Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)
1869-04-08 / 79. szám
VI. FEJEZET. A DIJAK VISSZAFIZETÉSÉRŐL. 51- ik Czikk. Feladónak az egész felvett dijt minden olyan sürgönyért, mely a távirdai szolgálat hibája miatt nem juthatott rendeltetési helyére, vagy amely kétségen kívül csak a jelentékeny megkésés vagy lényeges átadási hibák következtében nem felelhetett meg czéljának, azon állam téríti meg, mely azt tőle felvette, melynek azonban joga van annak visszatérítését a többi államoktól eshetőleg követelni. A tenger alatti huzalok megszakadása esetén jogában áll feladónak visszakövetelni a fizetett díjak azon részét, mely a meg nem futott távirdai útra esik, de csak azon költségek levonásával, melyek esetleg a távirdai útnak valamely más szállítási mód által való helyettesítéséért fizettettek. E határozatok nem alkalmazhatók azon sürgönyökre, melyek egy e szerződéshez nem csatlakozott igazgatás vonalait érintik, ha ez magát a visszafizetési kötelezettségnek alávetni nem akarja. 52- ik Czikk. Az előbbi cikkben említett esetben a visszafizetés kizárólag csak azon sürgönyök díjaira terjed ki, meyek elvesztek, elkéstek, vagy megcsonkíttattak, és nem azon sürgönyök dijaira is, melyek netán ezen elveszés, megcsonkítás, vagy elkésés folytán szükségesekké vagy haszontalanokká váltak. Kivéve a 39 ik cikkben említett esetet. 53- ik Czikk. Minden felszólamlásnak a dijlefizetés napjától számítandó 3 hónap alatt kell megtétetni, ennek elmulasztásával a felszólamlási jog elvesz. E határidő az Európán kívül eső országokkal váltott sürgönyökre nézve 6 hó. ív. Szakasz. A NEMZETKÖZI LESZÁMOLÁSRÓL. 54- ik Czikk. A magas szerződő felek, az általuk felvett díjakról egymásnak kölcsönösen számolni tartoznak. A nemzetközi számadások készítésénél a frank szolgál pénzegységül, a másolatokért és a távirdavonalokon kívül más uton való szállításokért járó díjak azt az államot illetik, mely a másolatokat kiállította, vagy a szállítást eszközölte. Mindenik állam a sürgönyt tőle átvett állam javára írja azon egész díjt, mely az átadott sürgönyért a két állam határától annak rendeltetési helyéig jár. Az előbbi határozat alól kivételt képezőleg minden állam, mely egy a tengerről jövő semaphor-szörgönyt ad tovább, a sürgönyt átvevő szomszéd állam terhére írja azon díjrészt, mely a sürgöny kiindulási pontja és a két állam közös határa közötti szállítási útra esik. A végdíjakra nézve a végállamok közvetlenül is számolhatnak le, ha e tekintetben egymás közt és a közbeeső államokkal megegyeztek. Az európai államok közt a leszámolás a határon átment sürgönyök száma szerint történik, a mikor a sürgönyök szavainak száma s a mellékdíjak nem jönnek tekintetbe. A szomszéd s minden további államok részilletéke kölcsönösen megállapítandó átlagos díjtételek által határoztatik meg. 65 ik Czikk. A bérmentett válaszokért és a vételről szóló jelentésekért előre lefizetett díjakat a bevevő igazgatás egészen és minden levonás nélkül a czimzett igazgatás javára írja, miután ezen válaszok és vételről szóló jelentések a leszámításnál úgy kezeltetnek, mintha a czimzett állomástól küldött közönséges sürgönyök volnának. 56-ik Czikk. Midőn valamely sürgöny nem azon az uton szállíttatott tovább, a mely a dijak kiszámításának alapul szolgált, a díjkülönbséget az az igazgatás hordozza, a mely a sürgöny útját megváltoztatta. 