Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)

1869-08-01 / 174. szám

C) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek köböl készítendők, kivéve az áru­raktárakat, rakodókat és a kisebb melléképülete­ket, melyek akár köböl, akár fából is előállít­­hatók. Minden állomási berendezés végleg azon sza­bályok és szabványrajzok szerint előállítandó, melyek az államköltségen foganatba vett vona­laknál hason munkálatokra nézve megállapít­tattak. Ugyanez áll általában a pálya elzárása és kor­­látolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is. D) Állomások. A magyar éjszak-keleti vasútnak „Mihályi“ csatlakozási állomásán és egy nagyobb állomáson kívü­l, mely Mező-Laborcznál azon helyen lesz fel­állítandó, hol az 1 : 70-ig, illetőleg 1 : 60-ig ter­jedő maximál-emelkedés kezdődik, legalább tíz, részben közben eső állomás, részben megálló hely lesz előállítandó. Az engedélyezett pálya Mihályinál a magyar éjszak-keleti vasúttal közös pályaudvarral birand, annak berendezése a két társulat közti egyez­mény eredményéhez képest lesz elrendelendő. A mező­laborczi állomás a teljesítendő von­tatási szolgálat czéljaira nagyobb mérvben berendezendő és megfelelő kijavítási műhelyek­­kel ellátandó. A közben eső állomások osztályozása, valamint a mihályi és mező­laborczi állomásoknak a szük­ségletnek megfelelő elhelyezése és berendezése iránt a kormány a részlettervek előterjesztésekor fog határozni. Azon állomások, melyek az utazó közönség szükségeinek megfelelőleg étkezésre berendezen­­dők, a kormány által fognak kijelöltetni. Az engedélyezett vonalon összesen öt vízállo­­más lesz, részint egy, részint két vízmedenc­ével előállítandó. Az állomások különben a magyar királyi ál­lamvaspályák szabványrajzai szerint építendők, megjegyeztetvén, hogy a kormánynak fenntarta­­tik azok hosszát meghatározni. A homonnai állomás ú­j módon lesz berende­zendő és felszerelendő, hogy az addig, míg a Ho­­monnától a határon túl Przemyslig terjedő sza­kasz befejeztetnék, ideiglenesen mint végállomás is használható legyen. Az állomások általában olyképen építendők, hogy azokat szükség szerint meg lehe­sen hosz­­szabbítani. Várjon és mily mértékben szükségeltetnek ezen vaspálya udvaroknál új építkezések, az csak akkor határozandó el, midőn a fenntemlített két társulattal az ebbeli tárgyalások be fognak fe­jeztetni. EJ Üzleteszközök. A személyszállító vonatoknál használandó gőz­mozdonyoknak három tengelylyel — melyek kö­zül kettő kapcsolt legyen — és hat mértföld se­besség mellett 6000 mázsa bruttó vontató­ képes­séggel kell birniok. A teherszállító vonatoknál használandó gőz­mozdonyoknak három kapcsolt tengelylyel és három mértföld sebesség mellett 15,000 mázsa bruttó vontató képességgel kell birniok ; a Mező­­Laborcztól az ország határáig terjedő szakaszon a kormány kívánatéra oly gőzmozdonyok lesznek előállítandók, melyek négy kapcsolt tengelylyel és három mértföld sebesség mellett 20,000 mázsa bruttó vontató képességgel bírnak, mindkét nem­belieknél a vontató­képesség fékmentes pályán értetvén. Minden egyéb üzleti eszköz a kormány szab­ványrajzai szerint beszerzendő, illetőleg előállí­tandó. F) A munkálatok minősége. A­mi a teljesítendő munkálatok és a szállítmá­nyok minőségét általában illeti, e tekintetben az engedélyesek által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállításához és fel­szereléséhez szükséges minden munkálatok és szállítmányok legalább is annyi és oly egyenér­­tékkel bírjanak, a­mennyivel azon hasonló mun­kálatok és szállítmányok bírnak, melyek az ál­lam költségén foganatba vett vonalaknál teljesít-' tettek, illetőleg szállíttattak. A­mi továbbá a teljesítendő munkálatok meny­­nyiségét illeti,­­ részben kötelesek az engedélye­sek az általuk készítendő vonalakat és