Budapesti Közlöny, 1869. november (3. évfolyam, 251-274. szám)

1869-11-19 / 265. szám

265. szám Péntek, november 19. Buda-Pest, 1869. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. te*— E­lőeszktési ád­a a : Budapest** Egész évre. Félévre . . Sei^yedévre KOKOVA : Ki írt— kr. » . ~ • 6 « M , Hivatalos Hiudbtäskk : A hivatalo« „Értesítőbe-' igta­ndt hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előleges­ee beküldendő, még pedig: IOO szóig egyszeri hirdetés­­est 1 frt, és 3­ kr. a bélyegért, ISO— MO-ig 2 frt, IOO—ISO-ig .1 frt é. igy tovább frisden lOO szóért 1 frtUl több. MAGA N H IHLETÉBE* ! Egy hasábos petit ser egyveri hirdetésért8 kr. többszfiri hirde­tés­ért 7 kr.min­den beigtatásna. A bélyeg dij­kglSn minden be­­igtatás után 30 kr. oszt. értékb. ■ntsKBSxrfaá« : Pesten , hatvani­nte*« 10-ik szám I. emelet. Kia.u.«avatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. (z. a. 1Sidssiut. 36*11 KATÓK ant len lovatok «Md ge­teiilMal­ ti. A Hun. UK fo-NABOHTAI POSTAI CsATKÍLLÉSBEL : Egész évre ..... 20 írt. Fűérre 10 Legyetérre.....................5 HIVATALOS RÉSZ. A vallás- és oktatásügyi m. kir. minister dr. Herczegh Mihály győri kir. jogakadémiai rendkí­vüli tanárt. Ugyanezen tanintézetnél nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság által Matolay János és Klobusitzky István Illád osztá­lyú adóhivatali segédtisztekké a privigyei, illető­leg malaczkai adóhivatalhoz neveztette­k ki. A kassai m. kir.­ pénzügyigazgatóság Fekete Andort és Bacsinszky Antalt III-ad osztályú adó­hivatali segédtisztekké nevezte ki. Adaméthy Lajos segédfogalmazóvá neveztetett ki a vallás- és közoktatási m. kir. ministeriumhoz. F. hó 15-én a mohácsi, németboly-töttösi, átai, tiszöghi és pécsbányai vasuttávirdai állomások a magánsürgönyök kezelésére felhatalmaztattak. A MAGY. KIR. PÉNZÜGYMINISTERIUMNAK 46315. szám alatt kelt KÖRRENDELETE VALAMENNYI pénzügyigazgatósághoz ÉS VÁMHIVATALHOZ. Felmerült kételyek folytán, egyetértőleg a m. k. kereskedelmi ministeriummal, valamint a biro­dalmi tanácsban képviselt országok cs. k. pénz­ügyi- és kereskedelmi ministériumaival,kijelente­tik,hogy az általános vámjegyzék 69. b. tétele alá csak oly fűrészek esnek, melyek kézi­ használatra alkalmasak és kézművesek által szerszámként használhatók. Azon fűrészek ellenben, melyek alkotásuknál fogva, más alkatrészekkel való összeköttetés és hajtó­mű nélkül, tehát önállólag nem használha­tók, és a melyek, mint p. o. a körfűrészek, (Kreis­­eder Cirkularsagen) csupán géprészleteket képez­nek, az általános vámjegyzék 74.c. tétele szerint vámozandók meg. Budán, 1869. évi november hó 14 én. NEMHIV­ATALOS RÉSZ. Több lap a honvédelmi ministeriumnak f. évi 26,493. sz. a. kelt közintézményét úgy ismertette, hogy nemcsak a tanárok és tanítók, de a tanulók is csak szünidők alatt fognak a honvédség fegyver­gyakorlataira beszólittatni, mely közlemény té­vedésen alapul, mivel a fennebbi kedvezmény nem terjedhet ki a honvédség kötelékében igen túl­nyomó számban álló tanulókra is. A tanulókat csakis a i. é. 29,702. sz. a. kibo­csátott közintézményben foglalt kedvezmények illetik, melyek egyébiránt hirlapilag is már kö­zölve vannak.