Budapesti Közlöny, 1868. november (2. évfolyam, 253-276. szám)
1868-11-21 / 269. szám
Vilmos s. k., Decáni Károly s. k., Binder Mihály s. k., Melas Vilmos s. k., gr. Vass Sámuel s. k. Gróf Lázár Kálmán s. k., Dobolyi Sándor s. k., Bömekes Frigyes s. k., Kapp Gusztáv s. k., Széles Dénes s. k., Nagy Károly s. k., Pete András s. k., Bánfi Albert s. k., Bethlen Sándor s. k., Székely Gergely s. k., Barcsai Ákos s. k., Gaál Sándor s. k., Szentkereszti s. k., b. Vay Béla s. k., Horváth Antal s. k., gr. Zsigray Fülöp s. k., Bezerédj László s. k., Tisza László s. k., Makrai László s. k . Papp Lajos s. k., Papp Zsigmond s. k., Tolnai Gábor s. k., Fischer István s. k., Thuri Gergely s. k. Mocsonyi Antal s. k., Vlad Alajos s. k., Mocsonyi Sándor s. k., Babes Vincze s. k., gr. Kálnoki Pál s. k., Maniu Aurel s. k., Missies János s. k.,Hoszú József s. k., Boheczel Sándor s. k., Dániel János s. k., Eitel Frigyes s. k., Fehdenfeld Frigyes s. k. Ivácskovits György s. k. kinyomatása és szétosztása után napirendre fog kit fizetni. Wenckheim Béla dr. belügyminiszer jelenti, hogy a ház megbízásából szerencsés volt a Felséges Királyné névünnepe alkalmából a ház hódolatteljes szerencsekivánatait tolmácsolni.) Felsége a ház kivonatát legkegyelmesebben elfogadta, s a házat legkegyelmesebb jó hajlamáról biztosítani méltóztatott. (Élénk éljenzés.) Halmossy Endre előadó a központi bizottság részéről terjeszt elő jelentést a kisajátítási törvényjavaslatra vonatkozólag. Kinyomatik és szétosztatik. A napirend első tárgya fölvétetvén : a személyes kereseti adóról, továbbá a bor- és húsfogyasztási adóról szóló tvjavaslatok véglegesen elfogadtatnak. Ajavaslatoknak a főrendiházhoz leendő átvitelével Bujanovics Sándor jegyző úr bizatik meg. A napirend második tárgya: a népiskolai közoktatási tvjavaslat folytatólagosan tárgyaltatván, a 23-ik §-nál szót emel SchwARCz Gyula : T. ház! Részemről, megvallom, mit sem tartok annyira veszélyesnek, mint ha maga a szerkezet nyit réseket a törvény kijátszhatására. A 23-ik §. megszabja, hogy a községek kötelesek népiskolát felállítani, de nem szabja meg sem a határidőt, melynek lefolyása alatt kötelesek azt megtenni, sem nem gondoskodik a rendszabályokról, melyek a netalán vonakodó községeket népiskolák állítására kényszeríthetnék. Attól tartok, hogy a törvényjavaslat, ha törvénynyé válik, végrehajtatlan marad, vagy legalább nem lesz végrehajtva oly mértékben, mint óhajtanak. E megjegyzésemet tán csak azok fogják méltányolni, kik hazai közoktatási ügyünk politikai történetét közelebbről tanulmányozták s kik szintén ismerik a külföldi közoktatásügy összehasonlító történetét. Francziaországban a restauratio idejében a közoktatás miniszerei szintén oly közoktatási törvények végrehajtásával voltak megbízva, melyek megszabták ugyan a köteles községi népiskola felállítását, de nem szabták meg sem a határidőt, sem a kényszerrendszabályokat; nem én mondom ezt, hanem Carnot és Jules Simon, hogy ennek lehet köszönni, miszerint 10 évvel később 1830-ban több ezer franczia községben nem volt még népiskola fölállítva, dacára a régi törvénynek, mert a törvény nem szabta meg, mennyi idő alatt köteles a község népiskolát fölállítani, sem nem gondoskodott rendszabályokról, hogy mi történik azon községekkel, amelyek bizonyos idő alatt nem állítnak fel népiskolát. Egyébiránt nem akarom az időt vesztegetni! (Helyeslés, halljuk !) Hazánkban a systema scolarum elementarium megszabta, hogy a község köteles népiskolát állítani, de szintén nem szabta meg a határidőt, s nem szabta meg a kényszerítő eszközöket s rendszabályokat. Hogy mi történt, azt tudjuk. Több mint 5000 községben még mai napig nincs iskola. 1861-ben pedig, a midőn alkotmányosságunk újra feléledt, iskolába járó gyermekeink egyharmada honn maradt, s több 100 község elűzte a segédtanítót, nehogy költekezni kellessék ; bezárta vasárnapi iskoláját, sőt még a régi fassio értelmében sem fizette a tanítót. Ezek nem az én adataim, hanem azon jelentésekből meritvék, melyeket az egyházi megyék a magy. tudom, akadémiának 1862—1867. beküldöttek. T. ház ! Én nem szeretném, ha egy alaki hiba miatt a 23.