Budapesti Közlöny, 1869. december (3. évfolyam, 275-299. szám)
1869-12-01 / 275. szám
tett iratokra) A ház asztalára letettem a szóban , levő iratokat. Elnök : Az ily módon letett iratot én mint be nem adottat tekintem. Ezután a ház áttérvén a napirendre, a zárszámadások iránti határozati javaslatok tárgyalásának folytatására, felszólal Gk. Csáky Tivadar : Hogy a jelen kérdés csakugyan politikai kérdéssé vált, bizonyítja Simonyi Ernő beszéde. Ez jellemzi az ellenzéknek egész eljárását, mely azért támadja meg oly élesen a pénzügyminiszert, hogy benne megtámadhassa egyúttal a rendszert is. Ez tactiának jó ugyan, de nem új, sőt nagyon is régi, valamennyi ellenzéknek tulajdona volt ez a világon, hogy a pénzkérdésnél gyanúsítsák a pénzügyek kezelőit; tacticának ez jó, mert valamennyi ellenzéknek leghálásabb szövetségese ezen a téren a gyanúsítás, (úgy van !) különösen nálunk, hol örökölt térfogalomnál fogva az adóbehajtás majdnem egyenlő fogalom a rablással. Azonban az ellenzék eljárása folytán meggyőződött arról is, hogy a részéről követelt szigorú megszántoltatás nem a nép felvilágosítására van számítva, hanem hangzatos frázis (helyeslés), szigorú ellenőrzés leple alatt a minister személye ellen intéznek gyanút hintő éles támadásokat, s benne meggyűlöttetni akarják a pártot s a rendszert magát, mely visszaadta az. országnak szabadságát. (Hosszan tartó helyeslés.) Röviden szól a tárgyhoz. Három indítvány van. — Egyik sem egyes, meg az 1848. 3. t. ez. 37. § ával, mert a zárszámadás megvizsgálását mindenik számszékre akarja bízni, melyről a 48 kj törvény nem szólt s nem is szólhatott, s csak a tételes vizsgálaot akarja s részben a felülvizsgálatot hagyni a háznak. — Mivel egyik se ragaszkodik a törvényhez, tehát annak teljesítése vagy lehetlen vagy czélszerűtlen. — Ily esetben helyes-e eltérni a törvénytől ? Igen. Ghyczy Kálmán ugyanazt akarja, mit a pénzügyi bizottság. Különben Justh József javaslata s a többiek között elvi különbséget nem lát. Ezek szigorú vizsgálatot kívánnak, de a miniszer megtagadja e azt ? S ennek ellenében Ghyczy rendszer nélkül számokat állít össze kikapkodva, s azt állítja, hogy a számadás semmit se ér, megvizsgálni se lehet; ez nem más, mint felizgatni az állampolgárok gyanúját a pénzügyek kezelőjének becsülete ellen (úgy van!) ez nem más mint morális békezavarás (hosszú helyeslés) A zárszámadásnak tételes megvizsgálása az országgyűlés által hajtandó végre, de csak is ez iránt felelős a miniszer; a számtani vizsgálat ellen legfölebb anyagi felelősségről van szó, nem is annyira az ő, mint közegei részéről. (Helyeslés) Készséggel járult volna a pénzügyi bizottság nézetéhez, ha a miniszer maga is Justh javaslatát nem ajánlja. (Zaj balról.) Oly kormány tagja, mely a többségnek kifolyása, néhány hónappal tovább is viselhette volna a felelősséget ; gyanusítás se fér ahhoz, ki élvezi a többség s a koronának bizalmát, (úgy van !) bár pénzügyminiterek gyanusítottak mindig s fognak is mindig, de pártolja a minister nézetét, mert 1-er ha nem is látja szükségét, de kérte, tehát méltányosnak tartja; 2-er főleg, mert e kérdés politikai kérdéssé tétetett az ellenzék által s ha e téren támad az ellenzék, nem követheti oda. (Helyeslés). Mindaz, amit az ellenzék mondott, nem bír értékkel, mert nem az kérdés a jobb- és baloldal között, hogy legyen e számvizsgálás vagy ne, de hogy mi módon történjék az ? Pártolja Justh javaslatát. (Hosszan tartó éljenzés.) Szakácsi Dániel : Azt hiszi, hogy aki nem kíséri figyelemmel a kormány és országgyűlés előbbeni nyilatkozatait, eljárását, könnyen juthat azon meggyőződésre, hogy igazat ad pénzügyminiszer úrnak, aki azt kívánja, hogy azon országgyűlés, mely a m kir. ministériumot határtalan hatalommal felruházta az ország jövedelmeinek behajtására, és az előirányzott kiadások telesítésére: osztakozzék a felelősségben, vizsgálja meg számadásait, s mentse fel az érintett évekre nézve. Ámde aki megismeri az országgyűlés házszabályait, és azokat,valamint a közbejött országgyűlési közmegállapodásokat,a pénzügyi bizottság alkotását, annak és kisebbségének jelentéseit, s ama pénzügyi bizottság két érdemes tagjának Ghyczy Kálmán és