Budapesti Közlöny, 1869. november (3. évfolyam, 251-274. szám)
1869-11-21 / 267. szám
fölött, ezek elnökeinek és alelnökeinek kivételével, továbbá a kir. táblák mellett alkalmazott kir. ügyészek és ezek helyettesei, végre a magyar kir. Curia összes segéd és kezelő személyzete fölött a fegyelmi bíróságot a kir. legfőbb itélőszék gyakorolja. Ezen fegyelmi bíróság a legfőbb itélőszék elnökéből, akadályoztatása esetében a kinevezési sorrendben következő tanácselnökéből és hat ítélő birájából alakíttatik. 34. §. Az első fokú kir. törvényszékek fegyelmi biróságára nézve a kir. tábla fegyelmi bírósága, a kir. tábla fegyelmi biróságára nézve pedig a kir. legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága képezi a Il-od és utolsó fokú bíróságot. Azon fegyelmi ügyek, melyekben a bíráskodás első fokban a legfőbb ítélőszék fegyelmi bíróságát illeti, felebbvitel esetében a Curia mindkét osztályának bírói tagjaiból alakuló fegyelmi bírósághoz tétetnek át. Ezen fegyelmi bíróság, az elnökön kívül nyolc tagból, felében a semmitőszék, másik felében pedig a legfőbb ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a bíróságnál a semmitőszék elnöke viszi, akit szükség esetén a semmitőszék alelnöke helyettesít. A 37, most már 35-ik szakasznál : Szögyény László központi előadó . A központi bizottságnak több észrevétele van, ugyanis a második bekezdés első pontja helyett a következő szerkezet tétessék: „ezen fegyelmi bíróság, mely 36 rendes és 12 póttagból áll, fele részben a magyar kir. curia alelnöke és biráiból, kinevezésük sorrendje szerint, fele részben pedig a felsőház által minden országgyűlésen önkebeléből választandó tagokból alakíttatik.“ Ezen bekezdés második pontja ismét változatlanul hagyatván, ezután új, harmadik bekezdésképen a következő szöveg fogadtatott el: „Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai, a felsőháznak nyílt ülésében bírói esküt tesznek le; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház ítél; megbízatásukat minden esetre mindaddig tartóz más folytatni, mig helyük új választás által be nem töltetett.“ Ugyanezen a. harmadik, most már negyedik bekezdés 2. sorában levő „vádlóval“ szó „közvádlóval“ cseréltetett fel, a 3 ik sorban levő „előleg“ kifejezés helyébe „leglább 24 órával a tárgyaló előtt“ létetett. A 4 ik, illetőleg most már 5 ik bekezdés helyébe a következő szerkezet létetett: „Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolnák, az illető tanács a birói tagok közül a kinevezés sorrendje szerint első hat, a felsőházi tagokból pedig azon hat tagból alakíttatik, kik legtöbb szavazatot nyertek.“ Az 5-ik, most már 6-ia bekezdés következőleg módosíttatott.• „Ezen bíróság határozata végérvényes.“ Tisza Kálmán : Nem fogadhatván el ezt úgy a hogy van, ismét azon módosítvány teszi, melyet már egyszer szóba hozott, s mely szerint kimondani óhajtja,hogy a kir. tábla elnökei, és alelnökei, a kir. curia elnökei, alelnökei és bírái, továbbá a kir. curiánál alkalmazott ügyészek az országgyűlés mindkét hzának egyetértésével felirat által hivatalainkól elmozdíthatók; az ily esetekben követendő eljárás részleteit külön törvény határozza meg. Ezúttal nem arra kéri a házat, hogy ezen módosítvány most elfogadtassák, hanem arra kéri, hogy a törvény tárgyalásában tovább menve, a 35. § feletti határozatot elnapolni méltóztassék, mely esetben különjavaslatot ígér benyújtani, mely módosítványának megfelel. Horvát Boldizsár , igazságügy minister : T. ház ! Tisztelt barátom Tisza Kálmán képviselő úrnak indítványa mindenesetre roppant horderővel bír, és nagyon fontos, ha tehát a t. ház indokolva találná azt, hogy az külön tárgyalásra tüzessék, az ellen semmi kifogásom nem volna, (baj jobbról. Helyeslés valról) mert barátja vagyok annak, hogy minden elv, mielőtt a törvénykönyvbe iktattatnék, komolyan, alaposan, minden oldalról megvitattassék. De ha a ház már elvben nem osztaná a képviselő úr indítványát, tehát ezen előleges kérdés eldöntése után fentartom magamnak, hogy mind a Tisza Kálmán képviselő