Budapesti Közlöny, 1869. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1869-02-26 / 46. szám
dolgozik 8 óráig. Ekkor félórai munkaszünet áll be, miközben a fegyenczek közt reggeli levesük és egész napi kenyerük kiosztatik. 8% órakor a munka újra megkezdődik és foly 12-ig, ekközben azonban mindjárt 8% óra után az igazgatóhoz és orvoshoz jelentkező fegyenczek az illetők elé osztályokként, a lelkészek elé kivánkozók a lelkészekhe kettenként, az iskolábajárók pedig együtt iskolába vezettetnek. Ezen helyekről viszszatérvén, ezek is a munkához fognak. 11 kor kezdődik meg a fegyenczek sétálása olyformán, hogy azok az igazgató által kijelölendő rendben osztályonként fél-fél órát sétálnak kör alakban, egyenként, mérsékelt gyorsasággal és hallgatva lépdelvén egymás után ; a sétából visszatértek ismét a munkához látnak. Tizenkét órakor az adott jelre másfél órai munkaszünet áll be. Ez alatt az ítéleteik, vagy fegyelmi büntetések által böjtölésre kötelezettek a hálótermekbe visszavezettetnek, a többiek pedig kiosztott ebédjüket költik el. 2 órakor ismét megkezdődik a munka; 2 órakor azok mennek sétálni, akikre délelőtt nem került a sor; az illető iskolakötelesek pedig tanóráikra távoznak. A munka 5 órág tart, amikor fél órai szünet állván be, ma 6-kor újra kezdetik és foly a nyári hónapokban a téliekben pedig 8 óráig. Ekkor a fegyenczek az adott jelre munkáikat a kijelölt helyekre teszik, és egyenként számbevétetvén, a munkafelügyelő által a fegyőröknek átadatnak és a hálótermekbe kísértetnek. Szombaton délután a munka egy órával korábban szűnik meg és ez idő arra fordittatik, hogy a fegyenczek lábbelijüket megkenjék és kezeiket, arczukat, nyakukat és minden második héten lábukat megmossák. A fegyenczek a hálótermekbe érkezvén, ágyukat megvetik és azután felöltözve, csendesen vannak a legközelebbi feladásig. Ezen idő alatt az iskolakötelesek tanulhatnak, vagy feladványaikat készíthetik el; a képzettebb fegyenczek olvashatnak, vagy más csendes munkát végezhetnek; a visszaesők osztályában pedig egy az igazgatóság által kijelölendő fegyencz a lelkész által e czélra adott tanulságos könyvből hangosan felolvas. A 9 órakor történő feladásra mindenki lefekszik , azon túl beszélni egyáltalán nem szabad; a lámpák és gyertyák pedig kiáltatnak és csak azok maradnak égve, melyek a hálótermek szabályszerű világítására szükségesek. Minden fegyencz köteles ruháit lefekvéskor ágya mellett kellően összerakva elhelyezni, felöltözve lefeküdni nem szabad. Két egyénnek egy ágyba feküdni szintén büntetés terhe alatt tiltatik. 17. §. A vasárnapi és ünnepnapi rend a következő : a felkelésre egy órával későbben adatik fel, mint hétköznapokon; a fegyenczek a hálótermekből kibocsáttatván, és reggeli levesüket elköltvén, a folyosón osztályonkint sorba állíttatnak. Ekkor az igazgató vagy az általa megbízott hivatalnok a fegyenczeket megvizsgálja, hogy vájjon tiszták és ruháik nem rongyosak-e ? E szemle bevégeztével 8 óra után vallási felekezetek szerint egymás után templomba vezettetnek, s az istentisztelet után hálótermeikbe visszatérnek, ahol a délig hátralévő időt csendességben töltik. Délután 2 órakor ismét istentisztelet és vallási oktatás van, amelynek befejezte után önként vállalkozó intézeti hivatalnokok és fegyőrök vagy munkavezetők — az igazgatóság közvetlen felügyelete alatt — erkölcsös és hasznos oktatásokat, előadásokat vagy felolvasásokat tarthatnak a fegyenczek külön osztályainak. Különben az egyes osztályok épen úgy töltik az időt, a mint ezt a 16. §. a munka utáni időre a hétköznapokra megszabja. A levélírást azon fegyenczek , kiknek azt az igazgató megengedi, a reggeli istentisztelet után végzik. A lefekvésre ugyanazon órában adatik fel, a melyben hétköznapokon. 