Budapesti Közlöny, 1870. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1870-01-13 / 9. szám

Midőn ezen adományok rendeltetési helyeikre elküldetnek, a közös hadügyministeriumnak örömére szolgál, a nevezett bizottmányi tanácsosnak ezért nylvánosan a legmelegebb köszönetét fejezhetni ki. HELYHATÓSÁGOK: Pest városának képviselőtestülete a városház nagytermében Gamperl Alajos h. főpolgármester elnöklete alat tegnap, azaz jan. 12-én d.u. 4 órakor rendes közgyűlést tartott. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítse után Tavaszy Endre képviselő a legutóbbi közgyűlés r."on határozata ellen kel ki, hogy az elhalálozott városi orvos dr. Grosz özvegyének kegydíjat szavazott meg, holott az özvegyasszony azon szerencsés helyzetben van, miszerint maga is oszthatna kegydíjakat. Királyi Pál indítványa folytán a közgyűlés erre vonatkozólag azt határozta, hogy ezentúl minden kegydíjat kérelmező folyamodvány előbb a tanácsnak adassék ki véleményadás végett. Barna főjegyző felolvassa ezután a köztörvényhatóságok mielőbbi rendezését sürgető s az országgyűléshez intézendő e következő feliratot: „Mélyen tisztelt országos képviselőház ! Mindazon politikai intézmények között, melyek úgy az alkotmányos szabadságot, valamint a társadalmi rendet biztosítják, és tartóssá teszik, első helyet foglal el a szabadelvű népképviseleti alapul szervezett köztörvényhatósági, és ezzel karörve járó községi intézmény. Ha tekintjük hazánk múltját, csakis a bajbankornak megfelelő megyehatósági intézményokt képes alkotmányos szabadságunkat, megrázkódtató viszontagságok között egy évezreden át fenntartani, és a nemzet alkotmányos jogának, mondhatni létének megsemmisítésére bárhonnan irányzott erőszakos kísérleteket meghiusítani. A kiegyezés nagy művének létesítése után, szabadságunk biztosítására, politikai életünk virágzóvá tételére, a felszabadult szellemnek minden irányban való értékesítésére, s így a közjóllétnek előmozdítására, nem volt hazánknak megoldásra váró nagyobb fontosságú kérdése, mint a köztörvényhatóságoknak a jelen korszellemhez képest törvény útjáni újjászervezése. Nem egyedül mi mondjuk ezt! Hangoztatva volt ezen igazság a legkegyelmesebb trónbeszédben; hallottuk ezt a mélyen tisztelt törvényhozó testülettől, — érzi annak szükségét a honnak minden polgára; — de különösen érzik a köztörvényhatóságok, melyeknek közjóra irányzott legbuzgóbb törekvésük megbénított s Üdvnélküli marad azon határozatlan hatáskörben, melyet számukra az 1848. XVI. és XXIII. t. sz. a törvényhozás tovább intézkedéséig követendőül kijelöl. Nagy a száma azon testvér köztörvényhatóságoknak, melyek épen ezen égető kérdés mielőbbi megoldása iránt országunk törvényhozó testületéhez intézett felirataikat pártolás végett velünk is közlék. — Mindnyájánál osztok a kérelmekben kifejtetteknek szükséges és jogos voltát; és figyelemmel ugyan, de egyszerűen vevők azokat tudomásul , mert bevárandók voltunk erre vonatkozó végleges intézkedései nemzeti kormányunknak, és azon országgyűlésnek, mely az összes nemzet képviselete, s így elsősorban van hivatva a nemzet egyik legfőbb szükségének megismerésére és gyökeres orvoslására. Várunk immár évek óta; a legfelsőbb helyen elismert, az egész országban érzett fájó seb kormány és országgyűlés előtt tudva van, de orvoslást mostanig nem nyert, sőt tudomásunk szerint ezen ügy csakis a tervezet kezdetlegességének stádiumáig haladt. Elismerjük mi, hogy nemzeti életünknek majdnem két évtizedi erőszakos szüneteltetése után országgyűlésünkre és felelős kormányunkra roppant számú teendők vártak, de az eddig lefolyt időre és a teendők közti arányra, valamint az 1848. XVI-ik törvénycikk 1-ső §-ra való tekintettel már előre jogosultnak tartottuk azon feltevést, hogy ezen legégetőbb kérdés, nagy fontossága miatt, a mélyen tisztelt törvényhozás munkasorozatának