Budapesti Közlöny, 1870. február (4. évfolyam, 25-47. szám)
1870-02-26 / 46. szám
Pest-Buda, 1870 46. szám. Szombat, február 26. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. B»mxEgzTesia : Pesten, hatvAri-uteza 10-ik szám 1. emelet. Kiadóéitatal : Pesten, Barátok tere 7. sx. a. földszint. JCÉzILATOK nem küldetnek tihel Bérmintet»nevelek rend«« leveleseinktől fo▼ndíntrKilc el. Naposti postai szétküldéssel : Egész évre ..... 20 frt. Félévre 10 Negyedévre.........................6 Budapest is házhoz hordta : Egész évre... 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 4 , 50 , Előfizetési árai : Hivatalos Hirdetések: A hivatalos ..F.riesstöbe'1 igUUndó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 100-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttsl több. MagaS HIRDETÉS*1: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyeg-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ: O cs. és Apost. kir. Felsége folyó évi február hó 20 tól kelt legfelsőbb elhatározásával, Ritter Ferencz ministeri titkárnak a közös pénzügyimnisteriumban, kitűnő szolgálata elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A pénzügyi m. kir. minister Stiff Károly pécskai uradalmi ügyészt, a m. k. kincstári jogügyi igazgatósághoz pénzügyi tanácsossá nevezte ki. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister a vezetése alatti ministerium helyszínrajzi osztályához Bogen Albert és Wittinghof Ewald, segédmérnököket igazgató segédekké, Péterffy Károly épit. gyakornokot pedig rajzolóvá nevezte ki. A birodalmi tanácsban képviselt országok pénzügyministériumának értesítése szerint a Bukovinában lévő új-iszkányi L osztályú mellékvámhivatal a lemberg- czerovitz-lassy-i vasútnak szucsava- iszkányi pályaudvarába tétetett át, és az egyszerűsített bemondó vámeljárásra feljogosíttatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. k. minister a Brassó- vidékhez tartozó bácsfalvi községi iskola segélyzésére, a folyó tanévre 298 frtot engedélyezett. A közös hadügyministerium a következő hazafias adományokat köszönettel s azon hozzáadással hozza köztudomásra, hogy azok rendeltetési helyükre már elküldettek: a 42. sz. V. György hannoveri király és a 73. sz. würtembergi hg gy. ezredek egy évi önkénteseitől, mint egy a Dalmátiában megsebesült cs. és kir. katonák segélyzésére rendezett bál tiszta jövedelme 659 frt. Mészáros Jánostól, a „Magyar Állam“ szerkesztősége utján a Dalmátiában levő cs. és kir. csapatok sebesültjei számára 100 frt. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXXIX. ÜLÉSE 1870. február 25-én d. k. 10 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Bujanovich Sándor, Mihályi Péter. A kormány részéről jelen vannak: b. Eötvös József, gr. Festetics György, miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyvének észrevétel nélküli hitelesítése és több rendbeli kérvények benyújtása után a képviselőház napirendre tér. Napirenden van : a vallás- és közoktatásügyi ministérium költségvetése feletti részletes vita. A harmadik czím második tételénél: Népnevelési tanfelügyelőségek — szót emel legelőször Szilády áron . Beszéde kezdetén hosszasan tesz megjegyzéseket a tanfelügyelőkre vonatkozólag, s bár nem tartja a tanfelügyelőket egyenként állásaikon alkalmasaknak, mégsem akarja a tanfelügyelők személyében keresni azon akadályokat, melyek a nevelés útjában állnak, mert ily roppant vádnak elviselésére nem tartja őket elég nagyszámú testületnek; a kisebb számúakhoz mérve pedig nem oly hatalmasaknak, hogy legyőzhetlen akadályokat gördíthetnének a nevelésügy kifejlődése elé. Hogy a nevelésügy nem halad jobban, azt annak tulajdonítja, hogy az oktatási törvény nem alkalmaztatik helyesen, de még inkább annak hogy e törvény tökéletlen és nem léptettetett az ügy életbe, mint azt az ellenzék annak idejében óhajtotta. Szónok e bajt csak azáltal véli orvosolhatónak, ha mindenek előtt az egyház választatik el az államtól, ha továbbá az egyház függetlenittetik és végül ha a vallás fogalma is mielőbb tisztáztatik a pap fogalmától, mindaddig, mig ez nem történik, vélekedése szerint csak ámítás volna azt hinni, hogy a népnevelés újra és kellően fel fog virágozhatni. Akadályát látja továbbá az oktatásügy előre nem haladásának abban is, hogy valláskülönbség nélkül nincs a vallástanítás módja kijelölve, ugyanazért azt kívánja, hogy a vallásokat is a közös iskolai órákon kívül nyilvánosan tartassák. Elnök : A házszabályok értelmében figyelmezteti a házat arra, hogy a részletes tárgyalás alatt kerüljön minden oly szószaporítást, mely különben az általános vitához tartozik. Körmendy Sándor : Ajánlja a miniszernek, hogy rendezze a tanfelügyelők ügyét akként, miszerint 40—50 iskolának legyen egy-egy tanfelügyelője. Szólották még Gonda László, dr. Simonyi Lajos, Majoros István, mire a képviselőház megszavazza a 3-ik czím második tételének e következő rovatait: 41 főfelügyelőnek, tollnoknak másodfelügyelőnek és szolgáknak összesen 128.840 frtot. Utazási pótlékokra 22.400 frtot; 41 helyiség fűtésére és egyebekre 12.300 frtot. 