Budapesti Közlöny, 1870. április (4. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-01 / 74. szám
győződjem az iránt, vájjon a helyiség alkalmatos-e. Kérdezősködvén főképen az iránt vájjon azon helyiség nincs-e kitéve a kiöntéseknek, a mi a dolog természeténél fogva nagyon hátrányos lett volna, — miután ott azon tudomást nyertem, hogy ez a város egyik magasabb részén fekszik, a kiöntéseknek kevésbé van kitéve, mint más helyiség; miután az egy szabad nagy tér, miután a város s a megyének nagy része ezen tért jelölte ki a lycealis épületre, én semmi okot nem találtam, hogy ezen térséget ne fogadjam el. Én annál fogva ott kezdettem meg a lycealis épület felépítését. Egyébiránt én ez iránt újból fogok vizsgálódni, de meg vagyok győződve, hogy alkalmasint bármely tudósítást fogok kérni, azok körülbelül ugyanazok lesznek, mely tudósítások alapján a lyceális épület ott fölépíttetni határoztatott. Bk. Simonyi Lajos : Ezen válaszszal nincs megelégedve. A ház az interpellate a ministerrel közöltetni rendeli. Elnök : Elősorolja ezután az osztályokhoz utasítandó következő törvényjavaslatokat, ugyanis : a 256. számú törv.javaslat az első folyamodású bíróságok rendezéséről, a 258. számú a békebíróságokról, a 259. számú a bírósági végrehajtókról, a 260. számú a királyi ügyészség felállításáról, a 277. számú a felsőbb bíróságoknál alkalmazott ítélő bírák számának meghatározásáról, a 278. sz. a 68-iki 56. t. sz. némely szakaszainak módosításáról, a 279. sz. a törvények kihirdetéséről szóló 68-iki 3. t. sz. 4. §-nak módosításáról, végre a 280. sz. a. Kraszna, Középszolnok, Zaránd megyék és a Kővár vidékének úrbéri, tagosítási,s arányosítási ügyeinek rendezéséről. Mindezen törvényjavaslatok ki vannak nyomatva és csak arra várnak, hogy a t. ház az osztályokhoz utasítsa. Irányi Dániel : Nekem volt szerencsém egy törvényjavaslatot benyújtani a felnőttek tanításáról, ez már ki van nyomva és a t. ház tagjai közt ki van osztva. Ennélfogva szabadságot veszek magamnak arra kérni a t. házat, méltóztassanak megengedni, hogy valamelyik közelebbi napon e törvényjavaslatot indokolhassam, hogy aztán az osztályokhoz utasíttassék. Elnök : Nem tudom, méltóztatik-e a t. ház erre napot kitűzni, talán jó lenne a zárszámadások befejezése utáni nap. Amelyeket azonban elmondtam, azokat a t. ház az osztályokhoz utasítja. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszer : Miután nézetem szerint az országgyűlésen mindenekelőtt azon törvényjavaslatok lennének tárgyalandók, melyek tárgyalásánál Horvátország küldöttjeinek is jelen kell lenniök, (Halljuk!) t.i. a pénzügyi, vasúti, egy szóval a hitel- és pénzügyi tárgyak, azért is, miután úgy tudom, hogy a jövő hónapban valószínűleg a társországokban országgyűlés fog tartatni azon idő alatt ráérünk belügyeink tárgyalására, tehát ezek az osztályokhoz későbben is lennének utasíthatók. Mindenekelőtt kérem tehát a t. házat, méltóztassék azt kimondani, hogy a költségvetéssel összefüggésben levő kisebb törvényjavaslatok, továbbá a fővárosi kölcsön iránt a pénzügyi bizottság által beadott jelentés, s a közi minister úr által a vasutak tárgyában beadott egynéhány javaslat praeferentei tárgyalandók, hogy ezen törvényjavaslatok minél előbb elintéztessenek, a juridicumra és más tárgyakra vonatkozók pedig későbbre maradjanak. (Helyeslés.) Elnök : Ezen törvényjavaslatok még nincsenek kinyomatva, addig az osztályok mégis foglalkozhatnak az előbb kijelöltekkel. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer: A pénzügyi bizottság rövid jelentést adott be; úgy tudom, hogy a nyomdával oly szerződés köttetett, hogy 24 óra alatt tartozik kinyomatni az irományokat, ha tehát a kinyomatás még nem történt meg, az elég sitka. (Helyeslés.) Elnök : A jelentés már holnap reggel a képv. urak közt kiosztva lesz. Ghyczy Ignácz • A törvénykezésre vonatkozó törvényjavaslatok, miután csak tegnap osztattak ki, és mind terjedelmükre, mind pedig fontosságukra nézve nagy figyelmet igényelnek, ezeket most mindjárt az osztályokhoz utasítani, mielőtt idejük lett volna a képviselőknek azokat tanulmányozni, helyesnek nem tartja. Elnök : A kijelölt törvényjavaslatokat