Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1868-01-29 / 23. szám
Buda-Pest, 1868. 23. szám. Szerda, január 29. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS 18 A P. Előfizetési árak : Naponta» poétát szétküll»!»8id . Egész évre..........................20 írt. Félévre...............................10 . Negyedévre............................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . 18 írt — kr. Félévre .... Negyedévre. . . 50 Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Gyury Pál papirkereskedésében, hatvani, utéza l-s8 sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. pénzügyministerium Dáni Ferencz pénzügyi gyakornokot III. osztályú járulnokká nevezte ki. Mayerhoffer Márton Gyöngyös városi f. aljegyző saját, úgy Emil és Flóra gyermekei vezetéknevüknek haartonparákért átváltoztatása i. é. január 25-én 1705. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Sztruhár Károly szabolcsmegyei szolgabiró saját, úgy Ödön, Gedeon és Kálmán gyermekei vezetéknevüknek „Báthi“-ra kért átváltoztatásai, é. január 25-én 1678. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Fichtacker János szombathelyi papnöveldei tanár vezetéknevének „Forrai“-ra kért átváltoztatása i. é. január 25-én 1676. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Skriván István mohorai tanító saját,úgy Margit, Erzsébet, Gizella és Iván kiskorú gyermekei vezetéknevüknek,Sírdaki“-ra kért átváltoztatása f. é. január 25-én 1729. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. KIVONAT A „WIENER ZEITUNG“ HIVATALOS RÉSZÉBŐE. ö csász. s Apostoli királyi Felsége f. é. jan 24-én kelt legmagasb elhatározásával legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy az utolsó mexikói küldetés tartamára aladmirai Tegetthoffhoz rendelt Tegetthoff Károly, a gr. Crenneville-féle 75. számú gyalogezred volt ezredesének, tett szolgálatai elismeréséül a legmagasb megelégedés adassák tudtára. Ő császári s Apostoli királyi Felsége jan. 8-án kelt legmagasb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy dunagőzhajótársasági felügyelő Ferro D. a negyedik osztályú Medzsidierendet, — Medgyaszay első hajóskapitány és Leys Miksa hajóskapitány ugyanezen rend ötödik osztályát viselhessék. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő cs. És Apostoli kir. Felségéhez BENYÚJTOTT JELENTÉSE A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- ÉS KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERNEK AZ ORSZÁG 1867-DIK ÉVI KÖZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁRÓL. tv é ge.) Uj gyári vállalataink közül első sorban nagyszerű gőzmalmi vállalatainkat említem. így keletkezett: írt alaptőkével A pesti „Victoria“ gőzmalom . . 450,000 A temesvári gőzmalom .... 400,000 Keletkező félben vannak: Az „Unió“ gőzmalom Pesten . . 600,000 Az „Erzsébet“ gőzm. . . . . 600,000 A király serfőző és gőzmalom részvénytársaság Pesten .... 1.000,000 A kecskeméti gazdasági gőzmalom . 60,000 Az első nagyváradi gőzmalom . . 500,000 Az első aradi gőzmalom és fűrészgép részvénytársaság egyelőre . . 400,000 A pesti molnárok és sütők gőzmalmi részvénytársasága egyelőre . 400,000 A nyitrai, irsai, kőszegi, bajai gőzmalmok stb. Több, már azelőtt fenállott gőzmalom-vállalat részvénytársasággá alakult át, s ezzel együtt tetemesen kiterjeszté üzletét. Ilyenek: forint A pesti „Árpád“ gőzmalom . . . . 375,000 A budai „Király“ „ ... . 250,000 „ „ „Louiza“ “ ... . 700,000 „ „ „Blum-féle gőzmalom“ . . . 750,000 Tőke-szaporítás történt továbbá: A pesti hengermalomnál .... . 550,000 Az első budapesti gőzmalomnál . . . 550,000 A „Concordia“ gőzmalomnál . . . . 250,000 A „Pannónia“ gőzmalomnál . . . . 750,000 A borsod-miskolczi gőzmalomnál . . . 200,000 Végül említendő, hogy a szegedi kiviteli gőzmalom és vízvezetéki társulat Bécsből Pestre tette át székhelyét. Egyéb gyári vállalatok, melyek a szóban levő idő alatt keletkeztek, írt alaptőkével Első újpesti szeszfinomító részvénytársaság ..................................... 500,000 Első magyar gépgyár részvénytársulat ........................................... 600,000 Első magyar len- és kenderfonóda Késmárkon..................... 200,000 Első magyar kártély-fonóda . . . 600,000 A pécsi briquette-gyár .... 200,000 Az első magyar gyógyszerészeti és művegyészeti vállalat Pesten . . 300,000 Tőkeszaporitás történt........... 500,000 forinttal a volt pesti szeszfinomitó részvénytársaságnál, mely egyúttal czimét „első magyar szeszfinomító részvénytársaság“-ra változtatta. Alakulóban pedig vannak: A pesti gyapjúmosó részvénytársulat forinttal. egyelőre.......................................... 200,000 Az óbudai szeszégető és szeszfinomító részvénytársaság................................ 