Budapesti Közlöny, 1868. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1868-10-09 / 232. szám

Miklós, közvitéz. 234. Péterdeák Antal, közvitéz özvegye. 235. Pál Juliánna, István közvitéz árvája. 236. Pál Katalin, István közvitéz árvája 237. Portik István, százados. 238. Pál Mihály, Já­nos közvitéz árvája. 239. Portik Elek, közvitéz. 240. Pál Ferenc, közvitéz. 241. Rácz Balázs, ti­zedes özvegye. 242. Részeg Mózes, hadnagy. 243. Rofain József, közvit. 244. K­ancz Gergely, közv. 245. Róka Károly, közv. 246. Rosnyai József, közv. özvegye. 247. Szabó Bálint, közvitéz. 248. Szabó József, közv. 249. Szabó Antal, közv. 250. Se­bestyén Ferencz, közvitéz. 251. Szőllősy Ferencz, főhadnagy. 252. Salamon Károly, százados. 253. Szabó Borbála, György közv. árvája. 254. Sánta Anna, János köz­vitéz árvája. 255. Szennyes Zsig­­mond, közv. özvegye. 256. Simon János, közvitéz. 257. Sami (Kováts) Anna, Márton közv. árvája. 258. Sass Ferencz, hadnagy. 259. Szép György, közvitéz özvegye. 260. Szép Imre, közvitéz. 261. Sebestyén Ignácz, közvitéz özvegye. 262. Szánthó Péter, őrmester. 263. Szabó Ferencz, tizedes. 264. Sándor Imre közv. özvegye. 265. Simon József, Lajos közv. árvája. 266. Sólyom Maczella és 267. Sólyom Terézia, András közv. árvái. 268. Sólyom Raimund, közv. özvegye. 269. Szász Ambrus, An­tal közv. árvája. 270. Szilágyi Antal, közv. 271. Lövér Ferencz, őrmester. 272. Simon Tódor, közv. özvegye. 273. Simon János, főhadnagy özvegye. 274. Selyem János, főhadnagy özv. 275. Szász Albert, közvitéz. 276. Szopós István, közvitéz. 277. Szopós János, tizedes. 278. Szopós Ignácz, tizedes. 279. Szabó Lajos, közvitéz 280. Szabó Mik., közv. 281. Szopós András, hadn. 282. Török Antal, hadnagy. 283. Tódor István, közv. özvegye. 284. Tamás András, közv. özvegye. 285. Tóth Gá­bor, közv. 286. Tekse Ferencz, közv. 287. Talit György, közv. 288. Tódor József, közv. 289. Tí­már Nagy Péter, közv. 290. Tódor János, közv. özvegye. 291. Tompos József, közv. 292. Tankó Lajos, főhadnagy. 293. Tamás Ferencz, közvitéz. 294. Tamás Lajos, főhadnagy. 295. Tekse Antal, közvitéz. 296. Timár Ferencz, közvitéz. 297. Ur­­ban Ferencz, közv. 298. Udvary Mihály, közv. öz­vegye. 299. Veres András, közv. özvegye. 300. Vizi István, közv. özvegye. 301. Vizi Péter, közv. özvegye. 302. Vélsz Antal, hadnagy. 303. Vélsz György, százados. 304. Vargyas Péter, közvitéz. 305. Virágh Ignácz, tizedes. 306. Zöld Imre, közv. özvegye. (Az itt elősorolt részesítettek mindnyá­jan erdélyországiak és 3251/1868. beadványozási szám alatt jegyezték.) Budán, 1868. September 28-án. Az országos tanács határozata ellen a meg­térítési tőke és kamatok mennyiségét illetőleg további felebbezésnek nincs helye. 12. §. A birtokbíróság, ha a földtehermentesí­tési alap igazgatóságának határozata ellen a 11-ik §-ban kitűzött határidő alatt felebbezés nem történt, vagy felebbezés esetében, mihelyt az országos tanács határozata leérkezett, azon­nal hirdetményt bocsát ki, a­melyben mindazo­kat, a­kik a megállapított megtérítési összegre nézve igényt tartanak (8. §.), felszólítja, hogy ebbeli igényeiket zárhatáridő alatt, különbeni jogvesztés terhe mellett, előtte bejelentsék. A hirdetményi határidő sem két hónapnál ke­vesebb, sem három hónapnál hosszabb nem lehet, s az mind a bíróság kapuján, mind pedig a hi­vatalos hírlap útján köztudomásra hozandó. Ezen hirdetvényről azok, a­kiknek folyamo­dása alapján a földtehermentesítési alapigazga­tóság , illetőleg az országos tanács határozata keletkezett, mindig külön értesítendők. 