80 megyei iskolatanácsosnak úti költségek és napdíjakra az előirányzott 80.000 frt helyett 40.000 frtot és még egyebekre 2.300 frtot,gy e tételre összesen az előirányzott 274.040 frt helyett 234.040 frtot. A 4-ik czim: Tanintézetek tételénél: Felső tanodák, még pedig először a pesti kir. egyetem, — felszólal Kautz előadó után Ghyczy Kálmán : Hosszas indokolás után, következő hat javaslatot terjeszt a ház elé: Határozati javaslat a vallás- és közoktatásügyi ministernek a magyar kir. tudomány- egyetem vagyonának kimutatása tárgyában tett előterjesztése iránt. Válasszon a ház egy 7 tagú bizottságot, mely a vallás- és közoktatásügyi ministernek a magyar kir. tudományos egyetem vagyonának kimutatása tárgyában tett előterjesztését azokhoz tartozó okmánytárral együtt a képviselőház 1868. november 13-ki 2776. sz. a. hozott határozatában kifejtett elvek alapján vizsgálat alá vévén, ennek eredményéről véleményes jelentést tegyen. Bátor vagyok ezen indítványomat a t. ház figyelmébe ajánlani (Helyeslés.) B. Eötvös József : Igen czélszerűnek tartja ezen indítványt, s ajánlja annak elfogadását. Hoffmann Pál : T. ház ! Én nem szándékozom az egyetem számára beterjesztett költségvetésnek egyes tételeiről szólani; azokat sem öregbíteni, sem leszállítani nem óhajtom; leszállítani nem, mert a dolog természeténél fogva azt nézetem szerint sem most, sem később nem lehet, öregbíteni pedig azért nem, mert e szervezés intézkedéseket tételez fel, melyek előtt a költségvetés öregbítése alig használna. Az egyetemi vagyonra vonatkozólag sem szándékoztam szólni, de miután az előttem szólott képvent az iránt határozati javaslatot terjesztett be, én azt részemről szintén pártolom , de egy megjegyzést is kockáztatok ez alkalommal. (Halljuk!). Én korántsem akarok praejudicálni azon bizottságnak, amely kiküldetik , de én a kérdést igen egyszerűnek tartom, és azt mondom, hogy az egyetemi vagyon csak az egyetemé lehet;jogilag egyedül ezen nézetet tartom lehetőnek. Az egyetem jogi személy természetével bírván, azon különböző javak, melyek annak successive adattak, nem lehetnek máséi, mint azon jogi személyéi, melyet egyetem neve alatt értünk. Azon kérdéssel, mi az egyetem, azon kérdés, kié az egyetemi vagyon, el van döntve. Mihelyest tehát kimondottuk, hogy azon egyetem nem katholikus, hanem államintézet, nézetem szerint az egyetemi vagyon sorsa is el van döntve. Nézetem szerint, tehát, a kiküldendő bizottság feladata igen egyszerű , amit egyébként csak,mellesleg kívántam megjegyezni, mert az, mi indítványoztatott, szintén vezethet más eredményre. Amit tulajdonképen mondani akarok, az az egyetem szervezetére vonatkozik. Ez a 3-ik budget, t. ház , melynek tárgyalásában szerencsés vagyok e házban részt venni. Két alkalommal immár, megvallom, meglehetős erőlködéssel nyomtam el magamban a felszólalás kívánságát;— jelenleg a kötelesség érzete késztet azt el nem halasztani, hanem elmondani nézetemet, szemben azon tudvalévő ténykörülménynyel is, hogy a t. vallás- és közoktatási miniszer úr már legközelebb szándékozik az egyetemre vonatkozólag egy szerves törvényjavaslatot előterjeszteni; mondom, kötelességemnek tartom ezzel szemben is felszólalni, mert az eshetőség talán úgy fordulhat, hogy még a jövő költségvetés előterjesztése alkalmával sem fognánk ezen még csak beterjesztendő törvényjavaslat törvénynyé emeléséhez, illetőleg annak áldásaihoz jutni; és azért is, mert magára ezen még csak előterjesztendő javaslatra, mely az egyetem újjászervezését tárgyazza, nézetemet elmondani óhajtom (Halljuk!). Az egyetemnek állapota iránt, t. ház, az 1848. 19. t. sz. intézkedik, kimondván azt, mit oly rövid idő alatt akkor, midőn e törvények készültek egyáltalában törvényileg kimondani lehetett t. i. az irányelvet, melyet alkalmaztatni kíván, és ez irányelv, mely életrevalóbb ma mint volt akkor: a tanszabadság elvének alkalmazása. Törvényhozásunk nem volt azon helyzetben, hogy véghezvihette volna az elv alkalmazását, az új szervezet létesítését. Véghezvitte egyetemünkre nézve ez elvnek bizonyos tekintetben alkalmazását azon kormány, mely az 50 -es években hazánk ügyeit is intézte; be lett hozva az 50 -es években egy neme a tanszabadságnak, melytől e nevezetet megtagadni ugyan nem lehet, de hozzá kell tenni, hogy annak tetemes korlátolásával is járt. Nem akarom ennek daczára tagadni, hogy e rendszer hatása üdvös volt; az egyetem mindenesetre, összehasonlítva azon állapottal, melyben 1848. előtti időszakban volt, tetemes haladást tett, de üdvös hatást teljesen meg sem gyakorolhatott, két okból.