Budapesti Közlöny, 1869. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1869-12-01 / 275. szám

tett iratokra) A ház asztalára letettem a szóban , levő iratokat. Elnök : Az ily módon letett iratot én mint be nem adottat tekintem. Ezután a ház áttérvén a napirendre, a zár­számadások iránti határozati javaslatok tárgya­lásának folytatására, felszólal Gk. Csáky Tivadar : Hogy a jelen kérdés csak­ugyan politikai kérdéssé vált, bizonyítja Simonyi Ernő beszéde. Ez jellemzi az ellenzéknek egész eljárását, mely azért támadja meg oly élesen a pénzü­gyminiszert, hogy benne megtámadhassa egyúttal a rendszert is. Ez tacti­ának jó ugyan, de nem új, sőt nagyon is régi, valamennyi ellen­zéknek tulajdona volt ez a világon, hogy a pénz­kérdésnél gyanúsítsák a pénzügyek kezelőit; tac­ticának ez jó, mert valamennyi ellenzéknek leg­­hálásabb szövetségese ezen a téren a gyanúsítás, (úgy van !) különösen nálunk, hol örökölt térfo­­galomnál fogva az adóbehajtás majdnem egyenlő fogalom a rablással. Azonban az ellenzék eljá­rása folytán meggyőződött arról is, hogy a ré­széről követelt szigorú megszántoltatás nem a nép felvilágosítására van számítva, hanem hang­zatos frázis (helyeslés), szigorú ellenőrzés leple alatt a minister személye ellen intéznek gyanút hintő éles támadásokat, s benne meggyűlöttetni akarják a pártot s a rendszert magát, mely vis­szaadta az. országnak szabadságát. (Hosszan tar­tó helyeslés.) Röviden szól a tárgyhoz. Három indítvány van. — Egyik sem egyes, meg az 1848. 3. t. ez. 37. § ával, mert a zárszámadás megvizs­gálását mindenik számszékre akarja bízni, mely­ről a 48 kj törvény nem szólt s nem is szólhatott, s csak a tételes vizsgálaot akarja s részben a felülvizsgálatot hagyni a háznak. — Mivel egyik se ragaszkodik a törvényhez, tehát annak telje­sítése vagy lehetlen vagy czélszerűtlen. — Ily esetben helyes-e eltérni a törvénytől ? Igen. Ghyczy Kálmán ugyanazt akarja, mit a pénz­ügyi bizottság. Különben Justh József ja­vaslata s a többiek között elvi különbséget nem lát. Ezek szigorú vizsgálatot kívánnak, de a mi­niszer megtagadja e azt ? S ennek ellenében Ghy­­czy rendszer nélkül számokat állít össze kikap­kodva, s azt állítja, hogy a számadás semmit se ér, megvizsgálni se lehet; ez nem más, mint fel­izgatni az állampolgárok gyanúját a pénzügyek kezelőjének becsülete ellen (úgy van!) ez nem más mint morális békezavarás (hosszú helyeslés) A zárszámadásnak tételes megvizsgálása az ország­gyűlés által hajtandó végre, de csak is ez iránt felelős a miniszer; a számtani vizsgálat ellen leg­­fölebb anyagi felelősségről van szó, nem is annyi­ra az ő, mint közegei részéről. (Helyeslés) Kész­séggel járult volna a pénzügyi bizottság nézeté­hez, ha a miniszer maga is Justh javaslatát nem ajánlja. (Zaj balról.) Oly kormány tagja, mely a többségnek kifolyása, néhány hónappal to­vább is viselhette volna a felelősséget ; gya­nusítás se fér ahhoz, ki élvezi a többség s a koronának bizalmát, (úgy van !) bár pénzügymi­ni­terek gyanusítottak mindig s fognak is mindig, de pártolja a minister nézetét, mert 1-er ha nem is látja szükségét, de kérte, tehát méltányosnak tartja; 2-er főleg, mert e kérdés politikai kérdés­sé