­­ Több lapban, így a „Honvéd“ egyik legkö­zelebbi számában is említve volt, hogy Ters­­tyánszky ezredes emlékiratot, illetőleg tervezetet adott be a honvédelmi ministériumnak, a honvéd­ség szervezéséről. Mint hitelesen értesülünk — ilyes vagy más hasonló emlékirat az illető ezre­des úrtól illető helyre nem érkezett. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK A FŐRENDIHÁZ XXII. ÜLÉSE NOVEMBER 18-ÁN D. E. 11 ÓRAKOR. Elnök : Majláth György országbíró. Jegyzők: gr. Teleki Ede és b. Majthényi László. A kormány részéről jelen volt: Lónyay Meny­hért. A jegyzőkönyv hitelesíttetvén, — szót emel Cziráky János gr. : Egy esztendő és tán több is múlt el, — úgymond — hogy épen azon időben, mikor az illető jogosítottaknak legjobb reményeik lett volna arra, hogy törvényhozás útján a szőlő­­dézsma eltörlése ki fog mondatni, azon édes re­mény és biztosítás nyujtatott az illetőknek, mint nem csekély mértékben ezáltal valóságosan súj­tottaknak, hogy legrövidebb idő múlva, legfölebb egy év alatt kárpótoltatni fognak vesztett jövedel­­mekért. Azonban fájdalom, mindedddig e reményben az illetők csalatkoztak. Mert eddig az eljárás oly lassúsággal halad, hogy az illetőknek a megszün­tetett Blölődézsma után sem kamatjaik, sem jöve­delmük meg nem téríttetett. És sokan ezáltal va­lóban igen szánandó állapotban vannak. Azt hiszi tehát, hogy a tulajdonnak szentsége, de a tulajdonban szenvedett veszteség is azt hozná magával, hogy az illetők mennél előbb mégis ezen jogosított kárpótláshoz jussanak, és ezért egyedül azon óhajnak ad kifejezést, méltóztassék ezen tár­gyalások befejezését minél előbb siettetni és az illetőkön, ha lehet, legalább előlegezésekkel is né­mileg segíteni. Lónyay Menyhért pénzügyminister: Az ő mmga által érintett tárgyban a végrehajtással az eziránt hozott törvény által nem a pénzügyminis­zer, hanem — úgy tudom — az igazság- és bel­­ügyminiszer urak vannak megbízva. A­mi a pénzügyministérium teendőit illeti, az­iránt minden szükséges intézkedéseket megtet­tem. A kötvények már készen állanak és mi­helyt a törvény értelme szerinti eljárás bármely félre nézve befejeztetett, a pénzügyministérium részéről a kiszolgáltatás azonnal meg fog tör­ténni. Azonban teljesen méltányolva azon oko­kat, melyek ma mellett szólnak s melyeket ő­nmlga is megérintett, miszerint óhajtandó volna, hogy a tárgyalások siettessenek, — nem fogok késni ő­nmlgának óhaját miniszertársaimm­al közölni ; a magam részéről pedig kijelentem, hogy a kiszol­gáltatás tekintetében talán egy napi késedelem sem fog előfordulni. (Élénk helyeslés.) Cziráky János gr.: átnyújtja a hármas bizott­ság jelentését az állandó hadsereghez és a had­­tengerészethez 1870-ik évre szükséges ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában. A jelentés szövege következő : Tekintettel az említett jvjavaslatra, nem kerül­hették ki figyelmét a bizottságnak azon hátrá­nyok, melyek az újonczozás gyakori ismétléséből általában, jelesül pedig a folyó és jövő évi had­­jutalék-állítás között fekvő időköz rövidségéből keletkezhettek. Ezen aggályát a bizottságnak azonban mérsé-j kelvén azon tekintet, hogy az időköz említett rö-­ vidségét, melyet amúgy is csak a f. évi ujonczo­­zásban elháru­latlan akadályok szülte késedelem okozott, jövőre helyesebb