Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1869-09-16 / 211. szám

kötelezettségeket előbb, mintsem az átalakítás ténynyé vált, — rendezte, elintézte. III. A községi iskola a XXXVIII. t. sz. 43. §- nál fogva anyagi erő hiánya esetében az állami segélyre igényt tarthat, de e segélyezés még nem akkor áll be, ha magából az 50,6 iskolai adó­ból nem fedezhetők az iskolai szükségletek, — hanem azon esetben lehet azért folyamodni és a segélyre számítani, ha az 5% isk. adóval együtt a község, iskolai alapvagyona jövedelméből sem ké­pes községi iskolájának törvényszabta szüksé­geit fedezni. IV. Az 1868. évi XXXVIII. t. sz. 11. §-a értel­mében a hitfelekezeteknek joguk van népiskolákat állítani és fen­tartani; következéskép a részükről már eddig is létezett és saját erejökön fentartott népiskolát, a polgári községnek, mint ilyennek nem lehet községivé átváltoztatni a nélkül, hogy az illető hitfelekezet e jogáról le nem mondott, vagy az átalakításba bele nem egyezett legyen. És az átalakítás érvényesítésében is csak úgy le­het törvényesen eljárni, ha az átalakítás illetékes egyházi, tehát nem községi uton kérelmeztetik. Ebből látható, hogy valamely hitfelekezeti is­kolának községivé átalakítása körül igen sok a meggondolni és megfontolni való, és hogy csak el­fogulatlan, komoly és beható tanácskozás útján lehet megoldani azon kérdést: melyik előnyösebb a községre nézve: az-e, ha a felekezeti iskola to­vábbra is megmarad, vagy ha községivé változ­­tattatik át ? — Elsietett lépések ártalmára le­hetnének a népiskola jövőjének. — Látható to­vábbá, hogy — ha a polg. község az illető hitfele­­kezettől függetlenül határozna ön anyagi erején fentartott felekezeti iskolája felett s lépéseit e tárgyban az illető felekezetnek mellőzésével ten­né meg, — a hitfelekezetnek a törvény által biz­tosított jogait sértené meg. A mondottak folytán figyelmeztetem a községi elöljáróságot e következőkre: 1. A felekezeti iskolának, — ha ez eddigelé nem községi vagyonból, vagy jövedelemből tartatott fen, községivé átalakítása iránt beküldött határo­zatokat a tanfelügyelőség törvény szerint oly érvé­nyűnek még nem tekintheti, hogy annak alapján a kérdéses iskola irányában akár a tanfelügyelőség, akár maga a község a községi iskolákra vonat­kozó intézkedésekbe bocsátkozzék. II. Ha a község a keblében levő egyik vagy má­sik felekezeti iskolának községivé való átváltozta­tását, a fentebb elősorolt okoknál fogva óhajtja s előnyösnek látja — az átváltoztatást illetékes egy­házi iskolai hatósága utján sürgesse. III. Valamely felekezeti iskolának községivé, községi képviselet által, határozatilag kimondott átalakítása, a XXXVII. t. ez 25. §. értelmében csak azon esetben tekintethetik érvényesnek, ha azon felekezeti iskola eddig is községi vagyonból és jövedelmekből a község összes tagjai által fe­lekezeti különbség nélkül tartatott fen, és tarta­­tik fenn ezután is. Szabadságában állván a köz­ségnek a XXXVIII. t. sz. keletkezte előtt fennál­ló hitfelekezeti iskolára nézve az eddigi gyakor­latot továbbra is fentartani. IV. Viszonyainkat tekintetbe véve ajánlandó, hogy a községek első­sorban fennálló hitfeleke­zeti iskolásokat iparkodjanak a törvény értelmé­ben szervezni, s ha ez lehetetlen volna, akkor sür­gessék a községi iskola felállítását az illető egy­házi elöljáróság útján. Egyébiránt a tanfelügyelőség iparkodik lehető gyorsan a helyszínen személyesen megjelenni s az ottani iskolai viszonyok felől magának kimerítő tudomást szerezni. Addig is azonban és bármely körülmények közt óhajtandó, hogy az ott létező népiskolák ügye a hitfelekezetekkel egyetértésben intéztessék, mert csak a békés fejlesztésben ta­lálhatni föl a népiskolák felvirágzásának biztosi­tékát. Pécsett, 1869. sept. 8 án. Nagy László m. k. kir. tanácsos, a tolna-baranyai tanke­rületek főtanfelügyelője. (Pécsi Lapok.) 