Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)

1869-04-08 / 79. szám

VI. FEJEZET. A DIJAK VISSZAFIZETÉSÉRŐL. 51- ik Czikk. Feladónak az egész felvett dijt minden olyan sürgönyért, mely a távirdai szolgálat hibája miatt nem juthatott rendeltetési helyére, vagy a­mely kétségen kívül csak a jelentékeny megkésés vagy lényeges átadási hibák következtében nem felel­hetett meg czéljának, azon állam téríti meg, mely azt tőle felvette, melynek azonban joga van annak visszatérítését a többi államoktól eshetőleg köve­telni. A tenger­ alatti huzalok megszakadása esetén jogá­ban áll feladónak visszakövetelni a fizetett díjak azon részét, mely a meg nem futott távirdai útra esik, de csak azon költségek levonásával, melyek esetleg a távirdai útnak valamely más szállítási mód által való helyettesítéséért fizettettek. E határozatok nem alkalmazhatók azon sürgö­nyökre, melyek egy e szerződéshez nem csatlakozott igazgatás vonalait érintik, ha ez magát a visszafize­tési kötelezettségnek alávetni nem akarja. 52- ik Czikk. Az előbbi c­ikkben említett esetben a visszafizetés kizárólag csak azon sürgönyök díjaira terjed ki, meyek elvesztek, elkéstek, vagy megcsonkíttattak, és nem azon sürgönyök dijaira is, melyek netán ezen elveszés, megcsonkítás, vagy elkésés folytán szük­ségesekké vagy haszontalanokká váltak. Kivéve a 39 ik c­ikkben említett esetet. 53- ik Czikk. Minden felszólamlásnak a dijlefizetés napjától számítandó 3 hónap alatt kell megtétetni, ennek elmulasztásával a felszólamlási jog elvesz. E határidő az Európán kívü­l eső országokkal váltott sürgönyökre nézve 6 hó. ív. Szakasz. A NEMZETKÖZI LESZÁMOLÁSRÓL. 54- ik Czikk. A magas szerződő felek, az általuk felvett dí­jakról egymásnak kölcsönösen számolni tartoznak. A nemzetközi számadások készítésénél a frank szolgál pénzegységül, a másolatokért és a távirdavonalokon kívül más uton való szállításokért járó díjak azt az ál­lamot illetik, mely a másolatokat kiállította, vagy a szállítást eszközölte. Mindenik állam a sürgönyt tőle átvett állam ja­vára írja azon egész díjt, mely az átadott sürgöny­ért a két állam határától annak rendeltetési he­lyéig jár. Az előbbi határozat alól kivételt képezőleg min­den állam, mely egy a tengerről jövő semaphor-ször­­gönyt ad tovább, a sürgönyt átvevő szomszéd állam terhére írja azon díjrészt, mely a sürgöny kiindu­lási pontja és a két állam közös határa közötti szál­lítási útra esik. A végdíjakra nézve a végállamok közvetlenül is számolhatnak le, ha e tekintetben egymás közt és a közbeeső államokkal megegyeztek. Az európai államok közt a leszámolás a hatá­ron átment sürgönyök száma szerint történik, a mikor a sürgönyök szavainak száma s a mellék­díjak nem jönnek tekintetbe. A szomszéd s min­den további államok részilletéke kölcsönösen meg­állapítandó átlagos díjtételek által határozta­­tik meg. 65 ik Czikk. A bérmentett válaszokért és a vételről szóló jelen­tésekért előre lefizetett díjakat a bevevő igazgatás egészen és minden levonás nélkül a czimzett igazga­tás javára írja, miután ezen válaszok és vételről szó­ló jelentések a leszámításnál úgy kezeltetnek, mint­ha a czimzett állomástól küldött közönséges sürgö­nyök volnának. 56-ik Czikk. Midőn valamely sürgöny nem azon az uton szállíttatott tovább, a mely a dijak kiszámításá­nak alapul szolgált, a díjkülönbséget az az igaz­gatás hordozza, a mely a sürgöny útját megvál­toztatta. 