arány fogja felváltani; sőt eme körülmény, a jövő évi ujonczozást tekint­ve, csakis az újonczozás műtételére, nem pedig a besorozottak tettleges és azonnali szolgálattételre való köteleztetésére nézve fog fenforogni, ezúttal felhozottaknak egyszerű jelezésére szorítkozik. A bizottság egyébiránt egyrészt sem a nemzet­közi vonatkozások, sem a birodalom viszonyai alakulásában nem találván indokot az 1868. XI- ik tv.czikkben foglalt megállapodástól való elté­résre; másrészt a m. kir. honvédelmi minister urat képv. államtitkár úrtól nyert kimerítő rész­letes felvilágosítás nyomán is a tvjavaslatnak úgy alapeszméje, valamint a magyar sorhadi csa­patokhoz és a hadtengerészethez az 1870 ik évre szükséges ujonczjutaléknak 39,339 s a póttarta­léknak 3934 főben történt kiszámítása tekinteté­ben, és a múlt évi ujonczozási törvény tárgyalása alkalmából a kormány által előterjesztett kimu­tatásnak a változást nem szenvedett jelen hely­zetben kétség alá szintén nem vonható alapossága folytán módosítás nélkül való elfogadását ajánlja. Kelt Pesten, 1869. évi nov. hó 17-én. Gróf Cziráky János s. k., bizottsági elnök. Báró Majthényi László s. k., bizottsági jegyző­. Apponyi György gróf: Nagyméltóságu elnök, méltóságos főrendek! A napirenden lévő törvény­­javaslatban olyan joggyakorlat foglaltatik, mely az alkotmányos életnek feltétele, az alkotmányos­ságnak legfőbb diadala, de egyszersmind legne­hezebb feladata. — Nem lehet tehát azzal foglal­koznunk a­nélkül, hogy komoly érzület ne szállná meg keblünket; nem lehet a felett mit sem végez­nünk, mielőtt a viszonyokra nézve lelkiismeretes vizsgálat és tájékozás útján tökéletesen tisztában nem leszünk. Ezen szempontokból indult ki a méltó főrendek hármas bizottsága, melynek én is csekély tagja vagyok, midőn a t. honvédelmi ál­lamtitkár ő méltósága szívességétől minden szük­séges adatot és felvilágosítást kikért, melynek alapján jött létre az imént felolvasott jelentés. A méltó főrendek kegyes engedelmével azon véle­ményt, mely a jelentésben kifejezve van, különö­sen a politikai helyzetre nézve, csekély előadással meg fogom toldani. Oly korszakban élünk, mélt, főrendek, mely a civilisatio és humanitás korszakának tekinti és vallja magát, és ez mindamellett úgy látszik, nem volt képes mindekkorig az emberi társaságot az örökös hadjáratok borzasztó veszélyétől és a ha­di készletek roppant terhétől felmenteni; — sőt ezen veszélyek, melyek tulajdonképen az ököljog idejéből veszik eredetüket, sokkal nagyobb és csaknem kiállhatatlan és elviselhetlen mér­tékre lettek fokozva. Nem akarom azzal ma­gát a korszakot vádolni, mert szentül hiszem, hogy a népek, különösen a magasabb miveltség színvo­nalán álló népek, békeszeretők , hogy ők véres harczok és súlyos terhek árán nem akarják vásá­rolni a legszebb vívmányokat is, sőt ezektől ret­tegnek és igazság- és méltányossági érzületüknél fogva azokat kárhoztatják. Nem kerülheti el figyelmünket a békének állandósítására fordított azon nemes törekvés, mely egyes államférfiak fá­radozásaiban, több publicista jeles munkálataiban, sőt egyes béke-congressus tevékenységében is Mai számunkhoz van mellékelve Ráth Mór könyvkereskedésének jutányos könyvekről szóló nagy könyvjegyzéke.

Next