állomáso­kat oly módon előállítani, miszerint megfeleljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszerűen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkívántatnak. Önként értetik, hogy az engedélyesek az épí­tési alap terhére tartoznak mindazon munkálato­kat is végrehajtani, illetőleg anyagokat szállí­tani, melyek a fenntebbi határozmányokban elő nem soroltattak ugyan, de a­melyek a pálya tö­kéletes és ü­zletképes előállítására és felszerelé­sére, valamint üzletbevételére, továbbá tisztvise­lői elhelyezésére, végül üzleti helyiségei és rak­tárai berendezésére szükségeltetnek. Az engedélyesek kötelesek egyszersmind az üz­leti felszerelés gyorsabb felhasználásnak alá­ve­tett részeihez, úgyszintén az egyéb felszerelési tárgyakhoz és készletekhez is, az építési alapból tartalékot és pótdarabokat oly arányban besze­rezni, a minő arányban azok beszerzése más üz­letben lévő vasutaknál szokásos. Ugyanez áll az üzletbe­tételre szükségelt el­­használási anyagokra. Végül megjegyeztetik, hogy a­mennyiben a je­len engedélyezésnél a pálya építése és felszere­lésére nézve a magy. kir. államvaspályák szab­ványrajzai, s így az adott határozott utasítások elégségesek nem volnának, a jelenleg engedélye­zett vonalnál az építés és felszerelésre nézve, úgy minőség, mint mennyiség tekintetében, a bren­neri vonal veendő irányadóul. 6. §. Az engedélyesek kötelezik magukat, 14 nap alatt, azon naptól számítva, melyen az en­gedélyezési törvény hatályba lépett, magyar föld­­tehermentesítési vagy magyar vasúti kölcsön-köt­­vényekben, tőzsde árfolyam szerint számítva 500.000 forint oszt. ért. biztosítékot Budán a m. kir. központi állampénztárnál letenni. Kötelesek továbbá az engedélyesek ugyancsak az engedélyezési törvénynek hatálybalépte nap­jától számítandó 3 hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százalékának befizetése biztosítva van. Azon esetben, ha ezen kimutatás még nem tör­ténnék, az engedély önként megszűntnek, és a biz­tosíték elveszettnek tekintendő. A letett biztosíték az engedélyeseknek azon arányban fog visszaszolgáltatni, a­mely arány­ban a forgalomnak átadott szakaszok hossza az engedélyezett vonalok összes hosszához ál­­landó 7. §. Az engedélyesek kötelezik magukat, a vo­­nalozási munkálatokat az egész vonalon az enge­délyezési törvény hatálybalépte napjától számítva 4 hét alatt megkezdeni és a részletterveket ugyan­azon naptól számítva négy hó alatt a kormány­nak felterjeszteni. Az engedélyesek kötelezik magukat továbbá, az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számítva hat hónap alatt az építést az egész vona­lon foganatba venni. 8. §. Az engedélyesek kötelezik magukat, az engedélyezett vonalat a következő határidők alatt befejezni, és a forgalomnak átadni: a) a mihály-homonnai vonalszakaszt az engedé­lyezési törvény hatálybalépte napjától szá­mítva két év alatt; b) a Homonnától az ország határáig terjedő vonalszakaszt azon határidőig, a­mely az or­szág határától Przemyslig terjedő szakaszra nézve fog meghatároztatni. II. §. A kormány fenntartja magának a jogot, hogy a­mennyiben más pályák beszakadása, pá­lyaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa. 10. §. A kisa­játitási jog, 1868. évi LV. t. czikk értelmében, az engedélyezett pálya kiépítésére az engedélyeseknek megadatik. 11. §. Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott 1851. no­vember 16-án kelt vasúti üzletrend 68. §. értel­mében ingyen szállítani, mire nézve a közmunka és közlekedési ministernek, egyetértve a keres­kedelmi miniszerrel, szabadságában 411, egy min­den végállomásról naponkint induló vonatnál minden irányban, úgy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni. Valahányszor a postaszolgálat több, mint egy nyolc­kerekű, vagy két négykerekű kocsit vesz igénybe, az engedélyesek mindannyiszor a meg­kívántatok minden további kocsiért mértfölden­­kinti jutányos kárpótlást nyerendnek, mely köz­megegyezéssel fog megállapittatni. Ha az illető miniszerek jónak találnák, hogy az engedélyezi o­yan mozgó posta, mint ez már más vona, is fennáll, rendeztessék: ez esetben az engedélyesek által a nyolczkerekű, vagy négykerekű közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz, vagy négykerekű mozgó postakocsik ingyen állítandók és fenntartandók. A postakezelés számára minden, a kormány által az engedélyezett vonalon kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon, és magában a pálya­­épületben, alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A vonalak üzletbe­ tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégítése tekintetéből külön egyezmény fog létrehozatni. Köteleztetnek továbbá az engedélyesek a postahivatalnokok, vagy szolgák kísérete nélkül elindított postaküldeményeket — az érték­külde­mények kivételével — az illető állomásra díj­mentesen szállítani és kiadni. Levelezések, melyeket a vasútügyvitel tárgyá­ban az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalakon, a pályaintézet hivatalnokai által díjmentesen szállíttathatnak. 12. §. Az engedélyesek kötelesek az állam kormány kívánatéra az államtávirda-vezetékek­­nek pályájuk hosszában saját birtokukon és terü­letükön való felállítását ingben megengedni. A távirda igazgatóság azonban köteles a táv­­irda-oszlopok felállítási helyeinek, valamint a vezető huzalok más megerősítési pontjainak meg­állapításánál, az engedélyesek megbízottjaival egyetértőig járni el, s azokat úgy választani, hogy ezek miatt se a vasúti üzlet, se az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék. Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállított távirda vezetések saját személy­zetük által minden díj nélkül őriztetni, a kisebb­­szerű megromlásokat legalább ideiglenesen hely­­reállíttatni, az a végre szükséges eszközöket azon­ban a távirdai igazgatóságtól kapják. Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való külön díjfizetés nélkül megen­gedni, hogy üzleti távirdai huzalaikat a pálya hosszában létező, vagy azon felállítandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősíthessék; azon­ban valamint a huzaloknak, úgy a megerősítés módjának s az arra használt eszközöknek az ál­­lamtávirdáknál e tekintetben dívó rendszerbe tel­jesen beillőknek kell lenniük, s azért a vasúti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erő­sítése vagy csak állami szakértő közeg felügye­lete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirati kormány hajthatja végre; mindkét esetben úgy a vezeték szerei beszerzésé­nek, mint a megerősítésnek és felügyeletnek tel­jes költségeit az engedélyesek hordozzák. Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pá­lya hosszában állami távirda vezeték felállítását nem tartaná szükségesnek, csak hogy ekkor az üzleti vezeték felállításának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépítése a távirda-igazgató­­sággal kötendő külön egyezmény, és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik. A pálya mentén az állami oszlopokra erősített, vagy ezek nem létében a külön e czélra épített vasúti üzleti távirda vezetékeket az engedélye­sek, az állam szokott ellenőrködése alatt, kizáró­lag csak azon sürgönyzésekre használhatják, me­lyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt folytattatnak. Jogosítva van azonban a kor­mány, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üz­leti vezetékeknek, a­mennyire az üzleti szükséglet megengedi, úgy állami, mint magány­sürgönyök továbbítására ülő ellenőrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás díjának az engedélyesek a az államtáv- 2462

Next