Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)
1869-05-01 / 99. szám
ehrensteini Pfeiffer Alfrédet, a 22. számú gr. Wimpffan gyalogezrednél; Pfeiffer Rudolfot, az 54. sz. b. Grueber gyalogezrednél ; Rogulics Miklóst, a 49. sz. b. Hesz gyalogezrednél ; Tarbuk Mihályt, a 48. számú főhg gyalogezrednél ; Radosevics Fedort, az 53. sz. Lipót főhg gyalogezrednél, mindnyájokat ezredeikben; Kautza Károlyt, a 11. sz. Albert szász koronahg gyalogezrednél, beosztva az óbudai ruházati bizottmánynál, a ruházati osztálynál; Heitzmann Ferdinándot, a 44. sz. Albrecht főhg gyalogezrednél; Bauer Károlyt, a 49. sz. b. Hesz gyalogezrednél; lorbeczfeldi Zambori Károlyt, a 43. sz. b. Alemann gyalogezrednél; Strémayr Rudolfot, és Pfann Mátyást, mindkettőt a 69. sz. gr. Jellachich gyalogezrednél; Mally Ferenczet, az 50. sz. Frigyes Vilmos Lajos badeni nhg gyalogezrednél, és Robelly Lajost, a 26. sz. Mihály orosz nhg gyalogezrednél ; továbbá: (a rang feltartásával Laxa József hadnagyot illetőleg, az 56. sz. b. Gorizzutti gyalogezrednél); Kreschel Józsefet, az 54. sz. b. Grueber gyalogezrednél ; Tomser Ármint, a 7. sz. b. Maroicsics gyalogezrednél ; fahcenfeld sternengreifi b. Codelli Hugót, a 76. sz. b. John gyalogezrednél; Zamarai Jánost, Babek Antalt, Kreuth Ferdinándot és Kimmel Jánost, mind a négyet az 54. sz. b. Grueber gyalogezrednél; Rosenberger Miksát, giebelstadti és darstadti b. Zóbel Gyulát, és Schardsmiller Jánost, mindhármat a 14. sz III Lajos hesseni nbg gyalogezrednél, mindnyájokat ezredeikben. (Folytatása következik.) Ilodossy Zsigmond, volt honvédőrmester a m. k. pénzügyminister által adóhivatali segédtisztté neveztetett ki. A vallás- és közoktatási magyar kir. minister Fodor József tudott „az orvosi tiszti eljárásból,“ Siklósy Gyula és Bernoldk József tudorokat pedig „a szeméssi műtéttanból , a magy. kir. egyetemnél magántanárokká lett képesitések folytán, e minőségben megerősítette. A ro. kir. pénzügyminister Pichler Nándort I. osztályú adóhivatali segédtisztté nevezte ki. Igazságügyminiszeri RENDELET A BÍRÓI ügyvitel tárgyában. Az 1868: LIV. tczikk 6. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva, a törv. rendtartással egyidejűleg, a jelen ügyviteli szabályzatot léptetem életbe. Minden ezzel ellenkező törvény, szabályrendelet és gyakorlat, az érintett időponttól fogva hatályon kívül létezik A törv.rendtartás 22-ik és 25—27. §§-aiban említett kivételes bíróságoknál, valamint a telekkönyvi hatóságoknál jelenleg fennálló ügyviteli szabályok ezen intézkedés által nem érintettek. ELSŐ CZIM. Ügyvitel az első folyamodási törvényszékeknél. I. Fejezet. Átalános határozatok. 1. §. A törvényszék az elnök közvetlen felügyelete alatt áll. Az elnök felelősség terhe alatt tartozik az ügyvitel minden ágában a rendre és pontosságra, a törvények megtartására és a visszaélések eltávolítására és orvoslására szakadatlan ügyeimet fordítani, általában oda hatni, hogy a hivatali tevékenység, a teendők czélszerű felosztása s a bíró II. Fejezet. Iktatóhivatal. 9. §. Minden hivatalos irat, mely valamely hatóságtól érkezik, vagy beadvány, melyet a bírósághoz az ügyfelek intéznek, az iktathivatalba adandó. Mennyiben van e szabály alól kivételnek helye, a rendes eljárás és végrehajtás folyamában, a törv, rendtartás határozza meg. 10. §. A beadványokban a tényállás és kérelem, a kürlapon pedig azokon fölül, melyek a törv. rendtartás 65. §-ában a), c) is e) alatt a ker útlevélre nézve rendeltetnek, a beadvány tárgyszerű megnevezése s a kérelem rövid kivonata is kitétessék, lehetőleg akképen, a mint az az iktatókönyvbe bevezetendő, 11. §. Ha a beadvány valamely folyamatban lévő ügyre vagy korábbi elintézményre vonatkozik : az előszám, ha mellékletekkkel van ellátva: ezek száma, ha pénzt vagy oly mellékletet tartalmaz, mely különös intézkedést igényel: e körülmény a felek által a külapon kitüntetendő. 