Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1870-09-11 / 206. szám

sik főcsoportjából, vagy mindenik csoportjából, megvizsgáltatni. A­ki azonban felső nép- vagy polgári iskolai tanítói általános oklevelet kíván nyerni, az köte­les magát vagy a nyelv- és történettudományi, vagy a mennyiség- és természettudományi főcso­portok egyikébe osztott minden tantárgyból meg­vizsgáltatni. A megvizsgált egyén tanítói oklevelében osz­tályzatot, csak azon tárgyakból és képesítést csak azon főcsoportra nézve nyer, melyekből a vizsgát kiállotta. A művészeti tanszak csoportjába sorozott tan­tárgyak együttesen senkire nézve sem kötelezők. A művészeti tanszak bármely ágából külön-külön lehet vizsgálatot tenni; az így nyert oklevél, tu­lajdonosát, csak az abban kitett tantárgyak taní­tására jogosítja fel. 13. §. A vizsgálat elméleti és gyakorlati rész­ből áll Az elméleti vizsgálat írás- és szóbeli. A gyakorlati vizsgálat gyakorlati tanításból áll. 14. §. A vizsgálat az írásbeli munkák készíté­sén kezdődik s zárt ajtóknál foly. A kidolgozandó feladatok megállapítása végett a tanári kar, a vizsgálat határnapja előtt egy hó­nappal, a vallás és közoktatási ministériumhoz mind a paedagogiai, mind a mennyiségtani tár­gyakból, a tanfelügyelő útján, hat-hat tételt küld fel, melyek közül a ministérium a kidolgozandó egy-egy tételt kiválasztván, a vizsgálat határ­napja előtt pecsét alatt leküldi. A vizsgálat napja reggelén a vizsgáló bizottság a kidolgozandó tételeket záró levelet a vizsgálan­dók előtt bontja fel s hirdeti ki, midőn a vizsgáló bizottság a munkák kidolgozása feletti felügye­­lésre rendelt két tanár kivételével a termet el­hagyja. A vizsgálandók munkáik kidolgozását azonnal megkezdik s azt egyfolytában 3—4 óra alatt be­végezni kötelesek. 15. §. Az írásbeli vizsgán készít a vizsgálandó: a) Egy nevelés- vagy oktatástani önálló dol­gozatot. b) Egy mennyiségtani , nevezetesen polgári számvetési, vagy mértani feladatot. c) A művészeti tárgyakból vizsgára jelentke­zett, a saját szakából kitűzött feladatról készít valamely munkát. Nevezetesen a rajztanítónak szándékozó egy rajzolási vázlatot; az ének tanító­ságra készülő a népszerű zene elméletéből, alkal­mazva azt az ének tanítására; a szépírástanító valamely szépírási mintát ; a testgyakorló a test­­gyakorlás elméletéből vett tárgyról értekezik. A tanítójelölt e helyre magával csupán iró­­vagy rajzoló szereket vihet ; munka közben társai­val érintkeznie nem szabad. Ki e szabályt áthágja, az a szóbeli vizsgára nem bocsáttatik. A­ki dolgozataival készen van s azt a felügyelő tanárok egyikének tisztázva benyújtja, a terem­ből eltávozik. 16. §. Az írásbeli dolgozatokat a képezdei igaz­gatóból,egy képezdei­ s egy meghívott szaktanárból álló három tagú bizottság a vizsgálat alatt meg­vizsgálja és megbírálja; a dolgozatokban netalán előforduló hibákat megjelöli s mindegyik jelölt ebbeli osztályzatát megállapítja s eljárásáról szóló jelentését a végeredményt megállapító vizsgáló bi­zottság összes ülésén előterjeszti. 17. §. A szóbeli vizsgálat nyilvánosan és a 9. §. értelmében következőleg történik. A képezdei tanári kar a vizsgálandók névsorát az elnök és minden vizsgáló tag számára egy-egy példányban úgy állítja össze, hogy mindenik ta­nítójelölt neve után függőlegesen húzott rovatuk­­ tetejére a szó és írásbeli tantárgyak, valamint a gyakorlati vizsgálat czímeit feljegyzi. E mellett mindenik tanár a maga szakából a legfontosabb tételeket (kérdéseket) kiírja s e té­teleket az illető elnöknek általadja. A jelöltet felelésre mindig az elnök szólítja fel s a felvett tantárgy tételeiből hozzá a kérdéseket is ő, vagy az igazgató­tanács tagjai intézik. A feltett kérdést az illető szaktanár fejtegetteti,­­ melybe azonban a bizottság bármely tagja is­ beleszólhat.