tétetett az ellenzék által s ha e téren támad az ellenzék, nem követheti oda. (Helyeslés). Mindaz, a­mit az ellenzék mondott, nem bír értékkel, mert nem az kérdés a jobb- és baloldal között, hogy legyen e számvizsgálás vagy ne, de hogy mi mó­don történjék az ? Pártolja Justh javaslatát. (Hosszan tartó éljenzés.) Szakácsi Dániel : Azt hiszi, hogy a­ki nem kí­séri figyelemmel a kormány és országgyűlés előbbeni nyilatkozatait, eljárását, könnyen juthat azon meggyőződésre, hogy igazat ad pénzügymi­­niszer úrnak, a­ki azt kívánja, hogy azon ország­gyűlés, mely a m kir. ministériumot határtalan hatalommal felruházta az ország jövedelmeinek behajtására, és az előirányzott kiadások tel­esíté­­sére: osztakozzék a felelősségben, vizsgálja meg számadásait, s mentse fel az érintett évekre nézve. Ámde a­ki megismeri az országgyűlés házsza­bályait, és­ azokat,valamint a közbejött országgyű­lési közmegállapodásokat,a pénzügyi bizottság al­kotását, annak és kisebbségének jelentéseit, s ama pénzügyi bizottság két érdemes tagjának Ghyczy Kálmán és Zsedényi Ede uraknak itt tegnapelőtt elmondott beszédeiket, végre a t. pénzügyminiszer úrnak még a múlt évi országgyűlés elé beterjesztett tervjavaslatát az állam főszámvevőség felállítá­sáról és hatásköréről, és az előttünk fekvő két határozati javaslatot elolvassa, meg kell változ­tatnia gondolkozásának határozatát . Ghyczy K. határozati javaslatához járuland bizonynyal. Bővebben igyekezvén ezt kimutatni, kijelenti, hogy a pénzügyi bizottság jelentéseit és azok után Ghyczy Kálmán úr határozati javaslatát, mint egyedül következetest elfogadja. (Helyeslés a bal­oldalon.) Tóth Vilmos államtitkár, Juszth József hatá­rozati javaslatát törvényes szempontból correct­­nek, administratív szempontból czélszerűnek ta­lálja. Válaszol Tisza Kálmánnak, igazat ad neki, hogy az 1848 -i törvényhozás szándéka nem le­hetett ezen törvények kijátszása, de az sem lehe­tett szándéka, hogy ezen törvények meg ne tar­tassanak. (Élénk helyeslés jobbról.) Ghyczynek azt feleli, hogy a ház a 7 tagú bizottságot azon jogalapon véli kikü­ldhetni, melyen az ország­gyűlés a pénzügyi bizottságot megalakította. Vá­­rady képviselő úr azon vádjára, mintha a ház a számszék hatáskörét meg akarná csonkítani, meg­jegyzi, hogy épen a számadások tételenkénti meg­vizsgálása a számmiveletek utántekintése végett szükséges a számszék felállítása. Van még egy ok, s ez az országos hitel megszilárdítása, mely Juszth határozati javaslata mellett szól. (Élénk helyeslés jobbról.) Az igazság és méltányosság is Juszth javaslata mellett szól. A határozati ja­vaslat ugyanis alkalmat kíván szolgáltatni arra, hogy a pénzügyminiszer a leghathatósabb érvek­kel c­áfolja meg mindazon vádakat, melyekkel az ellenzéki sajtó bámulatos cinismussal állította valótlannak a pénzügyministeri expo­­zéban felmutatott számtételeket. Azt hiszi, hogy mindkét pártra nézve kívánatos ezen számadások mielőbbi megvizsgáltatása. (A baloldalra mutat­va.) Önöknek azért, hogy vádjaikat mielőbb be­igazolják , a minekünk azért, hogy alkalmunk legyen felmutatni, miszerint Magyarország pénz­ügyi helyzete két évi kezdet után olyan, a­minővel a kezdő államok közül Európában egy sem dicse­kedhet. (Élénk helyeslés jobbról, ellenzés bal­ról.) Pártolja Juszth határozati javaslatát. (Élénk helyeslés jobbról.) Volkovich Sebő : Csáky Tivadarnak megjegy­zi hogy ha Magyarország köznépének házában az a hang sem mérsékelt, melyen Ghyczy K. szólott, milyen hangon kellene beszélni ? Ő nem tartóz­tathatja vissza magát azon egyéni nézete kijelen­tésétől, hogy érd. Ghyczy K. ez alkalommal az ország háláját érdemelte ki.