úr által az én törvényjavaslatom ellen tett észrevételére felelhessek, mind pedig az ő módosítványára nézetemet elmondhassam. Kérem előzetesen e kérdést eldönteni. (Fogadjuk el balról.) Deák Ferencz : T. ház ! A központi bizottságnak előttünk fekvő javaslatában e tárgyra vonatkozólag azon elv van kimondva, hogy az ott elősorolt tagjai fölött a curiának egy külön bíróság ítél, mely fele részben a királyi curia tagjaiból, másik fele részben a felső táblának választottaiból alakul és le van írva, hogy az mikép alakíttatik meg. Ennek ellenében Tisza Kálmán képviselő úr módosítványt adott be, mely oda megy ki, hogy az itt hagyassák ki és elvül mondassák ki, miszerint úgy hallottam, és ha netalán roszul ért tettem volna, méltóztassék még egyszer felolvastatni a módosítványt — a kir. curra említett tagjai az országgyűlés feliratára elmozdíttathassanak, illetőleg nyugdíjaztassanak. Hogy az azután minő eljárással történjék,ezt a t. képv. ur különjavaslat által kívánja szabályoztatni. Ha hibásan fogtam fel a beadott módosítványt, akkor kérem, méltóztassék még egyszer felolvasni. Tisza Kálmán megjegyzi, hogy nem kívánja most a dolgot elvileg eldöntetni, hanem függőben hagyatni a czélból, hogy az osztályok, figyelembe véve elveinek részletezését, aztán határozzanak. A módosítvány újra felolvastatik. Deák Ferencz : Úgy látszik, hogy a felolvasott módosítványt jól értettem, de szóval mondta Tisza Kálmán képv. ur előbb is és most is, hogy még ezt a mostani módosítványát is elhalasztani kívánja és az osztályokhoz visszaküldetni, de miért ? azt nem tudom, mert ha visszaküldjük azosztályokhoz a nélkül, hogy valami elvet monda- t nánk ki, azok igen valósznűleg ugyanazt fog■ ják mondani, amit előbb mondtak, mert nincs alap, mire az újbóli tárgyalást fektessék. Hanem, ha csakugyan azt akarja Tisza,Kálmán kept, úr, hogy ez elhalasztás menjen határozat-ba, akkor — gondolom az a kérdés, ami felett szavazhatunk, hogy várjon azt az indítványát Tisza Kálmán képviselő úrnak, hogy az ezen egész szakasz feletti határozás elhalasztassék-e, vagy nem, — szavazattal döntsük el, (helyeslés a jobbon.) Ha azután a ház többsége azt hozza határozatba, hogy elhalasztja, ő részben vége van a diskussiónak, ha pedig azt határozza el, hogy ne halasztassék el, hanem azonnal kíván a dolog felett tanácskozni, akkor kerül elő Tisza Kálmán képv.s úrnak beadott módosítványa feletti tárgyalás és szavazás. Azt hiszem, hogy időt nyerünk vele, ha elsőbben azon kérdést döntjük el, kívánja-e a ház elhalasztani e kérdésnek eldöntését vagy nem? (Helyeslés.) Illrisi Dániel a következő módosítványt nyújtja be: MÓDOSÍTVÁNY : A kir. táblák elnökei s alelnökei, a kir. curia elnökei és alelnökei s birái, továbbá a curiánál alkalmazott ügyészek fegyelmi vétségei felett az országgyűlés mindkét háza által választott államtörvényszék itél. Ezen államtörvényszék alakítása s a követendő eljárás iránt külön törvény rendelkezik. JüsgH József : a 3-ik kikezdésben egy styláris hibára figyelmezteti a házat, t. i. a felsőház nem itél, hanem határoz. (Deák Ferencz közbeszól: Ez más kérdés !) Irányi módosítványát helyesnek találja. Szakácsy Dániel Tisza Kálmán módosítványát pártolja az ügy kiderítése szempontjából, tisztelettel kéri, hogy az osztályokhoz utasíttassék (Szavazzunk.) Elnök felteszi a kérdést: Kívánja e a t. ház a 35. §. úgy, a mint előadatott, tárgyalni, vagy pedig elhalasztani ezen tárgyalást, — igen vagy— nem? (Zaj.) vagy rövidebben így: kívánja-e a t. ház az elhalasztást, vagy nem? (Helyeslés.) A többség nem kívánja az elhalasztást. Horvát Boldizsár igazságügy miniszer: (Halljuk!) Miután a t. ház azt határozta, hogy a 35. §. és ennek kapcsában Tisza Kálmán módosítványara tárgyaltassék, bátorságot veszek magamnak először Tisza Kálmán képviselő úr ellenvetéseire felelni, másodszor elmondani saját nézeteimet Tisza Kálmán képviselő úr módosítványai ellen.Tisza Kálmán képviselő úr ellenvetése a törvényjavaslat 35. § a ellen nem sok és nem is fontos. Az háromra redukálható. Első