Budapesti Közlöny, 1870. augusztus (4. évfolyam, 174-197. szám)
1870-08-02 / 174. szám
Tudomásul vétetik. B. Nyári Gyula a főrendiház jegyzője. Átnyújtja a főrendiház által elfogadott következő törvényjavaslatokat: Az 1870-ben besorozott ujonczok behívásáról, a honvédelmi ministerium öt milliónyi póthiteléről, s a közoktatási minister ál-í tál oktatási czélokra, valamint a belügyminister által a közbiztonság helyreállítása érdekében kért póthitelről. Mindezen elfogadott törvényjavaslatok szente sités végett Ő Felsége elé fognak terjesztetni. Napirenden van: A közmunka- és közlekedési minister által az 1868. 45. t. sz. módosítása iránt, beadott törvényjavaslat tárgyalása. Ezen törvényjavaslat arra irányul, hogy a m. keleti vasút nagyvárad-brassói fővonalán a Kolozs- Tártól Pata és Bocs felé tervezett vonal akkép változtattassék meg, hogy e vonal Kolozsvártól P.-Szent-Miklós és Kolozs felé, s onnan Gyéresre lesz vezetendő, Tordára pedig egy szőny vonal építendő, mely a fővonalból Gyéres közelében ágazzék ki. Berzenczey László , a központi bizottság elő-adója a bizottság nevében az állandó pénzügyi és vasúti bizottságok jelentése alapján, a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a képviselőháznak — a pénzügyi és vasúti bizottságok szövegezése szerint — elfogadás végett ajánlja. Deáky Lajos: Nem fogadja el a törvényjavaslatot már azért sem, mert Berzenczey László a komp. bizottság részéről az előadó, ki azon vasuttáraságnak hivatalnoka. B. Simonyi Lajos : A közmunka- és közlekedési ministerhez kérdést intéz az iránt, hova fordittatik azon összeg, mely ezen épitkezési eltérés által megtakarittatik. Gorove István közlekedési minister: T. ház!Nem tudom,tudják-e a képv.urak azon körülményt, hogy midőn a keleti vasút engedélyeztetett, a vállalkozóknak nem volt egyéb költségvetésök, mint a Nagyváradtól Kolozsvárig terjedő vonal építésére ; sem költségvetés, sem terv nem létezett és a dolog ezen helyzetében fogadta el a ház ezen tervjavaslatot úgy, mint eredetileg benyújtva volt,így tehát számba nem vétethetik az, amit a t. képv. ur tőlem kíván. Volt ugyan általánosságban kimondva, hogy ezen vonal kiépítése Bors felé több nehézséggel jár, azért több költséget is igényel, de ez praecisirozva nem volt ama javaslat alkotásánál, sem később az engedélyokmány kiadásánál és azon tárgyalásoknál, melyek az engedélyezést a ministérium kebelében megelőzni szokták. Arra nézve, hogy mily viszonyban áll azon kiadás, melyet ezen alagút kiépítése igényel, a most szóba hozott tordai szárnyvonal költségeivel , az előzmények után a t. képv. urnak praecisirozott választ adni szintén nem vagyok képes; azonban akkor, midőn a ministerium ezen törv. a javaslatot benyújtotta, igen nevezetes okok állottak előtte melyek arra bírták, hogy a törvényhozástól ezen módosítást kérje. A legelső és fontosságában minden mást megelőző nézet volt az, hogy az alagút kiépítése által az összes vonal létrejötte talán egy esztendőnél többet késleltethetett volna. Ez, kérem alá van, igen nevezetes momentum, melynek súlyát a t. képviselő urak és az erdélyi lakosság be fogja ismerni. Voltak azonban más nevezetes okok is, nevezetesen az, hogy a terrénum, mely Bocs, Pata és Torda irányában fekszik, sokkal nagyobb népességeket tüntet fel a kivitelre nézve, mint azon vonal, mely most a törvényjavaslat által a képviselő úrnak ajánltatik. És e tekintetben a vasúti és pénzügyi bizottságok jelentéseikben kimondják, és van szerencsém nekem is a t. ház előtt nyilvánítani, hogy ámbár vannak nehézségek azon vonalon is, melyet szerencsém van ajánlani, de ezek sokkal csekélyebb mérvben fordulnak elő itten, mint az eredetileg tervezett vonalon. Ez így magában véve, szemben a vállalkozóval, nem volt tekintetbe vehető, de ennek következései kihatnak magára az üzletre és forgalomra. Ugyanis ha csuszamlások, süppedések állanának elő a kiépített vasúton, meg lenne zavarva az üzlet és a forgalom. Nem szabad tehát nekem, ki e tekintetben felelős vagyok, tekintet nélkül hagyni azon következéseket, melyek a kiépített vasútnál előállhatnának s az internationális forgalmat