3035 Buda, sept. 15-én 1869­ A magyarországi tisztviselők önsegélyző egyle­tének megalakítása érdemében f. hó 12-én tarta­tott meg az első nagy értekezlet, melyen az el­nöknek és jegyzőnek megválasztása után kimon­datott egy ily egyletnek a mai viszonyok között nélkülözhetlensége. Az indítványozók előértekez­­letének beterjesztett javaslata rövid vitatkozás után elfogadtatván, az ennek értelmében kidolgo­zandó alapszabályok készítésére egy 13 tagú bi­zottmány küldetett ki, meghagyatván annak, az October 3 án tartandó második nagy értekezleten működéséről jelentést tenni, és egyúttal kimonda­tott, hogy 100 tagnak jelentkezésével az egylet magát megalakultnak tekintendi. Az oct. 3-án tartandó alakuló nagy értekezleten az alapsza­bályok letárgyaltatni és a magas kormányhoz jó­váhagyás végett felterjesztetni fognak.­­... Zágráb, sept. 14. Mennsdorff főparancsnok ma a katonai határőrvidék beutazására indult el. AUSTRIA! TARTOMÁNY-GYŰLÉSEK. Czermwitzban f. hó 13-án, a jegyzőkönyv né­metül és románul is felolvastatott. B. Petrina ez utóbbi ellen kifogást tesz, s a tartományi elnök­től kérdi, hogy minő eljárást követend a kormány a jegyzőkönyvek hiteles szövegére vonatkozólag. — A tartományi elnök a választ egyik legkö­zelebbi ülésre ígéri. — Két paraszt-rendi követ a jegyzőkönyveket ruthén nyelven is óhajtja szer­­kesztetni. — Kormányt előterjesztésül a népisko­lák fönntartására, s a népiskolai tanítók viszo­nyaira vonatkozó törvények nyujtattak át. Klagenfurtban 14-én a tartományi bizottmány jelentése, a tartománygyűlési választási rend át­vizsgálása iránt, a politikai, s az iskolára vonat­kozó előterjesztmények az iskolai­ bizottmányhoz utasíttattak. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A teplitzi Humboldt-ü­nnepélyi bizottmánytól Bécsbe, a minister­elnökséghez következő távirat érkezett: „Teplitz, sept. 14. Teplitz és Schönaunak a Humboldt ünnepélyre összegyűlt községi képvi­seletei, s az összes testületek hódolatukat nyil­vánítják Császár Ő Felsége, s rokonszenvüket a szabadelvű ministerium iránt.“ — Ő FELSÉGE szombaton este Bécsből elutazott. Vasárnap reggel érkezett Gmundenbe, onnan külön­­grízhajóval Ebenseebe s innen Ischlbe. Az udvari vadá­szatok iránt tett intézkedések annyiban változtak, hogy Ő Felsége e napokban Gödöllőre lővén, az Ischl körüli nagy vadászatok elhalasztottak. Pesten Ő Felsége jelen lesz egy nagyobb hadiszemlénél is. — Rudolf korona­­herczeg és Gizella főherczegné múlt héten Weiszenbach­­ról kirándulást tettek az Alter taván Kammerbe, itt megtekintették az ősi Khevenhüller féle várpalotát s ismét visszatértek Weissenbachba. — B. EÖTVÖS vallás- és közoktatási minister ur Aradra utazott, hol a lyceumi épület építésének meg­kezdésénél, az első kapavágás magtevésének ünnepélyé­nél jelen leend. Onnan Gyulafehérváron át Kolozsvárra menend, Molnár Aladár osztálytanácsos kíséretében. Kolozsvárra Mészáros Ferencz osztálytanácsos és dr. Mar­­kusovszky ministeri titkár urak is elutaztak, a Kolozs­várra tervezett egyetem ügyében. — WeSINGER GyuLA, fiatal orvos hazánkfia, ki a nyáron tette le a bécsi egyetemen az orvosi szigorlatot, a napokban indul Algirba, hova az orosz consul, házi orvosául hívta meg. — GOLLÉ FerenCZ Székely-Udvarhelyen rKard­­vivástan“ czimü munkára hirdet előfizetést, mely 60 ábrával ékesítve fog megjelenni, s melynek előfizetési ára csak 1 ft. Szerző okleveles vivómester s 16 évi ta­pasztalatok eredményét mutatja be a közönségnek. Az előfizetési pénzt September végéig szerzőtez kell kül­deni Székely­ Udvarhelyre. KÜLFÖLD SPANYOL ÜGYEK. Az „Impartial“ a Madridban történt legutóbbi