­­ Egy tantárgyból egy-egy jelöltnek legfölebb három önálló tételt lehet fejtegetés végett fel­adni. A felelet eredményét, a jelölt neve után, a fel­vett tantárgy rovatába, mindenik vizsgáló tag sa­ját ítélete szerint, kitűnő, dicséretes, elégséges vagy elégtelen osztályzati fokok szerint jegyzi be. 18. §. A gyakorlati vizsgálat menete. A vizsgálandó tanítójelölt a gyakorló-iskola felsőbb osztályai vagy a felső nép- vagy polgári iskola növendékeit, a vizsgáló bizottság tagjai előtt, a tanításra kitűzött tantárgyból legalább egy negyed, legfelebb fél óráig oktatja. A próbatanítás tárgyát a vizsgáló bizottság ha­tározza meg ; a jelöltnek a tanítás előtt fél nappal előbb adja tudtára. A próbatanítás tárgyát mindenik tanítój­­ölt­nek az általa választott tanszak csoportból kell kijelölni.­­ 19. §. A tanitójelölt gyakorlati vizsgájában kü­lönös figyelemmel kell lenni a következőkre: Hogy mennyire és mi módon képes oktatás közben a tanítás alá vett tárgyat szemléltetni, ele­­mileg fejtegettetni. Bírálat alá kell venni előadási képességét s mindenekfölött azt, hogy mikép tudja a gyerme­kek figyelmét lekötni, mindnyájukat gondolkozás­ban s egyszersmind vidám hangulatban tartani, e­­közben s ezek által fegyelmet gyakorolni. 20. §. A tanitónőjelöltek a tantárgyakra nézve mind elméletileg, mind gyakorlatilag, a férfi-ta­nítókhoz hasonlóan, azonban a leányok számára kiadott polgári iskolai tanterv értelmében vizsgál­tatnak meg. Kötelesek ezenfelül a női kézimunkák készítéséből és azoknak tanítása módszeréből is vizsgálatot állani ki. 21. §. Felső nép vagy polgári iskolai tanítói vizsgát egyes szaktudományokból s azoknak taní­tása módszeréből is lehet tenni; azonban az ilyen jelölt a felvett tantárgyból mind elméleti, mind gyakorlati vizsga alá vettetik. Az ekkér nyert tanítói oklevél, tulajdonosát csak azon tantárgyak tanítására képesíti, melyek abban osztályzattal vannak megjelölve. 22. §. Az összes vizsgálatok végeztével a vizs­gáló bizottság összeül s a tagok a jelöltekről ve­zetett jegyzékeiket egybevetik, mindenik jelölt osztályzatát, minden tárgyból külön-külön s ezek­ből kihozva általános osztályzatát és gyakorlati képességét, kétes esetekben szavazatiig, megál­lapítja s határozatát minden egyes jelölt után egy arra rendelt anyakönyvben összeállítja. Az anyakönyv rovatai: folyó­szám; a jelölt neve ; születési éve; születési helye; elemi isko­lai gyakorló tanító volt, vagy tanulmányait gym­­nasiumban, reál- vagy polgári iskolában végezte; egyes tantárgyakból érdemlett osztályzata; ál­talános osztályzata; képességi foka; észrevé­telek. A képesség fokai: kitűnően, dicséretesen, elég­ségesen képes. Az anyakönyvet a vizsgáló bizottság minden tagja aláírja.­­ 23. §. Az oly jelölt, ki egyetlen elégtelen osz­tályzatot nyert, félévre vagy egész évre vissza­vettetik. 24. §. A vizsgáló bizottság eljárásáról jegyző­könyvet vezet, s ennek egy hitelesített példányát az anyakönyvvel s a fogalmazási gyakorlatokkal együtt a vizsgálat bevégeztével azonnal a vallás- és közoktatási miniszerhez felterjeszti. 25. § A felső nép- és polgári iskolai tanítói oklevél az anyakönyvből állíttatik ki, a hit- és erkölcstani osztályzat kivételével, melyet az illető lelkész által kiállított bizonyítvány szerint kell az oklevélbe bejegyezni. Az oklevelet a tanfelügyelő, a képezdei igaz­gató és a meghívott szaktanárok egyike írják alá s egy e végre külön készített pecsétnyomóval erő­sítik meg; ezt azonban csak akkor lehet kiadni, midőn a vizsgálatról szóló anyakönyvet a vallás és közoktatási minister helybenhagyva vissza­küldi. A ministériumhoz felterjesztett anyakönyvek alapján a vallás- és közoktatási ministériumnál a képesített tanítókról egy országos anyakönyv szer­kezetik. 