§. végrehajtatlan maradna. Nem lehettem oly szerencsés, hogy részt vehettem volna az osztályok munkálkodásában ezen törvényjavaslat tárgyalásánál, mert alig egy pár napja, hogy választóim megbízó levelét a ház elnökének átnyújthattam. (Éljenzés a baloldalon.) Meg fogják talán bocsátani, ha azt mondom, hogy annyi előszeretettel viseltettem mindig a népnevelés ügye iránt, miszerint, ha előbb választottam volna be a képviselőházba, talán ellentörvényjavaslattal léptem volna fel. De bármennyire hiányosnak találjam is (Halljuk!) a közoktatási miniszer népnevelési, illetőleg „népoktatási“ törvényjavaslatát, mégsem akarnám az időt vesztegetni (Helyeslés).Tegnap szintén,mint mindnyájan, részletes vita alapjául elfogadtam azt. Én részemről, ha előbb választottam volna meg, külön törvényjavaslatot nyújtottam volna be; megvallom a határidőtl legalább is 3 évet határoztam volna meg, s kényszerítő rendszabályal azt igyekeztem volna felállítani, hogy azon községek — jóllehet ezt tenni képesek volnának — melyek 3 év lefolyta alatt kellő népiskolát nem állítanának, politikai jogaik gyakorlatában függesztessenek, fel mindaddig, míg kellő népiskolát nem állítanak. Tudom, hogy ezen törvényjavaslat organikus ma; tudom, hogy lényeges módosításokat nem vezethetek be anélkül, hogy ezen organikus törvény szervezése kiegészülését kockáztatni ne láttassam. Nem is teszem ezt, hanem egyszerűen csak azt kérem, hogy módosíttassák ezen törvényjavaslat következőleg: utasíttassék a közoktatási miniszer, a legközelebbi országgyűlés elé törvényjavaslatot adni be, mind a határidőről, mely alatt a községek népiskolát állítani kötelesek, mind pedig azon kényszereszközökről, melyekkel a törvény rendeletét nem teljesítő községek a népiskolák felállítására szoríttassanak. Beadom módosítványomat: MÓDOSÍTVÁNY a népiskolai közoktatás tárgyában beadott törv.javaslat 23. §.hoz.- Oly községekben, hol a hitfelekezetek nem tartanak fenn a jelen törvény rendeleteinek megfelelő népiskolát, valamint az ezen törvényben kijelölt egyéb esetekben is, a község köteles, a szükséges népoktatási tanintézeteket felállítani, a közoktatásügyi miniszer utasíttatván a szükséges népoktatási tanintézetek felállításának határidejéről, valamint kényszer eszközökről oly községek ellen, melyek a törvény ezen rendeleteit nem teljesitik, a legközelebbi országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszteni. Pest, november 20-án 1868. Beadja Schwarcz Gyula, Székesfehérvár képviselője. Eötvös József br. vallás- és közoktatási miniszer : T. ház ! Amennyire az indítványt felfoghattam, azt hiszem, oly dolgokat foglal magában, melyek maguktól értetnek. A törvény kimondja, hogy minden község köteles népiskolát felállítani; kimondja positive,hogy az a községnek kötelessége. Megvallom, én jobb véleményben vagyok községeinkről, mint az előttem szólott képviselő úr; az én meggyőződésem az, hogy Magyarország községei a műveltségnek elég magas fokán állanak, hogy a népnevelés szükségét maguk is átlássák , s hogy mennyire érdekükben fekszik a népoktatást általánossá tenni. ("Helyeslés. Zaj: Halljuk ! Elnök csenget.) Én tehát meg vagyok győződve, hogy községeink nagyobb része ezen kötelességnek eleget fog tenni; semmi esetre pedig nem tartom czélirányosnak, hogy a törvényhozás ez iránt kételyét most már előre a törvényben is nyilvánítsa. (Helyeslés). Meg vagyok győződve azonban arról, hogy a községeknek egy része, bármily forró legyen is azon óhajtásuk, hogy népiskolát állíthassanak fel , ezen kötelesség teljesítésére képes nem lesz; és hogy az 5% az egyenes adónak igen sok községben az iskola felállítására elegendő nem lesz. Ezen esetekről azonban a törvény rendelkezett, midőn kimondja, hogy ott, hol a község bármi oknál fogva nem képes népnevelési intézetet felállítani, ezen községekben ily népnevelési intézetek felállítása a közoktatási ministernek kötelessége, ki