300,000 Az első magyar részvényserfőződe egyelőre ..................................................... 1,000,000 Az erdélyi gyapjú-kézműgyár .... 60,000 A vasúti vagyon, gőzhajó és gazdasági gépgyár Pesten. Szintén Pesten az első magyar részvénytársaság vasúti kocsik és egyéb eszközök előállítására egyelőre .... 500,000 A pesti bőrgyár-részvénytársaság. . . 600,000 A bukócz-hilyei vasszergyár Kassán. A nagyváradi szeszfinomító-részvény-társaság. Az első magyar vegyészi gyártmány és stearin-gyertya-gyár-részvény-társaság 600,000 Egy vegyészeti gyár garessó felhasználása mellett. Gyarapodtak és szaporodtak a mellett közlekedési s ezzel összefüggő egyéb vállalataink is, így a győri gőzhajózási társaság 100,000 ftnyi új részvények kibocsátása mellett megszaporító forgalmi eszközeit. Szegeden Felséged legfelsőbb engedélyezése mellett egy új gőzhajózási társaság alakult. Legújabban pedig Pesten keletkezik egy új ilynemű vállalat, „a pesti teher-gőzhajózási és rakmány kölcsönadó részvénytársaság“ egyelőre 1 és 1/2 millió ft alaptőkével, és a magyar vontató gőzhajózási részvénytár- saság 1,200,000 forint alaptőkével. Jövő évben a „középdunai“, most „magyar gőzhajózási társaság“ is jelentékeny módon kiterjeszti üzletét, s e czélból tőkéjét 40,0 ftról 1 millió ftra emelte. Egyéb keletkező félben lévő vállalatok közül megemlítem még az „első magyar gabona- és lisztraktári társaságot“ ; a magyar általános hitelbank által tervezett hasonló vállalatot; a Pesten alakuló építő részvény-társaságot, melyek után áttérek a hazai ipar egy nevezetes ágára, a vasiparra. Magyarország vasipara, mely az összes austriai vasiparral együtt 1858. óta hanyatlott, a lefolyt év 2-ik negyede óta gyors és váratlan emelkedésnek indult. Nem csak, hogy a nagy nyers vaskészletek növekedő árakban mind elkeltek, hanem a vaskohók alig bíznak a folyó szükségletnek megfelelni. Számos szünetelő kohó ismét felszereltetik, újak épülnek, s ha ezek folyamatba jönnek, 1868-ik év folytán Felső- Magyarország nyers vastermelése könnyen érhet el 1,200,000 mázsát. A finomított vasnak fogyasztása is mindegyre nő, mivel a többek közt a bő termés folytán módja nyílik a gazdaközönségnek évek óta elhanyagolt vasszükséglete pótlására. Az épülő kassa-oderbergi és a tervben lévő hatvan-miskolci-gömöri vasútvonalak segítségével a felső-magyarországi vasipar kőszénre fogja fektetni termelését, mi egyrészt a vasnak olcsóságát eredményezendi, másrészt pedig Borsod- és Nógrád megyék kőszéngazdag vidékeire terelendi a vasfinomítást, amint is tényleg két vállalat van már tervben, (egyik a salgótarjáni, másik a diósgyőri kőszéntelepek közelében), mely összesen 5—600,000 mázsa nyers vasat fog feldolgozni. Jövőre a vasúti hálózatnak kiterjesztése, úgy saját vasszükséglete, mint azon körülmény által, hogy a vasipart közvetlen összeköttetésbe hozza egyrészt a kőszéntelepekkel, másrészt a morva-sziléziai és bécs-pesti piacokkal, s a fogyasztó tiszavidék nyers terményeivel, alapos kilátást nyújt a felső-magyarországi vasipar tartós megszilárdulására. A kézműipar terén sokat kell még a jövőtől várnunk , de biztos reményünk lehet arra, hogy a tevékenység e téren is, ha új viszontagságos idők nem látogatandják meg e hazát — szakadatlanul folyni és fejlődni fog. Az egyesülési szellem itt is nyilatkozik, s nem kétlem, hogy a munkásság e téren is meg fog indulni. Legörvendetesebb mozzanat e részben az országos magyar iparegyesület megalakulása az ország központján Pesten. Tagjainak száma jelenleg 1700, s hogy eddig még többre nem növekedett, oka főleg az, mert alakulása épen az ország politikai életének legmozgalmasabb időszakába esik. Most azonban már elmúlván ez idő, az egyesület élén álló férfiak ügyszeretete és buzgósága kezeskedik arról, hogy ez intézet mind egyre nagyobb terjedelmet nyerene, mind több résztvevőt vonand körébe, s czéljait is az iparélet több-több ágában fogja létesíteni. Ezen czélok legfőbbike az iparos szaknevelés előmozdítása, melynek hiánya a magyar iparos osztály előmenetelét szerfölött akadályozza. Az egyesület kebelében épen most készült el egy tervezet, mely szerint nagyobb számú magyarországi és erdélyi városban 3-osztályú esti és vasárnapi ipariskolák állíttatnának fel, melyeknek mérsékelt költségei az illető helybeli iparosok, maga a helyhatóság és az országos iparegyesület hozzájárulása mellett fedeztetnének. A helyes kezdet remélhetőleg utánzásra fog találni az országban, és Felségednek a nemzet minden osztálya felett egy iránt őrködő bölcsesége jóváhagyását adandja kormánya azon szándékához, hogy ezen nagy fontosságú czél létesítéséhez az állam mérsékelt segélye is hozzájáruljon. Az országos iparegylet más tekintetben is hasznos eszköz lesz az ország anyagi érdekeinek előmozdítására, amennyiben közegei által az ipar-statiszika