Budapesti Közlöny, 1869. november (3. évfolyam, 251-274. szám)

1869-11-25 / 270. szám

vagy egymás közt oly rokonságban, vagy sógorságban, mely a törvénykezési rendtartás 56. §. b) pontjában elősoroltatik. 5. §. Az államszámvevőszék elnöke és többi tagjai semmiféle más állami vagy magánhivatalt , állást vagy tisztséget, amely számadási vagy vagyoni felelősséggel jár, nem viselhetnek , és sem közvetlenül , sem hozzátartozóik), vagy más közvetítők által nem vehetnek részt oly vállalatokban , amelyek az állammal bárminő segélyezési vagy szerződési viszonyban állanak. 6. §: Az államszámvevőszék elnökét a miniszterelnök felterjesztésére , tanácsosait pedig az államszámvevőszék elnökének felterjesztésére ő felsége nevezi ki. A többi tisztviselők kinevezése az államszámvevőszék elnökét illeti. 7. §. Az államszámvevőszék ügyeit személyes felelősség terhe alatt az elnök vezeti. Akadályoztatása esetében az első tanácsos helyettesíti. 8. §. Az államszámvevőszék elnöke egész életére neveztetik ki, s hivatalát csak a következő 9. és 10 § okban megállapított törvényes eljárás következtében" vesztheti el. 9. §. Az államszámvevőszék elnöke ő felségének és az országgyűlésnek felelős minden mulasztásért s törvényellenes eljárásért, amelyet vagy maga követ el, vagy amelyre nézve, tudomása lévén róla, elmulasztá a 16. §. rendeleteinek teljesítését. 10. §. Az államszámvevőszék elnökének vád alá helyezését a képviselőház általános szavazattöbbséggel rendeli el; s ez esetben a bíráskodást ugyanolyan módon , ugyanazon bíróság gyakorolja, mely a miniszterekre nézve az 1848. III. t.czikkben meg van állapítva, s ezen törvény 35 ik § ának rendelete az államszámvevőszék elnökére is kiterjed. 11. §. Az államszámvevőszék tanácsosai ugyanazon büntető és fegyelmi eljárás alá esnek , amely a bírákra nézve megállapíttatott. 12. §. Az államszámvevőszék elnökének évi fizetését a miniszterelnök javaslatára ő felsége állapítja meg. Az államszámvevőszék többi tagjainak fizetése az államszámvevőszék elnökének véleménye alapján“ a miniszterelnök előterjesztésére az államszámvevőszék évi költségvetésének megállapításakor szabályoztatik. 13. §. Az államszámvevőszéknél vezettetik a kettős könyvelés szabályai szerint az állami főkönyv, amelynek számlái megfelelnek az állam költségvetése fejezeteinek , czímeinek és rovatainak. 14. §: Minden minisztérium számvevősége vagy számvevő osztálya, úgyszintén minden más államhatóság , mely önálló utalványozási joggal van felruházva, köteles számviteli kimutatásait egybeállítás és ellenőrzés végett az államszámvevőszéknek havonkint megküldeni. 15. §. Az álamszámvevőszék tartozik nyilvántartani és ellenőrizni: vájjon a kiadások az állam költségvetési ttörvényben megállapított czímeknek megfelelnek-e ? Felügyel atra várjon a kiadások nem haladják-e felük az engedélyezett összegeket, és az egyik vagy másik címben történt megtakarítás a törvény által adott átruházási engedély szerint kezeltetik-e? 16. §. Az államszámvevőszék minden évnegyedben minden egyes minisztérium bevételeiről és kiadásairól kimutatást készít és ezt észrevételei kíséretében az illető minisztériumnak megküldi. Ha ezen kimutatás az államköltségvetési törvény által engedélyezett valamely összeg túlhaladását tanúsítaná , az államszámvevőszék az észlelt túlkiadásra a pénzügyminisztert azonnal figyelmezteti , egyszersmind felvilágosítást kér az illető minisztériumtól. Ha ez meg nem szünteti a nehézségeket, az államszámvevőszék az ügyiratokat javaslata kíséretében a miniszterelnökség útján a minisztertanács elé terjeszti,mely felelőssége mellett határoz és határozatát írásban közli az államszámvevőszékkel. 17. §: Az államszámvevőszék őrködése kiterjed arra is, hogy az egyes kiadások magukban véve megfeleljenek a törvényeknek és kezelési szabályoknak. E végett állampénzekről és anyagokról vezetett bármely számadásnak", ugyszinte kiadást vagy bevételt igazoló bármely okmánynak kiadatását "az illető" minisztertől követelheti és azon számadásokat és okmányokat megvizsgálhatja. 