zavarokról következő részleteket közöl : „Ma (f. hó 8-án) Madridban a közrend meghá­­boríttatott. A madridi alcade, ki egyszersmind a „szabadság önkéntesei“ nek főnöke, a község­­tanácscsal egyetértőleg megparancsolá, hogy a belügyministeriumnál levő őrség a Piazza Mayor­­on lévő, s az önkéntesek szám­ára kijelölt he­lyiségbe helyeztessék át. A ministeriumnál szol­gálaton volt század délutáni 4 s 5 óra közt oda­­hagyá az őrhelyet. Az éj beálltával összecsoporto­­zások alakultak a Puerta del Sórnál, s számos önkéntesek fegyveresen, de tisztek s rend nél­kül, beroncottak a ministeriumba s hatalmukba keliték az őrhelyet. Ezen mozgalom élén egy Berga nevű cataloniai egyén látszott állani. A 200 fegyveres egyén az egész épületet, s név sze­­rint az erkélyeket megszállva tartá­­s késznek látszott az ellentállásra. A minister­tanács éjfél 1 1 óra közt összegyűlt a városházban, a főkapi­tány, a katonai, s polgári kormányzók, s az al­­ade jelenlétében. Az önkéntesek összes zász­lóaljainak haladéktalan összegyűjtése határozta­­tott el. Reggeli Tórakor Rivero, néhány községtaná­csos, 3—4 barátja, a parancsnokló tábornok segéd­tisztje s a régens segédtisztje, Quiipo kíséreté­ben, a belügyministériumba ment; 8 önkéntes lóháton képezé az előhadat; több zászlóalj, kö­veté az alcádét. A Puertánál 4, a Calle di Corres szögletén fölállított őr erőszakosan meggátolni próbálta az alcade további előmenetelét.­­Azok Riverot személyesen sértegették, s puskáik csöveit mellének szegezték. Az utóbbi erélyesen, s hősies nyugodtsággal megdorgálta őket méltatlan ma­­guk viselete miatt, s kijelenté, hogy ezen peresben ő a szabadság egyedüli, s valódi képviselője. Érve Contreras tábornok jelent meg segédtisztjé­vel , s az áliádénak jelenté, hogy a fölkelők be­leegyeztek , hogy az önkéntes zászlóaljakból 60 ember, az ő parancsnoksága alatt, a ministerlak­­ba belépjen. Ő élénken kiemelé a véres megoldás kikerülésének szükségét. Rivero kijelenté, hogy ő nem szegül ellent ezen combinatiónak, azon­ban azon föltétel alatt, hogy a fegyelmezetlen csapat hagyja oda az épületet. Contreras tábor­nok, ki a fölkelőkhöz tért vissza, azoktól tagadó választ hozott, s jelenté, hogy azok az élét a mi­­nistériumban akarják tölteni. Erre Rivero, ki semmiről sem akart többé hallani, elrendelé a Puerta del Sol összes bejárásainak, s az ottani összes házaknak megszállását, s parancsot adott, hogy a tüzelés szürkületkor megkezdessék. Mi­után ezen intézkedéseket megtevő, kísérőivel megállapodott ; ellenben a minister­tanács a Bueno­ Vista-palotába ment, hol az egész éjen át permanentiában maradt. Korán reggel az al­ade egy bizottmányt fogadott el, mely Margall, Gar­cia és Lopez y Robert urakból állott, s oly egyez­séget javaslott, mely által az összeütközés ki fog­na kerültetni. Azonban Rivero minden oly felté­telt visszautasított, mely nem foglalná magában a ministerium tüsténti odahagyását. Már majdnem eltelt a Rivero által kiszabott 10 percznyi határ­idő, midőn 57­ órakor egy lovas önkéntes je­lent meg, s jelenté, hogy az épület már teljesen odahagyatott. A ministerium egy önkéntes zász­lóalj által szállatott meg,­­ Somaié parancs­noksága alatt, s a nyugalom teljesen helyreállott. Rivero bámulatos erélylyel s hidegvérűséggel vi­selte magát. A régens a szokott órában lenyugo­dott , azonban 3 órakor fölkelt, s bevárta az ese­mények kimenetelét. A köztársasági zászlóaljak tisztjeinek legnagyobb része igen szigorúan kár­hoztatja az önkéntesek maguk viseletét, kik fő­nökeik parancsa nélkül szállották meg, s akarták megszállva tartani a belügyministériumot.“ Madrid, sept. 14. Beszélik, hogy nemsokára három rendelet fog megjelenni, melyek által Cuba bizonyos szabadságokkal fog felruháztatni.

Next