13. §. Ha a hirdetményi határidő leteltével a szóban forgó megtérítési tőkére nézve igénybe­jelentés nem történt, a birtokbíróság erről 3 nap alatt a földtehermentesítési alapigazgató­ságnak jelentést tesz. 14. §. Ha ellenben a hirdetményi határidő alatt igény nyújtatik be, a birtokbíróság ennek tár­gyalására határidőt tűz ki,­­ arra mind az igény­lőt, mind pedig azt, a­ki ellen az igény bejelen­tetett, megidézi. A tárgyalás rövid úton jegyzőkönyvi alakban történik, s az igény fölött a birtokbíróság ítéle­­tileg dönt. Ez ítélet ellen a polgári perrendtartásban megengedett jogorvoslatok alkalmazhatók. A jogerőre emelkedett ítélet a földtehermen­tesítési alapigazgatósághoz szintén 3 nap alatt felterjesztendő. 15. §. A fö­dtehermentesítési alapigazgatóság a 13. §. esetében a folyamodók részére, a 14. §. esetében pedig a hozott jogérvényes ítéletben kijelölt jogosultak részére kiállítván a földte­hermentesítési kötelezvényeket, ezeket kézbesí­tés végett a birtokbírósághoz teszi át, a­mely a kézbesítést rendes elismervény mellett eszközli, s ezen elismervényeket a földteher­mentesítési alap­igazgatósághoz haladék nélkül beküldi. Ha a földtehermentesítési kötelezvény több érdekelt felet közösen illet (9. §), ezek annak átvételére egy közös meghatalmazottat tartoznak megnevezni.­­ 16. §. A birtokbiróság van hivatva ítélni azon esetben is, midőn az egyetemleg kötelezett felek közt (9. §.) a megtérítési összeg felosztása fö­lött vita támad s közülök egyik vagy másik bí­rói segélyt vesz igénybe. Az ilyen esetben azonban a közös kötelez­vény, ha a hirdetvényi határidő alatt más igény­lő a folyamodókon kívül nem jelentkezett, a ha­táridő lejártával azonnal kiállítható, de a vita jogérvényes eldöntéséig mint letétemény a bir­tokbíróság őrizete alatt marad. 17. §. Ha a megtérítésre bejelentett birtok úrbéri természete részben vagy egészben, akár a földtehermentesítési alap igazgatósága, akár pedig az országos tanács részéről el nem is­mertetik , az elutasított félnek szabadságában áll, a kézbesítéstől számítandó 30 nap alatt, a kér­désben forgó birtok úrbéri természetének igazolására, az illető úrbéri bíróság előtt rendes keresetet indítani. A keresetlevél ez esetben a földtehermentesí­tési alap ellen intézendő, s az úrbéri bíróság ál­tal az igazságügyminiszerhez küldetik be, a­ki az országos alap védelmére jogbiztost fog kine­vezni. Az ilyen keresetek tárgyalásánál mind az el­v, mind pedig a felsőbb bíróságok előtt, az úrbéri el­járás szabályai követendők. 18. §. Minden beadvány, kereset, elismer­vény, jegyzőkönyv, határozat és ítélet, a­mely a jelen törvény tárgyaira vonatkozik, illeték­­mentes. 19. §. A folyamodványok felszerelése és meg­­birálása s elintézése körül követendő eljárást a bel, pénz- s igazságügyi minisztériumok egyet­értőig, rendeleti úton fogják szabályozni. TÖRVÉNYJAVASLAT az úrbéri örökváltságokért az országos alapból adandó megtérítésről. (Vége.) 9. §. Azon esetben, ha az örökváltsági szerző­dés többek egyetemleges kötelezettsége mellett köttetett, az ilynemű szerződésekben foglalt ösz­­szes úrbériségek után a megtérítési összeg az országos alap részéről együttesen számíttatik fel, s a kielégítés is egy közös kötelezvényt értéke­siteni s a befolyt eladási árt magok közt felosz­tani. 10. §. Záros határidőül a jelen törvény alapján követelendő országos megtérités iránti folyamod­ványok benyújtására 1869-ik évi julius hó 1-je tűzetvén ki, később benyújtandó folyamodványok hivatalból vissza lesznek utasítandók. 11. §. A folyamodványok e tárgyban az or­szágos földtehermentesítési alap igazgatóságá­nál nyújtandók be, a­mely, ha a megtérítés alap­jául szolgáló birtok úrbéri természetét előrebo­­csátott nyomozás után bebizonyultnak látja megállapítja a megtérítési tőkét s járulékait, s e határozatáról értesíti azon birtokbíróságot, a­melynek területén a megváltott úrbériségek van­nak. A birtokbíróság e határozatot közli az illető folyamodókkal, s ezeknek joguk van a kézbesí­téstől számítandó 15 nap alatt a földtehermen­tesítési alap igazgatóságának határozatát a bir­tokbíróság útján felebbezni azon országos tanács­hoz, a­mely e tárgyakra nézve a bel-, pénz- és igazságügyi ministériumok személyzetéből fog szervezte­tni. 2998 20. §. A jelen törvény intézkedései által, az úrbéri kárpótlás Ugye végleg befejeztetvén, az országos alap az 1848. IX. t. sz. alapjára fektet­hető minden követelés ellen biztosittatik. 