18. §. Ha ezen vizsgálatból valamely kiadási tételnek jogosulatlansága tűnnék ki, s az ebből eredő nehézség az illető minisztérium álta el nem oszlattatnék, az" államszámvevőszék az esetét, javaslata kíséretében, a miniszterelnökség útján a minisztertanács elé terjeszti. 19. §. Az államadóssági papírok kibocsátására, valamint azok törlesztésére nézve ellenőrzést gyakorol az államszámvevőszék. Ennél fogva a földtehermentesítési, örökváltsági, szőlődézsma váltsági kötvények, a vasúti államadósság papírjai és a kamatozó kincstári utalványoknak, valamint minden egyéb jövőben az állam részéről kibocsátandó hitelpapíroknak készletei tudta, s ellenőrzése nélkül forgalomba nem bocsáthatók. Ezen ellenőrzés azonban az államszámvevőszék elnöke által kiküldött tisztviselője által akkér gyakorlandó, hogy az által az illető hiteljegyek kibocsátása, nyilvántartása, és törlesztése körüli rendes működés ne akadályoztassák. 20. §. Az államszámvevőszék az általa gyakorolt összes ellenőrzés eredményéről évnegyedenként jelentést terjeszt a miniszteri tanács elé. A miniszteri tanács az államszámvevőszék észrevételeire írásban közli határozatait. 21. §. Tartozik továbbá az államszámvevőszék évenként sept. elején a megelőző évre vonatkozó zárszámadást, egybehasonlítva az azon évre törvényhozásilag megállapított költségvetéssel, elkészíteni s észrevételeivel együtt a miniszteri tanács elé terjeszteni. A miniszteri tanácsnak erre hozott határozatai az államszámvevőszék észrevételeivel együtt haladéktalanul az országgyűlés elé terjesztendők. 22. §. A zárszámadással egyidejűleg készíti el az államszámvevőszék az államvagyon mérlegét, s részletes jelentését az államháztartás, államvagyon és államadósságok kezelése körül a megelőzött kezelési évben szerzett számviteli tapasztalatairól. E jelentés a miniszteri tanács által, ennek észrevételei kíséretében szintén az Országgyűlés elé terjesztendő, 23. §. Az államszámvevőszék tartozik felügyelni , hogy az állam számviteli szolgálata rendben tartassák, s abban a lehető egyszerűsítések eszközöltessenek. E czélra jogában áll az államszámvevőszéknek a kormány bármely hatósága mellett működő számvevőségi osztályt, úgyszintén minden állampénztárt saját tisztviselői által az illető miniszter előleges értesítése mellett, bármikor megvizsgáltatni, s ez után a kezelési rend fentartásáról, valamint az eljárás czélszerűségéről s az összes számviteli szolgálat öszhangzó működéséről magának alapos meggyőződést szerezni. A vizsgálat eredménye, a tapasztalt hibák, hiányok elhárítására intézett javaslatok kiséretében, közlendő mindannyiszor az illető minisztériummal, s ha e közlésnek kívánt eredménye nem lenne, a miniszteri tanácscsal, amennyiben pedig a miniszteri tanácsnak ez iránt hozott s az államszámvevőszék elnökével közlött határozatába ez bele nem nyugszik, ezen körülmény a 22. §. szerint az országgyűlés elé terjesztendő évi jelentésbe felveendő. 24. § Általában köteles az államszámvevőszék mindennemű iratait az országgyűlés bármely házának kivonatára, vagy magának a háznak vagy küldöttségének megvizsgálása alá terjeszteni. 25. §. Az államszámvevőszék ideiglenes ügyrendének s az államadósságok ellenőrzésére vonatkozó kezelési szabályoknak kidolgozásával a törvény alapján, az államszámvevőszék elnöke bizatik meg, akinek javaslata a miniszteri tanács véleménye kíséretében ő felsége jóváhagyása alá terjesztetik. 