive VEmpereur constitu­te and /“ Midőn Ő Felsége a vincennesi lóverseny­re kocsizott, a boulevardok, Bastille-tér, Fau­bourg St. Antoine, és az út mindkét oldala rakva volt sűrü néptömegekkel, kik mind igy köszöntöt­ték. A párisiak kedvező hangulata kiterjed a me­gyékre is; a legtöbb vidéki lapnak nyilatkozata körülbelül igy hangzik : „Országunknak Austria irányában oly hosszu időn át ellenséges előítéletet el kell, hogy enyész­­szenek azon fogadtatás előtt, melyben Páris váro­sa részesíté Ferencz József Császárt.“ „Talán első alkalommal történik most, hogy egész Francziaország valódi őszinte hajlamot érez és mutat az Austriával kötendő szövetség iránt.“ Nov. 2 án fogadtattak az Elyséeben a még Páris­ban mulató austriai kiállítók először a kiállítási el­nök, Károly Lajos förig, s azután Ferencz József Császár által. A förig egy császári kéziratot olvasott fel a birodalmi kanczellárhoz, mely az osztrák ipar­­kiállítás feletti legmagasb megelégedést fejezi ki, s Ő Felsége nevében több rendjelet osztott ki. —­ József főherczeg ur ő cs. k. fensége a f. hó 7-ki reggeli vonattal Pestre érkezett.

Next