57 ik Czikk. A számadásokat az illetők egymással minden hó végével kölcsönösen köztik. A leszámítás és a követelés folyósítása azon­ban csak évnegyedenként, minden évnegyed végén eszközöltetik. 58- ik Czikk. A folyósítás rendjén kiderített tiszta követelés a hitelező államnak valóságos frankokban fizette­tik ki. V. SZAKASZ. Általános határozatok. I. FEJEZET. A kiegészítő határozatok­ és értekezletekről. 59- ik Czikk. A jelen egyezmény határozatai a nemzetközi szolgálat részletes szabályait illetőleg a szerződő államok távirda-igazgatásaitól közmegegyezéssel megállapított közös rendszabály által egészíttet­­nek ki. E rendszabály határozatai a jelen egyezmény­­nyel e­gyidejű­leg lépnek érvénybe,­­ a nevezett igazgatások által közmegegyezés útján bármikor módosíthatók. 60- ik Czikk. Ha ezen egyezmény valamely lényeges határoza­tának magyarázata iránt kétség támadna: azon ál­lam távirda-igazgatása, melynek területén az utolsó értekezlet tartatott, egy vagy több igazgatás megke­resésére a szerződő államok megbizottaiból egy külön bizottmányt hív össze, s az összejövetel helyét ki­jelöli. E bizottmány tiszte a magyarázat felöli vitás kérdésben határozni­, ennek végdöntvényei azon álla­mokra nézve, melyek e bizottságban képviselve nem voltak, és oly kötelező erővel bírnak, mint ha abban maguk is részt vettek volna. 61- ik Czikk: Az értekezlet által kijelölendő egyik távírda igaz­gatás meg fogja a szükséges intézkedéseket tenni, hogy a közérdek kívánalma szerint ezen egyezmény keresztülvitele­s alkalmazása megkönnyíttessék. Ez e végett „A távirda-igazgatások nemzetközi hiva­tala“ czimén saját vezetése alatt egy külön hivatalt fog szervezni, melynek költségeit az összes szerződő államok igazgatásai hordozzák, s melynek teendői a következőkben állapíttatnak meg . Ez fogja összegyűjteni mindazon adatokat, me­lyek a nemzetközi távirdaügyre vonatkoznak; egy­­beállítani a díjtáblázatokat; egy általános statis­­tikát dolgozik ki; tanulmányozni fogja a felmerülő közhasznú kérdés­­ét, franczia nyelven egy távirá­­szati lapot szerkes­­tend. Gondoskodik, h­ogy ezen adat­gyűjtemények a szerződő államok igazgatásainak szétosztassanak. Ez fog vélemén­yt adni a szolgálati rendszabály módosítását c­élzó javaslatokról; ez fogja az igaz­gatások teljes beleegyezésével elfogadott változtatá­sokat kellő időben tudatni. 62- ik Czikk: Jelen egyezménynek koronként átvizsgálás alá kell jönni, s ezen átvizsgálásnál a résztvevő álla­mok mindenike képviselve leend. E czélból a szerződő államok fővárosaiban rend­re a nevezett államok megbízottjai közt értekezle­tek tartatnak. A legközelebbi összejövetel 1871-ben Florencz­­ben lesz. 63- ik Czikk. A távirdai összeköttetések hivatalos térképét a franczia igazgatás elkészíttetvén, azt kinyomatja, s koronkint ki is javíttatja. II. FEJEZET. A jogfentartásokról. 64 ik Czikk. A magas szerződő felek fentartják abbeli jogu­kat, hogy egymás közt külön kü­lön bármely oly természetű különös szerződéseket köthessenek, melyek a szolgálatnak az államok összeségét nem érdeklő részeire vonatkoznak, milyenek jelesen : a díjtáblázatok összeállítása; az illetékek leszámolása ; különös készülékek s szójegyzékek (vocabulai­­res) elfogadása, bizonyos pontok közt, bizonyos esetekben való használatra; a sürgönybélyegek rendszerének alkalmazása; a pénzutalványoknak távirdai uton való szállí­tása ; a dijaknak a sürgöny érkeztekor való bevé-­­­tele; a szolgálat, mely által a sürgönyöknek rendel­tetési helyükön való kézbesítése eszközöltetik; a sürgönyök postai továbbszállításáért fizetett illetékek kölcsönös megszüntetése; a sürgönyök utánküldése a 28 ik pont alatt meg­szabott határokon túl ; a díjmentesség kiterjesztése azon szolgálati sür­gönyökre, melyek a légiünemények­re s más köz­érdekű dolgokra vonatkoznak. Pl. FEJEZET. A CSATLAKOZÁSRÓL. 