veszélyeztethették volna. Ez a második fok; következik most az, melyet a jelentés szintén kiemel, hogy t. i., ha ezen vonal fogadtatik el, akkor a Szamos völgye felé a beszterczei vonalból, mely a dolog természeténél fogva előbb utóbb ki fog építtetni, már majd meg lesz az államnak nyerve, melynek garantiája nem fog önállóan állani, hanem ezen vonal fogja azon garantiát viselni, sőt ezen vonalnál ismerten az alvincz kolozsvárit a garantia sokkal kedvezőbben fog állani. Igen természetes t. képr.ház, hogy a vállalkozó érdekei a törvényhozás előtt semmi nyomatékkal nem bírnak; azt azonban kénytelen vagyok meg, vallani, hogy minden engedélyezésnél egy előfeltétel az, hogy valamint az engedélyeseknek joguk van kihasználni azon előnyöket, melyek mutatkoznak, úgy másrészt kötelesek ugyanők, ha nagyobb nehézségek mutatkoznak és azok el nem háríthatók, a maguk kockáztatására mégis kiépíteni a vonalat. Ilyen esetek számtalanszor fordulnak elő, ne következtessük tehát ebből azt, hogy mindenkor insistálnunk kell azon, hogy a vállalkozó a legnagyobb nehézségekkel küzdjön meg, mert ez minden engedélyt jövőre nagyon súlyosabbá fogna tenni, miután akkor minden vállalkozónak sokkal nagyobb kockázatot kellene számba vennie, s következőleg sokkal nagyobb igényeket lenne kénytelen az állam irányában támasztani. Ennélfogva kérema t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. Még egy észrevételem van előttem szólott Deáky képv. ur beszédére. Azt mondá t. i., hogy az okok közt tán az is fekhetik, hogy Torda ellenzéki város. Bocsásson meg képv. ur, midőn maga a miniszeri törvényjavaslat, midőn a pénzügyi és vasúti bizottságok által beterjesztett javaslat világosan kimondja, hogy Tordának egy szárnyvonal adassék, akkor ily argumentummal előállni megvallom, még az. ellenzéki úr részéről sem vártam volna Egyébiránt megvallom, nem magának Torda városának érdekei határoztak arra nézve, hogy követeltessék mindenesetre Torda számára egy szárnyvonal, hanem az államnak nevezetes érdekei vannak. Ott vannak a sóbányák, s melyeket mostantól fogva nagyobb mérvben kiaknázni. Kollegám, ki épen most távozott, el van határozva. Ez egyik oka volt tehát annak, hogy a kormány ragaszkodjék ahhoz, hogy ezen igen érdemes város a vasút jótéteményében szintén részesüljön, ha nem is ugyanazon értelemben mint azt Torda város lakosai kivánták, hogy t. i. 15 percznyi állomás adassék nekik, úgy képzelvén el ezt bizonyára, hogy arra menvén a vasút, ott 15 perczig álljon meg, hanem az állam érdekében magának Torda városának anyagi és szellemi érdekeinek megfelelőleg kívánja a kormány, hogy e város szárnyvonalat nyerjen. A pénzügyi bizottság azon óhajtását fejezi ki, hogy miután itt a vállalkozó tetemes tehertől oldatik fel, helyesnek találná, ha e tekintetben bizonyos kárpótlást nyújtana az államnak. Ezen óhajtásnak én egész készséggel igyekeztem megfelelni, s a tárgyalás eredménye az lett, ami most a központi bizottság által a háznak ajánltatik, az t. i., hogy e szárnyvonal se maximál hosszában be ne számítassék, se az állam garantiájában ne részesüljön. Azt hiszem 1 t. ház, hogy ezek elegendő fontos okok arra nézve, hogy e törv. javaslat elfogadását a t. háztól teljes lelkemből kérjem. (Helyeslés.) Halász Boldizsár : Védi Deáky ellenében Berzenczeyt, ki nézete szerint csak egyszerűen referált a közp. bizottság részéről. Pártolja a törvényjavaslatot. Csernátony Lajos : Rész néven veszi azt, hogy Berzenczey, ha csakugyan hivatalnoka a keleti vasúttársaságnak, ezen a társaságot érdeklő ügyben előadó. Berzenczey László : Csodálkozik azon, hogy annyira interpellálták. A ministeri qualifikátiót kezdi magában érezni, mert alig tesz valamit máris rögtön ily mérges interpellatiót kell hallania. Arra nézve hogy hivatalnoka-e egy anyol társaságnak, azt mondá, hogy nem hivatalnoka, de dolgozik számára, és ha dolgozik, nem fizetés nélkül dolgozik. Mint egyik-másiknak, neki is van üzlete, van nyelve, de ingyen nem dolgozik. A bizottság nagyon is jól tudott ezen dologról és épen azért, mert ismerősebb lehet ezen tárgygyal, választotta meg előadójául. Elmondja