kifogása abban áll,hogy nincs gondoskodva a törvényben is arról, ki ítéljen a kir. curiának azon tagjai felett, kik fegyelmi vétséget, követnek el. A kik épen ezen legfelsőbb fokú biróság tagjai közé tartoznak , másik kifogása abban áll, hogy a legfőbb fegyelmi hatóság tagjai felerészben a felsőház kebeléből választatván , azon veszélynek volnák kitéve, hogy a nyári idényben sokszor a fürdőből kellene őket haza táviratozni. E két ellenvetést igen könnyen megczáfolhatom azzal, hogy ha a ház figyelmét felhívom arra, hogy a 35. §-ban póttagokról is gondoskodva van. Tehát akár a felsőháznak, akár a kir. curiának valamelyik tagja, aki e fegyelmi hatóságba beválasztatott, nem lenne otthona, mindkét esetben póttag alkalmazható. Különben is ez special jury jellegével bírván, azt tudjuk, hogy az esküdteket nem szokták bizonytalan s meg nem határozott időre összehívni, hanem, mint Angliában, azoknak ülései bizonyos határidőhöz vannak kötve, néhol 3, másutt 2 és ismét másutt egy egy hónapra. Ha tehát ezen tanácskozási rendet fognak behozni ezen legfőbb fegyelmi hatóságnál, akkor semmi akadály sem merülne fel, mert a kijelölt időben otthonn tartózkodhatnak az illető tagok. Fontosabb a harmadik ellenvetés, az t. i., hogy a legfőbb hatóságnak tagjai felerészben a felső házból választatván, a birói függetlenség kellékének nem volna elégtéve az által, mert a felsőházban ülnek tagok, kik a kormány kinevezésétől függnek, és a kormány által el is mozdíthatók, ilyenek a főispánok. Elismerem ezen érv fontosságát s kelle e okvetlenül ezen téren más intézkedéseket tennünk, hogy ha a felsőháznak újbóli rendezése nem volna más küszöbön. Egyébiránt ezen látszólagos hibának correctivuma abban fekszik, hogy a felsőháznak választása nincs épen szorítva a főispánokra, hanem a felsőház több szabad és független tagjaiból választhatja ezer legfelsőbb fegyelmi hatóságot. Áttérek arra, hogy elmondjam nézetemet Tisza Kálmán képv. úr indítványára. Mindenesetre ez oly fontos tehát, hogyha elfogadjuk, akkor tisztában kell lennünk magunkkal az iránt, hogy meghiúsítjuk azon czélt, mely szemeink előtt lebegett a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény alkotásánál. Mi volt azon czél, melyet akkor magunknak kitűztünk? Az tehát, hogy egy minden tekintetben elfogulatlan, részrehajlatlan birói kart teremtsünk, azaz, hogy a birói függetlenségnek minden garantiát megadjuk felfelé és lefelé egyiránt. Fölfelé megadtuk az által, hogy kimondtuk, hogy a biró, bírói ítélet nélkül sem elmozdítható, sem nem nyugdíjazható; kimondottuk továbbá, hogy a bírót saját akarata ellenére előléptetni sem lehet; kimondottuk végre, hogy a bíró a törvényben meghatározott eseteken kívül át nem helyezhető. Hogy mily lelkiismeretesen akarta a kormány a bírói függetlenség garanciáit felfelé megadni, annak egyik legfényesebb bizonyítéka épen ezen tervjavaslat, melyben a kormány azon fegyelmi hatóságról is, melyet eddig a bírák felett gyakorolt és melyet még Tisza K. képv. ur is 6- ben a kormány számára vindicált, illetőleg fentartani akart, mondom a kormány ezen fegyelmi hatóságról is önként lemondott és ezen bíróság kezeibe teszi le, úgyhogy ezen tvjavaslat, mint a birói , hatalom gyakorlásáról szóló törvény kiegészítő része életbeléptetése után, elmondhatjuk, hogy a birói függetlenség őre fölfelé maga a bíró.Természetesen a bírói függetlenség garanciáit lefelé is meg kellett adni. Kellett gondoskodni arról, hogya bírót sem az elhelyezés, sem a jutalom reménye, nem pedig a bosszú félelme azok részéről, akik felett itél, el ne térítse, és épen azért, hát, lemondottunk hagyományainkról , — lemondottunk , előszeretetünkről, és százados bantéleteinkről — és megszüntettük bíróságainkra nézve a választás rendszerét, sőt tovább mentünk, ezen törvényben figyelmünket kiterjesztettük arra, hogy a bírót megóvjuk saját szenvedélye ellen és elzárjuk tőle a politikai kazdtér homokát, amelyen a szenvedélyek vihara könnyen elszorhatná a bírót, holott a bírónak hivatása épen az, hogy ha kell 4010