26. §. Az államszámvevőszék működésének megkezdésétől fogva legfölebb két év alatt, a miniszteri tanács útján törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé, saját ügykezelésének, az állam összes számviteli rendszerének és az államadósság ellenőrzésének szabályozásáról. Míg ez megtörténik, az eddig érvényben álló, de az államszámvevőszék elnökének és a miniszteri tanácsnak közös egyetértésével javítandó rendszer szolgáland ideiglenes szabályul. TÖRVÉNYJAVASLAT apénzintézetek, részvény társulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg s illeték szabályozásáról. Az 1868-ik évi XXIII. törvényczikk 30 ik § a és LMII. törvényczikk folytán rendeltetik: 1. §. A magyar korona országainak területén fenálló, vagy jövőben alakítandó pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek ugyanazon bélyeget és illetéket kötelesek fizetni, mely a bélyegtörvény és erre vonatkozó szabályok szerint az egyes magánpolgárokra van kiszabva. Kivétetnek a következő szakaszokban megállapított kedvezmények és módosítások. 2 § Oly egyletek és intézetek, melyek a vállalkozóknak vagy részvényes tagoknak a vállalat nyereményéből kamatot vagy osztalékot biztosítanak, iparüzlettel vagy kereskedéssel foglalkoznak, szóval közkereseti társulatoknak tekintendők , üzleti könyveikre és feljegyzéseikre nézve bélyegkötelesek. 3. §. Tudományos-, kegyeleti- és jótékony-egyletek, amennyiben czéljuk nem pénzbeli nyereményre van irányozva, a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikra és irataikra nézve, a peres eljárás kivételével, bélyegmentesek. 4. §: Bölcsőde, kisdedóvó, árvák növelésére kelekezett, keresetképességgel nem biró egyéneknek ideiglenes vagy állandó segélyezésére alakult, továbbá orvosisegély, betegápolás vagy temetési költségek fedezésére létesített egyletek, társulatok és intézetek, ha működésük a főczélon túlmenő nyereményre nem terjed ki, — Üzletekre nézve bélyegmentességben részesülnek. 5. §. Élelmezési , előlegezési és egyáltalában önsegélyzési társulatok és egyletek, ha Üzletek a társulat tagjainak nyújtott segélyezésen, élelmezésen, vagy előlegezésen feül más nyereményre és kereseti ágra nem terjed ki, bélyegmentesek az üzleti és betéti könyvekre, valamint a betétetekről és a felvett vagy visszafizetett kölcsön előlegekről kiállított vétbizonyítványokra (nyugta) nézve is. 6. §. Ha az 5. § ban említett egyletek saját tagjaiknak nyújtott segélyezésen , élelmezésen, vagy előlegezésen túlterjedő más haszonhajtó üzletekkel is foglalkoznak, ez esetben bélyegmentességben nem részesülnek és különösen a tagok betéti könyvecskéi, társasági szerződésről kiállított okmánynak tekintetvén, a betéti összegek és a befizetések időtartamához képest a II. fokozat szerint járó, és minden hónap letelte után 14 nap alatt közvetlenül befizetendő bélyegilleték alá esnek, s üzleti könyveik szabályszerű bélyeggel lesznek ellátandók. 7. §. Azon kérdést, hogy váljon az ily egylet az 5 ik vagy 6-ik § alá tartozik-e? a pénzügyminiszer, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszerrel egyetértőleg határozza el. 8. §. Közkereseti társulatoknak részvényei, ha meghatározott névre vagy cégre állíttattak ki, a I II. fokozatú bélyegilleték alá esnek , mely illeték ,a részvények kibocsátása előtt közvetlenül fizettetik az illető pénztárba. Az illetékszabás az egyes részvények kifejezett értékösszege után , járó illetékek összeszámítása által eszközöltetik. Ha az ily részvények a részvénytulajdonos által másnak tartozáskép vagy pénzért engedtetnek át, úgy az ily engedményezéstől a II. fokozatú illeték az engedményezett érték szerint külön fizetindó. 9. §. Az előmutatóra szóló részvények a III. fokozat szerinti illeték alá esnek, —s a járó iletéknek mind megszabására, mind lerovására nézve a 8. §-ban foglalt szabály alkalmazandó. 1 10. §. Ha a 8. és 9. §- ban említett részvények csak részletekben fizettetnek be, és a részvényeseknek nem teljes részvények, hanem csak ideiglenes elismervények szolgáltatnak ki, a fokozatos illeték az egyes fizetések lejárat szerű teljesi- 406 - 27. §. Az államszámvevőszék 1870-dik év január 1-je napján kezdi meg működését. 28. §. E törvény hatálya a magyar korona minden országaira kiterjed; végrehajtásával a miniszterelnök bizatik meg. Lónyay Menyhért s. k. pénzügyminiszter.