Budapesti Közlöny, 1869. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1869-02-26 / 46. szám

dolgozik 8 óráig. Ekkor félórai munkaszünet áll be, miközben a fegyenczek közt reggeli levesük és egész napi kenyerük kiosztatik. 8% órakor a munka újra megkezdődik és foly 12-ig, ekköz­­ben azonban mindjárt 8% óra után az igazgató­hoz és orvoshoz jelentkező fegyenczek az illetők elé osztályokként,­­ a lelkészek elé kivánkozók a lelkészekh­e kettenként, az iskolábajárók pedig együtt iskolába vezettetnek. Ezen helyekről visz­­szatérvén, ezek is a munkához fognak.­­ 11 kor kezdődik meg a fegyenczek sétálása olyformán, hogy azok az igazgató által kijelölendő rendben osztályonként fél-fél órát sétálnak kör alakban, egyenként, mérsékelt gyorsasággal és hallgatva lépdelvén egymás után ; a sétából visszatértek is­mét a munkához látnak. Tizenkét órakor az adott jelre másfél órai mun­­kaszü­net áll be. Ez alatt az ítéleteik, vagy fegyel­mi büntetések által böjtölésre kötelezettek a há­lótermekbe visszavezettetnek, a többiek pedig kiosztott ebédjüket költik el.­­ 2 órakor ismét megkezdődik a munka; 2 órakor azok mennek sétálni, a­kikre délelőtt nem került a sor; az illető iskola­kötelesek pedig tan­óráikra távoznak. A munka 5 órág tart, a­mikor fél órai szünet állván be, m­a 6-kor újra kezdetik és foly a nyári hónapokban a téliekben pe­dig 8 óráig. Ekkor a fegyenczek az adott jelre munkáikat a kijelölt helyekre teszik, és egyen­ként számbevétetvén, a munka­felügyelő által a fegyőröknek átadatnak és a hálótermekbe kí­sértetnek. Szombaton délután a munka egy órával koráb­ban szűnik meg és ez idő arra fordittatik, hogy a fegyenczek lábbelijüket megkenjék és kezeiket, arczukat, nyakukat és minden második héten lábukat megmossák. A fegyenczek a hálótermekbe érkezvén, ágyu­kat megvetik és azután felöltözve, csendesen van­nak a legközelebbi feladásig. Ezen idő alatt az iskolakötelesek tanulhatnak, vagy feladványaikat készíthetik el; a képzettebb fegyenczek olvashat­nak, vagy más csendes munkát végezhetnek; a visszaesők osztályában pedig egy az igazgatóság által kijelölendő fegyencz a lelkész által e czélra adott tanulságos könyvből hangosan felolvas. A 9 órakor történő feladásra mindenki lefek­szik , azon túl beszélni egyáltalán nem szabad; a lámpák és gyertyák pedig kiáltatnak és csak azok maradnak égve, melyek a hálótermek sza­bályszerű világítására szükségesek. Minden fegyencz köteles ruháit lefekvéskor ágya mellett kellően összerakva elhelyezni, fel­öltözve lefeküdni nem szabad. Két egyénnek egy ágyba feküdni szintén büntetés terhe alatt tiltatik. 17. §. A vasárnapi és ünnepnapi rend a következő : a felkelésre egy órával későbben adatik fel, mint hétköznapokon; a fegyenczek a hálótermekből kibocsáttatván, és reggeli levesüket elköltvén, a folyosón osztá­­lyonkint sorba állíttatnak. Ekkor az igazgató vagy az általa megbízott hivatalnok a fegyencze­­ket megvizsgálja, hogy vájjon tiszták és ruháik nem rongyosak-e ? E szemle bevégeztével 8 óra után vallási fele­kezetek szerint egymás után templomba vezettet­nek, s az istentisztelet után hálótermeikbe vissza­térnek, a­hol a délig hátralévő időt csendesség­ben töltik. Délután 2 órakor ismét istentisztelet és vallási oktatás van, a­melynek befejezte után önként vállalkozó intézeti hivatalnokok és fegyőrök vagy munkavezetők — az igazgatóság közvetlen felügyelete alatt — erkölcsös és hasznos oktatáso­kat, előadásokat vagy felolvasásokat tarthatnak a fegyenczek külön osztályainak. Különben az egyes osztályok épen úgy töltik az időt, a mint ezt a 16. §. a munka utáni időre a hétköznapokra megszabja. A levélírást azon fegyenczek , kiknek azt az igazgató megengedi, a reggeli istentisztelet után végzik. A lefekvésre ugyanazon órában adatik fel, a melyben hétköznapokon. 