21. §. Erdélyben, továbbá Kraszna-, Zaránd- és Közép-Szolnokmegyékben, valamint Kővár vi­dékén is, az úrbéri jog- és birtokviszonyok az ország többi részeiben létezőktől lényegesen elté­rők lévén, a most említett területekre a jelen törvény hatálya nem terjed ki, azonban a minis­­térium felhatalmaztatik, hogy e törvény elveit az ország ama részeiben is, az ottani viszonyokhoz alkalmazva, foganatba vehesse. 22. §. A jelen törvény végrehajtásával a bel-, pénz és igazságügyi ministeriumok bízatnak meg. Kelt Buda-Pesten, 1868. évi május 30-án. Horvát Boldizsár 8. k., magy. kir. igazságügyminister. VADÁSZATI TÖRVÉNYJAVASLAT. Első fejezet. A vadászati jogról. 1. §. A vadászati jog a tulajdonjognak elvá­­­laszthatlan tartozéka. 2. §: A tulajdonos, vagy a­kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen tör­vényben meghatározott korlátok között saját jó­szágán szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben leg­alább 200 holdra terjed, holdját 1200 □ ölével számitva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is; vagy ha a jószág 2. kétszáz holdnál kisebb ugyan, de kerítéssel kellőleg el van zárva, vagy belső telket vagy szigetet képez. 3. §. A 2-ik §• alá nem tartozó ingatlanokon a vadászati jog mindig haszonbérbe adandó. (11. §.) Az egy határbeli tulajdonosok, illetőleg a község, melyhez a jószág tartozik, kötelesek a vadászati jogot együtt haszonbérbe adni. A haszonbér a tulajdonosokat jószágaik ter­jedelméhez mért arányban illeti. A közös tulaj­donra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosz­tandó, mely a tulajdonjogra, vagy a közös jó­szág más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapítható, az egész haszonbér a községet illeti. 4. §. Azon községekben, hol a birtokszabá­lyozás és az úrbéri elkülönözés még nem eszkö­zöltetett, a vadászati jog a községi közös legelő­kön és erdőkben a községet; azon erdőkben, melyek a korábbi földesúr tulajdonát képezik ugyan, de a volt jobbágyokat illető faizási vagy egyéb szolgalmakkal vannak terhelve, kizárólag a volt földesurat, irtványokon, udvartelki, bér­fizetés mellett birt (curialis és censualis) vagy hegy vám-tized és egyéb úrbéri természetű tar­tozásokkal terhelt ingatlanokon pedig a jelen­legi birtokosokat illeti. A birtokszabályozás és­­ elkülönözés megtör­ténte után az új tulajdonjogi állapotra a 2. 3 és 11. §.3. határozatai alkalmazandók. 5. §. Azon községekben, hol a birtokszabályo­zás és úrbéri elkülönözés megtörtént, és a ko­rábbi földesúr a vadászati sogot a volt úrbéresek tulajdonában magának jövőre is fentartott, az ily kikötés érvényét veszti. A volt jobbágyok azonban kötelesek, ha a földesúr a vadászati jog fentartás­­ért akár ingatl­abja, akár más mó­don bármi árt adott, ezen szolgalmat azon sza­bályok szerint megváltani, a­melyek az úrbéri természetű szolgálmányok megváltására külön törvény által megállapíttattak. Azon esetekben, midőn a volt földesúr által a fen­tartott vadászati jogért adott ár határozottan megjelölve és tüzetesen ki­mutatható nem volna, az ily vadászat évi jövedelme húszszorosán tő­­késé­re a volt úrbéri község által a fönhivatko­­z­oti kü­lyn törvény értelmében megváltandó. Második fejezet. A vadászati jog haszonbérbeadásáról. 6. §. A 3-ik §. eseteiben a vadászati jog lega­lább hat évi időtartamra adandó bérbe. A felté­telekben, ha azon tulajdonosok, kiket a bérbe­adandó ingatlan fele részénél több illet, kíván­ják, a lovas vadászat megtiltandó.

Next