Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1868-01-29 / 23. szám

Buda-Pest, 1868. 23. szám. Szerda, január 29. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS 18 A P. Előfizetési árak : Naponta» poétát szétküll»!»8id­ . Egész évre..........................20 írt. Félévre...............................10 . Negyedévre............................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . 18 írt — kr. Félévre .... Negyedévre. . . 50 Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Gyu­ry Pál papirkereskedésében, hatvani, utéza l-s8 sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. M­agánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. pénzügyministerium Dáni Ferencz pénzügyi gyakornokot III. osztályú járulnokká ne­vezte ki. Mayerhoffer Márton Gyöngyös­ városi f. aljegyző saját, úgy Emil és Flóra gyermekei vezetéknevük­nek h­aartonpa­rákért átváltoztatása i. é. január 25-én 1705. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Sztruhár Károly szabolcsmegyei szolgabiró saját, úgy Ödön, Gedeon és Kálmán gyermekei vezeték­nevüknek „Báthi“-ra kért átváltoztatásai, é. január 25-én 1678. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Fichtacker János szombathelyi papnöveldei tanár vezetéknevének „Forrai“-ra kért átváltoztatása i. é. január 25-én 1676. sz. a. kelt belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Skriván István mohorai tanító saját,­­úgy Margit, Erzsébet, Gizella és Iván kiskorú gyermekei veze­téknevüknek­­,Sírdaki“-ra kért átváltoztatása f. é. január 25-én 1729. sz. a. kelt belügyministeri rende­lettel megengedtetett. KIVONAT A „WIENER ZEITUNG“ HIVATALOS RÉSZÉBŐE. ö csász. s Apostoli királyi Felsége f. é. jan 24-én kelt legmagasb elhatározásával legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy az utolsó mexikói kül­detés tartamára aladmirai Tegetthoffhoz rendelt Tegetthoff Károly, a gr. Crenneville-féle 75. számú gyalogezred volt ezredesének, tett szolgálatai elis­meréséül a legmagasb megelégedés adassák tud­tára. Ő császári s Apostoli királyi Felsége jan. 8-án kelt legmagasb elhatározásával legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy dunagőzhajótársasági felügyelő Ferro D. a negyedik osztályú Medzsidie­­rendet, — Medgyaszay első hajóskapitány és Leys Miksa hajóskapitány ugyanezen rend ötödik osztályát viselhessék. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő cs. És Apostoli kir. Felségéhez BENYÚJTOTT JELENTÉSE A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- ÉS KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERNEK AZ ORSZÁG 1867-DIK ÉVI KÖZ­­GAZDASÁGI ÁLLAPOTÁRÓL. tv é g­e.) Uj gyári vállalataink közül első sorban nagyszerű gőzmalmi vállalatainkat említem. így keletkezett: írt alaptőkével A pesti „Victoria“ gőzmalom . . 450,000 A temesvári gőzmalom .... 400,000 Keletkező félben vannak: Az „Unió“ gőzmalom Pesten . . 600,000 Az „Erzsébet“ gőzm. . . . . 600,000 A király serfőző és gőzmalom rész­vénytársaság Pesten .... 1.000,000 A kecskeméti gazdasági gőzmalom . 60,000 Az első nagyváradi gőzmalom . . 500,000 Az első aradi gőzmalom és fűrészgép részvénytársaság egyelőre . . 400,000 A pesti molnárok és sütők gőzmal­mi részvénytársasága egyelőre . 400,000 A nyitrai, irsai, kőszegi, bajai gőzmalmok stb. Több, már azelőtt fenállott gőzmalom-vállalat részvénytársasággá alakult át, s ezzel együtt tete­mesen kiterjeszté üzletét. Ilyenek: forint A pesti „Árpád“ gőzmalom . . . . 375,000 A budai „Király“ „ ... . 250,000 „ „ „Louiza“ “ ... . 700,000 „ „ „Blum-féle gőzmalom“ . . . 750,000 Tőke-szaporítás történt továbbá: A pesti hengermalomnál .... . 550,000 Az első budapesti gőzmalomnál . . . 550,000 A „Concordia“ gőzmalomnál . . . . 250,000 A „Pannónia“ gőzmalomnál . . . . 750,000 A borsod-miskolczi gőzmalomnál . . . 200,000 Végül említendő, hogy a szegedi kiviteli gőzma­lom és vízvezetéki társulat Bécsből Pestre tette át székhelyét. Egyéb gyári vállalatok, melyek a szóban levő idő alatt keletkeztek, írt alaptőkével Első új­pesti szeszfinomító részvény­társaság ..................................... 500,000 Első magyar gépgyár részvény­tár­sulat ........................................... 600,000 Első magyar len- és kenderfonóda Késmárkon..................... 200,000 Első magyar kártély-fonóda . . . 600,000 A pécsi briquette-gyár .... 200,000 Az első magyar gyógyszerészeti és művegyészeti vállalat Pesten . . 300,000 Tőkeszaporitás történt........... 500,000 forinttal a volt pesti szeszfinomitó részvénytár­saságnál, mely egyúttal czimét „első magyar szeszfinomító részvénytársaság“-ra változtatta. Alakulóban pedig vannak: A pesti gyapjúmosó részvénytársulat forinttal. egyelőre.......................................... 200,000 Az ó­budai szeszégető és szeszfinomító részvénytársaság................................ 