Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1869-01-13 / 9. szám
zonyiték kiegészítése végett póteskünek van helye, bár az nem ajánltatott is. Ha pedig ugyanazon ténykörülményre nézve a felek mindegyike adott elő fél bizonyítékot, póteskünek helye nincs, s a ténykörülmény be nem bizonyítottnak tekintetik. 237. §. Becslő eskü. Midőn valamely kártérítési, vagy valódiságára nézve kétségen kívül álló más követelés össze be nem bizonyíttathatott: a biró a bizonyító félnek becslő esküt ítélhet, habár az ezt nem ajánlotta is. 238. §. Felfedező eskü. Ha valaki okiratokat, adósságokat vagy értéket tartozik felfedezni, erre az ellenfél kérelme folytán azzal a hozzáadással köteleztetheti be, hogy bemondása valóságát esküvel kell bizonyítnia. Az ilyen kérelem, amennyiben nem önálló kereset tárgyát képezi, alkereset alakjában nyújtandó be, külön jegyzőkönyvben tárgyalandó és végzésileg döntendő el. Ha a bíróság a kérelemnek helyt adott, alperesnek hagyja meg, hogy az esküt az egyidejűleg kitűzendő határnapon tegye le; különben az, amit az ellenfél a felfedező eskü tárgya iránt előadott, valónak vétetik. E végzés ellen mindkét fél felebbezéssel élhet, s a jogérvényes határozat bekövetkeztéig a főügy tárgyalása függőben hagyandó. 239. §. Esküre való jelentkezés. Azon fél, kinek az ítélet folytán esküt kell tennie, tartozik az első vagy másodbíróság ítéletének jogerejűvé válta után, vagy ha a per a harmad bírósághoz is felvitetett, a harmadbiróság ítéletének kézbesítése után 15 nap alatt az eskü letételére határnapot kérni s azon az esküt letenni , különben úgy tekintetik, mintha nem bizonyított volna. 240. §. Az eskü letétele. Az esküt személyesen, és amennyire a körülmények engedik, a per bírósága előtt kell letenni. Fontos oknál fogva a bíróság a félnek megengedheti, hogy az esküt hasonló fokú más bíróság előtt tegye le, mely ez iránt hivatalból megkeresendő. Végre betegség vagy más akadály esetében a bíróság a fél kérelmére egy bírói tagból és egy tollvezetőből álló küldöttséget bízhat meg, hogy az esküt letétesse. 241. §: A biróság az esküre kötelezettnek ellenfelét az eskü letételére kitűzött határnapról értesíteni tartozik. Az ellenfél elmaradása miatt azonban az eskütétel el nem halasztathatik. 242. §: Mielőtt a fél eskütételre bocsáttatnék, a bírónak meggyőződést kell szereznie arról hogy az esküminta értelmét tökéletesen felfogta. E végből az eskü szavait előtte olvassa fel, s ha szükséges, magyarázza meg; egyszersmind pedig az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire figyelmeztesse. Az eskütéel módját s ünnepélyességét az ügyviteli szabályok határozzák meg Felek, kik az eskütételtől saját hitelveik szerint törvényesen felmentvék, ünnepélyes bizonylást tartoznak eskü gyanánt letenni, mely azonban foganatára nézve a valósággal letett esküvel minden tekintetben egyenlő. 243. §. Eskületételi jegyzőkönyv. A biróság az eskü letételéről jegyzőkönyvet visz, abba a letett eskü tartalmát szóról szóra beiktatja, végre a jegyzőkönyvet mind a biró, mind a fél sajátkezűleg aláírja, vagy ha az utóbbi írni nem tud, két tanú előtt kézjegyével ellátja. 244. §. Halál általi hitelesítés. Ha azon fél, kinek az eskü jogérvényesen odaitéltetett, az ítélet hozatala előtt vagy után meghalt, az érdekeltek kérelmére az ellenfélnek a bíróság minőségéhez képest sommás után, vagy a 144. §-ban szabályozott eljárás szerint leendő meghallgatása után végzéssel döntetik el: várjon letehetik-e az esküt a fél jogutódai, vagy pedig az az elhalt által letettnek tekintendő. Az eskü letettnek csak azon feltétel alatt tartatható, ha a fél arra személyesen vagy e végre különösen meghatalmazott megbízottja által ajánlkozott, s egyszersmind kijelölte ezen ténykörülményeket, a mellekre meg akart esküdni. Az e kérdésben hozott végzés ellen mindkét fél felebbezéssel élhet. ÖTÖDIK CZIM. A bírói határozatokról. I. Fejezet. VÉGZÉSEK ÉS ÍTÉLETEK. 245. §. A határozat alapja. Peres ügyekben a bíró a per folytán kifejtett tények és előadott bizonyítékok alapján a törvények szerint hoz határozatot, habár a törvényekre nem hivatkoztak is a felek. 246. §. Nemes. Az eljárás befejezése után a per érdeme ítélet, minden más kérdés pedig végzés által döntetik el. » 247. §. Indokolása: úgy az ítéleteket, mint a végzéseket indokolni kell, az idézési végzés kivételével. 