Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1869-01-13 / 9. szám

zonyiték kiegészítése végett póteskünek van he­lye, bár az nem ajánltatott is. Ha pedig ugyanazon ténykörülményre nézve a felek mindegyike adott elő fél­ bizonyítékot, pót­eskünek helye nincs, s a ténykörülmény be nem bizonyítottnak tekintetik. 237. §. Becslő eskü. Midőn valamely kártérítési, vagy valódiságára nézve kétségen kívül álló más követelés össz­­e be nem bizonyíttathatott: a biró a bizonyító félnek becslő esküt ítélhet, habár az ezt nem ajánlotta is. 238. §. Felfedező eskü. Ha valaki okiratokat, adósságokat vagy érté­ket tartozik felfedezni, erre az ellenfél kérelme folytán azzal a hozzáadással köteleztetheti be, hogy bemondása valóságát esküvel kell bizonyítnia. Az ilyen kérelem, a­mennyiben nem önálló ke­reset tárgyát képezi, alkereset alakjában nyúj­­tandó be, külön jegyzőkönyvben tárgyalandó és végzésileg döntendő el. Ha a bíróság a kérelemnek helyt adott, alpe­resnek hagyja meg, hogy az esküt az egyidejű­leg kitűzendő határnapon tegye le; különben az, a­mit az ellenfél a felfedező eskü tárgya iránt előadott, valónak vétetik. E végzés ellen mindkét fél felebbezéssel élhet, s a jogérvényes határozat bekövetkeztéig a főügy tárgyalása függőben hagyandó. 239. §. Esküre való jelentkezés. Azon fél, kinek az ítélet folytán esküt kell tennie, tartozik az első vagy másod­bíróság ítéleté­nek jogerejűvé válta után, vagy ha a per a har­mad bírósághoz is felvitetett, a harmad­biróság ítéletének kézbesítése után 15 nap alatt az eskü letételére határnapot kérni s azon az esküt le­tenni , különben úgy tekintetik, mintha nem bizo­nyított volna. 240. §. Az eskü letétele. Az esküt személyesen, és a­mennyire a körül­mények engedik, a per bírósága előtt kell letenni. Fontos oknál fogva a bíróság a félnek megenged­heti, hogy az esküt hasonló fokú más bíróság előtt tegye le, mely ez iránt hivatalból megke­resendő. Végre betegség vagy más akadály esetében a bíróság a fél kérelmére egy bírói tagból és egy tollvezetőből álló küldöttséget bízhat meg, hogy az esküt letétesse. 241. §: A biróság az esküre kötelezettnek ellenfelét az eskü letételére kitűzött határnapról értesíteni tar­tozik. Az ellenfél elmaradása miatt azonban az eskütétel el nem halasztathatik. 242. §: Mielőtt a fél eskütételre bocsáttatnék, a bírónak meggyőződést kell szereznie arról hogy az eskü­­minta értelmét tökéletesen felfogta. E végből az eskü szavait előtte olvassa fel, s ha szükséges, magyarázza meg; egyszersmind pedig az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire figyelmeztesse. Az esküté­el módját s ünnepélyességét az ügy­viteli szabályok határozzák meg Felek, kik az eskütételtől saját hitelveik szerint törvényesen felmentvék, ünnepélyes bizonylást tartoznak eskü gyanánt letenni, mely azonban foganatára nézve a valósággal letett esküvel minden tekintetben egyenlő. 243. §. Eskületételi jegyzőkönyv. A biróság az eskü letételéről jegyzőkönyvet visz, abba a letett eskü tartalmát szóról szóra be­iktatja, végre a jegyzőkönyvet mind a biró, mind a fél sajátkezűleg aláírja, vagy ha az utóbbi írni nem tud, két tanú előtt kézjegyével ellátja. 244. §. Halál általi hitelesítés. Ha azon fél, kinek az eskü jogérvényesen oda­­itéltetett, az ítélet hozatala előtt va­gy után meg­halt, az érdekeltek kérelmére az ellenfélnek a bíróság minőségéhez képest sommás után, vagy a 144. §-ban szabályozott eljárás szerint leendő meghallgatása után végzéssel döntetik el: várjon letehetik-e az esküt a fél jogutódai, vagy pedig az az elhalt által letettnek tekintendő. Az eskü letettnek csak azon feltétel alatt tar­tatható, ha a fél arra személyesen vagy e végre különösen meghatalmazott megbízottja által ajánl­kozott, s egyszersmind kijelölte ezen ténykörül­ményeket, a mellekre meg akart esküdni. Az e kérdésben hozott végzés ellen mindkét fél felebbezéssel élhet. ÖTÖDIK CZIM. A bírói határozatokról. I. Fejezet. VÉGZÉSEK ÉS ÍTÉLETEK. 245. §. A határozat alapja. Peres ügyekben a bíró a per folytán kifejtett tények és előadott bizonyítékok alapján a törvé­nyek szerint hoz határozatot, habár a törvényekre nem hivatkoztak is a felek. 246. §. Nemes. Az eljárás befejezése után a per érdeme ítélet, minden más kérdés pedig végzés által döntetik el. » 247. §. Indokolása: úgy az ítéleteket, mint a végzéseket indokolni kell, az idézési végzés kivételével. 248. §. Terjedelme: Az ítélet vagy végzés a felek kérelmén túl nem te­rjedhet. 