Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1868-04-01 / 76. szám
12. §. A választásra vonatkozó egyéb rendszabályokat a földmivelés-, ipar és kereskedelmi miniszer állapítja meg. 13. §. A kamara élén állanak : egy elnök és két alelnök, mely utóbbiak egyike a kereskedelmi, másika pedig az iparosztálynál elnökösködik, és szükség esetében az elnököt havonként változó sorrend szerint helyettesíti. A kamara összes bel- és kültagjai saját kebelükből választják 5 évre az elnököt. A két alelnököt az illető osztály külön-külön választja szintén öt évre saját kebeléből. Ez idő letelte után mind az elnök, mind az alelnökök újra választhatók. 14. §. Az elnököt és két alelnököt a minister erősíti meg. Ha kilépés vagy halálozás által egyik vagy másik hely üresedésbe jönne, a kamara azonnal pótválasztást tart. 15. §. Az elnök a kamara törvényes képviselője, ő vesz át minden beadványt, valamint ő írja alá a titkárral együtt a kiadványokat, közléseket stb.; kijelöli a tanácskozási tárgyakat és azok sorozatát, gondoskodik a kamara határozatainak és a miniszer rendeleteinek végrehajtásáról, valamint a kamara hatáskörének fentartásáról. 16. §. A kamara mindkét osztálya saját alelnökének elős ülése alatt, külön tárgyalja az elnök által hozzá utasított ügyeket, és véleményét az elnökséghez juttatja. Határozat csak mind a két osztály tagjaiból álló közös ülésben hozathatik. A kamara ülései nyilvánosak. 17. §. Rendes (közös) ülést a kamara minden hóban legalább egyszer tart rendkívüli ülést, valalamint osztályüléseket és szaktárgyalásokat, az előforduló szükség szerint az elnök, osztályüléseket az alelnök is hívhat össze. Közös ülés 6 kamarai tagnak, 6 osztályülés 3 osztálytagnak az elnökhöz írásban benyújtott kivonatára is tartandó. 18. §. Érvényes határozat hozatalára legalább 12 szavazatképes tag jelenléte szükséges. A határozatok a jelenlévő szavazók viszonylagos szótöbbségével hozatnak. Egyenlő szavazatok esetében az elnök szavazata dönt. Egyes tag kivonatára a különvélemény is jegyzőkönyvbe iktatandó. 19. §. Ha a többség felterjesztést határozott a miniszerhez, a jelenlévő szavazók legalább egynegyedének kivonatára a különvélemény is a felterjesztéshez csatolandó. 20. §. A határozatok foganatosítására és egyéb munkák teljesítésére a kamara egy, a kereskedelmi és iparügyekben jártas, rendes fizetéssel ellátott titkárt nevez ki, a szükséges segédszemélyzettel együtt. 21. §. A közös, valamint az osztályülések minden tárgyalásairól rendes jegyzőkönyvek vezettetnek, melyek az elnök, illetőleg alelnök és titkár által aláírandók, és amennyiben közérdekű tárgyakat tartalmaznak, közzéteendők. 22. §. Azon kamarai beltag, ki a kamara üléseiben 6 hónapi időköz alatt részt nem vett, és kimaradását nem igazolta, a kamarai tagok sorából kiterültetik, s helye a 6-ik §-ban kijelölt módon töltetik be. 23. §. A kamara maga állapítja meg ügyrendjét, mely a ministernek jóváhagyás végett bemutatandó. 24. §. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek jogában áll a rendes- és osztályülésekre képviselőt kiküldeni, ki mindenkor szót kérhet, de szavazattal nem bír. A miniszer továbbá, ha szükségesnek ítéli, a kamarát fel is oszlathatja, mely esetben a rendes működési évekből még hátralévő időre, legfeljebb 3 hó alatt a kamarát újra megválasztatja. 25. §: A kamarák hivatalos levelezései mind a hatóságokkal, mind egymás között posta bérmentesek. A bélyeg-kötelezettségre nézve a kamarák állása a közhatóságokével egyenlő. 26. §. Évi költségvetését maga a kamara készíti el, és terjeszti fel helybenhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszerhez. 27. §. Az egyes kamarának tulajdonbevételei által nem fedezhető költsége a minister által a kerületbeli kereskedők és iparosok részéről fizetett jövedelmi s személy kereseti országos adó arányában megállapítandó kulcs szerint, az illető kamarai kerület mindazon kereskedőire és iparosaira vettetik ki, kik e kerületben választási joggal bírnak. A behajtás az országos adóval egyidőben s ugyanazon állami közegek által fog történni. Ezek a behajtott Törvényjavaslat a Nagyváradról Eszékig s a Baranyavárról Villányra vezetendő vasutak építése tárgyában. 