248. §. Terjedelme: Az ítélet vagy végzés a felek kérelmén túl nem terjedhet. 249. §. Minden jogügy, habár több pertárs vett is abban részt, ugyanazon egy ítélet által döntendő el, és ebben a felek jogai és kötelességei pontosan megállapítandók. 250. §. Az ítélet egész terjedelmében a perről vitt jegyzőkönyvbe iktattassék, a rendes eljárásnál pedig a percsomóhoz csatoltassék. 251. §. Perköltség. A pert vesztő fél rendszerint elmarasztalandó a perköltségben, ha ez a per folyta alatt kéretett és felszámíttatott. A biró belátására bizatik alperest a felszámított költség megtérítésében elmarasztalni, ha nem ítéltetett is meg az egész kereseti követelés a felperesnek. Úgyszintén a biró belátásától függ, a per körülményeihez képest, a perköltségeket kölcsönösen megszünteti, vagy csak bizonyos arányban ítélni meg. 1 252.,§. A képviselők díjai a perköltséghez számíttatnak. E díjak, ha felszámítják, tekintettel a teljesített munkálatokra, mindkét fél irányában megállapitandók, akár nyerte, akár vesztette a fél a nert. 253. §. Határidő a kötelezettségteljesítésére. Az elmarasztaló réselben a kötelezettség teljesítésére mindenkor bizonyos meghatározott idő szabassék, mely sommás perekben legfölebb 8, rendes perekben pedig 15 napban állapíttatik meg. Ha azonban alperes valami munka vagy foglalkozás teljesítésére köteleztetnék, a bíró a körülményekhez képest hosszabb határidőt rendelhet. 254. §: A kötelezettség teljesítésére kiszabott határidő sommás perekben az ítélet kihirdetését, rendes perekben pedig az ítélet kézbesítését közvetlen követő napon veszi kezdetét. 255. §. Törvényes szünnapok. Az 1840: XV. t. sz. II. r. 201. §-ának intézkedése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. Ha a határidő végnapja ilyen szünnapra esnék, az a legközelebbi köznapig terjed. 256. §. Az Ítélet végrehajthatósága. Minden ítélet akkép szerkesztessék, hogy végrehajtható legyen. Midőn egyes kérdések eldöntését vagy a marasztalási összeg kitudását végrehajtási eljárásra kell fenntartani, az ítélet eziránt határozott utasítást foglaljon magában. 257. §. Egyezség. A per bírája előtt kötött egyezségek ítélet erejével bírnak, s hivatalos alakban a feleknek szóbeli kérelmükre is kiadatnak. 258. §. Kijavítás. A bírói határozatokba vagy azok kiadványaiba becsúszott név, szám vagy tollhibák, a fél kívánatéra, kiigazítandók azon biróság által, melynél a hiba történt. H. Fejezet: A bírói határozatok kézbesítése. 259. §. Közvetlen és közvetett kézbesítés. A keresetre hozott első végzés alperesnek magának, vagy annak, ki a féltől első végzések elfogadására felhatalmazványnyal bir, saját kezéhez adandó. A per folyamában hozott minden más határozat a felek megbizottjainak kézbesítendő. Jogi személyeknek szóló határozatok (33. §.) képviselőik kezeihez adandók. 260. §. Kézbesítés hivatalból vagy felperes útján. A keresetlevélre hozott idéző végzést a biróság vagy hivatalból kézbesitteti, vagy pedig felperes kívánságára és költségére a kézbesítés eszközlését felperesre bízza, ki arra nézve a jelen fejezetben foglalt szabályok szerint jár el. 261. §. Kézbesítők. A kézbesítést szolgabirói járásokban a községi jegyző vagy községi esküdt; oly helyeken, melyek nincsenek községileg bekeblezve, maga a szolgabiró vagy esküdtje; a törvényszék székhelyén és annak határában a törvényszéki szolga, végre oly nem rendezett tanácsú városokban és községekben, melyek a sommás eljárás alá tartozó ügyek elintézésére a 2. §. szerint feljogosítvák, a városi jegyző vagy írnok, illetőleg a községi esküdt teljesiti. Ezen közegek által teljesittetik a kézbesités akkor is, ha az megkeresés folytán eszközlendő. 262. §. A ki írni és olvasni nem tud, kézbesítőül nem alkalmazható. Ha a fél, kinek valamely határozat kézbesíttetik, olvasni nem tud , a kézbesítő a határozat tartalmát megmagyarázni, s hogy ez megtörtént, a vétbizonyítványra feljegyezni tartozik. 263. §.5 A kézbesítés vétbizonyítvány mellett történik, melyet az átvevő és a kézbesítő sajátkezűleg aláírni tartoznak. A vétbizonyitvány a bíróságnak haladék nélkül bemutatandó, s ha a kézbesítés megkeresés folytán teljesittetett, az illető bírósághoz 24 óra alatt átküldendő. 264. §. Az elfogadás megtagadása. Ha a fél a kézbesítendő iratot elfogadni vonakodik , az irat nála hagyatik, mely körülmény a kézbesítésről szóló bizonyítványban megjegy 108