Zsedényi Ede uraknak itt tegnapelőtt elmondott beszédeiket, végre a t. pénzügyminiszer úrnak még a múlt évi országgyűlés elé beterjesztett tervjavaslatát az állam főszámvevőség felállításáról és hatásköréről, és az előttünk fekvő két határozati javaslatot elolvassa, meg kell változtatnia gondolkozásának határozatát . Ghyczy K. határozati javaslatához járuland bizonynyal. Bővebben igyekezvén ezt kimutatni, kijelenti, hogy a pénzügyi bizottság jelentéseit és azok után Ghyczy Kálmán úr határozati javaslatát, mint egyedül következetest elfogadja. (Helyeslés a baloldalon.) Tóth Vilmos államtitkár, Juszth József határozati javaslatát törvényes szempontból correctnek, administratív szempontból czélszerűnek találja. Válaszol Tisza Kálmánnak, igazat ad neki, hogy az 1848 -i törvényhozás szándéka nem lehetett ezen törvények kijátszása, de az sem lehetett szándéka, hogy ezen törvények meg ne tartassanak. (Élénk helyeslés jobbról.) Ghyczynek azt feleli, hogy a ház a 7 tagú bizottságot azon jogalapon véli kiküldhetni, melyen az országgyűlés a pénzügyi bizottságot megalakította. Várady képviselő úr azon vádjára, mintha a ház a számszék hatáskörét meg akarná csonkítani, megjegyzi, hogy épen a számadások tételenkénti megvizsgálása a számmiveletek utántekintése végett szükséges a számszék felállítása. Van még egy ok, s ez az országos hitel megszilárdítása, mely Juszth határozati javaslata mellett szól. (Élénk helyeslés jobbról.) Az igazság és méltányosság is Juszth javaslata mellett szól. A határozati javaslat ugyanis alkalmat kíván szolgáltatni arra, hogy a pénzügyminiszer a leghathatósabb érvekkel cáfolja meg mindazon vádakat, melyekkel az ellenzéki sajtó bámulatos cinismussal állította valótlannak a pénzügyministeri expozéban felmutatott számtételeket. Azt hiszi, hogy mindkét pártra nézve kívánatos ezen számadások mielőbbi megvizsgáltatása. (A baloldalra mutatva.) Önöknek azért, hogy vádjaikat mielőbb beigazolják , a minekünk azért, hogy alkalmunk legyen felmutatni, miszerint Magyarország pénzügyi helyzete két évi kezdet után olyan, aminővel a kezdő államok közül Európában egy sem dicsekedhet. (Élénk helyeslés jobbról, ellenzés balról.) Pártolja Juszth határozati javaslatát. (Élénk helyeslés jobbról.) Volkovich Sebő : Csáky Tivadarnak megjegyzi hogy ha Magyarország köznépének házában az a hang sem mérsékelt, melyen Ghyczy K. szólott, milyen hangon kellene beszélni ? Ő nem tartóztathatja vissza magát azon egyéni nézete kijelentésétől, hogy érd. Ghyczy K. ez alkalommal az ország háláját érdemelte ki.(Zajos éljenzés balról.) Juszth Kat. javaslatát rendkívüli módnak mondja a számadások megvizsgálására.Elemzi, mi a p. U. bizottság által javasolt módja a számtételek megvizsgálásának, t. i., hogy az egyes tételeknek nemcsak numericus valósága, hanem alkotmányos természete is megvizsgáltassák. Ez okból tekinti a főszámvevőszéket az alkotmány egyik szükséges kerekének. Hasonlítja a főszámvevőszéket a nagy kereskházak könnyvviteléhez, mikor azok liquidatio alá kerülnek, — mert akkor a könyvek egyszersmind bíró elé szoktak kerülni. A bíró nem hoz ítéletet a könyvek viteléről , hanem igenis az u. n. accounting commission , melynek jelentése nyomán hoz a bíró ítéletet. Tóth V. államtitkár úrnak azt feleli, hogy semmi sem képes megingatni valamely ország hitelét, mint a provisorius állapot fentartása. Ha a kérd és iparvilág látni fogja, hogy valahára beléptünk a rendes állapotba, csak akkor lesz hitelünk az eddiginél magasabbra emelve Azt hiszi,hogy a ház itt az ellenőrködés kötelességével áll szemben, a hogy a priori ne fogadjon el semmi számadást, legyen a pénzügyminister akár Lónyay M., akár Ghyczy K. (Derültség a jobboldalon) A ház előtt két alternatíva áll. Elfogadja e Juszth képv. ur javaslatát. (Jobbról: Elfogadjuk!) ha igen, a miniszer úr bebizonyította ismét erejét, amelyet a többség által oly gyakran felmutat, s akkor beteljesül, mit Hoffmann képv. ur egy más tárgyban mondott, hogy t. i. Tisza indítványát azért nem lehet elfogadni, mert a többség a miniszertől függ. (Felkiáltások: Nem mondta!) A második eset, melyhez alig mer reményt is kötni, az volna, hogy a minister úr saját