1. §. A magyar királyi közmunka- és közlekedési ministerium által a Nagyváradtól Eszékig terjedendő s a nagyvárad-kolozsvári vaspályával egybekötendő vasútnak, valamint a Baranyavárról Villányra kiágazó szárnyvonalnak épitésére s üzletére nézve, az e czélra egyesült vállalkozókkal, 1867-ik év november 13-dikán kötött szerződés előterjesztetvén, ennek alapján: 2. §. Az egyetemlegesen kötelezett vállalkozók: név szerint a magyar hitelbank, a szabadalmazott cs. kir. ipar- és kereskedelmi hitelintézet, a darmstadti kereskedelmi és iparbank, Huber Sámuel, gróf Károlyi György, gróf Károlyi Sándor, Königswarter Móricz, báró Rothschild Anselm, Schey Frigyes, Schnapper Antal, Schossberger S. M. és fiai, báró Sina Simon, Todesko Hermann fiai, Trefort Ágoston. Wodiáner Albert és Wodiáner Móricz részére az engedély az 1. §-ban megnevezett vasutak építésére ezennel megadatik, azon kikötéssel, hogy a munkát a szerződés 5-ik pontjában megállapított határidők alatt megkezdeni és befejezni tartoznak. 3. §: A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, amennyiben az ország a szerződés 27-ik pontjában fentartott beváltási jogával élni nem akarna , a jelen törvény szentesítésétől számítandó 90 évre terjesztetik ki. 4. §. Az ország a vállalkozóknak e vállalat után, — a szerződésben e czélból szabályozott országos ellenőrzés épségben tartása mellett, — évenkint minden mértföld után 36,500 frfc ezüstben számítandó tiszta jövedelmet olykép biztosit, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fennebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. — Az ország által ezen garantia folytán fizetendő összegek azonban mint évenkint négy százlolival kamatozó előlegek tekintendők, melyek a vasúti társaság által — a mint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja — azoknak és kamataiknak teljes törlesztéséig visszafizetendők. 5 §. Az 1. §-ban nevezett vasútvonalakhoz szükséges terület kisajátítása a fennálló törvények határozatai szerint eszközöltetik. 6. g. Miután ezen vasútvonalak minél gyorsabb kiépítését az országos érdekek sürgetőleg megkívánják , a kisajátítási helyrajzi tervezet végérvényű megállapítása után , az abba fölvett területeken az építési munkálatok azonnal megkezdhetők. 7. §. Ezen területeken létező bárminemű építményeken azonban az építési vállalkozó, ez utóbbiak kisajátításának befejezte előtt, semmit sem változtathat. 8. §. Ha a kisajátítandó területnek állapota az építkezési munkálatok által oly változást szenvedett, hogy annak további minősége, a becsléskor fennálló állapot szerint, meghatározható nem lenne a minőség a kisajátítás után a tulajdonosnál megmaradt és hasonmivelési ág alatt lévő részeknek és ezek hiányában a szomszéd területeknek minősége szerint határoztatik meg. Mindkét félnek azonban jogában áll, hogy ha a kisajátított terület a fennt megjelöltektől különböző minőségű volt, ezt a polgári eljárásban meghatározott bizonyítékok által igazolni. 9. §. A kártalanítási összeg után azon időponttól kezdve, melyben a kisajátító által a kisajátított ingatlan tettleg birtokba vétetett, a kártalanítandó részére öt százaléknyi kamat jár. 10. §. Ha a vállalkozót a 4. §-ban érintett munkálatokban bárki erővel gátolná, az illetékes hatóság a hatalom kárt azonnal elrendelni köteles. 11. §: A kisajátító köteles, mielőtt az építési munkálatokat megkezdené, a munka alá veendő terület után az adótelekkönyvekben felvett tiszta jövedelemnek húszszoros összegét tetszés szerint készpénzben vagy magyarországi közhitel-papírok Törvényjavaslat a magyar észak-kelet vasút kiépítése tárgyában. 1. §. A magyar észak-keleti vasút állam-kamatbiztosíték mellett és engedélyezés útján rendeltetik kiépíttetni. 2. §. Az engedélyezendő vasút vonalai a következők : a) Debreczentől Szatmár-Németin, Tekeházán át Szigetig; b) Tekeházától Csapon át Kassáig; c) a b) alatti vonalból kiágazva Sátoralja Ujhelyen át Zomborig; d) a b) alatti vonalból kiágazva Munkácsig. 