57 ik Czikk. A számadásokat az illetők egymással minden hó végével kölcsönösen köztik. A leszámítás és a követelés folyósítása azonban csak évnegyedenként, minden évnegyed végén eszközöltetik. 58- ik Czikk. A folyósítás rendjén kiderített tiszta követelés a hitelező államnak valóságos frankokban fizettetik ki. V. SZAKASZ. Általános határozatok. I. FEJEZET. A kiegészítő határozatok és értekezletekről. 59- ik Czikk. A jelen egyezmény határozatai a nemzetközi szolgálat részletes szabályait illetőleg a szerződő államok távirda-igazgatásaitól közmegegyezéssel megállapított közös rendszabály által egészíttetnek ki. E rendszabály határozatai a jelen egyezménynyel egyidejűleg lépnek érvénybe, a nevezett igazgatások által közmegegyezés útján bármikor módosíthatók. 60- ik Czikk. Ha ezen egyezmény valamely lényeges határozatának magyarázata iránt kétség támadna: azon állam távirda-igazgatása, melynek területén az utolsó értekezlet tartatott, egy vagy több igazgatás megkeresésére a szerződő államok megbizottaiból egy külön bizottmányt hív össze, s az összejövetel helyét kijelöli. E bizottmány tiszte a magyarázat felöli vitás kérdésben határozni, ennek végdöntvényei azon államokra nézve, melyek e bizottságban képviselve nem voltak, és oly kötelező erővel bírnak, mint ha abban maguk is részt vettek volna. 61- ik Czikk: Az értekezlet által kijelölendő egyik távírda igazgatás meg fogja a szükséges intézkedéseket tenni, hogy a közérdek kívánalma szerint ezen egyezmény keresztülviteles alkalmazása megkönnyíttessék. Ez e végett „A távirda-igazgatások nemzetközi hivatala“ czimén saját vezetése alatt egy külön hivatalt fog szervezni, melynek költségeit az összes szerződő államok igazgatásai hordozzák, s melynek teendői a következőkben állapíttatnak meg . Ez fogja összegyűjteni mindazon adatokat, melyek a nemzetközi távirdaügyre vonatkoznak; egybeállítani a díjtáblázatokat; egy általános statistikát dolgozik ki; tanulmányozni fogja a felmerülő közhasznú kérdését, franczia nyelven egy távirászati lapot szerkestend. Gondoskodik, hogy ezen adatgyűjtemények a szerződő államok igazgatásainak szétosztassanak. Ez fog véleményt adni a szolgálati rendszabály módosítását célzó javaslatokról; ez fogja az igazgatások teljes beleegyezésével elfogadott változtatásokat kellő időben tudatni. 62- ik Czikk: Jelen egyezménynek koronként átvizsgálás alá kell jönni, s ezen átvizsgálásnál a résztvevő államok mindenike képviselve leend. E czélból a szerződő államok fővárosaiban rendre a nevezett államok megbízottjai közt értekezletek tartatnak. A legközelebbi összejövetel 1871-ben Florenczben lesz. 63- ik Czikk. A távirdai összeköttetések hivatalos térképét a franczia igazgatás elkészíttetvén, azt kinyomatja, s koronkint ki is javíttatja. II. FEJEZET. A jogfentartásokról. 64 ik Czikk. A magas szerződő felek fentartják abbeli jogukat, hogy egymás közt külön külön bármely oly természetű különös szerződéseket köthessenek, melyek a szolgálatnak az államok összeségét nem érdeklő részeire vonatkoznak, milyenek jelesen : a díjtáblázatok összeállítása; az illetékek leszámolása ; különös készülékek s szójegyzékek (vocabulaires) elfogadása, bizonyos pontok közt, bizonyos esetekben való használatra; a sürgönybélyegek rendszerének alkalmazása; a pénzutalványoknak távirdai uton való szállítása ; a dijaknak a sürgöny érkeztekor való bevé-tele; a szolgálat, mely által a sürgönyöknek rendeltetési helyükön való kézbesítése eszközöltetik; a sürgönyök postai továbbszállításáért fizetett illetékek kölcsönös megszüntetése; a sürgönyök utánküldése a 28 ik pont alatt megszabott határokon túl ; a díjmentesség kiterjesztése azon szolgálati sürgönyökre, melyek a légiüneményekre s más közérdekű dolgokra vonatkoznak. Pl. FEJEZET. A CSATLAKOZÁSRÓL. 