Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1869-09-16 / 211. szám
kötelezettségeket előbb, mintsem az átalakítás ténynyé vált, — rendezte, elintézte. III. A községi iskola a XXXVIII. t. sz. 43. §- nál fogva anyagi erő hiánya esetében az állami segélyre igényt tarthat, de e segélyezés még nem akkor áll be, ha magából az 50,6 iskolai adóból nem fedezhetők az iskolai szükségletek, — hanem azon esetben lehet azért folyamodni és a segélyre számítani, ha az 5% isk. adóval együtt a község, iskolai alapvagyona jövedelméből sem képes községi iskolájának törvényszabta szükségeit fedezni. IV. Az 1868. évi XXXVIII. t. sz. 11. §-a értelmében a hitfelekezeteknek joguk van népiskolákat állítani és fentartani; következéskép a részükről már eddig is létezett és saját erejökön fentartott népiskolát, a polgári községnek, mint ilyennek nem lehet községivé átváltoztatni a nélkül, hogy az illető hitfelekezet e jogáról le nem mondott, vagy az átalakításba bele nem egyezett legyen. És az átalakítás érvényesítésében is csak úgy lehet törvényesen eljárni, ha az átalakítás illetékes egyházi, tehát nem községi uton kérelmeztetik. Ebből látható, hogy valamely hitfelekezeti iskolának községivé átalakítása körül igen sok a meggondolni és megfontolni való, és hogy csak elfogulatlan, komoly és beható tanácskozás útján lehet megoldani azon kérdést: melyik előnyösebb a községre nézve: az-e, ha a felekezeti iskola továbbra is megmarad, vagy ha községivé változtattatik át ? — Elsietett lépések ártalmára lehetnének a népiskola jövőjének. — Látható továbbá, hogy — ha a polg. község az illető hitfelekezettől függetlenül határozna ön anyagi erején fentartott felekezeti iskolája felett s lépéseit e tárgyban az illető felekezetnek mellőzésével tenné meg, — a hitfelekezetnek a törvény által biztosított jogait sértené meg. A mondottak folytán figyelmeztetem a községi elöljáróságot e következőkre: 1. A felekezeti iskolának, — ha ez eddigelé nem községi vagyonból, vagy jövedelemből tartatott fen, községivé átalakítása iránt beküldött határozatokat a tanfelügyelőség törvény szerint oly érvényűnek még nem tekintheti, hogy annak alapján a kérdéses iskola irányában akár a tanfelügyelőség, akár maga a község a községi iskolákra vonatkozó intézkedésekbe bocsátkozzék. II. Ha a község a keblében levő egyik vagy másik felekezeti iskolának községivé való átváltoztatását, a fentebb elősorolt okoknál fogva óhajtja s előnyösnek látja — az átváltoztatást illetékes egyházi iskolai hatósága utján sürgesse. III. Valamely felekezeti iskolának községivé, községi képviselet által, határozatilag kimondott átalakítása, a XXXVII. t. ez 25. §. értelmében csak azon esetben tekintethetik érvényesnek, ha azon felekezeti iskola eddig is községi vagyonból és jövedelmekből a község összes tagjai által felekezeti különbség nélkül tartatott fen, és tartatik fenn ezután is. Szabadságában állván a községnek a XXXVIII. t. sz. keletkezte előtt fennálló hitfelekezeti iskolára nézve az eddigi gyakorlatot továbbra is fentartani. IV. Viszonyainkat tekintetbe véve ajánlandó, hogy a községek elsősorban fennálló hitfelekezeti iskolásokat iparkodjanak a törvény értelmében szervezni, s ha ez lehetetlen volna, akkor sürgessék a községi iskola felállítását az illető egyházi elöljáróság útján. Egyébiránt a tanfelügyelőség iparkodik lehető gyorsan a helyszínen személyesen megjelenni s az ottani iskolai viszonyok felől magának kimerítő tudomást szerezni. Addig is azonban és bármely körülmények közt óhajtandó, hogy az ott létező népiskolák ügye a hitfelekezetekkel egyetértésben intéztessék, mert csak a békés fejlesztésben találhatni föl a népiskolák felvirágzásának biztositékát. Pécsett, 1869. sept. 8 án. Nagy László m. k. kir. tanácsos, a tolna-baranyai tankerületek főtanfelügyelője. (Pécsi Lapok.) 