Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1868-05-23 / 119. szám

EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A budapesti ügyvédegylet váltó- és kereske­delmi, úgy tengerészeti és nemzetközi magánjogi szakosztályának f. hó 19-én tartott ülésében a szo­kott jegyzőkönyvi hitelesítés után felolvastatott a választmány értesítése, melylyel a szakosztály költ­ségvetésének bemutatására felszólíttatik; miután pe­dig a rendes ülés e tekintetben a szakosztályok együttes eljárását határozta, ez értesítés a rendes ülési határozat értelmében azzal intéztetett el, mi­szerint az összes szakosztályok bizottmányi tárgya­lásában részvétel végett dr. Szontagh Kálmán és dr. Apáthy István kiküldettek. Kzilley Ede urnak „az anyagi váltójog iránti reformjavaslata“ czimű munkájának megbirálása egy négytagú bizottmányra bízatott, mely dr. Szontagh, Kálmán, dr. Siegmund Vilmos, dr. Hlovik Adolf és dr. Apáthy István urakból alakíttatott. A „munkálkodási javaslat“ kidolgozására kiküldött bizottmány munkálata újra felolvastatván, csekély irályi változtatásokkal, tüze­tes tárgyalás után elfogadtatott és a benne ajánlott sarkelvek élénk helyesléssel találkozván, az anyagi váltójog főelveinek megállapítására kiküldendő bi­zottmánynak meghagyatni határoztatott, hogy a ki­fejtett sarkelvek keretén belül oldja meg feladatát. A javaslatban a szakmunkák általános ismertetésére külön­ előadók választása tanácsoltatván, ilyenül a váltójogi munkák tekintetében dr. Bróde Lipót, és a kereskedelmi, tengerészeti és nemzetközi magánjogi munkák tekintetében dr. Apáthy István választot­tak meg. „A szakosztály körébe vágó hazai törvé­nyekben mutatkozó hiányok pótlására szolgáló ja­vaslattételek,“ — a­­hazai és külföldi kereskedelmi szokások gyűjtése,“ és „a hazai bíróságok eljárásá­ban tapasztalt szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó kérelmezések és javaslattételek“ tekinte­tében a bizottmány három állandó albizottmány ki­küldését tanácsolván, határoztatott, hogy a szak­osztály összes tagjai a jövő ülésen sorsolás útján osztassanak be e három bizottmányba, szabadságára hagyatván az egy bizottmányba beosztott tagoknak a többi bizottmányokban is önkéntesen résztvenni. CONSULATUSI JELENTÉS: A RIO-JANEIRÓI CONSUL JELENTÉSE AZ 1867-dik kereskedelmi forgalmáról. 1867-ben Rio-Janeiróba érkezett: 1250 hajó 477,350 tonnával, és 1866-ban 1223 hajó 430,883 tonnával, 1865-ben 985 hajó 342,733 tonnával. E kikötőből idegen kikötőkbe ment 1867-ben 1095 hajó 585,690 t., 1866-ban 862 h. 461,706 t., és 1865-ben 839 h. 436,816 t. Az év folyamában két külföldi gőzhajózási válla­lat merült fel: 1. A „Société generale des transports maritimes á Marseille“ , havonkinti járatot kezdeményezett; gőzöseinek útja Genua, Marseille, Rio-Janeiro és Buenos - Ayres; érintik egyszersmind Gibraltar, St. Vincente, Pernambuko, Bahia és Monte-Video kikötőket. 2. „Tais és társa Londonban“, London és Buenos- Ayres közt kezdeményeztek rendes járatokat, Bahia és Monte-Video állomásokat is érintve. Az itt megjelent austriai hajók száma ez évben 18 volt. Austriai kikötőkből egyenesen jött 23 hajó, hozott 55,377 hordó lisztet, 1200 kiló aczélt, 39 k. papírt, egyéb áruból 119 kilót, holott 1866-ban jött 43,679 hordó liszt, 1330 k. aczél, 121 k. papír és 513 kiló egyéb áru. A kávé­ kivitel 2.659,753 zsákot tett, és pedig esik ebből. Az amerikai Egy­esült­ Álla­mokra ............................ 1,226,636 zs. A Balti tenger vidékére s Éjszak-Európára . . . Californiára................... A Canal For Ordresre . . Havrera................................ Gibraltár- és a Közép-ten­gerre :64,489­­ 196,399/ 19,517a 11,816/ 2,425' 294,646 Gibraltár . . . Marseille . . . Genua . . . . Triest . . . , Konstantinápoly A Jóremény fokára 160,988 20,890 436,793 228,097 27,343 1489 Bordeaux-, Lissabon-, Li­verpool-, Londonra stb. 264,360 „ Az Európára forgatott vál­tók tettek: Angolországra 8.630,000 font st. Francziaországra .... 44,180,000 frank. Hamburgra 3,900,000 m. banco. A nemes érczek kivitele tett: 8,234,510 millreis aranyat. 742,726 „ ezüstöt összesen 8,977,237 „ Az államadósság az év végén tett 123,508,000 millreist. A vámjövedelem tett: a bevitelnél 22,414,174 millreist a kivitelnél 6,552,256 „ összesen . 28,966,430 „ 1866-dik évben pedig­­ a bevitelnél 17,561,749 „ a kivitelnél 4,759,370 „ összesen . 22,321,119 „ tehát mutatkozik 1867-dik évre 6,645,310 millieis­­nyi többlet. A liszt-bevitel nagysága az 1866-dik évéhez ké­pest 75,623 hordóval kisebb. Különösen apadt azon nemeknél a bevitel, melyek az éjszak-amerikai atlanti kikötőkből Brazíliába szoktak szállíttatni. Liszt eladatott összesen 272,410 hordó, holott 1866. évben .... 262,277 hordó, 1865. „ .... 281,566 „ 1864. „ .... 304,185 „ 1863. „ .... 342,578 „ adatott el. Austriai lisztből eladatott: Január hóban . . . . 1571 hordó, február „ ... . 5750 7) martius „ ... . 2210 7) april „ ... . 3699 7) május „ ... . 6869 7) junius „ ... . 4974 7) julius „ ... . 3470 7) augustus „ ... . 6117­­ September „ ... 11,492 7) October „ ... . 2566 7) november „ ... . 3130 7 december „ ... . 13,720 7) A magyar liszt, „Concordia“ és „Pannónia“ nevű malom­vállalatokból, valamint a „Barber és Cluse­­mann“ czég által előállított és itt „Buda“ név alatt ismeretes liszt nagy elismerésre talál. A már évek óta ismert triesti és fiumei czégek megtartják jó hírüket. Kevésbé kielégítő a borüzlet, ebben a kisebbedő fogyasztás jelét láthatni. Január elsején a Közép­­tengerből származó borokból volt készlet 6350 pip, az év alatt behozatott 15,788 pip, összesen tehát 22,138 pip. 1867. december végén maradt még 1714 pip, — a fogyasztás és kivitel tesz tehát 20,424 pipet, holott 1866 ban 19,569 p., 1865-ben 25,315 p. A sörbevitel kisebbedett, miután a belföldi, ha­bár nem oly jó gyártmány mindinkább nagyobb fo­gyasztásnak örvend. Behozatott 34,204 láda és hor­dó, holott 1866-ban 52,002. Santos kikötőjébe érkezett 1867-ben 117 hajó, 1866-ban 103; távozott 1867-ben 123,1866-ban 94. — N.­VÁRAD városa közgyűlésén a polgármester je­lentésére, hogy a belügyminister felhívása folytán, mily nyelven kívánja a város a szentesített törvényeket meg­küldetni ? Ő csupán magyar nyelven szerkesztett pél­dányt kért, — határozatba ment, hogy tekintettel a román lakosokra, a város számára román nyelven szer­kesztett példány is keressék. — JÓZSEF NÁDOR emlékszobra felállítása ügyében, mint halljuk, a városi közgyűlésen interpellate fog létetni, azon indítvány kapcsában: küldessék ki egy bi­zottság, mely vizsgálja meg a Szent­ István-rend öltöze­tében lévő szobrot, ha vájjon azt állítsák-e fel, vagy egy másikat készíttessenek ? E szobor, mint tudjuk, Münchenben készült s mintázata most is megvan ott.­­ Virozsil Antal volt egyetemi tanár s udvari taná­csos­a. hó 19-én Bécsben 77 éves korában meghalt. • DR. Koppy SÁNDOR orvos- és bölcsészettudor, 59 év óta gyakorló orvos, tegnap halt meg 84 éves ko­rában. • BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A „ Wiener Abendpost“-ban olvassuk. Legutóbbi időben ismét nyugtalanító hírek kezd­tek a nyilvánosság elé kerülni s részben nem is átal­lották a cs. kir. kormányt tenni felelőssé azokért. Mi részünkről annál kevésbé hittük szükségesnek e tárgyban felszólalni, minthogy már másrészről ada­tott e hírek iránt kellő felvilágosítás. Ha azonban ma mégis visszatérünk ama hírekre, ezt csak azért