65- ik Czikk. A jelen egyezményben részt nem vett államoknak, kérésükre, az ahhoz csatlakozás megengedtetik. Ezen csatlakozás diplomatikai uton jelentetik be a szerződő államok közül annál, melynek területén az utolsó értekezlet tartatott s ez jelenti a töbieknek mindnyájának. E csatlakozás jogérvényesen magában foglalja valamint a jelen szerződésben megállapított minden határozatokhoz való hozzájárulást, úgy az azokból folyó minden előnyökben való részesedést. A díjtáblázatot illetőleg azonban a szerződő felek fenntartják maguknak a jogot, hogy annak kedvezményét azon államoktól megtagadhassák, melyek saját díjtáblázatuk elfogadható arányban való előbbszállítása nélkül akarnának csatlakozni. 66- ik Czikk. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelen egyezmény szabályait azon egyezményes társulatokkal, melyek szárazföldi s tengeralatti távíró-vonalak tulajdonosai, a lehetőségig elfogadtatják s a meglevő társulatokkal a dijak kölcsönös alábbszállitása iránt esetleg egyezkedésbe bocsátkoznak. E társulatok a jelen egyezmény előnyeiben csak azon feltétel alatt részesíttetnék, ha annak minden kötelező pontjaihoz csatlakoznak, s azon állam által, amely nekik az engedményt adta, bejelentetnek. E bejelentés az előbbi czikk második bekezdése szerint történik. Az ugyanezen czikk zárczikkében foglalt jogfentartás azon magán-távirdákra is alkalmazandó, melyek díjtáblázatukat az érdeklett államok által méltányosnak tartott arányban nem szállítanák le. A vaspálya-társulatok vagy más magánvállalatok azon távirdaállomásai, melyek a szerződő vagy csatlakozó államok szárazföldi birtokain feküsznek s melyeken pótdijt kell fizetni, a nemzetközi dijtáblázatba semmi esetre sem vétetnek fel. 67- ik Czikk: Midőn távirdai összeköttetés nyitik meg nem csatlakozott államokkal, vagy oly magán-társulatokkal, melyek a jelen szerződés kötelező határozmányait nem fogadták el. e szabályrendeleti határozatok érvényessége a sürgöny szállítási út azon részére, mely a szerződő vagy csatlakozó államok területén fekszik, változatlan marad. Az érdeklett igazgatások meghatározzák a szállítási út ezen részére eső illetéket. E díj, mely csak többszöröse lehet a nemzetközi táblázatba iktatott rendes díjnak, — a részt nem vett igazgatásokat illető dijakhoz hozzászámittatik. Melynek hiteléül az illető megbízottak a jelen egyezményt aláírták s pecsétjeikkel ellátták. Kelt Bécsben, 1868. julius 21-én. Chauvin, az éjszak-németországi távirdák főigazgatója. Gr. Széchenyi,udvari tanácsos a cs. és kir. külügyministeriumban. Brunner, a cs. kir. távírdák igazgatója. Takács, osztálytanácsos a m. kir. ministeriumban. Zimmer, titkos tanácsos, a badeni nagyherczegség közlekedési intézeteinek igazgatója. Schwerd, távirdafelügyelő. Gumbart, tanácsos a közlekedési intézetek főigazgatóságánál s a bajor távírdák igazgatója. Fassiaux, a belga vasutak, posták és tárdák főigazgatója. Vinchent, főmérnök, a belga királyság távírdáinak igazgatója Faber, a dánországi távírdák igazgatója. L. M. de Tornes, Spanyolország megbízottja. Jaegerschmid Ch., síigazgató a franczia belügyministeriumban. 1012