3035 Buda, sept. 15-én 1869 A magyarországi tisztviselők önsegélyző egyletének megalakítása érdemében f. hó 12-én tartatott meg az első nagy értekezlet, melyen az elnöknek és jegyzőnek megválasztása után kimondatott egy ily egyletnek a mai viszonyok között nélkülözhetlensége. Az indítványozók előértekezletének beterjesztett javaslata rövid vitatkozás után elfogadtatván, az ennek értelmében kidolgozandó alapszabályok készítésére egy 13 tagú bizottmány küldetett ki, meghagyatván annak, az October 3 án tartandó második nagy értekezleten működéséről jelentést tenni, és egyúttal kimondatott, hogy 100 tagnak jelentkezésével az egylet magát megalakultnak tekintendi. Az oct. 3-án tartandó alakuló nagy értekezleten az alapszabályok letárgyaltatni és a magas kormányhoz jóváhagyás végett felterjesztetni fognak.... Zágráb, sept. 14. Mennsdorff főparancsnok ma a katonai határőrvidék beutazására indult el. AUSTRIA! TARTOMÁNY-GYŰLÉSEK. Czermwitzban f. hó 13-án, a jegyzőkönyv németül és románul is felolvastatott. B. Petrina ez utóbbi ellen kifogást tesz, s a tartományi elnöktől kérdi, hogy minő eljárást követend a kormány a jegyzőkönyvek hiteles szövegére vonatkozólag. — A tartományi elnök a választ egyik legközelebbi ülésre ígéri. — Két paraszt-rendi követ a jegyzőkönyveket ruthén nyelven is óhajtja szerkesztetni. — Kormányt előterjesztésül a népiskolák fönntartására, s a népiskolai tanítók viszonyaira vonatkozó törvények nyujtattak át. Klagenfurtban 14-én a tartományi bizottmány jelentése, a tartománygyűlési választási rend átvizsgálása iránt, a politikai, s az iskolára vonatkozó előterjesztmények az iskolai bizottmányhoz utasíttattak. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A teplitzi Humboldt-ünnepélyi bizottmánytól Bécsbe, a ministerelnökséghez következő távirat érkezett: „Teplitz, sept. 14. Teplitz és Schönaunak a Humboldt ünnepélyre összegyűlt községi képviseletei, s az összes testületek hódolatukat nyilvánítják Császár Ő Felsége, s rokonszenvüket a szabadelvű ministerium iránt.“ — Ő FELSÉGE szombaton este Bécsből elutazott. Vasárnap reggel érkezett Gmundenbe, onnan különgrízhajóval Ebenseebe s innen Ischlbe. Az udvari vadászatok iránt tett intézkedések annyiban változtak, hogy Ő Felsége e napokban Gödöllőre lővén, az Ischl körüli nagy vadászatok elhalasztottak. Pesten Ő Felsége jelen lesz egy nagyobb hadiszemlénél is. — Rudolf koronaherczeg és Gizella főherczegné múlt héten Weiszenbachról kirándulást tettek az Alter taván Kammerbe, itt megtekintették az ősi Khevenhüller féle várpalotát s ismét visszatértek Weissenbachba. — B. EÖTVÖS vallás- és közoktatási minister ur Aradra utazott, hol a lyceumi épület építésének megkezdésénél, az első kapavágás magtevésének ünnepélyénél jelen leend. Onnan Gyulafehérváron át Kolozsvárra menend, Molnár Aladár osztálytanácsos kíséretében. Kolozsvárra Mészáros Ferencz osztálytanácsos és dr. Markusovszky ministeri titkár urak is elutaztak, a Kolozsvárra tervezett egyetem ügyében. — WeSINGER GyuLA, fiatal orvos hazánkfia, ki a nyáron tette le a bécsi egyetemen az orvosi szigorlatot, a napokban indul Algirba, hova az orosz consul, házi orvosául hívta meg. — GOLLÉ FerenCZ Székely-Udvarhelyen rKardvivástan“ czimü munkára hirdet előfizetést, mely 60 ábrával ékesítve fog megjelenni, s melynek előfizetési ára csak 1 ft. Szerző okleveles vivómester s 16 évi tapasztalatok eredményét mutatja be a közönségnek. Az előfizetési pénzt September végéig szerzőtez kell küldeni Székely Udvarhelyre. KÜLFÖLD SPANYOL ÜGYEK. Az „Impartial“ a Madridban