egyik első helyét foglalandja el. Átlátjuk mi, hogy ily nagyfontosságú kérdés megoldása, különösen átmeneti korszakban, sok nehézséggel jár; méltányolni tudjuk mi teljes mértéke szerint azon nehézséget is, melynélfogva az utóbbi időkben életbe léptetett parlamentáris kormányrendszerünkkel a hazai municipális rendszert egyesíteni szükséges, s mely műveletben egyikét másikáért feláldozni nem szabad. Átlátjuk mi azt is, hogy ily nagyfontosságú kérdés megoldása, különösen átmeneti korszakban, sok küzdelemmel járhat; de ha ezen ügy nem pártkérdésnek, hanem — amint kell — hazai alkotmányos szabadságunk egyik életfeltételének tekintetik, melynek leírására e honnak minden hű fia, párkülönbség nélkül törekszik, s meg vagyunk győződve, hogy ekkor ezen nagyfontosságú, és nehéz kérdés megoldása sikerülni fog. Távol van tőlünk azon nagy horderejű intézkedések el nem ismerésére irányzottnak tekinthető ezélzás, mely a mélyen tisztelt országos képviselő testület részéről, szeretett hazánk javát különböző irányokban előmozdító cselekvényeiben naponta nyilvánul;— a sok szükség közt csak élesebben kívántuk jelezni azon legnagyobbak egyikét, mely a köztörvényhatóságok működésére, s innen kifolyólag honunk összes polgáraira súlyosan nehezedik; mert azon törvény, melynek alapján a jelenlegi köztörvényhatóságok, — a törvényhozás további intézkedéséig — állanak, nélkülözi azon garantiákat, melyeket alkotmányos polgár, alkotmányos hazában, szabadságának megvédésére törvényben kíván biztosítva látni; nélkülözi a köztörvényhatóságok jogkörének meghatározását, melynek keretén belül közigazgatási teendőiket végezni, vagyonukat pedig legjobb belátásuk szerint kezelni jogosítva lenniök kell, sőt nem ismerhető fel abban azon mindenekfelett szükséges demarcationális vonal sem, melyen túlkapás esetére bármely köztörvényhatóság,önkormányzati jogára támaszkodva, törvényes érvénynyel kiálthassa az államhatalom ellenébe is a netovábbot. Mindaddig, míg e hiányokon a törvényhozás nem segít, alkotmányos szabadságunk csonka, intézményeink tökéletlenek. Teljes meggyőződésünk, hogy nincsen károsabb befolyás egy nemzet életére, mint az ideiglenességnek csibbasztó hatása, mert minden ideiglenesség a bizonytalanságnak soha ki nem kelő, de a nemzetet folytonosan sorvasztó csíráját hordja magában, — és azért a mostani rendezetlen ideiglenes állapot megszüntetése nemcsak fővárosunkban, hanem az egész ország összes lakosainál oly általános óhajjá vált, miszerint csak ezen kérdés gyors és a korszellemnek megfelelő megoldása által hisszük a közmegnyugvást elérni. Rendezett községi élet, és a köztörvényhatóságoknak szervezése nélkül az alkotmányos szabadság csak írott betű, melynek malasztját senki sem élvezi. Ilyen a jelenlegi helyzet, mely senkit ki nem elégít, s a jövőt nem biztosítja. Hazánkat már sokszor, és sok oldalról fenyegette veszély . — erejét csaknem folytonosan a haladás ezen akadályainak leküzdésére fordítá, s csak ritkán voltak évei, melyeket a haladás és polgárosodás ügyének szentelhetett. Ha széttekintünk Európa láthatárán, alig ringathatjuk magunkat azon édes megnyugvásban, hogy ily válságos idők ismét be nem következhetnének; s ha azok köztörvényhatóságainkat és országunk összes községeit folyvást rendezetlen állapotban találandnak : az önfenntartási küzdelem és a haza szabadságának fenntartása felette nehéz, sőt kétessé válandó — és a felelősség azokat fogja a jövő kor előtt terhelni, kik elmulaszták a békés időket a rendezkedésre felhasználni. Nagy tisztelettel, kötelességünk szerinti nyílt őszinteséggel, és teljes bizodalommal kérjük tehát fel országunknak törvényhozó testületét, miszerint hazánknak ezen — aggodalomteljes helyzetét a dolognak érdeméhez méltó figyelembe venni, — és a magyar királyi ministériumot utasítani méltóztatnék, hogy a köztörvényhatóságok rendezését tárgyazó törvényjavaslatot minél előbb a törvényhozás asztalára tegye; kérjük továbbá, hogy azt, előterjesztése után azonnal tárgyalás alá venni, királyi szentesítés alá terjeszteni, és ezáltal a főváros és az ország leghőbb óhajtásának kielégítésével a közbizalmat és megelégedést jövőre megszilárdítani méltóztatnék.