18. §. A keresztény vallású fegyenczek felekezeti ünnepeiken nem dolgoznak és isteni tiszteletben, úgyszintén vallási oktatásban részesittetnek ‘2). 19. §. A zsidók évenkinti nagy ünnepeiken szintén felmentvék a munkától s pénteken este a munka vége előtt egy órával isteni tiszteletük teljesítésére egy e végre kijelölendő terembe gyűlnek3). Külön főzetv ételben nem részesülnek. 20. §. Munkakényszer. Minden fegyencz köteles a kijelölt órákban folytonosan s szorgalmasan dolgozni; a munka nemét az orvos, és ahol bérlet van, az illető bérlő előleges meghallgatásával az igazgató határozza meg. 21. §. A munkához való beosztásnál szem előtt tartandó, hogy : amely rab valamely, a fegyintézetben űzött mesterséget tud, lehetőleg abban, vagy valamely hasonló munkában alkalmaztassák; különben pedig taníttassák meg azon munkára, melyet értelmi felfogásának kisebb vagy nagyobb mértékéhez, korához, hajlamához és testi erejéhez képest legkönnyebben és leghamarább megtanulhat s viszonyainál fogva kiszabadulása után is folytathat. A visszaesők azonban soha sem osztandók be azon mesterséghez, amelyet netalán előbbi büntetési idejük alatt az intézetben folytattak. 22. §. A munkadíj. A fegyenczek munkakedvük ébresztésére, de főleg azon czélból, hogy kiszabadulásuk után rögtön ellátás nélkül ne maradjanak, a munkájuk után bizonyos kisebb vagy nagyobb pénzbeli jutalmat kapnak. Erre nézve a fegyenczek a házilag kezelt intézetekben, munkadíj tekintetében három osztályba osztatnak, a következő elvek szerint: az első osztályba osztatnak azok, kik valamely mesterségben már annyira jártasak, hogy önállóan hibátlan és jó munkát képesek előállítani, s ezenfelül kitűnően jó viseletűek; a második osztályba azok soroztatnak, akik valamely mesterségben tökéletes képzettséggel ugyan még nem bírnak, de kellő útmutatás és felügyelet mellett elfogadható munkát készítenek, és különben magaviseletük jónak mondható; a harmadik osztályba tartozik minden fegyencz mindaddig, mig mesterségében annyi jártasságot szerez, amennyi a második osztályba való felvételhez — a jó viselet feltétele mellett — megkivántatik; — továbbá minden fegyencz, kit az igazgató rész viselete miatt ezen osztályba sorol vagy leszállít. . Szintén a harmadik osztályba sorozandó továbbá : minden fegyencz, beszolgáltatása napjától számítva három hónapon át, még azon esetben is, ha valamely munkanemet tökéletesen ért, és minden visszaeső bűntettes fél évig, beszolgáltatásától számítva. ") A görög-keleti hitvallásnak munkaszünetes ünnepei ezek : újév , vizkereszt, Szt.-Sebők , a három szt.-hyerarcha , gyertyaszentelő , b. asszony, gyümölcsoltó b. asszony, Szt.-György, keresztelő Szt.János, Péter és Pál, Illés próféta, urszinváltozása, nagyboldogasszony, János fővétele , kisasszony napja, szt. kereszt felmagasztalása, Szt.-Paraskeva, Szt.-Demeter, Szt.-Mihály arkangyal, boldogasszony avatása, Szt.-Miklós, karácson, Szent- István , husvét-hétfő , áldozó-csütörtök, pünkösdhétfő. 3) A mindkét felekezetű protestánsok, úgyszintén az unitáriusok munkaszünetes ünnepei a következők: a három u. n. sátoros ünnep : karácson, husvét, pünkösd, és pedig Magyarországon két, Erdélyben három ünnepnappal, nagypéntek, áldozó-csütörtök, újév napja, s azt megelőzőleg az év utolsó napjának délutánja, végül minden vasárnap. 