Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1868-01-22 / 17. szám
Buda-Pest, 1868. 17. szám. Szerda, január 22. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : Napost.»postai szétküldésbe!. . Egész évre ..... 30 frt. Félévre...............................10 , Negyedévre............................5 , Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . 18 frt — kr. Félévre .... Negyedévre ■ ■ . 50 Szerkesztőség: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Gyüry Pál papirkereskedésében, hatvani utcza 1-10 sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Magyar országos pénzügyministerem javaslatára lovag Merfort Róbert pénzügyi tanácsost és nagy-váradi pénzügyi felügyelőt magyar pénzügyministeriumomhoz számfeletti főpénzügyi tanácsosnak ideiglenes minőségben kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1867. novemb. 13-án. Ferencz József, s. k. Lónyay Menyhért s. k., m. kir. pénzügyminister. A magyar kir. pénzügyminister Barack József kir. tanácsost magy. kir. pénzügyi tanácsossá és nagy-becskereki pénzügyi felügyelővé nevezte ki. Schiller Károly pénzügyi tanácsost és nagy-becskereki pénzügyi felügyelőt pedig a nagyváradi pénzügyi felügyelőség vezetésével bízta meg. Grosch György sziráki adóhivatali szolga vezetéknevének „//archas “-ra kért átváltoztatása i. é. január 17-én 1069. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége a magyarizsépi helv. hitv. ev. anyaegyházhoz tartozó Cselej, Egres, Pelejte és Kis-Ruszka leány-egyházaknak, Cselejen építendő templomukhoz, a mindkét hitfelekezetü evang. egyházi és iskolai czélok előmozdítására rendelt évi átalányból nyolczszáz p. é.ftnyi segélyt méltóztatott legkegyelmesebben engedélyezni. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi január 5-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a biharmegyei hosszu-pályi helyét hitv. evang. egyházközségnek templom-építésre a mindkét, hitvallású evangélikus egyházi és iskolai czélok előmozdítására rendelt évi átalányból ötszáz (500) o. é. forintnyi segélyt legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi január hó 6-tól Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközségnek adóssága törlesztése, illetőleg az 1867. évben felmerült kiadásainak fedezhetése végett osztr. ért. négyszáz (400) forintnyi segélyt a protestáns egyházi és iskolai czélok előmozdítására rendelt évi átalányból legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. a császári és Apostoli királyi Felsége a temesvári ágostai és hely. egyesült evangélikus egyházközségnek — szükségletei fedezésére a mindkét hitfelekezetü evangélikusok egyházi és iskolai czéljainak előmozdítására rendelt évi átalányból nyolczszázért. forintnyi segélyt méltóztatott adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi január 8-kán Bécsben kelt legf. elhatározásával a szatmármegyei szinyér-váraljai helvét hitv. ev. egyházközségnek iskolaház építésére és temploma kijavítására a protestáns egyházi és iskolai czélok előmozdítására rendelt évi átalányból o. é. ötszáz (500) forintnyi segélyt legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli kir. Felsége a gödöllői helyet. hitv. ev. egyházközségnek temploma javítására a mindkét hitv. ev. egyházi és iskolai czélok előmozdítására rendelt évi átalányból hatszáz o. é. forintnyi segélyt legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. Ő császári és Apostoli kir. Felsége a somogymegyei öszödi h. h. ev. egyházközségnek temploma és iskolája javítására a mindkét hitfelekezetű evangélikusok egyházi és iskolai czéljainak előmozdítására rendelt évi átalányból háromszáz o. é. ftnyi segélyt legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi január hó 6-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a biharmegyei kötegyáni helvét hitv. ev. egyházközségnek az országos segélyalapból nyert nyolcz száz forintnyi kölcsön-összeg törlesztésére a protestáns egyházi és iskolai czélok előmozdítására rendelt évi átalányból o. é. nyolczszáz (800) frtnyi segélyt legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. A honvédsegélyző alap gyarapítására a selmeczbányai tanuló-ifjuság által tánczvigalom rendeztetvén, a befolyt 229 frt 27 krnyi tiszta jövedelem Selmeczbánya szab. kir. bányaváros által rendeltetése helyére beküldetett, mi a rendezésnél közreműködők iránti hálás köszönet nyilvánítása mellett köztudomásra