Budapesti Közlöny, 1868. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1868-11-21 / 269. szám

Vilmos s. k., Decáni Károly s. k., Binder Mihály s. k., Melas Vilmos s. k., gr. Vass Sámuel s. k. Gróf Lázár Kálmán s. k., Dobolyi Sándor s. k., Bömekes Frigyes s. k., Kapp Gusztáv s. k., Széles Dénes s. k., Nagy Károly s. k., Pete András s. k., Bánfi Albert s. k., Bethlen Sándor s. k., Székely Gergely s. k., Barcsai Ákos s. k., Gaál Sándor s. k., Szentkereszti s. k., b. Vay Béla s. k., Horváth Antal s. k., gr. Zsigray Fü­löp s. k., Bezerédj László s. k., Tisza László s. k., Makrai László s. k . Papp Lajos s. k., Papp Zsigmond s. k., Tolnai Gábor s. k., Fischer István s. k., Thuri Gergely s. k. Mocsonyi­ Antal s. k., Vlad Alajos s. k., Mocsonyi Sándor s. k., Babes Vincze s. k., gr. Kálnoki Pál s. k., Maniu Aurel s. k., Missies János s. k.,Hoszú József s. k., Boheczel Sándor s. k., Dániel János s. k., Eitel Frigyes s. k., Fehdenfeld Frigyes s. k. Ivácskovits György s. k. kinyomatása és szétosztása után napirendre fog kit fizetni. Wenckheim Béla dr. belügyminiszer jelenti, hogy a ház megbízásából szerencsés volt a Felsé­ges Királyné névünnepe alkalmából a ház hódo­latteljes szerencsekivánatait tolmácsolni.­) Felsége a ház kivonatát legkegyelmesebben elfogadta, s a házat legkegyelmesebb jó hajlamáról biztosítani méltóztatott. (Élénk éljenzés.) Halmossy Endre előadó a központi bizottság részéről terjeszt elő jelentést a kisajátítási tör­vényjavaslatra vonatkozólag. Kinyomatik és szétosztatik. A napirend első tárgya fölvétetvén : a szemé­lyes kereseti adóról, továbbá a bor- és húsfo­gyasztási adóról szóló tvjavaslatok véglegesen elfogadtatnak. A­­javaslatoknak a főrendiház­hoz leendő átvitelével Bujanovics Sándor jegyző úr bizatik meg. A napirend második tárgya: a népiskolai köz­oktatási tvjavaslat folytatólagosan tárgyaltatván, a 23-ik §-ná­l szót emel Sch­wARCz Gyula : T. ház! Részemről, megval­lom, mit sem tartok annyira veszélyesnek, mint ha maga a szerkezet nyit réseket a törvény kijátsz­­hatására. A 23-ik §. megszabja, hogy a községek kötelesek népiskolát felállítani, de nem szabja meg sem a határidőt, melynek lefolyása alatt kö­telesek azt megtenni, sem nem gondoskodik a rendszabályokról, melyek a netalán vonakodó községeket népiskolák állítására kényszeríthet­­nék. Attól tartok, hogy a törvényjavaslat, ha tör­­vénynyé válik, végrehajtatlan marad, vagy lega­lább nem lesz végrehajtva oly mértékben, mint óhajtanak. E megjegyzésemet tán csak azok fogják mél­tányolni, kik hazai közoktatási ügyünk politikai történetét közelebbről tanulmányozták s kik szin­tén ismerik a külföldi közoktatásügy összehason­­lító történetét. Francziaországban a restauratio idejében a közoktatás miniszerei szintén oly köz­oktatási törvények végrehajtásával voltak megbíz­va, melyek megszabták ugyan a köteles községi népiskola felállítását, de nem szabták meg sem a határidőt, sem a kényszerrendszabályokat; nem én mondom ezt, hanem Carnot és Jules Simon, hogy ennek lehet köszönni, miszerint 10 évvel később 1830-ban több ezer franczia községben nem volt még népiskola fölállítva, dacára a régi törvénynek, mert a törvény nem szabta meg, mennyi idő alatt köteles a község népiskolát fölállítani, sem nem gondoskodott rendszabályokról, hogy mi történik azon községekkel, amelyek bizonyos idő alatt nem állítnak fel népiskolát. Egyébiránt nem akarom az időt vesztegetni! (Helyeslés, halljuk !) Hazánkban a systema scolarum elementarium megszabta, hogy a község köteles népiskolát állítani, de szintén nem szabta meg a határidőt, s nem szabta meg a kényszerítő eszközöket s rend­szabályokat. Hogy mi történt, azt tudjuk. Több mint 5000 községben még mai napig nincs iskola. 1861-ben pedig, a midőn alkotmányosságunk újra feléledt, iskolába járó gyermekeink egyharmada honn maradt, s több 100 község elűzte a segéd­tanítót, nehogy költekezni kellessék ; bezárta vasárnapi iskoláját, sőt még a régi fassio értelmé­ben sem fizette a tanítót. Ezek nem az én adataim, hanem azon jelenté­sekből meritvék, melyeket az egyházi megyék a magy. tudom, akadémiának 1862—1867. bekül­döttek. T. ház ! Én nem szeretném, ha egy alaki hiba miatt a 23.