azért tartotta szükségesnek bejelenteni, hogy a ház és az osztályok tudják, hogy készen vannak. Azon szemrehányást, hogy régen ki lehetett volna nyomatni, nem fogadhatja el, mert a kinyomatással annyi baj volt, és daczára annak, hogy mindent elkövetett meg sem érhetett czért. Holnapra kész lesz a miniszer úr által tegnap beadott törvényjavaslat. A költségvetés most javítják, mert temérdek hibák vannak a számokban, ez is legközelebb el fog készülni, — méltóztassék tehát legalább ezeket, t. i. a fővárosi kölcsön és költségvetési törvényjavaslatot az osztályokhoz utasítani, a többiek pedig egyelőre maradjanak. (Helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügy miniszer. Fájlalom ugyan, hogy a törvénykezési ügynek mindig háttérbe kell szorulnia, azonban meghajlok a körülmények előtt, és szívesen belenyugszom abba, hogy más sürgősebb és fontosabb tárgyak miatt a terjedelmes törvényjavaslatok, melyek az első folyamodású bíróságok végleges szervezésére vonatkoznak, később tűzessenek napirendre és adassanak át az osztályoknak tárgyalás végett, hanem ez nem akadályozhat abban, hogy a kisebb törvényjavaslatok a felső bíróságok létszámának megállapításáról rögtön az osztályokhoz utasíttassanak tárgyalás végett, mert én különben minden felelősséget az iránt, hogy a restantiák a felső bíróságoknál halomra gyűlnek, magamtól elutasítok. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék tekintetbe venni ezen körülményt, hogy ez oly törvényjavaslat, melyet az osztályok egy pár nap alatt bevégezhetnek. (Helyeslés.) Elnök : Mindenekelőtt a pénzügyre vonatkozó törvényjavaslatokat méltóztassék tárgyalás alá venni, azután pedig majd kijelöljük azokat, melyek legszükségesebbek a bírói ügyekről szólók közül. Következik a napirenden lévő tárgynak folytatása. Mikó Imre gr. közl. minister : Mielőtt a napirendre áttérnénk, a t.ház engedelmével van szerencsém a t. ház elé több rendbeli törvényjavaslatot terjeszteni; jelesen először a munkács-stry-lembergi és eperjes tarnowi vasútra vonatkozó tör- vényjavaslatot; másodszor az eszéksziszeki, károlyvár-fiumei vasút kiépítése iránti törvényjavaslatot, s erre vonatkozólag kérem Kraljevics J. képv. urat, hogy ezen előterjesztésemet vegye feleletül azon interpellációjára, melyet közelebb ezen vasútvonalnak a törvényhozás elé terjesztetése iránt hozzám intézett; továbbá a szentpéter-fiumei vasútnak a magyar korona területén haladó mintegy 1700 ölnyi vonalának kiépítése iránti törvényjavaslatot; 4-szer a bánréve-nádasdi vasút, 5-ször a valkány-perjámosi 2-ed rendű vasut, 6-szor a magyar királyi északi államvasúti novella-törvényjavaslatot, 7-szer a magyar keleti vasút érdekében egy novellát. Ezeket méltóztassék a t. ház, szokás szerint, a vasúti és pénzügyi bizottságokhoz utasítani. Elnök : Oda fognak utasíttatni. Napirenden van a zárszámadásokról szóló jelentés. Legelőször szót emel Gonda László, utána Gajzágó Salamon : T. ház! (Halljuk!) Azok után, miket az 1867-ki kimutatások, és az 1868-ki államzárszámadásra, illetőleg azoknak országgyűlési megvizsgálására nézve Komárom városának érdemes képviselője elmondott, csakis kettő lehetséges. Vagy az, hogy a kiküldött bizottság feladatát csakugyan nem fogta fel jól; vagy az, hogy a kiküldött bizottságnak eljárása nem az, illetőleg nem volt olyan, mint a minőnek azt a t. képv. ur mondotta. Mindenekelőtt megjegyzem t.hát, hogy egyátalában nincs érdekünkben pénzügyi helyzetünket szomorúbbnak festeni, mint amilyen az valóban, és amint egyrészről természetesnek találom, hogy egyik legnemesebb feladatunkat tekintjük az államháztartás körül követett eljárást ellenőrizni, úgy másrészről szigorú kötelességünk a valódi eredmények hű és alapos kimutatása. Én is azt hiszem, t. hát, amit t. képviselő úr is mondott, hogy a kiküldött bizottságnak feladata nem az volt, hogy a tételek számtani, és azoknak a részletekkel öszhangzó igazságát fürkéssze,hogy azoknak eredetét az illető okmányok betekintésével megvizsgálja, hanem az volt, hogy a kimutatott tételeket elfogadja úgy, a miként azok a zárszámadásokban írvák, és azoknak fentebb jelzett megállapítását a felállítandó számszékre