12. §. Az iktatónak a törvényszékhez intézett semmifé e beadványt sem szabad visszautasítani, a lényeges hiányok pótlására azonban figyelmeztesse a beadót. 13. §. Bélyegköteles beadványoknál a bélyegjegyek alkalmazására s a bélyegilleték megrövidítése eseteiben követendő eljárásra nézve az e részben fennálló szótárok szolgálnak zsinórmértékül. A szegénységi jog mellett bélyegtelenül vitt ügyekről külön jegyzék vezetendő, melynek első rovatában a sorszám, másodikban a jogosított fél neve, harmadikban a per tárgya és iktatói számai foglaltatnak. A negyedik rovat jegyzeteknek tartatik fenn. 14. §. Az iktatóhivatalnál semmit sem lehet élő szóval bejegyeztetni, sem valamely beadványt oly megbízással venni át, hogy az csak utóbb s bizonyos feltétel bekövetkeztével jegyeztessék beaz oktatókönyvbe. 15 §. Az iktatóhivatal délelőtt 9 től 12-ig s délután 3-tól 5 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig d. e. - től 12-ig a felek számára nyitva áll. 16. §: A hivatalos helyiségen kívül és a zárórán túl semminemű beadványt nem szabad elfogadni. A zárórán túl posta útján érkezett ügydarabok a következő keret alatt vezetendők be az iktatókönyvbe. 17. §. Az iktatókönyv a következő rovatok szerint vezettetik: a) első rovatba jó, az érkezés időrendjének pontos megtartása mellett, a beadvány száma, alá kisebb jegyekkel a netáni előszám, s végül az előadó neve; b) második rovatba a beadvány példányainak száma, s a netáni mellékletek; c) harmadik rovatba a félnek, a ki az iratot benyújtotta, úgyszintén az ellenfélnek, hol ilyen előfordul, — ha pedig az irat valamely hatóságtól érkezett, annak is megnevezése; végre a beadvány tárgyának rövid kivonata (10. §); d) negyedik rovatba az elintézés napja. 18. §. A beadás napja középre jő, s a közvetlen következő keletig minden beadványra kihat. Ha valamely napon semmi beadvány nem érkezett, ez az iktatókönyvben világosan megjegyzendő. 19. §. Minden beadványra, s ha ez több példányból áll, mindenik példányra fölül az iktatói szám, továbbá a beadás napja és éve számjegyekkel, a hónap pedig betűkkel pontosan feljegyeztessék. Ha ugyanazon ingatlanra vonatkozó betáblázási kérvények, vagy más hasontartalmú iratok az iktatónak egyidejűleg adatnak át, ezen körülmény mind a beadványon, mind az iktatókönyv első rovatában megjegyzendő. A számok minden évben januártól deczember utolsó napjáig szakadatlan rendben folynak, s a mellett minden tört szám, és a számok kihagyása vagy ismétlése, végre a könyvben minden törlés vagy vakarás gondosan kerülendő. 20. §• Az iktató a mellékleteket nézze át, az iktatói számmal és a beadás évszámával jelölje meg, s azok mennyiségét, ha épen nem, vagy mm helyesen volna kitéve, a beadványon az iktatói szám alá jegyezze fel. Ha a beadványban felhívott mellékletek valamelyike hiányzik, ezt mind az iktatókönyv illető rovatában, mind a beadványon az iktatói szám alatt ki kell tüntetni. 21. §: Az iktatónak nem szabad a hivatali helyet elagyni, míg a hivatalos órákban érkezett beadványokat az iktatókönyv harmadik rovatába be nem vezette, a az első rovatban legalább az iktatói számot fel nem jegyezte. Egyébiránt a feleknek jogukban áll kívánni, hogy a beiktatás jelenlétükben történjék, vagy hogy a beadásról, az e czélra hozott felzeten elismervény adassék. 