Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)

1869-05-23 / 116. szám

Buda-Pest, 1869. K­ft. szám Vasárnap, május 23. NAPONTAI POSTAI SZÉTKÜLDÉSSEL I Egész évre..........................2'n írt. Félévi*®................................10 n N^gyedévra............................n m S2ERKeszTŐ8n­o : Pesten, h*tvam-ntc*» 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. Hízhatok nem AULdd­nek vissz«. BSrmentet­­len Levelek csak rendes letétezeinktöl fo­­gadtattuk el._______________________ Budapestek házhoz hoholya : Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre .... 9 r — „ Negyedévrf* . 4 „ f»() „ Hivatalok Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe** iktatandó hirdetési dijak h hirdetménynyel együtt előlegei«* beküldendő, még pedig: 100 *zóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért. 100— 200-ig 2 frt, zOO—300-ig .‘I frt és így tovább minden lOOszóért 1 írttal tflbb. Maguk hirdet­ések: Egyha­sábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirde­tésért? kr.minden beigtatásnál. A bélyeg­ dij külön minden be­iktatás után 30 kr. oszt.értékb. Előfizetési árak : HIVATALOS RÉSZ. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar ministerem előterjesztése folytán ifjabb gr. Zichy József tiszteletbeli osztály­­tanácsost ezen állásától saját kérelmére felmentem, s ez alkalomból buzgó és j les működésé­rt kü­önös el­emerésemet nyil­ván­itom. Kelt Gödöllőn, 1869. évi m­áj. hó 12 én. Ferencz József, s. k. Gorove István s. k., föleim., ipar- ét kereskedelu i m. kir. minister. A magy. kir. caria sem­mi­tőszéki osztályához . Elnöki titkárrá: Tóth Bódog, czimz. udvari titkárt. Segédelőadókká: Pans Attil­a, ügyvédet: Némeh Miklós, Be­nyh István és Rosemberszky Antal, kir. táblai segédelőadókat. Tanácsjegyzővé: Nun Sándor, kir. táblai segédelőadót. Segédjegyzőkké: Gall­­i József, a hétszemélyes tábla erdélyi osz­tályának segédjegyzőjét, és Ivavics István, kir. táblai fogalmazót neve­zem ki. Pest, 1869. május 22-én. Hornát Bó­di­nár s. k., igazságügy minis­ter. A magy. kir. curia legfőbb itélőszéki osztá­lyához : Elnöki titkárrá: Máy Árpád, hétszemélyes táblai tanácsjegyzőt és segédelőadót. Tanácsjegyzőkké : Horváth András, kir. táblai segédelőadót; Domokos Lászlót, a hétszemélyes tábla erdélyi osztályának tanácsjegyzőjét; báró Fiam­b­ium Ferei­z, erdélyi volt legfőbb törvényszéki tanácstitkárt; Hollán Viktot, a vallás- és közoktatásügyi mi­­nisterium czimz. titkárát, és Knorr A­lep­s kir. táblai fogalmazót. Segédjegyzőkké pedig: Bolváry Gellért és Gebhard Ferencz, királyi táblai fogalmazókat, nevezem ki. Pest, 1869. május 22 én. Horvát Boldizsár 8. k., igazságügy minister. A pesti kir. Ítélőtáblához . Elnöki titkárrá: Lipthay Fontét, közalapítványi ügyészt. Pótbirákká: Csapó Pált, Komárommegye tisztb. főjegyzőjét; Körtvél­yessy Mikl­ós, Kovács János Fa­kos Géza, Kiss Gusztáv, Dani Nándor, Kautz József, eddigi kir. táblai segédelőadókat; Kaszay Zigmond, volt megyetörvényszéki ta­nácsost ; Siller Radó és R­mely Antal, kir. táblai fogalmazókat neve­zem ki. Pest, 1869. május 22-én. Horvát Boldizsár s. k., igazs­ágügy minist­er. A vallás- és közoktatási magyar kir. ministe­­rium számvevőségéhez: Zách József, Szepessy Ist­ván Il-ad osztályú, Guáry Imre és Buksoszky János Ill­ad osztályú számtisztekké, Miksó Imre és B­ukovszky Andor gyakornokokká neveztet­tek ki. A m. k. pénzü­gyminister Schul­­z Gyula m. kir. erdőbecslőt, a diósgyőri m. k. államjavak igazga­tóságához erdő­mesterré nevezte ki. A m. kir. pénzügym­inister Szabó Vilmost kiadó­vá a beszterczebányai m­. kir. pénzügyi igazgató­sághoz nevezte ki. A budai „Ganz és társa vasöntő és gépgyár részvénytársulatá­nak alapszabályai a földmive­­lés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által f. évi