“ Ezen felirat a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott. Elnök jelenti ezután, hogy a közgyűlések ismét a ’Houout termében fognak megtartathatni, minthogy azonban a farsang tartama alatt e terem esténkint, különösen a bálok alkalmával, a bérlők által is igénybe vétetik, a közgyűlések ennélfogva a farsang tartama alatt 3 órakor fognak kezdődni. A közgyűlés elfogadja ezután a haltenyésztésre vonatkozó azon szerződést, mely a vállalkozókkal leszen megkötendő; a tanács és bizottmánynak azon jelentését pedig, mely a Rudolfrakparton 6-ik sz. a. építtetni szándékolt házra vonatkozik, tudomásul veszi. A gazdasági bizottmánynak s tanácsnak előterjesztése, mely a lipótutczai sörházlaktanyai telken emelendő városház építése iránt tartott árlejtés eredményére és az építési terv megváltoztatására vonatkozik,elfogadtatik, mely szerint a nevezett telken egy városház fog építtetni; egyszersmind egy építési felügyelő bizottság neveztetett ki, mely bizottságnak tagjai e következők: Gerlóczy, Preiszner, Nasztl, Diescher, Tavaszi, Kruszer, Kern, Bachmayer, Staffenberger, Bollender, Stupa, Barho, Wimmer és Rózsa, jegyző. Több rendbeli jelentésnek tudomásulvétele után, a közgyűlésnek esti 62 óra után vége jön. 152 TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmisitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett újabban kitüzettek . (Folytatás.) Joane Simeone Radu hagyatékának, az özvegy Mariezi Georgiu Matheju Radu által 525 fő iránt ellene folytatott ügybeni s. p. Ugyanannak, ugyanazon ügyben, az igazolási kérelmet visszautasító végzés elleni s. p. Pantilimon és Constantinu Georgiának, az Uenei Vaszile Bagnariu által birtokháborítás iránt ellenök folytatott ügybeni s. p. Kriszte Salamonnak, Avram a Zikulus e. két db föld iránt folytatott ügybeni s. p. Morariu Mariuczának, Morariu Juanncz e. folytatott végrehajtási ügyében utóbbinak s. p. Sztankovszky Gervasiusnak, a Freitag Ferencz által bérlet-felmondás iránt ellene folytatott perébeni semm. panasza. Buricza Tódornak, Vojt János ellen 82 ft 84 kr iránti perében, felperes s. p. Gottlieb Lázárnak, Engelbert Bentel c. visszahelyezési perében, felperes s. p. Hantz Lupucz és társainak, Bin Pál által ellenölt haszonbér felmondása iránt folytatott perbeni semm. panasza. Zek Józsefnek, Zek Vilma ellen, atyai hatalmának megszorítása iránti ügyében, Schmidt Ferencz, mint kiskorú Zek Vilma képviselőjének s. p. Gyárfás Jánosnak, a Kovács Péter hagyatéka által ellene folytatott végrehajtási ügyébeni semmisítő panasza. Menyhárt Józsefnek, a Harszán Mihaillé által szénaár megfizetése iránt ellene folytatott ügybeni semm. panasza. Thudt Ignicznak, a Békési Péter és neje által ellene folytatott végrehajtási ügybeni semmiségi panasza. Keczeli Ferencz és társainak, Zsigmond Elek ellen 1110 ft iránt folytatott végrehajtási ügyekben, mindkét fél s. p. Erdélyi Dávid s. p., a Morvai János által ellene folytatott végrehajtási ügyben. Brinzea Juon s. p. Albuletiu Juon ellen, 85 és fél arany és 100 ft iránti ügyében. Bastea Larina s. p., Bastea Mária által zálogos földek kibocsátása iránt ellene folytatott ügyben. A kir. kincstár s. p. Sziget város községe e. visszahelyezési ügyben. Pintye Juon és Vaszinikának, az ellenök Simon Etelka Boer Bálintné által zálogos földek kibocsátása iránt folytatott ügyben, felperesek s. p. Szerák Pávelnek, Muszka Pásk által ellene folytatott végrehajtási ügyben, felperes s. p. Morár Annának, Zapote Flóré és Mihály elleni végrehajtási ügyében, felperes s. p.