(Zajos éljenzés balról.) Juszth Kat. javaslatát rendkívüli módnak mondja a számadások megvizsgálására.Elemzi, mi a p. U. bizottság által javasolt módja a számtételek meg­vizsgálásának, t. i., hogy az egyes tételeknek nemcsak numericus valósága, hanem alkotmá­nyos természete is megvizsgáltassák. Ez okból tekinti a főszámvevőszéket az alkotmány egyik szükséges kerekének. Hasonlítja a főszámvevő­­széket a nagy keresk­­házak könnyvviteléhez, mikor azok liquidatio alá kerülnek, — mert akkor a könyvek egyszersmind bíró elé szok­tak kerülni. A bíró nem hoz ítéletet a köny­vek viteléről , hanem igenis az u. n. ac­counting commission , melynek jelentése nyo­mán hoz a bíró ítéletet. Tóth V. államtitkár úrnak azt feleli, hogy semmi sem képes megingat­ni valamely ország hitelét, mint a provisorius álla­pot fentartása. Ha a kérd és ipar­­világ látni fogja, hogy valahára beléptünk a rendes állapotba, csak akkor lesz hitelünk az eddiginél magasabbra emelve Azt hiszi,hogy a ház itt az ellenőrködés kö­telességével áll szemben, a hogy a priori ne fo­gadjon el semmi számadást, legyen a pénzügymi­­nister akár Lónyay M., akár Ghyczy K. (Derült­ség a jobboldalon) A ház előtt két alternatíva áll. Elfogadja e Juszth képv. ur javaslatát. (Jobbról: Elfogadjuk!) ha igen, a miniszer úr be­­bizonyította ismét erejét, a­melyet a többség által oly gyakran felmutat, s akkor beteljesül, mit Hoffmann képv. ur egy más tárgyban mondott, hogy t. i. Tisza indítványát azért nem lehet el­fogadni, mert a többség a miniszertől függ. (Felkiáltások: Nem mondta!) A második eset, melyhez alig mer reményt is kötni, az volna, hogy a minister úr saját belátásából fogadná el a pénzügyi bizottság javaslatát. Végül azt kérdi, mi történik akkor, ha Juszth képv. javaslatát fel­fogadják ? Az, hogy a pénzügyi bizottság tagjai az új megbízást el nem fogadhatnák. Pártolja a pénzügyi bizottság javaslatát. Hoffmann Pál nem hagyhatja szó nélkül, hogy az előtte szóló vele olyat mondat, a­mit ő nem mondott. (Felkiáltások : Nem személyes kérdés !) Ő azt mondotta, hogy nem a többség függ a kor­­­­mánytól, de a kormány függ a képviselőház több­ségétől. Kemény Gábor b.: Ha a ház azt véli, hogy a tárgyalás bezárassák, szívesen eláll a szótól. (He­lyeslés.) Elnök: Sokan vannak még felírva. Kemény Gábor b : Mindenekelőtt Vukovics be­szédére megjegyzi, hogy a többség nem vaktá­­ból szavaz a miniszeri javaslat mellett, hanem meggyőződéséből. Felfogása szerint a törvénynek szelleme és szavai tisztán csak oda czéloznak, hogy még azon esztendőben, mikor a zárszámadás beadatik, azt az országgyűlés mindenesetre tár­gyalja , s e tekintetben véghatározatot mondjon.