18. §. A keresztény vallású fegyenczek felekezeti ün­nepeiken nem dolgoznak és isteni tiszteletben, úgyszintén vallási oktatásban részesittetnek ‘­2). 19. §. A zsidók évenkinti nagy ünnepeiken szintén felmentvék a munkától s pénteken este a munka vége előtt egy órával isteni tiszteletük teljesíté­sére egy e végre kijelölendő terembe gyűlnek3). Külön főzetv ételben nem részesülnek. 20. §. Munkakényszer. Minden fegyencz köteles a kijelölt órákban folytonosan s szorgalmasan dolgozni; a munka nemét az orvos, és a­hol bérlet van, az illető bérlő előleges meghallgatásával az igazgató hatá­rozza meg. 21. §. A munkához való beosztásnál szem előtt tar­tandó, hogy : a­mely rab valamely, a fegyintézet­ben űzött mesterséget tud, lehetőleg abban, vagy valamely hasonló munkában alkalmaztassák; kü­lönben pedig taníttassák meg azon munkára, me­lyet értelmi felfogásának kisebb vagy nagyobb mértékéhez, korához, hajlamához és testi erejéhez képest legkönnyebben és leghamarább megtanul­hat s viszonyainál fogva kiszabadulása után is folytathat. A visszaesők azonban soha sem osz­­tandók be azon mesterséghez, a­melyet netalán előbbi büntetési idejük alatt az intézetben foly­tattak. 22. §. A munkadíj. A fegyenczek munkakedvü­k ébresztésére, de főleg azon czélból, hogy kiszabadulásuk után rögtön ellátás nélkül ne maradjanak, a munká­­juk után bizonyos kisebb vagy nagyobb pénzbeli jutalmat kapnak. Erre nézve a fegyenczek a há­zilag kezelt intézetekben, munkadíj tekintetében három osztályba osztatnak, a következő elvek szerint: az első osztályba osztatnak azok, kik valamely mesterségben már annyira jártasak, hogy önál­lóan hibátlan és jó munkát képesek előállítani, s ezenfelül kitűnően jó viseletűek; a második osztályba azok soroztatnak, a­kik valamely mesterségben tökéletes képzettséggel ugyan még nem bírnak, de kellő útmutatás és felügyelet mellett elfogadható munkát készítenek, és különben magaviseletük jónak mondható; a harmadik osztályba tartozik minden fegyencz mindaddig, mig mesterségében annyi jártasságot szerez, a­mennyi a második osztályba való felvé­telhez — a jó viselet feltétele mellett — megki­­vántatik; — továbbá minden fegyencz, kit az igazgató rész viselete miatt ezen osztályba sorol vagy leszállít. . Szintén a harmadik osztályba sorozandó to­vábbá : minden fegyencz, beszolgáltatása napjától számítva három hónapon át, még azon esetben is,­­ ha valamely munkanemet tökéletesen ért, és min­den visszaeső bűntettes fél évig, beszolgáltatásától számítva. ") A görög-keleti hitvallásnak munka­szünetes ünne­pei ezek : újév , vizkereszt, Szt.-Sebők , a három szt.-hyerarcha , gyertyaszentelő , b. asszony, gyü­mölcsoltó b. asszony, Szt.-György, keresztelő Szt.­­János, Péter és Pál, Illés próféta, urszinváltozása, nagyboldogasszony, János fővétele , kisasszony napja, szt. kereszt felmagasztalása, Szt.-Paras­­keva, Szt.-Demeter, Szt.-Mihály arkangyal, bol­dogasszony avatása, Szt.-Miklós, karácson, Szent- István , husvét-hétfő , áldozó-csütörtök, pünkösd­hétfő. 3) A mindkét felekezetű protestánsok, úgyszintén az unitáriusok munkaszünetes ünnepei a következők: a három u. n. sátoros ünnep : karácson, husvét, pünkösd, és pedig Magyarországon két, Erdélyben három ünnepnappal, nagy­péntek, áldozó-csütör­tök, új­év napja, s azt megelőzőleg az év utolsó napjának délutánja, végül minden vasárnap. 