Budapesti Közlöny, 1868. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1868-11-19 / 267. szám

évre adómentes borkészlet gyanánt át nem vitet­hetik. Beadják : Horváth Döme, kecskemétvárosi képviselő. Vadász Manó, szegedvárosi képviselő. Csiky Sándor határozottan kimondatni kéri, hogy a fogyasztási adó alól felmentett termés, ha a termelő igazolhatja azt, hogy ezen 15 adóban benfoglaltatik azon rész is, melyet az ország ha­tárából maga használatára kivisz — mindig adó­mentes legyen. Erre nézve következő módosítást ajánl: A bor- és húsfogyasztási adóról szóló törvja­­vaslat 2 ik §-nak 2-ik czim­szava után alá­té­tessék : „akár a termelési határ területén, akár az országban fekvő bármelyik város, község­, akár kerületben fogyassza azt el.“ Lónyay Menyhért pénzügym­.: A 2. szakaszra nézve két módosítvány adatott be, egyik Kecske­mét város érdemes képviselője által, a­ki két akóról 5 akóra akarja kiterjeszteni az engedélyt. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy azt részemről el nem fogadhatom, annyival kevésbé fogadhatom pedig el, mert ezen módosítvány elfo­gadása folytán nevezetesen csökkenne az állam ezen jövedelme, és így, ha e tekintetben a módo­sítást elfogadni kívánná a ház, gondoskodni kel­lene arról, hogy minő intézkedés által födöztessék a hiány, pedig máskép alig lehetne pótolni, mint az egyenes adó aránylagos fölemelése által, a­mi mindenesetre az adózókra terhesebb volna.­­­ A másodikat, Csiky képviselő úr módosítását hasonlókép el nem fogadhatom a mennyiben annak elfogadása esetében a fogyasztási adó­nak rendszeres kezelése majdnem lehetetlenné válnék, minthogy a bornak más városokba történt behozatala alkalmával ki nem mutathatnák, vájjon ugyanazon bor-e az, mely a fogyasztási adó alól kivétetett és igy e módosítás számos visszaélések­re adna alkalmat. Megengedem, hogy Csiky képviselő úr sajnosan vette, midőn egri borát Pest városába kívánta be­hozni , és az itt fogyasztási adó alá vettetett; de ezt annyival inkább kellett tenni, mert Pest vá­rosában a fogyasztási adó nemcsak a kincstárnak, de egyszersmind Pest városának is egyik jövedel­mét képezi. Ennélfogva ezen, a rendszeres kezelést lehet­­lenné tevő módosítványt nem fogadhatom el.Felké­rem a t. házat, hogy mindkét módosítást mellőzve, a központi bizottság szerkezetét méltóztassék elfo­gadni. (Helyeslés.) A központi bizottságnak a 4-ik §-ra tett módo­sítását Lónyay Menyhért helyesnek találván: elfogadja. A bor- és húsfogyasztási adóról szóló tvjavas­­lat általánosságban és részleteiben is elfogadtat­ván : végleges megszavazása a holnaputáni napra tűzetik ki. Fölvétetvén a napirend második tárgya: olvas­ta­tik a kereskedelmi ministerium 1869-ik évi költségvetése, mely a pénzügyi bizottság véle­ményezésével észrevétel nélkül elfogadtatik. Elnök : Holnap a népnevelési törvény fog tár­gyaltatni. Ivánka Imre azt hiszi, hogy miután holnap Királynénk Ő Felsége névnapja alkalmából ünne­pélyes szent mise tartatik, az ülést később kellene kezdeni. (12 órakor!) Eln­ök : Tehát 12 órakor fog ülés tartatni. Ké­rem a pénzügyi bizottság t. tagjait, méltóztassa­­nak dél­után 5 órára összejönni. Több tárgy nem lévén, az ülés 12 és fél órakor eloszlik. __________ A KÖZPONTI BIZOTTSÁG JELENTÉSE ,,a bor- és hús­fogyasztási adóról valamint a „sze­mélyes kereseti adóról“ szóló törvényjavaslatok tár­gyában. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottság a bor- és húsfogyasztási adóról, úgy­szintén a személyes kereseti adóról szóló törvény­­javaslatokat, a pénzügyi bizottság által kijavított szerkezetben , átalánosságban elfogadandóknak véli. 2496 A módosítások pedig, melyeket az egyes sza­kaszokra nézve a központi bizottság javaslatba hoz, következők, úgymint: A „bor- és húsfogyasztási adóról“ szóló törvényja­vaslatot illetőleg: Az 1-ső §. első sorából kitörlendő ez a szó „arra“, mint merőben fölösleges. A 2-ik §. folytán, a szegényebb sorsú terme­lők tekintetéből, ezeket nagyobb kedvezményben óhajtja a központi bizottság részesíttetni, s ugyan­azért ezen szakasz helyébe a következő újabb szakaszt ajánlja: „Szőlős gazdáknál a negyven akóig terjedő évi termésből átlagosan két akó, s a negyven akót haladó termésből öt százalék nem esik fogyasz­tási adó alá. Ezen adómentes bormennyiség azon­ban tizenöt alsó-austriai adónál több nem lehet, és ha el nem fogy az év leforgása alatt, a mara­dék a következő évre adómentes borkészlet gya­nánt át nem vihető.“ A 4-ik §­ban az első sorban előforduló „közsé­geknek“ helyett „községek javára“ volna írandó. Az 5-ik §­t egészen kihagyatni kívánja a köz­ponti bizottság, miután az összes szabályok és törvényes rendeletek átalán kötelezők és megtar­­tandók lévén, az egyes pontok és tételek megtar­tásának kötelezettségét különösen kiemelni czél­­szerűtlennek s mindenesetre fölöslegesnek véli. A „személyes kereseti adóról 11 szóló törvényjavas­latra vonatkozólag . Az 1-ső §. első sorából ezen szó : „arra“ mint szükségtelen, kitörlendő. A 2-ik §. helyébe újabb és szabatosabb szerke­zetet ajánl a központi bizottság a következőkben: „Erdélyre nézve a védelmi díj, fejadó, pótdíj s polgárdij czimei alatt gyakorlatban volt adóne­mek, úgyszintén a szomszéd török tartományok­ba hajtott marhákért fizetett legeltetési dijak, az 1869-ik évi január hó 1-ső napjától kezdve meg­­szüntettetnek, és ezek helyett a fentebbi 1-ső §-ban említett magyarországi személyes kereseti adó­szabályok lépnek hatályba.“ A 3-ik §. harmadik sorában, ezen szó elé : „megszüntettetnek“, beillesztendők eme szavak : „a jövő 1869-dik évi január he­l­ső napjától fogva.“ A 4-ik §. ötödik sorában „ejtessék el“ helyett „hagyassák el“ teendő; a hatodik sorban olvas­ható „emelkedő“ szó pedig egyszerűen kitör­lendő. Kelt Pesten, nov. 17-én 1868. Csengery Imre s. k., a központi bizottság előadója. TÖRVÉNYJAVASLAT a bor- és husfogyasztási adóról. (A pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. Felhatalmaztatik a ministerium arra, hogy a bor- és húsfogyasztás megadóztatása iránt az 1868-dik évi XVII. törvényczikk értelmében fenn­álló szabályokat és árszabásokat az 1869-dik évi december 31-dikéig érvényben tartsa. 2. §. A szőlős gazdáknál megállapított évi bor­termésből 5 százalék fogyasztási adó alá nem vé­tetik. Ezen adómennyiség azonban 15 alsó-austriai adónál több nem lehet, és az év elforgása alatt ha el nem fogy, a maradék a következő évre adó­mentes borkészletként át nem vihető. 3. §: A bor- és húsfogyasztási adók beszedése, a szabályok szerint eddig megengedett ráutalás jövőre megszüntettetvén, következőleg eszközöl­tetik : 1. megváltás útján, midőn a kincstár vagy ma­gukkal az adókötelezett községekkel az összes bor- és húsfogyasztási adó iránt, vagy húsmérésre jogosított egyénekkel a húsfogyasztási adó iránt bizonyos időtartamra kiegyezkedik; 2. bérbeadás útján, midőn a kincstár vagy ma­gukkal az adókötelezett közegekkel, vagy egyes vállalkozókkal, vagy az összes bor- és húsfogyasz­tási adóra vagy külön mindegyikre nézve haszon­béri szerződést köt; 3. kincstári kezelés útján, midőn a kincstár azon esetben, ha az 1. és 2. pont alatt említett egyezségek létre nem jöhetnének, a bor- és hús­fogyasztási adót pénzügyi közegek által szedeti be. 4. §. A pénzügyminiszer oly községeknek is, melyeknek népessége 2000 lakosnál többre terjed, a­mennyiben azokkal a fogyasztási adó beszedése iránti egyezmény létesül, a beszedési költségek fedezése czímén elengedheti az átalány egy részét, mely 500 forintig 10 százalékkal, 500 forinton felül minden további 100 forint után 5 forinttal számítandó, azonban 2000 forintnál többre nem mehet. 