249. §. Minden jogügy, habár több pertárs vett is ab­ban részt, ugyanazon egy ítélet által döntendő el, és ebben a felek jogai és kötelességei pontosan megállapítandók. 250. §. Az ítélet egész terjedelmében a perről vitt jegy­zőkönyvbe iktattassék, a rendes eljárásnál pedig a percsomóhoz csatoltassék. 251. §. Perköltség. A pert vesztő fél rendszerint elmarasztalandó a perköltségben, ha ez a per folyta alatt kéretett és felsz­ámíttatott. A biró belátására bizatik alperest a felszámított költség megtérítésében elmarasztalni, ha nem ítél­tetett is meg az egész kereseti követelés a felpe­resnek. Úgyszintén a biró belátásától függ, a per körülményeihez képest, a perköltségeket kölcsö­nösen megszünteti­­, vagy csak bizonyos arányban ítélni meg. 1 252.,§.­ A képviselők díjai a perköltséghez számíttat­nak. E díjak, ha felszámítják, tekintettel a telje­sített munkálatokra, mindkét fél irányában meg­­állapi­tandók, akár nyerte, akár vesztette a fél a nert. 253. §. Határidő a kötelezettség­­teljesítésére. Az elmarasztaló réselben a kötelezettség tel­jesítésére mindenkor bizonyos meghatározott idő szabassék, mely sommás perekben legfölebb 8, rendes perekben pedig 15 napban állapíttatik meg. Ha azonban alperes valami munka vagy fog­lalkozás teljesítésére köte­leztetnék, a bíró a kö­rülményekhez képest hosszabb határidőt rendelhet. 254. §: A kötelezettség teljesítésére kiszabott határidő sommás perekben az ítélet kihirdetését, rendes perekben pedig az ítélet kézbesítését közvetlen követő napon veszi kezdetét. 255. §. Törvényes szünnapok. Az 1840: XV. t. sz. II. r. 201. §-ának intéz­­ke­dése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határ­idők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. Ha a határidő végnapja ilyen szünnapra esnék, az a legközelebbi köznapig terjed. 256. §. Az Ítélet végrehajthatósága. Minden ítélet akkép szerkesztessék, hogy vég­rehajtható legyen. Midőn egyes kérdések eldön­tését vagy a marasztalási összeg kitudását végre­hajtási eljárásra kell fenntartani, az ítélet eziránt határozott utasítást foglaljon magában. 257. §. Egyezség. A per bírája előtt kötött egyezségek ítélet ere­jével bírnak, s hivatalos alakban a feleknek szó­beli kérelmükre is kiadatnak. 258. §. Kijavítás. A bírói határozatokba vagy azok kiadványaiba becsúszott név­, szám vagy tollhibák, a fél kívá­natéra, kiigazítandók azon biróság által, melynél a hiba történt. H. Fejezet: A bírói határozatok kézbesítése. 259. §. Közvetlen és közvetett kézbesítés. A keresetre hozott első végzés alperesnek ma­gának, vagy annak, ki a féltől első végzések el­fogadására felhatalmazványnyal bir, saját kezé­hez adandó. A per folyamában hozott minden más határozat a felek megbizottjainak kézbesítendő. Jogi sze­mélyeknek szóló határozatok (33. §.) képviselőik kezeihez adandók. 260. §. Kézbesítés hivatalból vagy felperes útján. A keresetlevélre hozott idéző végzést a biróság vagy hivatalból kézbesitteti, vagy pedig felperes kívánságára és költségére a kézbesítés eszközlé­sét felperesre bízza, ki arra nézve a jelen fejezet­ben foglalt szabályok szerint jár el. 261. §. Kézbesítők. A kézbesítést szolgabirói járásokban a községi jegyző vagy községi esküdt; oly helyeken, me­lyek nincsenek községileg bekeblezve, maga a szolgabiró vagy esküdtje; a törvényszék székhe­lyén és annak határában a törvényszéki szolga, végre oly nem rendezett tanácsú városokban és községekben, melyek a sommás eljárás alá tartozó ügyek elintézésére a 2. §. szerint feljogosítvák, a városi jegyző vagy írnok, illetőleg a községi esküdt teljesiti. Ezen közegek által teljesittetik a kézbesités akkor is, ha az megkeresés folytán eszközlendő. 262. §. A ki írni és olvasni nem tud, kézbesítőül nem alkalmazható. Ha a fél, kinek valamely határozat kézbesítte­­tik, olvasni nem tud , a kézbesítő a határozat tar­talmát megmagyarázni, s hogy ez megtörtént, a v­étbizonyítványra feljegyezni tartozik. 263. §.5 A kézbesítés vétbizonyítvány mellett történik, melyet az átvevő és a kézbesítő sajátkezű­leg aláírni tartoznak. A vétbizonyitvány a bíróságnak haladék nél­kül bemutatandó, s ha a kézbesítés megkeresés folytán teljesittetett, az illető bírósághoz 24 óra alatt átküldendő. 264. §. Az elfogadás megtagadása. Ha a fél a kézbesítendő iratot elfogadni vona­kodik , az irat nála hagyatik, mely körülmény a kézbesítésről szóló bizonyítványban megjegy­ 108

Next