­­ A p. il. bizottság javaslata egészen hülyén lenne, ha volna számszékünk, hanem miután a törvény azt mondja, hogy meg kell vizsgálni a számadá­sokat, számszékü­nk pedig nincsen, azt a módot­­ kell elfogadnunk, a­mely lehetséges. Simonyi­­ Ernő beszédére megjegyzi , hogy a pénzügyi­­ bizottság nem azt mondotta, hogy a számadá­­­­sokat nem lehet megvizsgálni, hanem azt,­­ hogy nem vizsgálja meg,­­ mert az a rendje,­­ hogy a számvevőszék viszgálja meg, e közt pedig­­ nagy a különbség. Ghyczy K. képv. ur beszédében­­ maga adta legerősebb bizonyságát annak, hogy a zárszámadás tárgyalható, midőn egymaga lehe­tőleg tárgyalta nemcsak elvileg, de egyes tételei szerint is. (Helyeslés a jobb oldalon.) Hogy a p. v. bizottság azon nézetben volt, melyet előterjesztett, annak fő oka az, hogy nem különböztette meg eléggé a kormány felelősségét a könyvelési és számviteli felelősségtől. Ha a zárszámadás n­api rendes, az épen helyzetünkből következik. szépen a zárszámadások megv­zsgálása fogja helyeseb­ben kijelölni az irányt, mely szerint a számvevő­szék hatásköre megállapittassék. Juszth indít­ványa épen mivel a törvényen alapszik elfogadan­dó. Ö­e hat­ javaslatot pártolja. (Élénk helyeslés.) Mocsári Lajos : Nem fogadja ez azon képv­­i­selők értelmezését, kik azt mondják, hogy a na­­­zának az 1848. és 1849 iki törvények mulhatan kötelességévé teszik az év lefolyta előtt “elintézni ” a budget kérdését, mert ama törvény nem szabja­­ meg, hogy az országgyűlés miképen és mi módon vizsgálja meg a számadást a 48 iki törvényhozás , előrelátóbb is volt, hogysem a jövő törvényhozás­i kezét előre meg akarta volna kötni. A jobb oldali­­szónokok eljárása oda mutat, hogy kell valami­­ olyasminek benne lennie , mit nem akarnak­­ nyilvánosságra hozni, és a­mit eljárásukkal el­­­ akarnak fedni, különben nem követelnék, hogy­­ ne szóljanak a dologhoz, holott épen ellenkező­­i­leg képviselői kötelességek hozzászólani, s ma­­­­gának a kormánynak kellene szabadkoznia az­­ ellen, hogy ne vizsgálják meg a számadásokat s tüzetesen , hogy a kormány az ellenkezőt teszi, az-­­­zal azt mutatja, hogy a ministérium magát Bécs­­­ben enyagírozta, s előbb utóbb ki foghat tűnni, ■vagy az, hogy a nemzetnek egy újabb joga esett áldozatul, vagy hogy a felvállalt terheket szapo­­rítni kell. Ez eljárás veszedelmes precedenst állít fel , vagy a pénzügyminiszer bizalmi kérdés­nek tekinti ezen dolgot, s ha eddig van, akkor a kormányon csak egyének vannak, de nincs alkot­mányos eljárás. Ha a jobb­oldali javaslat elfo­­gadtatik akkor ki fog tűnni, hogy nem volt alap­talan ama, aggodalom, hogy még fennlevő alkot­mányos jogaink megcsonkulnak s alkotmányos érzetünk megmételyeztetik. Wodiáner Béla : Azon állítást nem mellőzheti hallgatással, mintha a képviselőházban 400 képviselő közt nem találkoznék­­, ki a számvizs­­gálás nehéz munkájához ért. A dolog nem oly nehéz, d­e részben a kereskedői praxist elemezi. A számszékre nézve megjegyzi, hogy magát a vizsgálást az alsóbb hivatalnokok végzik , kik szintén a ministériumból telnek ki. Vukovics kép­viselő megjegyzi, hogy a számszék nem fog mind szakférfiakból állani, ime maga Ghyczy is nem szakember, mégis vizsgálta a számadást és ta­lált 50 millió differentiát. Tisza Kálmánnak azt 4075

Next