5. §: A szabályszerű árszabás tételeit mind a szerződő felek, mind m­aguk a pénzügyi közegek pontosan megtartani kötelesek. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügy­miniszer bizatik meg. TÖRVÉNYJASLAT a személyes kereseti adóról. (A pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. Felhatalmaztatik a ministerium arra, hogy a személyes kereseti adóra vonatkozó fenálló sza­bályokat az 1868-ki évi XXIV. tvczikk­l-ső§-ban foglalt módosítással az 1869-dik évi december 31-dik napjáig érvényben tartsa. 2. §. A személyes kereseti adók melyek eddig Erdélyben védelmi díj, fejadó, pótdíj és polgár­dij czímek alatt kivettettek, valamint az Erdély­­ből a szomszéd török tartományokba legelőre hajtott marháért fizetett legeltetési díj is, meg­­szüntettetnek és helyekbe az 1-ső §-ban említett magyarországi személyes kereseti adószabályok érvénye az erdélyi területre is kiterjesztetik. 3. §. Azon eltérések, melyek a személyes kere­seti adó osztályzatában Bács-, Torontál-, Temes- és Krassó megyékben eddig fenállottak, megszüntet­­tetnek, és a Magyarország többi részében érvé­nyes osztályzat ezen megyékre is kiterj­esz­tetik. 4. §. A személyes kereseti adó egyes tételeiben a törzsadó és a volt országos és földtehermen­­tesítési pótlékok összesítése folytán támadt tört­számok akkér kerekítendők ki, hogy a törtszám a fél krajczárokon alul egyszerűen ejtessék el, fél krajczárig és azon felül emelkedő pedig egy kraj­­czárnak számíttassék. 5. §. A személyes kereseti adónak a jövedelem adóba beszámítása az eddig fenállott szabályok szerint történik. 6. §. E törvény végrehajtásával a pénzügymi­nister bizatik meg. AZ ÁLLANDÓ PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG JELENTÉSE a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium 1869-ik évi költségvetéséről. (Folytatás.) III. Fejezet. Gazdasági czélok és tanintézetek 11-dik lap. Ezen fejezet alatt 1868-ra megszavaztatott..................... 75,500 forint 1869-re előirányoztatik . . 175,300 , többlet : 99,800 forint. E többlet a gazdasági tanintézetek gyarapitá­­sára s tökéletesebb szervezésére, és a magyar­óvári gazdasági tanintézetnek átvétele folytán megkivántató újabb kiadások fedezéséből ered. Továbbá nagyobb összegek hozatnak javas­latba a kereskedelmi növények, jelesen dohány-, kender-, len- és komló-termelés előmozdítására, melyeknek általánosabb meghonosítása és­­mive­­lési tökéletesítése, hazánk fejlődő újabb viszonyai közt ép úgy nem halasztható, valamint a szőlészet, borászat, és a borkereskedésnek jelen állapota nagy kárunk nélkül tovább nem tűrhető. A szarvasmarha-, juh-, sertés- és méhtenyész­­tésnek emelésére és buzdítására jutalomként ki­osztatni szokott összegek is szaporittatni ajánl­­tatnak. Ezen tekinteteknél fogva ezen fejezetnek 7. czim alatt — 73. lap. A gazdaság különféle ágai emelésére 1869-re előir­ányoztatik . . . , 100,700 frt 1868-ra megszavaztatott .... 47,000­­ többlet . 53,700 frt. Ezen többletet következő tételek igazolják :

Next