május hó 19-én 7743. sz. a. a törvé­nyes bemutatási záradékkal elláttattak. A felső-magyarországi első ipar- és hitelbank alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereske­delmi m. kir. ministerium által f. évi május hó 19-én 7619. sz. a. a törvényes bemutatási záradék­kal elláttattak. A szegedi légszeszvilágitási részvény­társulat alapszabályai f. évi május 11-én 7744. sz. a. kelt intézménynyel láttattak el a törvényes bemuta­tási záradékkal. A temesvári gabona-, termény-, bizományi és ki­viteli részvénytársulat alapszabá­lyai a földmive­lés-, ipar- s kereskedelmi magy. kir. ministerium által f. évi május hó 19-én 7422. sz. a. a törvé­nyes bemutatási záradékkal elláttattak. A zugligeti nyári lak részvénytársulatnak alap­szabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministerium által f. évi május hó 19-én 7660. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal el­láttattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. Schalkház Lipót kassai polgár a porosz-orosz határszélen ínséggel küzdő izraeliták javára 300 forintot küldött be a miniszerelnökséghez, mint az általa rendezett jótékony gyűjtés eredményét, melyhez 6 39 forint 80 krral járult. Ezen összegnek rendeltetése helyére leendő jut­tatása végett egyúttal a kellő intézkedések megté­telvén, ezen nemes emberbaráti tettéért a t. ez. adakozóknak ezennel nyilvános köszönet mon­datik. A hivatalos­­ Budapesti Közlöny u t. é. márczius 27-ki számában a pénzügym­iniszer úr tudtára adta a közönségnek, hogy a fennálló adórendszerben több adónemeknél reformok behozatala czél­­szerűnek mutatkozván, ezeknek előkészítésére a múlt országgyűlés szakbizottmányok (enquête) meghallgatását rendelte el — a szakbizottmányok összehívását pénzü­gyminiszer úrnak lévén köte­lességévé. Az említett adónemek közé a sójövedék is fel­vétetett. Az erre egybehívott szakbizottmány ha­­zafias kötelessége érzetében teljes készséggel fo­gadta pénzü­gyminister úr felhívását, és miután megalakult, nem késett működését azonnal meg­kezdeni. Hogy azonban a szakbizottmány képes lehes­sen pénzü­gyminister úrnak egy oly munkát be­mutatni, melynek alapján oly törvényjavaslat le­gyen létrehozható, mely a haza lakóira és az ál­lamjövedéki érdekekre egyforma üdvös hatást szüljön: a szakbizottmány abban állapodott meg, hogy hivassanak fel a magyar korona országai­ban létező minden gazdasági egyletek, kereske­delmi s iparkamarák, jelentékenyebb intézetek és a hon egyes szakférfiai, kik a kérdéshez szólani kívánnak, miszerint ez országos érdekű fontos jö­vedéki ügyben a szakbizottmányt tapasztalt s a viszonyok ismeretén alapuló bölcs tanácsaikkal e nem csekély feladatának megoldásában hazafias buzgalommal támogatni szíveskedjenek. Ezen okból kiindulva fölhívja a szakbizottmány a t. gazdasági egyleteket, kereskedelmi és ipar­kamarákat, intézeteket és a­zon egyes szakfér­­fiait, hogy az itt következő kérdésekre, vagy csak ezek némelyikére is, a­melyekhez t. i. hozzá­­szólani kívánnak, véleményük nyilvánítását folyó év július hó végéig a sójövedéki szakbizott­­mánynak a pénzügyminiszérium 18-dik ügyosz­tályába beküldeni szíveskedjenek, mert ké­­­­sőbb érkező beküldvények a tárgyalási rend­­ megzavarása nélkül nem lehetnének figyelembe­­ vehetők. SÓJÖVEDÉKI SZAKKÉRDÉSEK, a) A sóárra nézve. 1. A sónak mázsája az illető sóbányahivataloknál az 1868. XI. t. sz. által 7 frt 48 krról 5 ftra szál­líttatván le, minő arányban hatott ezen leszállítás a fogyasztók által fizetett árakra ? 2. Ha ezen árleszállitás jótékonyságát a fo­gyasztók nem teljesen, vagy nem minden vidéken élvezték megfelelő arányban, mi ennek oka ? 3. Erdélyben és a kivételes olcsóbb sóárt élvező többi vidékeken minő arányban hatott a fogyasz­tókra nézve a megállapított, bár kisebb mérvű ár-

Next