teszszük, mert újabb ok szolgáltatott arra alkalmat. A „Narodni Pokrok“ egyik bécsi levelezője azt je­lenti t. i., hogy a porosz hadügyminiszer nemcsak a Francziaország elleni ordre de bataille-t adta ki, hanem hogy a hadtestek már előre is mozdíttattak az illető hadállásokra. Hasonló irányú levelet írnak a „A.r. Listy“-nek ugyancsak Bécsből. Azt írják t. i. e lapnak, hogy Olasz- és Poroszország , Austria és Francziaország ellen szövetkezett. Oroszország már összevonja csa­patait az osztrák határokon s az austriai közös had­­i ügyminiszer is megtette már a szükséges ellenintéz­kedéseket. Austria és Francziaország részéről t. i. a romániai zsidó-ügy azért provokáltatott, hogy ők szolgáltassák a Dunafejedelemségek megszállására, sat. E hírek érdeme felett nem kívánunk sok szót vesztegetni; csak azt akarjuk megjegyezni, hogy a kérdéses orosz hadoszpontosítások ellenében Aus­tria részéről semmiféle rendszabályok nem létettek. A „Debatte“-nak írják, hogy azon hír, miszerint Haynald érsek küldetéssel bízatott volna meg Ró­mába — alaptalan. Tudjuk — mond levelező — hogy Haynald régebben egyszer már visszautasított egy küldetési ajánlatot, s azzal vége is volt a dolog­nak. Az érsek különben a jelen pillanatban Meran­­ban tartózkodik, s csak később induland Rómába. Hallomás szerint K. Beust csak a hírlapok útján értesült arról, hogy Haynald már útnak indult. A „Debatte“-nak írják: Azon nyugtalanító sza­vakkal szemben, melyeket egy ízben már megc­á­­foltunk, s melyeket egy austriai minister, állítólag K. Beust szájából eredetieknek állítottak, meg kell említenünk, hogy azon szavak csak azon kinyilat­koztatásra szorítkoztak, hogy Austria csak osztrák politikát követhet, s hogy Poroszország ellen addig, míg Berlinben a prágai békeszerződés pontjait hű­ségesen megtartják, semmiféle ellenséges indulattal nem viseltethetik, s annak német politikájába nem avatkozik. Ezek azon szavak, melyeket Biedermann, az „Alig Zig“ szerkesztője egy itteni minister szájából hal­lott, s a miket, ugyanazon minister tettei és szavai után ítélve bizonyára minden „külhoni“ elfogulatlan politikus is valóknak fog elismerni. A kir. tanács követekházának f. hó 20-án tartott ülésében Giskra minister jelenti, hogy ő Felsége a kir. tanács ügyrend szabályaira vonatkozó törvényt szentesíteni méltóztatott. Plener kereskedelmi minister a Jungholz tiroli községnek a bajor vám- és indirect-adórendszerhez csatlakozására vonatkozó és f. évi máj. 3-án kötött austriai-bajor egyezményről szóló 1. javaslatot ter­jeszti a ház elé alkotmányszerű tárgyalás végett.­­ Ugyancsak a keresk. minister előterjeszti az aus­­triai-angol hajózási szerződést. A f. évi budget feletti részletes vitának folytatá­sánál, illetőleg az államadósságra vonatkozó 33. fe­jezetnél Ryger indítványozza : halasztassanak el a viták a pénzügyi előterjesztés tárgyalásba-vé­­teléig. Ez indítvány erős pártolásra talál. Brestei pénzügyminiszer arra utal, hogy az állam­­adósság fejezetének azonnali tárgyalásba-vétele ál­tal a ház épen nem praejudicál a jövőbeli pénzügyi intézkedéseknek. Ryger indítványa azonban 71 szavazattal 58 ellen elfogadtatik. Alelnök Hopfen erre félórára felfüggeszti az ülést, hogy a budget-bizottság a további modus procedendi iránt határozzon. Az ülés újólagos megkezdése után Winterstein előadó kijelenti, hogy a budgetbizottság elhatározó, hogy az államadósságról szóló fejezet egyelőre nem vétetvén vitatás alá — az államköltségvetés feletti tárgyalás folytatandó és a harmadik felolvasás majd csak a pénzügyi előterjesztés elintézése után fog eszközöltetni. Ezután a budget többi fejezetet vita nélkül elfo­gadtatnak. Legközelebbi ülés pénteken, f. hó 22-én. *

Next