bízva, az 1867 iki kimutatásokat és az 1868 ki államzárszámadást tekintettel a háznak 1867. martius 2-án hozott határozatára és tekintettel az 1868. XXVIII. t. czikkre, következőleg figyelmen kívül nem hagyva az 1867. XVIL, az 1868. IV. és 1868. X. t.czikkeknek is a felhatalmazásra vonatkozó §§-ait, — a bevételek és kiadásoknak úgyszólván törvényszerűségére vonatkozólag megvizsgálja. (Helyeslés jobbfelől.) T. hát! Nem lévén többé kérdés, hogy meg lehet-e ezen számadásokat átalában véve minden irányban vizsgálni, hanem megvizsgálhatók-e csakis azon fentartások mellett, melyeket a múlt évi dec. 2-ikán hozott határozata a háznak magában foglal, a bizottság ezen, nézete szerint egyedül helyesszempontból indulva ki, biztosan mondhatja, hogy előtte teljesíthetlen munka nem állott, és hogy nem állott, azt bebizonyította tényleg is. Nem lévén a bizottság hivatása, mindent föltétlenül dicsérni, valamint nem lévén hivatása azon erőlködés, hogy azon kimutatásokat és számadásokat már előre feltétlenül rosszaknak nyilvánítsa, — nem is állítja, hogy a 328-ik.sz. alatti kimutatás a zárszámadások minden kellékével bírna; sőt maga elismeri, hogy ezek nem képeznek önmagukban véve egy oly szerves egészet, amely az állam majdnem egy évi pénzügyi kezelésének biztos tükréül volna tekinthető ; de elismerve ezt, nem hagyta figyelmen kívül azon soha el nem vitatható tényleges körülményeket, melyek azon kimutatásnak rendszeresebb alakban való összeállítását lehetlenné tették. (Helyeslés jobbfelől.) Amint másrészről bebizonyította, hogy feladatát, mennyiben az a háznak dec. 2-án hozott határozatában foglaltatik, az ezen kimutatásokban foglalt tételek és a miniszer úrtól kért felvilágosítások alapján megoldhatta. Vizsgálatának eredménye jelentésében kimerítően indokoltatik, valamint az is, mi oka azon eltérésnek, mely a 328. sz. a. kimutatás szerint bevételi és kiadási előirányzat és a bécsi zárszámadások bevételi és kiadási előirányzata között fenforog. Ghyczy Kálmán t. képv. ur a bizottságnak az 1867-ik évi kimutatások körül történt eljárására nézve főleg 2 észrevételt tesz. Miután ugyanis előadja, hogy az alkotmány visszaállítása után 1867 ben Magyarországnak még főszámszéki közege nem lévén, a ministerimok között azon megállapodás jött létre, hogy Magyarországra nézve is a bevételek és kiadások a bécsi államfőszámvevőszék által könyveztessenek, illetőleg készíttessék el azokról a zárszámadás, természetesen csak azon adatok alapján, melyeket innen a budai, zágrábi és nagyszebeni főszámszékek a magyar ministérium útján felterjesztettek, azon kérdést veti fel, miként lehetséges mégis, hogy az adatok ily kölcsönös közlése mellett a zárszámadások és a 328. sz. a. kimutatás között különbség, és pedig nevezetes különbség létezik ? ! Azt hiszem, t. hát, hogy a t. képv. úr beszéde következő részében erre önmaga megfelelt, és megfelelhetett különösen azon adatok nyomán, melyeket a 7 es bizottság jelentésében bőven előterjesztett. E különbözet onnan veszi eredetét, mert a bécsi zárszámadás tételei oly bevételeket rónak Magyarország javára, melyeket a magy. pénzügyminiszer el nem ismert, és Magyarországra oly kiadásokat, melyeknek jogosultságát a magy. pénzügyminiszer eddig el nem ismerte, s e részben a tárgyalások még mindig függőben vannak. Hogy helyesek-e azon indokok vagy nem, melyek a pénzügyminiszert e különbözet el nem fogadására indították, ezt, — mint a t. ház át fogja látni, — a bizottság épen azért, nehogy véleményével bármely részre is praejudicáljon, nem taglalhatta; de megállapíthatónak vélte, hogy a czél, mely a pénzügyminiszert e tárgyalásoknál vezette, t. i. a magyar kincstár előnyeit megvédeni — tiszteletre méltó (Helyeslés), mig másrészről a pénzügyi ministeriumnál vezetett folyószámlák tisztán kiderítik, hogy mindaz, mi Magyarországnak közigazgatási költségeire előirányzott összegen felül jövedelem volt, a közös ügyek költségeinek törlesztésére tényleg átszolgáltatott 47.700,000 frt; csak a nagyobb számokat mondom. T. hát! A t. képviselő úr azt is zokon veszi a bizottságnak, hogy miután megállapította azt, hogy az általa kimutatott 3.602,000 frt 1867. vé- 1284