hozatik. DELEGATIÓK. A MAGYAR ORSZÁGOS DELEGATIÓ ELFOGADÁSA IRÁNT LEGFELSŐBB HELYEN JÓVÁHAGYOTT SZERTARTÁSI REND. Az elfogadásra meghatározott időben a delegátió tagjai az udvari főhelyiségek második előszobájában gyűlnek össze. A tagok mindnyájan egybegyűlvén, a titkos tanácsosi terembe vezettetnek, hol a legmagasabb trón előtt félkört fognak képezni. A nevezett teremben a birodalmi kanczellár, a közös miniszerek, továbbá a miniszerelnök, a főudvari kamarás és a testőrségi kapitányok már előbb egybegyülendnek. Erre a főudvari kamarás ő Felségének a delegátiót bejelenti, mire Ő Felsége a főudvari kamarás, a tábornoksegéd és a szárnysegéd kíséretében a titkos tanácsosi terembe lép, és a trónszék előtt lévő és az ajtótól jobbra eső emelvényre áll. A testőrségi kapitányok, a főudvari kamarás és a tábornoksegéd a trón körül szokott helyeiket foglalják el. A közös miniszerek és a ministerelnök az emelvény mellett balra állanak. A főszertartásmester és a szárnysegéd az elfogadás-terem ajtajánál A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS DELEGATIÓJA. Első ülés, Bécs, január 20-án. A királyi fogadtatás után a magyar delegatió tagjai majdnem teljes számmal a kijelölt ülésteremben d. u. 2 órára összegyűltek. E terem, mint már ismételten említve jön, a volt m. k. kanczelláriának a bankutczára szolgáló egyik első emeletbeli, 3 ablakos, karzatnélküli, és a terem nevet alig érdemlő szobája. A főbejárással szemben egy szerény emelvény az elnök helyét képezi, ettől balra egy jegyző és három kormányi képviselő, jobbra pedig három gyorsíró számára van hely kijelölve. A delegátusok hat, 10 ülőhelyes padban foglalnak helyet; ezek mögött a közönség, az elnöktől balra pedig, a felső két ablak mentében, a tudósítók számára van és ugyancsak igen szűk hely fentartva. A delegátusok első két padját többnyire főrendi tagok foglalták el; a képviselőház balpárti tagjai a középső padok bal felén ülnek. Pontban 2 órakor Zsedényi fölhívja a bizottság legidősb tagját, Majláth Antal grófot, hogy foglalja el mint korelnök az elnöki széket; a körjegyzői tisztségre pedig Bethlen Gábor gr. szólittatik föl. Gr. Majláth Antal : Mélyen tisztelt bizottság! A kornak nem irigylendő joga nyújtja nekem ma a szerencsét, a magyar delegátió tisztelt tagjait összesen és fejenként üdvözölhetni; teszem ezt azon hazafias buzgósággal, melyet a jelen pillanatnak magasztossága és fontossága tőlem igényel. Mi a törvényhozás által az 1867 : XII. t. sz. életbeléptetésére lévén kiküldve, minden iparkodásunk, fáradozásunk oda lesz irányozva, hogy ezen törvény írott igene maradjon, de életbe lépvén, életképességének bizonyságát nyújtsa; másrészről pedig ő Felsége lajthántúli országainak népei győződjenek meg arról is, hogy minket nemcsak a pragmatica sanctió rendeletei, de különösen a nemzetgazdászati érdekek, az alkotmányosság, és, ami legfőbb, a közös szabadság érzete vonz hozzájok. Szabadjon tehát nekem az egek urának áldását a munkára kikérni, és reménylem, hogy az 1868. év szabadságunkra nézve epochalis leend, olyan, mely a jelenkor elismerését, a jövőnek pedig háláját fogja kiérdemelni. Hogy pedig mi az előttünk álló munkát minél előbb megkezdhessük, tiszteletteljesen van szerencsém fölkérni a tisztelt delegatió tagjait, méltóztassanak mindenekelőtt a verificatiót és utána a rendes elnök választását elrendelni. (Élénk éljenzés.) Ezután fölolvastatnak a delegatió tagjainak választásáról szóló felső- és képviselőházi jegyzőkönyvi kivonatok. Lipthay Béla báró, Csengery Antal, Radich Ákos, Klapka György, Hertelendy Kálmán, Széky Péter, Bottka Mihály, Tisza Kálmán távol voltak. Ez utóbbira nézve Ghyczy jelenti, hogy betegeskedése miatt nem jelenhetett meg, de ezen akadály megszűntével azonnal meg fog jelenni. — A delegatió többi tagja igazoltatik. Olvastatik ezután a képviselőház elnökének átirata, melyben jelenti, hogy Bartal György lemondása folytán Szitányi Bernát, legtöbb szavazatot nyert póttagot szólította föl a Bécsbe menetelre. Somssich Pál ez eljárást maradnak. Erre a korelnök ő nagyméltósága Ő császári s Apostoli királyi Felségéhez beszédet intéz, mire ő Felsége válaszol. (A beszédeket lásd tegnapi számunkban.) Ő Felsége beszédét befejezvén, a ministerelnök a delegatió egyes tagjait bemutatja, mire Ő Felsége a testületet kegyesen elbocsátani méltóztatik s említett kíséretével az elfogadási terembe visszavonul.