ezután, mennyi nehézséggel járna a vasútépítés, ha Torda felé vezettetnék a vonal , ő jobbnak tartja tehát a törvényjavaslat szerint kijelölt irányt, ugyanazért bátran ki is jelentheti, hogy Torda, de még inkább a haza érdekeit képviseli. Végül megjegyzi, hogy a dolog vége az lehet, hogy a társaság megépíti a vasutat a szerződés szerint, mely angol észszel van megírva s a melyből kimaradt Torda neve, megépíti úgy, hogy Pata, Bocs e két jelentéktelen falu közt vasút lesz, és azt érjük el, hogy sem Torda sem Kolozs nem kap vasutat. (Helyeslés). Huszár Imre, Csiky Sándor : Nem pártolják a törvényjavaslatot.emény Gábor : Felemliti, hogy az okmányból Torda városa annak idejében is már azért maradt ki, mert nagy nehézségek merültek fel az építés iránt. Ezen építkezési nehézségek nézete szerint ma még inkább fenforognak ugyanazért pártolja a.javaslatot. Szaplonczay József : Nem pártolja a törvényjavaslatot, hanem inkább megmarad az ellenében az eredeti törvény mellett. Gorove István közlekedési miniszter: Az. előttem szólott képv. ur némely enunciatiójára vagyok kénytelen megjegyzést tenni. Azt mondotta képv. ur, hogy a nagyvárad-kolozsvári vonal 80,000 frt garantia mellett adatott ki. Bocsánatot kérek, én máskép ismerem a dolgot; t. i. a nagyvárad-kolozsvári vonalat a kormány saját költségén kezdte építeni, és azután egy vállalkozónak adta ki, pedig hozzáteszem, egypár millió, 3—4 millióval olcsóbban, mint az előzetes és a kormány birtokában levő költségvetések ezt magukkal hozták volna, — éspedig, ha jól emlékszem, ugyanazon vállalkozónak adta ki a ki azt most építi egy átalános összegért — és a garantia kérdése csak azután későbben merült fel, és később szavaztatott meg a biztosítás a kormány által. Azt mondja képv. úr, hogy még most sem képes a kormány biztos adatokat felhozni ezen vonal megváltoztatására nézve. Igenis a kormány előtt akkor, midőn a szerződés köttetett, nem feküdtek azon adatok, melyek folytán biztosabban lehetett volna eljárni arra nézve, hogy mily garantia adassék. De ezt nem maga a költségvetés határozza meg, hanem meghatározza az is, hogy a megváltozott viszonyokhoz képest egyszer kisebb máskor nagyobb garantia mellett kénytelen a kormány a vállalkozóval egyezkedni. Hogy mennyibe fogna ezen alagút kerülni, melynek kiépítése alól most a tervhozás a vállalkozót fölmentené, ennek meghatározása nem a kormány feladatához tartozik, mert világosan megjegyeztem bármennyibe került volna az alagút, okvetlenül kényszerítette volna a kormány kiépítésre a vállalkozót, ha más akadályozó körülmények nem fordultak volna elő, melyeknél fogva az alagút kiépítését, ha ez csak 10 krba került is volna, mégis ki kellett kerülni. Volt szerencsém előadni a döntő okot, mely abban rejlett, hogy a viszonyok, melyek közt az alagút vezet, az üzlet és forgalom tekintetében sokkal veszélyesebbek, mint azon vonalnál, mely most a törvényhozásnak ajánltatik, ugyanis a vasúti és pénzügyi bizottságok jelentésében azt méltóztatott látni, hogy ezen terrénum mely Gyéres és Kolozsvár között fekszik, igen sok nehézségeket nyújt azon vonalra nézve is, melyet a kormány ajánl, és arra is, mely az első tervben volt felvéve. De a nehézségek azon vonalra nézve, melyet most ajánlunk, sokkal csekélyebbek mint az eredeti vonalnál lennének. Míg ugyanis az eredeti vonalnál a csuszamlások 6000 méterre mennek, itten csak 2400 méter hosszúságnak mértföldenként. Azonfelül ki van mutatva az, hogy a kormány által most már javaslatba hozott vonal sokkal kisebb téren megy egy század maximál emelkedéssel i. i. 18200 méter hosszaságban, míg a másiknál körülbelül 36 ezer méter hosszaságban mutatkozik az emelkedés. Ez pedig azt idézné elő, hogy az üzletnek költségei lennének aránylag magasabbak. (Helyeslés.) Arra kell tehát tekintettel lenni, hogy az országnak bizonyos pénzbeli összege takaríttassék meg. Azért voltunk tehát bátrak nyugodt lélekkel ajánlani ezen törvényjavaslat elfogadását.(Helyeslés: Szavazzunk!) Benedikti Albert: Torda városára nézve szükségesnek tartja a fő- nem pedig a szárnyvonalat. Ő a törvényjavaslatot nem pártolja, és mi 3414