§. végrehajtatlan maradna. Nem lehet­tem oly szerencsés, hogy részt vehettem volna az osztályok munkálkodásában ezen törvényjavaslat tárgyalásánál, mert alig egy pár napja, hogy vá­lasztóim megbízó levelét a ház elnökének átnyújt­hattam. (Éljenzés a baloldalon.) Meg fogják talán bocsátani, ha azt mondom, hogy annyi előszeretettel viseltettem mindig a népnevelés ügye iránt, miszerint, ha előbb válasz­tottam volna be a képviselőházba, talán ellentör­vényjavaslattal léptem volna fel. De bármennyire hiányosnak találjam is (Halljuk!) a közoktatási miniszer népnevelési, illetőleg „népoktatási“ tör­vényjavaslatát, még­­sem akarnám az időt veszte­getni (Helyeslés).Tegnap szintén,mint mindnyájan, részletes vita alapjául elfogadtam azt. Én ré­szemről, ha előbb választottam volna meg, külön törvényjavaslatot nyújtottam volna be; megval­lom a határidőtl legalább is 3 évet határoztam vol­na meg, s kényszerítő rendszabályal azt igye­keztem volna felállítani, hogy azon községek — jóllehet ezt tenni képesek volnának — melyek 3 év lefolyta alatt kellő népiskolát nem állítaná­nak, politikai jogaik gyakorlatában függesztesse­­nek, fel mindaddig, míg kellő népiskolát nem ál­lítanak. Tudom, hogy ezen törvényjavaslat organikus ma; tudom, hogy lényeges módosításokat nem vezethetek be a­nélkül, hogy ezen organikus tör­vény szervezése kiegészülését koc­káztatni ne lát­tassam. Nem is teszem ezt, hanem egyszerűen csak azt kérem, hogy módosíttassák ezen törvény­­javaslat következőleg: utasíttassék a közoktatási miniszer, a legközelebbi országgyűlés elé törvény­­javaslatot adni be, mind a határidőről, mely alatt a községek népiskolát állítani kötelesek, mind pedig azon kényszer­eszközökről, melyekkel a törvény rendeletét nem teljesítő községek a nép­iskolák felállítására szoríttassanak. Beadom mó­­dosítványomat: MÓDOSÍTVÁNY­ ­a népiskolai közoktatás tárgyában beadott törv.­­javaslat 23. §.hoz.-­ Oly községekben, hol a hitfelekezetek nem tar­tanak fenn a jelen törvény rendeleteinek megfe­lelő népiskolát, valamint az ezen törvényben kije­lölt egyéb esetekben is, a község köteles, a szük­séges népoktatási tanintézeteket felállítani, a köz­oktatásügyi miniszer utasíttatván a szükséges nép­oktatási tanintézetek felállításának határidejéről, valamint kényszer­ eszközökről oly községek ellen, melyek a törvény ezen rendeleteit nem teljesitik, a legközelebbi országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszteni. Pest, november 20-án 1868. Beadja Schwarcz Gyula, Székesfehérvár képviselője. Eötvös József br. vallás- és közoktatási mi­niszer : T. ház ! A­mennyire az indítványt felfog­hattam, azt hiszem, oly dolgokat foglal magában, melyek maguktól értetnek. A törvény kimondja, hogy minden község köteles népiskolát felállítani; kimondja positive,hogy az a községnek kötelessége. Megvallom, én jobb véleményben vagyok közsé­geinkről, mint az előttem szólott képviselő úr; az én meggyőződésem az, hogy Magyarország köz­ségei a műveltségnek elég magas fokán állanak, hogy a népnevelés szükségét maguk is átlássák , s hogy mennyire érdekükben fekszik a népok­tatást általánossá tenni. ("Helyeslés. Zaj: Hall­­j­uk ! Elnök csenget.) Én tehát meg vagyok győződve, hogy közsé­geink nagyobb része ezen kötelességnek eleget fog tenni; semmi esetre pedig nem tartom czél­­irányosnak, hogy a törvényhozás ez iránt kételyét most már előre a törvényben is nyilvánítsa. (He­lyeslés). Meg vagyok győződve azonban arról, hogy a községeknek egy része, bármily forró le­gyen is azon óhajtásuk, hogy népiskolát állíthas­sanak fel , ezen kötelesség teljesítésére képes nem lesz; és hogy az 5% az egyenes adónak igen sok községben az iskola felállítására ele­gendő nem lesz. Ezen esetekről azonban a törvény rendelkezett, midőn kimondja, hogy ott, hol a község bármi oknál fogva nem képes népnevelési intézetet fel­állítani, ezen községekben ily népnevelési intéze­tek felállítása a közoktatási ministernek köteles­sége, ki