22. §. Az elnökhöz intézett és zárt, vagy lepecsételt beadvány felbontatlanul adatik át az elnöknek. Felnyitás és kihirdetés végett benyújtott végrendelet hasonlóul az elnöknek adatik át, s csak kihirdetés után lesz az iktatóhivatalba adandó, beiktatás végett. Megönés végett leteendő végrendeletet csak folyamodvány mellett fogadhat el és jegyezhet be az iktató. 23. §. Az előbbi §-ban foglalt eseteken kívül semmi oly beadványt se fogadjon el közvetlenül az elnök, amelynek elintézése a bíróságot illeti. Az elnökileg elintézendő tárgyakról külön iktatókönyv vezetendő. 24. §. Ha a beadványhoz pénz vagy más letéti tárgy van mellékelve: a 133. és köv. §§-ban szabályozott, eljárásnak van helye. 25. §. Bepecsételt csomagokat az iktató a pecsét megsértése nélkül bontson fel, és ha a beadvány borítékban fekszik , az iktatói számot a borítékra is jegyezze fel. A borítékok hat hónapig tartatnak még az iktatóhivatalban. 26. §. Az iktató a hivatalos órák elteltével, illetőleg az azalatt beérkezett beadványok bevezetése után (21. §.), az iktatókönyvet berekeszti, s a beadványokkal együtt az elnöknek bemutatja. Az elnök az iktatókönyv íveit s a beadványokat átnézi; az újonnan indított ügyeknek előadót rendel; az iktatókönyvet az utolsó számnál . 8 az íveken külön-külön aláírja, és az iratokkal 1302 jogi tagok egybevágó munkássága által előmozdíttassék. Az elnök látja el a törvényszéki igazgatás teendőit is. Régletes teendői a bírósági ügyvitel tárgyában az illető helyeken adatnak elő. 2. §: Egy bírósági tagnak sem áll jogában viszszautasítani azon ügyeket és meghagyásokat, amelyeket akár az elnöktől, akár a törvényszéktől vett, hivatalos eljátás végett, azon esetek kivételével, melyekben a törv.rendtartás 56. §. szerint fennforgó érdekeltségénél fogva részt nem vehet. 3. §. Aadályoztatás vagy távollét esetében az elnököt a sor szerint hozzá legközelebb álló bírósági tag helyettesíti. A többi tagokra nézve a helyettesítés, a hasonló szakbeliek közöl, az elnök által történik. 4. §. Törvénykezési tekintetben minden első folyamodat a törvényszék a kir. ítélő táblának, s ezzel együtt a m. kir. curiának van alárendelve. A bíróságok egymás közt minden más hatóság kizárásával közvetlenül érintkeznek, s az alá rendeltek a felsőbbek határozatait foganatosítani s utasításait teljesíteni tartoznak. 5. §. A legfelsőbb felügyelet az isarsáerulyi ministert illeti, aki ezen jogánál fogva vizsgálatot rendelhet, s az ügyvitel szabályainak megtartása, valamint a hiányok orvoslása iránt a tapasztaltakhoz képest intézkedhetik. 6. §. Minden bíróság tartozik az év kezdetén, az elmúlt évben előfordult ügyekről kimutatást készíteni, a azt legfeljebb január hó végéig az igazságügyi miniszerhez két példányban felterjeszteni. Az elnök gondoskodjék, hogy az e czélból szükségelt adatok ez év folyamában kellőleg összegyűjtessenek. 7. §. Mind a törvényszék átalában, mind az iktató-, kiadó- és irattári hivatalok külön-külön hivatalos pecséttel láttassanak el. Ez utóbbiak köriratában az illető szakbeli hivatal megnevezendő. 8. §. A jelen szabályzathoz szükséges minták utólag fognak kiadatni. Az itt meghatározott könyvek és jegyzékek azon minták szerint vezettetnek s az illető szakbeli tisztviselő felügyelete alatt, a hivatalos helyiségben, beköttetnek és gondosan őriztetnek.