Budapesti Közlöny, 1868. november (2. évfolyam, 253-276. szám)
1868-11-19 / 267. szám
évre adómentes borkészlet gyanánt át nem vitethetik. Beadják : Horváth Döme, kecskemétvárosi képviselő. Vadász Manó, szegedvárosi képviselő. Csiky Sándor határozottan kimondatni kéri, hogy a fogyasztási adó alól felmentett termés, ha a termelő igazolhatja azt, hogy ezen 15 adóban benfoglaltatik azon rész is, melyet az ország határából maga használatára kivisz — mindig adómentes legyen. Erre nézve következő módosítást ajánl: A bor- és húsfogyasztási adóról szóló törvjavaslat 2 ik §-nak 2-ik czimszava után alátétessék : „akár a termelési határ területén, akár az országban fekvő bármelyik város, község, akár kerületben fogyassza azt el.“ Lónyay Menyhért pénzügym.: A 2. szakaszra nézve két módosítvány adatott be, egyik Kecskemét város érdemes képviselője által, aki két akóról 5 akóra akarja kiterjeszteni az engedélyt. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy azt részemről el nem fogadhatom, annyival kevésbé fogadhatom pedig el, mert ezen módosítvány elfogadása folytán nevezetesen csökkenne az állam ezen jövedelme, és így, ha e tekintetben a módosítást elfogadni kívánná a ház, gondoskodni kellene arról, hogy minő intézkedés által födöztessék a hiány, pedig máskép alig lehetne pótolni, mint az egyenes adó aránylagos fölemelése által, ami mindenesetre az adózókra terhesebb volna. A másodikat, Csiky képviselő úr módosítását hasonlókép el nem fogadhatom a mennyiben annak elfogadása esetében a fogyasztási adónak rendszeres kezelése majdnem lehetetlenné válnék, minthogy a bornak más városokba történt behozatala alkalmával ki nem mutathatnák, vájjon ugyanazon bor-e az, mely a fogyasztási adó alól kivétetett és igy e módosítás számos visszaélésekre adna alkalmat. Megengedem, hogy Csiky képviselő úr sajnosan vette, midőn egri borát Pest városába kívánta behozni , és az itt fogyasztási adó alá vettetett; de ezt annyival inkább kellett tenni, mert Pest városában a fogyasztási adó nemcsak a kincstárnak, de egyszersmind Pest városának is egyik jövedelmét képezi. Ennélfogva ezen, a rendszeres kezelést lehetlenné tevő módosítványt nem fogadhatom el.Felkérem a t. házat, hogy mindkét módosítást mellőzve, a központi bizottság szerkezetét méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) A központi bizottságnak a 4-ik §-ra tett módosítását Lónyay Menyhért helyesnek találván: elfogadja. A bor- és húsfogyasztási adóról szóló tvjavaslat általánosságban és részleteiben is elfogadtatván : végleges megszavazása a holnaputáni napra tűzetik ki. Fölvétetvén a napirend második tárgya: olvastatik a kereskedelmi ministerium 1869-ik évi költségvetése, mely a pénzügyi bizottság véleményezésével észrevétel nélkül elfogadtatik. Elnök : Holnap a népnevelési törvény fog tárgyaltatni. Ivánka Imre azt hiszi, hogy miután holnap Királynénk Ő Felsége névnapja alkalmából ünnepélyes szent mise tartatik, az ülést később kellene kezdeni. (12 órakor!) Elnök : Tehát 12 órakor fog ülés tartatni. Kérem a pénzügyi bizottság t. tagjait, méltóztassanak délután 5 órára összejönni. Több tárgy nem lévén, az ülés 12 és fél órakor eloszlik. __________ A KÖZPONTI BIZOTTSÁG JELENTÉSE ,,a bor- és húsfogyasztási adóról valamint a „személyes kereseti adóról“ szóló törvényjavaslatok tárgyában. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottság a bor- és húsfogyasztási adóról, úgyszintén a személyes kereseti adóról szóló törvényjavaslatokat, a pénzügyi bizottság által kijavított szerkezetben , átalánosságban elfogadandóknak véli. 2496 A módosítások pedig, melyeket az egyes szakaszokra nézve a központi bizottság javaslatba hoz, következők, úgymint: A „bor- és húsfogyasztási adóról“ szóló törvényjavaslatot illetőleg: Az 1-ső §. első sorából kitörlendő ez a szó „arra“, mint merőben fölösleges. A 2-ik §. folytán, a szegényebb sorsú termelők tekintetéből, ezeket nagyobb kedvezményben óhajtja a központi bizottság részesíttetni, s ugyanazért ezen szakasz helyébe a következő újabb szakaszt ajánlja: „Szőlős gazdáknál a negyven akóig terjedő évi termésből átlagosan két akó, s a negyven akót haladó termésből öt százalék nem esik fogyasztási adó alá. Ezen adómentes bormennyiség azonban tizenöt alsó-austriai adónál több nem lehet, és ha el nem fogy az év leforgása alatt, a maradék a következő évre adómentes borkészlet gyanánt át nem vihető.“ A 4-ik §ban az első sorban előforduló „községeknek“ helyett „községek javára“ volna írandó. Az 5-ik §t egészen kihagyatni kívánja a központi bizottság, miután az összes szabályok és törvényes rendeletek átalán kötelezők és megtartandók lévén, az egyes pontok és tételek megtartásának kötelezettségét különösen kiemelni czélszerűtlennek s mindenesetre fölöslegesnek véli. A „személyes kereseti adóról 11 szóló törvényjavaslatra vonatkozólag . Az 1-ső §. első sorából ezen szó : „arra“ mint szükségtelen, kitörlendő. A 2-ik §. helyébe újabb és szabatosabb szerkezetet ajánl a központi bizottság a következőkben: „Erdélyre nézve a védelmi díj, fejadó, pótdíj s polgárdij czimei alatt gyakorlatban volt adónemek, úgyszintén a szomszéd török tartományokba hajtott marhákért fizetett legeltetési dijak, az 1869-ik évi január hó 1-ső napjától kezdve megszüntettetnek, és ezek helyett a fentebbi 1-ső §-ban említett magyarországi személyes kereseti adószabályok lépnek hatályba.“ A 3-ik §. harmadik sorában, ezen szó elé : „megszüntettetnek“, beillesztendők eme szavak : „a jövő 1869-dik évi január helső napjától fogva.“ A 4-ik §. ötödik sorában „ejtessék el“ helyett „hagyassák el“ teendő; a hatodik sorban olvasható „emelkedő“ szó pedig egyszerűen kitörlendő. Kelt Pesten, nov. 17-én 1868. Csengery Imre s. k., a központi bizottság előadója. TÖRVÉNYJAVASLAT a bor- és husfogyasztási adóról. (A pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. Felhatalmaztatik a ministerium arra, hogy a bor- és húsfogyasztás megadóztatása iránt az 1868-dik évi XVII. törvényczikk értelmében fennálló szabályokat és árszabásokat az 1869-dik évi december 31-dikéig érvényben tartsa. 2. §. A szőlős gazdáknál megállapított évi bortermésből 5 százalék fogyasztási adó alá nem vétetik. Ezen adómennyiség azonban 15 alsó-austriai adónál több nem lehet, és az év elforgása alatt ha el nem fogy, a maradék a következő évre adómentes borkészletként át nem vihető. 3. §: A bor- és húsfogyasztási adók beszedése, a szabályok szerint eddig megengedett ráutalás jövőre megszüntettetvén, következőleg eszközöltetik : 1. megváltás útján, midőn a kincstár vagy magukkal az adókötelezett községekkel az összes bor- és húsfogyasztási adó iránt, vagy húsmérésre jogosított egyénekkel a húsfogyasztási adó iránt bizonyos időtartamra kiegyezkedik; 2. bérbeadás útján, midőn a kincstár vagy magukkal az adókötelezett közegekkel, vagy egyes vállalkozókkal, vagy az összes bor- és húsfogyasztási adóra vagy külön mindegyikre nézve haszonbéri szerződést köt; 3. kincstári kezelés útján, midőn a kincstár