belátásából fogadná el a pénzügyi bizottság javaslatát. Végül azt kérdi, mi történik akkor, ha Juszth képv. javaslatát felfogadják ? Az, hogy a pénzügyi bizottság tagjai az új megbízást el nem fogadhatnák. Pártolja a pénzügyi bizottság javaslatát. Hoffmann Pál nem hagyhatja szó nélkül, hogy az előtte szóló vele olyat mondat, amit ő nem mondott. (Felkiáltások : Nem személyes kérdés !) Ő azt mondotta, hogy nem a többség függ a kormánytól, de a kormány függ a képviselőház többségétől. Kemény Gábor b.: Ha a ház azt véli, hogy a tárgyalás bezárassák, szívesen eláll a szótól. (Helyeslés.) Elnök: Sokan vannak még felírva. Kemény Gábor b : Mindenekelőtt Vukovics beszédére megjegyzi, hogy a többség nem vaktából szavaz a miniszeri javaslat mellett, hanem meggyőződéséből. Felfogása szerint a törvénynek szelleme és szavai tisztán csak oda czéloznak, hogy még azon esztendőben, mikor a zárszámadás beadatik, azt az országgyűlés mindenesetre tárgyalja , s e tekintetben véghatározatot mondjon. A p. il. bizottság javaslata egészen hülyén lenne, ha volna számszékünk, hanem miután a törvény azt mondja, hogy meg kell vizsgálni a számadásokat, számszékünk pedig nincsen, azt a módot kell elfogadnunk, amely lehetséges. Simonyi Ernő beszédére megjegyzi , hogy a pénzügyi bizottság nem azt mondotta, hogy a számadásokat nem lehet megvizsgálni, hanem azt, hogy nem vizsgálja meg, mert az a rendje, hogy a számvevőszék viszgálja meg, e közt pedig nagy a különbség. Ghyczy K. képv. ur beszédében maga adta legerősebb bizonyságát annak, hogy a zárszámadás tárgyalható, midőn egymaga lehetőleg tárgyalta nemcsak elvileg, de egyes tételei szerint is. (Helyeslés a jobb oldalon.) Hogy a p. v. bizottság azon nézetben volt, melyet előterjesztett, annak fő oka az, hogy nem különböztette meg eléggé a kormány felelősségét a könyvelési és számviteli felelősségtől. Ha a zárszámadás napi rendes, az épen helyzetünkből következik. szépen a zárszámadások megvzsgálása fogja helyesebben kijelölni az irányt, mely szerint a számvevőszék hatásköre megállapittassék. Juszth indítványa épen mivel a törvényen alapszik elfogadandó. Öe hat javaslatot pártolja. (Élénk helyeslés.) Mocsári Lajos : Nem fogadja ez azon képviselők értelmezését, kik azt mondják, hogy a nazának az 1848. és 1849 iki törvények mulhatan kötelességévé teszik az év lefolyta előtt “elintézni ” a budget kérdését, mert ama törvény nem szabja meg, hogy az országgyűlés miképen és mi módon vizsgálja meg a számadást a 48 iki törvényhozás , előrelátóbb is volt, hogysem a jövő törvényhozási kezét előre meg akarta volna kötni. A jobb oldaliszónokok eljárása oda mutat, hogy kell valami olyasminek benne lennie , mit nem akarnak nyilvánosságra hozni, és amit eljárásukkal el akarnak fedni, különben nem követelnék, hogy ne szóljanak a dologhoz, holott épen ellenkezőileg képviselői kötelességek hozzászólani, s magának a kormánynak kellene szabadkoznia az ellen, hogy ne vizsgálják meg a számadásokat s tüzetesen , hogy a kormány az ellenkezőt teszi, az-zal azt mutatja, hogy a ministérium magát Bécsben enyagírozta, s előbb utóbb ki foghat tűnni, ■vagy az, hogy a nemzetnek egy újabb joga esett áldozatul, vagy hogy a felvállalt terheket szaporítni kell. Ez eljárás veszedelmes precedenst állít fel , vagy a pénzügyminiszer bizalmi kérdésnek tekinti ezen dolgot, s ha eddig van, akkor a kormányon csak egyének vannak, de nincs alkotmányos eljárás. Ha a jobboldali javaslat elfogadtatik akkor ki fog tűnni, hogy nem volt alaptalan ama, aggodalom, hogy még fennlevő alkotmányos jogaink megcsonkulnak s alkotmányos érzetünk megmételyeztetik. Wodiáner Béla : Azon állítást nem mellőzheti hallgatással, mintha a képviselőházban 400 képviselő közt nem találkoznék, ki a számvizsgálás nehéz munkájához ért. A dolog nem oly nehéz, de részben a kereskedői praxist elemezi. A számszékre nézve megjegyzi, hogy magát a vizsgálást az alsóbb hivatalnokok végzik , kik szintén a ministériumból telnek ki. Vukovics képviselő megjegyzi, hogy a számszék nem fog mind szakférfiakból állani, ime maga Ghyczy is nem szakember, mégis vizsgálta a számadást és talált 50 millió differentiát. Tisza Kálmánnak azt 4075