300,000 Az első magyar részvényserfőződe egy­előre ..................................................... 1,000,000 Az erdélyi gyapjú-kézműgyár .... 60,000 A vasúti vagyon, gőzhajó és gazdasági gépgyár Pesten. Szintén Pesten az első magyar részvény­­társaság vasúti kocsik és egyéb eszkö­zök előállítására egyelőre .... 500,000 A pesti bőrgyár-részvénytársaság. . . 600,000 A bukócz-hilyei vasszergyár Kassán. A nagyváradi szeszfinomító-részvény-tár­­saság. Az első magyar vegyészi gyártmány és stearin-gyertya-gyár-részvény-társaság 600,000 Egy vegyészeti gyár gares­só felhasználása mellett. Gyarapodtak és szaporodtak a mellett közlekedési s ezzel összefüggő egyéb vállalataink is, így a győri gőzhajózási társaság 100,000 ftnyi új részvények kibocsátása mellett megszaporító forgalmi eszközeit. Szegeden Felséged legfelsőbb engedélyezése mellett egy új gőzhajózási társaság alakult. Legújabban pe­dig Pesten keletkezik egy új ilynemű vállalat, „a pesti teher-gőzhajózási és rakmány kölcsönadó rész­vény­társaság“ egyelőre 1 és 1/2 millió ft alaptőké­vel, és a magyar vontató gőzhajózási részvény­tár-­­ saság 1,200,000 forint alaptőkével.­­ Jövő évben­­ a „középdunai“, most „magyar gőzhajózási társaság“­­ is jelentékeny módon kiterjeszti üzletét, s e czélból­­ tőkéjét 4­­0,0 ftról 1 millió ftra emelte. Egyéb keletkező félben lévő vállalatok közül megemlítem még az „első magyar gabona- és liszt­raktári társaságot“ ; a magyar általános hitelbank által tervezett hasonló vállalatot; a Pesten alakuló építő­ részvény-társaságot, melyek után áttérek a hazai ipar egy nevezetes ágára, a vasiparra. Magyarország vasipara, mely az összes austriai vasiparral együtt 1858. óta hanyatlott, a lefolyt év 2-ik negyede óta gyors és váratlan emelkedésnek indult. Nem csak, hogy a nagy nyers vaskészletek növekedő árakban mind elkeltek, hanem a vaskohók alig bíznak a folyó szükségletnek megfelelni. Számos szünetelő kohó ismét felszereltetik, újak épülnek, s ha ezek folyamatba jönnek, 1868-ik é­v folytán Felső- Magyarország nyers vastermelése könnyen érhet el 1,200,000 mázsát. A finomított vasnak fogyasztása is mindegyre nő, mivel a többek közt a bő termés folytán módja nyílik a gazda­közönségnek évek óta elhanyagolt vasszükséglete pótlására. Az épülő kassa-oderbergi és a tervben lévő hat­­van-miskolci-gömöri vasútvonalak segítségével a felső-magyarországi vasipar kőszénre fogja fektetni termelését, mi egyrészt a vasnak olcsóságát ered­­ményezendi, másrészt pedig Borsod- és Nógrád me­­gyék kőszéngazdag vidékeire terelendi a vasfinomí­­tást, a­mint is tényleg két vállalat van már tervben, (egyik a salgó­tarjáni, másik a diós­győri kőszén­telepek közelében), mely összesen 5—600,000 mázsa nyers vasat fog feldolgozni. Jövőre a vasúti hálózatnak kiterjesztése, úgy saját vasszükséglete, mint azon körülmény által, hogy a vasipart közvetlen összeköttetésbe hozza egyrészt a kőszéntelepekkel, másrészt a morva-sziléziai és bécs-pesti piac­okkal, s a fogyasztó tiszavidék nyers terményeivel, alapos kilátást nyújt a felső-magyar­országi vasipar tartós megszilárdulására. A kézműipar terén sokat kell még a jövőtől vár­nunk , de biztos reményünk lehet arra, hogy a tevé­kenység e téren is,­­ ha új viszontagságos idők nem látogatandják meg e hazát — szakadatlanul folyni és fejlődni fog. Az egyesülési szellem itt is nyilatkozik, s nem kétlem, hogy a munkásság e téren is meg fog indulni. Legörvendetesebb mozzanat e részben az országos magyar iparegyesület megalakulása az ország köz­pontján Pesten. Tagjainak száma jelenleg 1700, s hogy eddig még többre nem növekedett, oka főleg az, mert alakulása épen az ország politikai életének legmozgalmasabb időszakába esik. Most azonban már elmúlván ez idő, az egyesület élén álló férfiak ügyszeretete és buzgósága kezeskedik arról, hogy ez intézet mind egyre nagyobb terjedelmet nyerene, mind több résztvevőt vonand körébe, s czéljait is az ipar­élet több-több ágában fogja létesíteni. Ezen czélok legfőbbike az iparos szaknevelés elő­mozdítása, melynek hiánya a magyar iparos osztály előmenetelét szerfölött akadályozza. Az egyesület kebelében épen most készült el egy tervezet, mely szerint nagyobb számú magyarországi és erdélyi városban 3-osztályú esti és vasárnapi ipar­iskolák állíttatnának fel, melyeknek mérsékelt költ­ségei az illető helybeli iparosok, maga a helyható­ság és az országos ipar­egyesület hozzájárulása mel­lett fedeztetnének. A helyes kezdet remélhetőleg utánzásra fog ta­lálni az országban, és Felségednek a nemzet min­den osztálya felett egy iránt őrködő bölcsesége jóvá­hagyását adandja kormánya azon szándékához, hogy ezen nagy fontosságú czél létesítéséhez az állam mérsékelt segélye is hozzájáruljon. Az országos ipar­egy­let más tekintetben is hasz­nos eszköz lesz az ország anyagi érdekeinek előmoz­dítására, a­mennyiben közegei által az ipar-statiszika

Next