történt legutóbbi zavarokról következő részleteket közöl : „Ma (f. hó 8-án) Madridban a közrend megháboríttatott. A madridi alcade, ki egyszersmind a „szabadság önkéntesei“ nek főnöke, a községtanácscsal egyetértőleg megparancsolá, hogy a belügyministeriumnál levő őrség a Piazza Mayoron lévő, s az önkéntesek számára kijelölt helyiségbe helyeztessék át. A ministeriumnál szolgálaton volt század délutáni 4 s 5 óra közt odahagyá az őrhelyet. Az éj beálltával összecsoportozások alakultak a Puerta del Sórnál, s számos önkéntesek fegyveresen, de tisztek s rend nélkül, beroncottak a ministeriumba s hatalmukba keliték az őrhelyet. Ezen mozgalom élén egy Berga nevű cataloniai egyén látszott állani. A 200 fegyveres egyén az egész épületet, s név szerint az erkélyeket megszállva tartás késznek látszott az ellentállásra. A ministertanács éjfél 1 1 óra közt összegyűlt a városházban, a főkapitány, a katonai, s polgári kormányzók, s az alade jelenlétében. Az önkéntesek összes zászlóaljainak haladéktalan összegyűjtése határoztatott el. Reggeli Tórakor Rivero, néhány községtanácsos, 3—4 barátja, a parancsnokló tábornok segédtisztje s a régens segédtisztje, Quiipo kíséretében, a belügyministériumba ment; 8 önkéntes lóháton képezé az előhadat; több zászlóalj, követé az alcádét. A Puertánál 4, a Calle di Corres szögletén fölállított őr erőszakosan meggátolni próbálta az alcade további előmenetelét.Azok Riverot személyesen sértegették, s puskáik csöveit mellének szegezték. Az utóbbi erélyesen, s hősies nyugodtsággal megdorgálta őket méltatlan maguk viselete miatt, s kijelenté, hogy ezen peresben ő a szabadság egyedüli, s valódi képviselője. Érve Contreras tábornok jelent meg segédtisztjével , s az áliádénak jelenté, hogy a fölkelők beleegyeztek , hogy az önkéntes zászlóaljakból 60 ember, az ő parancsnoksága alatt, a ministerlakba belépjen. Ő élénken kiemelé a véres megoldás kikerülésének szükségét. Rivero kijelenté, hogy ő nem szegül ellent ezen combinatiónak, azonban azon föltétel alatt, hogy a fegyelmezetlen csapat hagyja oda az épületet. Contreras tábornok, ki a fölkelőkhöz tért vissza, azoktól tagadó választ hozott, s jelenté, hogy azok az élét a ministériumban akarják tölteni. Erre Rivero, ki semmiről sem akart többé hallani, elrendelé a Puerta del Sol összes bejárásainak, s az ottani összes házaknak megszállását, s parancsot adott, hogy a tüzelés szürkületkor megkezdessék. Miután ezen intézkedéseket megtevő, kísérőivel megállapodott ; ellenben a ministertanács a Bueno Vista-palotába ment, hol az egész éjen át permanentiában maradt. Korán reggel az alade egy bizottmányt fogadott el, mely Margall, Garcia és Lopez y Robert urakból állott, s oly egyezséget javaslott, mely által az összeütközés ki fogna kerültetni. Azonban Rivero minden oly feltételt visszautasított, mely nem foglalná magában a ministerium tüsténti odahagyását. Már majdnem eltelt a Rivero által kiszabott 10 percznyi határidő, midőn 57 órakor egy lovas önkéntes jelent meg, s jelenté, hogy az épület már teljesen odahagyatott. A ministerium egy önkéntes zászlóalj által szállatott meg, Somaié parancsnoksága alatt, s a nyugalom teljesen helyreállott. Rivero bámulatos erélylyel s hidegvérűséggel viselte magát. A régens a szokott órában lenyugodott , azonban 3 órakor fölkelt, s bevárta az események kimenetelét. A köztársasági zászlóaljak tisztjeinek legnagyobb része igen szigorúan kárhoztatja az önkéntesek maguk viseletét, kik főnökeik parancsa nélkül szállották meg, s akarták megszállva tartani a belügyministériumot.“ Madrid, sept. 14. Beszélik, hogy nemsokára három rendelet fog megjelenni, melyek által Cuba bizonyos szabadságokkal fog felruháztatni.