ezen kötelességét teljesítendő, az ily isko­lákra szükséges kiadásokat a budgettel fogja a ház elé terjeszteni. Tehát azt hiszem, hogy azon esetben, ha az előttem szólott 1. képviselőnek szomorú sejtelmei teljesednének, és csakugyan azt kellene tapasz­talnunk , hogy népünknek egy része bizonyos számú községekben ezen kötelezettség teljesítésé­től vonakodnék, a­mely tisztán az ő érdekükben mondatott ki a törvényhozás által, a közoktatási miniszer, bárki legyen is az, ismerve kötelességét, folyamodni fog a házhoz a szükséges rendszabá­lyok életbeléptetéséért; a jelen pillanatban azon­ban én részemről egy ily törvényes rendelkezést szükségesnek nem tartok. (Élénk helyeslés.) Madarász József következetlenséget lát e­l, és az 1 so­r­ban, hol a szülők és gyámok kény- szeríttetnek gyermekeik neveltetésére s azért pár­tolja a módosítványt. Eötvös József báró közoktatási miniszter : Bocsánat, csak egy szóra kérem a t. ház figyel­mét. (Halljuk!) Gyöngeségem, hogy nem szeretem, ha kö­vetkezetlenséggel vádolnak és épen azért figyel­messé teszem igen t, képviselő urat, miként föl­tenni azt, hogy egyes szülők nem fogják föl a nevelésnek szükségét és feltenni azt, hogy Magy­ar­­ország községei, azaz: az azokban lakó polgárok többsége nem fogja fel a népnevelés szükségét, ez igen nagy különbség. (Élénk helyeslés) a­mit felfogásom szerint a tapasztalás után az egyesek­ről nem csak feltenni lehet, de kell is, azt a köz­ségekről, azaz : az egyes községekben lakó hon­társaink többségéről föltenni, az én felfogásom szerint nem szabad. (Élénk helyeslés.) Halász Boldizsár azt tartja, hogy maradjon a tvjavaslat úgy, a­mint van. Ha azon eset adja elő magát, hogy a közoktatási miniszer nem lesz képes azt végrehajtani, majd jelenti ezt az or­szággyűlés előtt (Zajos helyeslés), de saját né­pünket ne bélyegezzük meg előre is törvény által. (Élénk, általános helyeslés). Pulszky Ferencz : (Eláll.) Hallgattam volna t.­hát, ha olyas nem említtetett volna fel, mit fele­let nélkül hagyni nem lehet. Én nem vagyok ké­pes, mint Madarász képviselő úr tévé, bizalmat­lanságot szavazni a magyar községeknek; ezt semmikép nem tehetem, mert bízom a községek értelmiségében, s azt hiszem, hogy ők igen jól ismerik azon jótéteményt, mi az iskola felállítá­sából reájuk is hárul. (Tetszés). Én bízom a ma­gyar népben, bízom tökéletesen a községekben és ugyanazért nem akarom, hogy a törvényhozás itt speciális rendelkezést tegyen arról, mely ha­táridő alatt kell népiskolát felállítani, vagy sane­­tiát határozzon, ha a község iskolát nem állít. Azon speciális sanctio, mely itt indítványba hozatott, az, hogy a községek politikai jogaiktól megfosztassanak. — (Schvarcz Gyula: Nem az volt! Fölkiáltások jobbról: De az volt!) Én úgy fogtam fel, az volt az indítvány, hogy a községek ezen politikai jogaiktól megfosztassanak. Egy­­átalában nem látom át, mire vonatkozhatnék ezen indtvány , mert a községek, mint olyanok, nem szavaznak, hanem szavaznak az egyének a köz­ségekben. De eltérve attól, a politikai jogok megszorítását én részemről soha indítványba nem hozhatnám. Ha a túlsó oldalon képesek erre, tegyék, én mindig a politikai jogok kiterjesztését fogom pártolni. Egyébiránt nézetem szerint a sanctio ott van a törvényjavaslat utolsó §-ában, mely azt mondja, hogy a miniszer ezen törvény­nek végrehajtásával megbizatik. Ha ezzel meg­­bizatik, ez az ő felelőssége alá helyeztetik, ő lesz felelős arról, hogy végrehajtassák a törvény. Ha azt kérdik tőlem, hiszem-e, hogy 3 év alatt lesz az országnak minden egyes falujában nép­iskola a Verh­ovinától kezdve le a török határig, világosan kimondom, mikép nem hiszem, de hi­szem, hogy sok helyütt lesz, és hiszem, hogy nem fog beletelni egy embernyom­ás azon kutforrások­­ból, melyeket a törvényjavaslat kijelöl, képesek leszünk megtenni a népnevelés ügyében azt, mit hazafi kötelességünk követel; ugyanazért a szerkezetet a központi bizottság módosítása mellett elfogadom. (Helyeslés.) Nyári Pál : Midőn egy törvényhozás a népne­velésről intézkedik, ha a szigorú kötelezettségre 2524

Next