65- ik Czikk. A jelen egyezményben részt nem vett államok­nak, kérésükre, az ahhoz csatlakozás megenged­tetik. Ezen csatlakozás diplomatikai uton jelentetik be a szerződő államok közül annál, melynek te­rületén az utolsó értekezlet tartatott s ez jelenti a t­öbieknek mindnyájának. E csatlakozás jogérvényesen magában foglalja valamint a jelen szerződésben megállapított min­den határozatokhoz való hozzájárulást, úgy az azok­ból folyó minden előnyökben való részesedést. A díjtáblázatot illetőleg azonban a szerződő fe­lek fenntartják maguknak a jogot, hogy annak ked­vezményét azon államok­tól megtagadhassák, melyek saját díjtáblázatuk elfogadható arányban való előbbszállítása nélkül akarnának csatlakozni. 66- ik Czikk. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelen egyezmény szabályait azon egyez­ményes társulatokkal, melyek szárazföldi s tenger­­alatti távíró-vonalak tulajdonosai, a lehetőségig elfogadtatják s a meglevő társulatokkal a dijak kölcsönös alábbszállitása iránt esetleg egyezke­désbe bocsátkoznak. E társulatok a jelen egyezmény előnyeiben csak azon feltétel alatt részesíttetnék, ha annak minden kötelező pontjaihoz csatlakoznak, s azon állam által, a­mely nekik az engedményt adta, bejelentetnek. E bejelentés az előbbi czikk második bekezdése sze­rint történik. A­z ugyanezen czikk zárczikkében foglalt jogfen­­tartás azon magán-távirdákra is alkalmazandó, melyek díjtáblázatukat az érdeklett államok álta­l méltányosnak tartott arányban nem szállítanák le. A vaspálya-társulatok vagy más magán­válla­latok azon távirdaállomásai, melyek a szerződő vagy csatlakozó államok szárazföldi birtokain feküsznek s melyeken pótdijt kell fizetni, a nem­zetközi dijtáblázatba semmi esetre sem vétetnek fel. 67- ik Czikk: Midőn távirdai összeköttetés nyitik meg nem csatlakozott államokkal, vagy oly magán-társula­tokkal, melyek a jelen szerződés kötelező határoz­­mányait nem fogadták el. e szabályrendeleti hatá­rozatok érvényessége a sürgöny szállítási út azon részére, mely a szerződő vagy csatlakozó államok területén fekszik, változatlan marad. Az érdeklett igazgatások meghatározzák a szál­lítási út ezen részére eső illetéket. E díj, mely csak többszöröse lehet a nemzetközi táblázatba iktatott rendes díjnak, — a részt nem vett igazgatásokat illető dijakhoz hozzászámittatik. Melynek hiteléül az illető megbízottak a jelen egyezményt aláírták s pecsétjeikkel ellátták. Kelt Bécsben, 1868. julius 21-én. Chauvin, az éjszak-németországi távirdák fő­igazgatója. Gr. Széchenyi,udvari tanácsos a cs. és kir. kül­­ügyministeriumban. Brunner, a cs. kir. távírdák igazgatója. Takács, osztály­tanácsos a m. kir. ministerium­ban. Zimmer, titkos tanácsos, a badeni nagyher­­czegség közlekedési intézeteinek igazgatója. Schwerd, távirdafelügyelő. Gumbart, tanácsos a közlekedési intézetek fő­­igazgatóságánál s a bajor távírdák igazgatója. Fassiaux, a belga vasutak, posták és tá­­rdák főigazgatója. Vinchent, főmérnök, a belga királyság távírdái­nak igazgatója Faber, a dánországi távírdák igazgatója. L. M. de Tornes, Spanyolország megbízottja. Jaegerschmid Ch., síigazgató a franczia belü­gy­­ministeriumban. 1012

Next