3) A zsidó­ ünnepek a következők : Teszach (húsvét) Niszán hó 15. és 22-én, Sebuoth (pünkösd) Szí­ván hó 6. és 7 én, Eos hasanah (újév) Tisri hó 1. és 2 án, Jóm hakkipur (kiengesztelési vagy hosszú nap) Tisri hó 10-én, Sukkoth (sátoros ün­nep) Tisri hó 14., 15., 22. és 23-án, végül min­den szombat. Minden fegyencz az általa végzett munkának az igazgatóság által kiszámítandó tiszta jövedel­méből egy megállapított hányadban részesül és pedig: az első osztályban */­, a második osztály­ban Ve részben, a harmadik osztályba sorozottak jutalmazást nem kapnak. Azon intézetekben , melyekben a munkaerő bérbe van adva, a fegyenczeknek járó munkadí­jak mennyiségét a bérleti szerződések szabályoz­zák. Ily intézetekben a fegyenczek munkadíj sze­rinti osztályozása akként módosul, hogy a fegyen­czek munkájuk díjazására nézve csak két osz­tályra osztatnak; az első osztályba olyan fegyen­czek jönnek, kik a házilag kezelt intézetekben a két első osztályba soroztatnának; a második osz­tályba pedig olyanok, kik ott a 3-dik osztályba volnának osztandók. Az első osztálybeliek szer­ződésileg megállapított munkadíjaikat a 23., 25. és 30. §§. szerint megkapják, míg a második osz­tálybeliek munkadíjat nem kapnak; a bérlők ál­tal ez utóbbiak számára fizetendő összegek pedig a 29. §. rendelkezése szerint használtatnak fel. Különben az igazgatónak azon joga, hogy a fe­­gyenczeket az első osztályból a másodikba fegyelmi uton leszállíthassa, itt is érvényben hagyatik. A házi munkások azon osztály szerint, melybe sorozvák, az elsőben 4, a másodikban 3 krajczár napi bért kapnak. Az osztályozást a munkavezetők ajánlatára személyes meggyőződés után az igazgató havon­­ként eszközli. 23. §: A fegyencz, büntetési idejének leteltéig nem kapja meg jutalomdíjait, hanem azok az igazga­tóság által vezetendő közös jegyzékben, valamint a neki kézbesítendő munkakönyvben javára h­at­nak , és havonkint valamely takarékpénztárba tétetnek. Azonban az ezen pénzek után járó kamat nem a fegyenczet illeti. (Lásd 29. §.) 24. §. A fegyenczek keresménye végrehajtás a rá nem esik, de azon kárt, melyet a rájuk bizott munka­anyagban, vagy az intézet tulajdonához tartozó tárgyakban részakaratból vagy vétkes vigyázat­lanság által okoznak , kötelesek az igazgató ha­tározata alapján keresményükből megtéríteni. 25. §. Kedvezmények. A fegyencz, büntetésének ideje alatt keresmé­nyével nem rendelkezhetik s igy azt el sem költ­­heti; csak kivételképen engedhető az meg a jobb viseletű­eknek, a következő czélokra : a) szegény szülők, házastárs, gyermekek vagy rokonok segélyezésére; b) a büntette által okozott kár önkéntes meg­térítésére vagy kárpótlására; c) a fegyintézetben töltendő utolsó fél évben a kiszabadulás után folytatni szándékolt mes­terség műszereinek vagy anyagszereinek be­szerzésére ; d) erkölcsös vagy tanulságos könyvek vásár­lására és levelek bérmentesítésére; e) jobb élelmi­szerekre, és naponként egy me­­szely borra, ha ezt valamely nagyobb beteg­ség kiállása után a testi erő tökéletes helyre­állítására az orvos szükségesnek találja; f) egy-egy meszely borra minden második va­sárnapon, a király Ő Felsége születése és Szt István király napján, de csak azon kitű­nően jó viseletűeknek, a­kiket az igazgató e kedvezményben esetről esetre részesíteni mél­tóknak tart. 26. §. A fentebbi kedvezmények közöl az e) alattira a keresménynek */a-e, a d) alattira y4-e költhető el. A többiekre elkölthető összegek meghatáro­zása az igazgatóság belátására bizatik. 27. §. Az elhalt fegyencz keresménye­k egyéb értéke azon esetben, ha tartási költségeit megtérítette, a temetésére fordított összeg levonása után az ille­tékes hatóság utján örököseinek kiadatik; ha azonban tartási költségeit meg nem térítette, ke­resménye és értéke a jegyalap javára esik. 28. §. A fegyenczeknek magukkal hozott, vagy övéik­től ajándékkép nyert pénzei a 23—27. §- ban irt 572

Next