azon esetben, ha az 1. és 2. pont alatt említett egyezségek létre nem jöhetnének, a bor- és húsfogyasztási adót pénzügyi közegek által szedeti be. 4. §. A pénzügyminiszer oly községeknek is, melyeknek népessége 2000 lakosnál többre terjed, amennyiben azokkal a fogyasztási adó beszedése iránti egyezmény létesül, a beszedési költségek fedezése czímén elengedheti az átalány egy részét, mely 500 forintig 10 százalékkal, 500 forinton felül minden további 100 forint után 5 forinttal számítandó, azonban 2000 forintnál többre nem mehet. 5. §: A szabályszerű árszabás tételeit mind a szerződő felek, mind maguk a pénzügyi közegek pontosan megtartani kötelesek. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszer bizatik meg. TÖRVÉNYJASLAT a személyes kereseti adóról. (A pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. Felhatalmaztatik a ministerium arra, hogy a személyes kereseti adóra vonatkozó fenálló szabályokat az 1868-ki évi XXIV. tvczikkl-ső§-ban foglalt módosítással az 1869-dik évi december 31-dik napjáig érvényben tartsa. 2. §. A személyes kereseti adók melyek eddig Erdélyben védelmi díj, fejadó, pótdíj és polgárdij czímek alatt kivettettek, valamint az Erdélyből a szomszéd török tartományokba legelőre hajtott marháért fizetett legeltetési díj is, megszüntettetnek és helyekbe az 1-ső §-ban említett magyarországi személyes kereseti adószabályok érvénye az erdélyi területre is kiterjesztetik. 3. §. Azon eltérések, melyek a személyes kereseti adó osztályzatában Bács-, Torontál-, Temes- és Krassó megyékben eddig fenállottak, megszüntettetnek, és a Magyarország többi részében érvényes osztályzat ezen megyékre is kiterjesztetik. 4. §. A személyes kereseti adó egyes tételeiben a törzsadó és a volt országos és földtehermentesítési pótlékok összesítése folytán támadt törtszámok akkér kerekítendők ki, hogy a törtszám a fél krajczárokon alul egyszerűen ejtessék el, fél krajczárig és azon felül emelkedő pedig egy krajczárnak számíttassék. 5. §. A személyes kereseti adónak a jövedelem adóba beszámítása az eddig fenállott szabályok szerint történik. 6. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. AZ ÁLLANDÓ PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG JELENTÉSE a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium 1869-ik évi költségvetéséről. (Folytatás.) III. Fejezet. Gazdasági czélok és tanintézetek 11-dik lap. Ezen fejezet alatt 1868-ra megszavaztatott..................... 75,500 forint 1869-re előirányoztatik . . 175,300 , többlet : 99,800 forint. E többlet a gazdasági tanintézetek gyarapitására s tökéletesebb szervezésére, és a magyaróvári gazdasági tanintézetnek átvétele folytán megkivántató újabb kiadások fedezéséből ered. Továbbá nagyobb összegek hozatnak javaslatba a kereskedelmi növények, jelesen dohány-, kender-, len- és komló-termelés előmozdítására, melyeknek általánosabb meghonosítása ésmivelési tökéletesítése, hazánk fejlődő újabb viszonyai közt ép úgy nem halasztható, valamint a szőlészet, borászat, és a borkereskedésnek jelen állapota nagy kárunk nélkül tovább nem tűrhető. A szarvasmarha-, juh-, sertés- és méhtenyésztésnek emelésére és buzdítására jutalomként kiosztatni szokott összegek is szaporittatni ajánltatnak. Ezen tekinteteknél fogva ezen fejezetnek 7. czim alatt — 73. lap. A gazdaság különféle ágai emelésére 1869-re előirányoztatik . . . , 100,700 frt 1868-ra megszavaztatott .... 47,000 többlet . 53,700 frt. Ezen többletet következő tételek igazolják :