26. §. A felső nép- és polgári iskolai tanítói ok­levél dij- és bélyegmentes. 4054 27. §. Külföldön nyert felső nép vagy polgári iskolai tanítói oklevél a magyar birodalmi felső nép- vagy polgári iskoláknál csak akkor válik érvényessé, ha azt a vallás- és közoktatási minis­ter jóváhagyta. 28. §. A gymnasiumi és reáliskolai tanárok felső nép- és polgári iskoláknál alkalmazhatók , oktatást azonban csak azon tantárgyakból adhat­nak, melyekre nézve képesítve vannak. Az úgy­nevezett főelemi tanítók, ha felső nép- és polgári iskolánál kívánják magukat alkalmaztatni, köte­lesek előbb felső nép - és polgári iskolai tanítóké­­pességi vizsgát állani ki. 29. §. A vizsgáló bizottság minden tagja az ál­lampénztárból az ország fővárosában 5 frt, vidé­ken 3 frt napidijt s netalán útiköltség fejében mértföldenkint 1 frt utazási dijt kap. Budán, július 15. 1870. B. Eötvös József. (E szabályrendelet példányai kaphatók Ráth Mór könyvkereskedésében. Egy példány ára 6 kr.) NEMHIVATALOS RÉSZ. TÖRVÉNYKEZÉS, k «». kir. semmit mesék nyilvános üléseiben le­fndő előadás végett újabban kitűzőttek. (Folytatás.) Molnár Istvánnak, gróf Vay László e. végrehajtási ügyében, alperes s. psza. Hercz Sámuelnek, Klein Linót és neje e. sommás pe­rében, alperesek s. psza. Keresztes Antalnak s. psza. Bomba Emilia mint Bomba Erzsébetnek term. és törv, gyámja e. 105 frt s járulékai iránti sommás perében. Kimpián Péternek s. psza, Mihálczán György e. vég­rehajtási ügyében. Márkus Józsefnek s. psza, Kondrát János e. sommás keresetében. Donczky Dávidnak, Frits Rudolf és neje e. sommás perében, alperes s. psza. Kovács Mihálynak, Sípos Sándor e. sommás perében alp. s. panasza. Feldmann Pepi Honig Izsáknénak Nyegrán Illés e. biztosítási ügyében, az előbbi s. psza. Árvay Mihály és érdektársainak, Pataki Pál e. bizto­sítási ügyében, alperes s. psza. Milecker Annának s. psza. Lotháry Jakab e. végre­hajtási ügyében. Coeu Mihálynak, Leterna György e. végrehajtási ügyében, alp. s. psza. Kohn Sámuel és Kun Mihálynak, Beck László és Schwarcz Dávid e. sommás perében, alperesek s. psza. Frakovics Endrének, Tóth Márton és érdektársai e. rendes perében, felperes s. psza. Barcsay Jánosnak, Veres Pál e. sommás perében,al­peres s. psza. Gutmann Mózesnek, Vondáz Vendel és társaié, som­más perében, alperesek s. psza. Zavisits Miklósnak, Gyertyánffy József e. rendes pe­rében, alperes s. psza. Orbán Károlynak, Hirsch József e. birtokháboritási perében, alperes s. psza. Her­vay Lajosné szül. Tóth Teklának, Grosz Jakab e. sommás perében, alperes s. psza. Ugyanazon ügyben beadott felebbezés indokai. Hobán szül. Kriszta Ikoniának, Grundhauser Antal és neje elleni végrehajtási ügyében, ez utóbbiak s. psza. Szkrob Mitrunak, Argyelán Florea e. lakházbeli ki­tétel iránti ügyében, ez utóbbi s. psza. Jakob Ferencz és érdektársai s. psza. báró Borne­misza Károly által ellenük 460 frt és jár. iránt indított perben. Kurtucz Mózesnek, Joannovics György e. sommás pe­rében, alperes s. psza. Milhofer Katalinnak s. psza, Tóth László e. 8 frt iránti perében. Ugyanannak s. psza, Loncsár Verona e. sommás pe­rében. Bánfy-Hunyad város községének, Reichenberger Má­tyás elleni haszonbéri hátralék iránti ügyében, alperes s. psza. Szaveta Kracsuneskónak, Rafila Kracsuneskó e. tarto­zási ügyében, alperes s. psza Gyarmathy Józsefnek, Moldován György e. tartozási ügyében, alperes s. psza. (Folytatjuk.)

Next