ezen kötelességét teljesítendő, az ily iskolákra szükséges kiadásokat a budgettel fogja a ház elé terjeszteni. Tehát azt hiszem, hogy azon esetben, ha az előttem szólott 1. képviselőnek szomorú sejtelmei teljesednének, és csakugyan azt kellene tapasztalnunk , hogy népünknek egy része bizonyos számú községekben ezen kötelezettség teljesítésétől vonakodnék, amely tisztán az ő érdekükben mondatott ki a törvényhozás által, a közoktatási miniszer, bárki legyen is az, ismerve kötelességét, folyamodni fog a házhoz a szükséges rendszabályok életbeléptetéséért; a jelen pillanatban azonban én részemről egy ily törvényes rendelkezést szükségesnek nem tartok. (Élénk helyeslés.) Madarász József következetlenséget lát el, és az 1 sorban, hol a szülők és gyámok kény- szeríttetnek gyermekeik neveltetésére s azért pártolja a módosítványt. Eötvös József báró közoktatási miniszter : Bocsánat, csak egy szóra kérem a t. ház figyelmét. (Halljuk!) Gyöngeségem, hogy nem szeretem, ha következetlenséggel vádolnak és épen azért figyelmessé teszem igen t, képviselő urat, miként föltenni azt, hogy egyes szülők nem fogják föl a nevelésnek szükségét és feltenni azt, hogy Magyarország községei, azaz: az azokban lakó polgárok többsége nem fogja fel a népnevelés szükségét, ez igen nagy különbség. (Élénk helyeslés) amit felfogásom szerint a tapasztalás után az egyesekről nem csak feltenni lehet, de kell is, azt a községekről, azaz : az egyes községekben lakó hontársaink többségéről föltenni, az én felfogásom szerint nem szabad. (Élénk helyeslés.) Halász Boldizsár azt tartja, hogy maradjon a tvjavaslat úgy, amint van. Ha azon eset adja elő magát, hogy a közoktatási miniszer nem lesz képes azt végrehajtani, majd jelenti ezt az országgyűlés előtt (Zajos helyeslés), de saját népünket ne bélyegezzük meg előre is törvény által. (Élénk, általános helyeslés). Pulszky Ferencz : (Eláll.) Hallgattam volna t.hát, ha olyas nem említtetett volna fel, mit felelet nélkül hagyni nem lehet. Én nem vagyok képes, mint Madarász képviselő úr tévé, bizalmatlanságot szavazni a magyar községeknek; ezt semmikép nem tehetem, mert bízom a községek értelmiségében, s azt hiszem, hogy ők igen jól ismerik azon jótéteményt, mi az iskola felállításából reájuk is hárul. (Tetszés). Én bízom a magyar népben, bízom tökéletesen a községekben és ugyanazért nem akarom, hogy a törvényhozás itt speciális rendelkezést tegyen arról, mely határidő alatt kell népiskolát felállítani, vagy sanetiát határozzon, ha a község iskolát nem állít. Azon speciális sanctio, mely itt indítványba hozatott, az, hogy a községek politikai jogaiktól megfosztassanak. — (Schvarcz Gyula: Nem az volt! Fölkiáltások jobbról: De az volt!) Én úgy fogtam fel, az volt az indítvány, hogy a községek ezen politikai jogaiktól megfosztassanak. Egyátalában nem látom át, mire vonatkozhatnék ezen indtvány , mert a községek, mint olyanok, nem szavaznak, hanem szavaznak az egyének a községekben. De eltérve attól, a politikai jogok megszorítását én részemről soha indítványba nem hozhatnám. Ha a túlsó oldalon képesek erre, tegyék, én mindig a politikai jogok kiterjesztését fogom pártolni. Egyébiránt nézetem szerint a sanctio ott van a törvényjavaslat utolsó §-ában, mely azt mondja, hogy a miniszer ezen törvénynek végrehajtásával megbizatik. Ha ezzel megbizatik, ez az ő felelőssége alá helyeztetik, ő lesz felelős arról, hogy végrehajtassák a törvény. Ha azt kérdik tőlem, hiszem-e, hogy 3 év alatt lesz az országnak minden egyes falujában népiskola a Verhovinától kezdve le a török határig, világosan kimondom, mikép nem hiszem, de hiszem, hogy sok helyütt lesz, és hiszem, hogy nem fog beletelni egy embernyomás azon kutforrásokból, melyeket a törvényjavaslat kijelöl, képesek leszünk megtenni a népnevelés ügyében azt, mit hazafi kötelességünk követel; ugyanazért a szerkezetet a központi bizottság módosítása mellett elfogadom. (Helyeslés.) Nyári Pál : Midőn egy törvényhozás a népnevelésről intézkedik, ha a szigorú kötelezettségre 2524