3) A zsidó ünnepek a következők : Teszach (húsvét) Niszán hó 15. és 22-én, Sebuoth (pünkösd) Szíván hó 6. és 7 én, Eos hasanah (újév) Tisri hó 1. és 2 án, Jóm hakkipur (kiengesztelési vagy hosszú nap) Tisri hó 10-én, Sukkoth (sátoros ünnep) Tisri hó 14., 15., 22. és 23-án, végül minden szombat. Minden fegyencz az általa végzett munkának az igazgatóság által kiszámítandó tiszta jövedelméből egy megállapított hányadban részesül és pedig: az első osztályban */, a második osztályban Ve részben, a harmadik osztályba sorozottak jutalmazást nem kapnak. Azon intézetekben , melyekben a munkaerő bérbe van adva, a fegyenczeknek járó munkadíjak mennyiségét a bérleti szerződések szabályozzák. Ily intézetekben a fegyenczek munkadíj szerinti osztályozása akként módosul, hogy a fegyenczek munkájuk díjazására nézve csak két osztályra osztatnak; az első osztályba olyan fegyenczek jönnek, kik a házilag kezelt intézetekben a két első osztályba soroztatnának; a második osztályba pedig olyanok, kik ott a 3-dik osztályba volnának osztandók. Az első osztálybeliek szerződésileg megállapított munkadíjaikat a 23., 25. és 30. §§. szerint megkapják, míg a második osztálybeliek munkadíjat nem kapnak; a bérlők által ez utóbbiak számára fizetendő összegek pedig a 29. §. rendelkezése szerint használtatnak fel. Különben az igazgatónak azon joga, hogy a fegyenczeket az első osztályból a másodikba fegyelmi uton leszállíthassa, itt is érvényben hagyatik. A házi munkások azon osztály szerint, melybe sorozvák, az elsőben 4, a másodikban 3 krajczár napi bért kapnak. Az osztályozást a munkavezetők ajánlatára személyes meggyőződés után az igazgató havonként eszközli. 23. §: A fegyencz, büntetési idejének leteltéig nem kapja meg jutalomdíjait, hanem azok az igazgatóság által vezetendő közös jegyzékben, valamint a neki kézbesítendő munkakönyvben javára hatnak , és havonkint valamely takarékpénztárba tétetnek. Azonban az ezen pénzek után járó kamat nem a fegyenczet illeti. (Lásd 29. §.) 24. §. A fegyenczek keresménye végrehajtás a rá nem esik, de azon kárt, melyet a rájuk bizott munkaanyagban, vagy az intézet tulajdonához tartozó tárgyakban részakaratból vagy vétkes vigyázatlanság által okoznak , kötelesek az igazgató határozata alapján keresményükből megtéríteni. 25. §. Kedvezmények. A fegyencz, büntetésének ideje alatt keresményével nem rendelkezhetik s igy azt el sem költheti; csak kivételképen engedhető az meg a jobb viseletűeknek, a következő czélokra : a) szegény szülők, házastárs, gyermekek vagy rokonok segélyezésére; b) a büntette által okozott kár önkéntes megtérítésére vagy kárpótlására; c) a fegyintézetben töltendő utolsó fél évben a kiszabadulás után folytatni szándékolt mesterség műszereinek vagy anyagszereinek beszerzésére ; d) erkölcsös vagy tanulságos könyvek vásárlására és levelek bérmentesítésére; e) jobb élelmiszerekre, és naponként egy meszely borra, ha ezt valamely nagyobb betegség kiállása után a testi erő tökéletes helyreállítására az orvos szükségesnek találja; f) egy-egy meszely borra minden második vasárnapon, a király Ő Felsége születése és Szt István király napján, de csak azon kitűnően jó viseletűeknek, akiket az igazgató e kedvezményben esetről esetre részesíteni méltóknak tart. 26. §. A fentebbi kedvezmények közöl az e) alattira a keresménynek */a-e, a d) alattira y4-e költhető el. A többiekre elkölthető összegek meghatározása az igazgatóság belátására bizatik. 27. §. Az elhalt fegyencz keresmények egyéb értéke azon esetben, ha tartási költségeit megtérítette, a temetésére fordított összeg levonása után az illetékes hatóság utján örököseinek kiadatik; ha azonban tartási költségeit meg nem térítette, keresménye és értéke a jegyalap javára esik. 28. §. A fegyenczeknek magukkal hozott, vagy övéiktől ajándékkép nyert pénzei a 23—27. §- ban irt 572