3. §. A Nagyváradtól Eszékig s a Baranyavárról Villányra vezetendő vasúti területek kisajátításáról rendelkező 1868-ik évi.... 1. czikkely 5., 6., 7., 8., 9. és 10. §§-nak intézkedései a jelen törvény tárgyát képező vasútvonalakra is kiterjesztetnek. 4. §. Az engedély tartama az engedély kiadása napjától számítandó 90 évben állapittatik meg. 5. §. Az engedélyesek kötelesek a vonatozási munkálatokat az engedély keltétől számítandó három hét alatt megkezdeni, az engedélyezett vonalak építését az engedély keltétől számítandó hat hó alatt foganatba venni, s azokat, mégpedig a debreczenszatmárnémeti-tekeháza-szigeti, és a tekeházacsap-zombori vonalakat az engedély keltétől számítandó három év alatt befejezni és a forgalomnak átadni. 6. §. Az engedélyesek úgy az építkezés helyessége és czélszerűsége, mint annak a kitűzött határidőkbeni befejezése biztosítására is megfelelő biztosítékot tartoznak nyújtani, — egyébiránt az építési részletes tervezetek a kormánytól helybenhagyott általános vonalozás alapján lesznek az engedélyesek által készítendők, és a ministérium által, mely azokat megvizsgálandja, és szükség esetében módosítandja, helybenhagyandók 7. §. A földtér beszerzését az engedélyesek a vasút egész hosszában csak egyvágányu kiterjedésre tartoznak ugyan saját költségükön eszközölni ; amennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a ministérium czélszerűnek ítélendi a földterületet már most kétvágányu vasútra beszerezni, az engedélyesek erre egy méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. 8. §: Egy második vágány letételére azon időponton túl, midőn az állam kamat-biztosítékot többé igénybe nem veszik, az engedélyesek azonnal kötelezve vannak, mihelyest a 2. §-ban körülírt vonalak bármelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az egész vonal mértföldenként 120,000 ezüst forint nyers (bruttó) jövedelmet mutat fel; ellenben az állam-kamatbiztosíték igénybevételének ideje alatt a forgalom növekedése esetében a ministérium bármelyik vonalon kívánhatja a második vágány előállítását, mely esetben a részletek külön egyezség útján fognak az engedélyesekkel megállapíttatni. 9. §. A hitel- és szállítási díjszabásra nézve az állam-kamat-biztosítás igénybevételének egész ideje alatt a kormány döntő befolyást gyakorlandó árfelemelés az engedélyesek által azután is csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. . 10. §. Az engedélyezett vasútra, ennek megnyi■ tása napjától számítva, az engedély tartamáig minden évre mértföldenkint harminczhat ezer hatszáz ! (36,600) és törlesztési részlet fejében ötszáz (500), összesen tehát harminczhét ezer egy száz (37,100) ezüst forint tiszta jövedelmet az engedélyeseknek ; akképen biztosít az ország, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fennebbi biztosított összeget el nem éri, a hiányt pótolni tartozik. Azon összegek azonban, melyeket az ország az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek tize- 940 összegeket az illető kamarának közvetlenül szolgál- i tatják be. 28. §. A kamarák bevételeik és kiadásaikról rendes számadást vezetni s azt évenkint a minister elé terjeszteni és közzétenni tartoznak. 29. §. Az uj kereskedelmi és iparkamarák megalakultával, az ugyanazon helyeken eddig fennállott kamarák feloszlottaknak tekintendők, s összes va-gyonuk az uj kamarákra száll. 30. §. Ezen törvény végrehajtásával a földmive- ■ lés-, ipar- és kereskedelmi miniszer bizatik meg,ban, vagy a magyar földhitelintézet értékpapírjaiban, azok értékét a pesti tőzsde árfolyama szerint számítva, azon törvényhatóság letéti pénztárába letenni, melynek területén a kisajátítandó ingatlan fekszik. 12. §. Egyébiránt az előterjesztett, s egy példányban a törvényhozó test levéltárába leteendő szerződésnek minden egyéb pontjai is helybenhagyatván, a közmunka- és közlekedési ministérium megbizatik: az engedélyezési okiratot eme szerződés alapján az engedélyesek részére kiállítani, e törvényt végrehajtani, s felügyelni arra, hogy a szerződésben foglalt összes feltételek az engedélyesek által mindenben pontosan teljesítessenek.