Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-22 / 18. szám
Buda-Pest 1871. 10. szám. Vasárnap, januárius 22. Kéziratok nem kiírtnak vl»«a. BArmestszleo levelek rendes levelezőinktől fo-L-tőlpritflk el. NaJPOSTAI POSTAI EZÉTKÖLDÉSSEL Egész évre.........................20 frt. Félévre..................................10 „ Negyedévre...............................5 * HIVATALOS LAP: SzmKESZTŐ*£a : Pesten , hatvani-utaza Ei ekidítési árak :Hivatalos Hirdetések : 10- ik szám I. emelet Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. a. földszint. A hivatalos „Értesítőbe' Iktatandó hirdetési dijak a hirdetményi*, ved együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Magánhindetkikk: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért? kr.minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. értékb. Budapestem házhoz hordva . Egész évre ... 18 fzt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 4 , 50 „ a „budapesti közlönyre, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1871. évi folyamiára. Egész évre . . . .20 forint Félévre . . . 10 „ Negyedévre . . . . 5 „ Falusi községeknek egész évre 12 „ „ fél évre . . . „ Megjegyzendő, hogy csupán csak falusi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz a lap kiadó hivatalába bérmentve küldendő, Pest, b.játoktere, 7. sz. a. A t. hatóságok felkéretnek az ezen laphoz czimzett pénzküldemények bérmentes feladására, mivel alólirott kiadóhivatal bérmentetlen leveleket el nem fogadhat. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. pénzlftyminister Schuszter Ferencz ellenőrt adószedővé nevezte ki. A bajai casino és kereskedelmi egylet alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministerium által f. é. január 16-án 352. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Pestmegyei Dunaegyház községének megengedtetvén, hogy hétfői napokon hetivásárt tarthasson, az ezennel közhirré tétetik. Pesen, 1871. évi január 18 án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. A MAGYAR KIRÁLYI IGAZSÁGÜGYMINISTERNEK 17.814. szám alatt kiadott KÖRRENDELETE. A születési és házassági anyakönyvek, úgyszintén a megholtakról vezetett könyvek, továbbá az ezekből, az 1827. évi XXIII. t. sz. 3. §-ában meghatározott közegek által kiadott kivonatok, törvényeink és törvénykezési gyakorlatunk szerint a közokiratok hitelességével, s tartalmukra nézve teljes bizonyító erővel bírván, a polgári élet számos és legfontosabb viszonyaiban, a jogbiztonság föltételét, s gyakran ennek egyedüli biztosítékát képezik. Ezen könyvek és kivonatok rendkívüli fontossága már magában is eléggé indokolja az érdeket, melylyel az államnak s a kormánynak azok hitelének fenntartása és biztosítása tekintetében viseltetnie kell, nehogy az említett okiratokba becsúszott hibák vagy pedig a könyvek vezetése, s illetőleg a kivonatok kiállítása körül elkövetett visszaélések által, a családok megzavartassanak, a születéstől feltételezett polgári állás bizonytalanná váljék s az öröklés joga helyrehozhatván, vagy csak nehezen elhárítható veszélyeknek tétessék ki. E téren tehát a legszigorúbb ellenőrzésre van szükség, mind az illető életkorától feltételezett polgári és politikai jogok védelme, mind pedig a védkötelezettségről szóló törvény kijátszására irányzott kísérletek meggátlása végett is; mert nem engedhető meg, hogy a törvényben kimondott átalános védkötelezettség az anyakönyvek, és az ezekből készült kivonatok körül való különféle üzelmek által meghiúsíttassék. Az ellenőrzés előzetes gyakorlata, a fennálló törvények és szokás következtében hiányos lévén , annál nagyobb fontosságot nyer az álladalmi ellenőrzés azon egyetlen neme, melyet a bíróságok, a följelentett visszaélések iránti eljárás körül hivatják gyakorolni. Nem szükséges különösen hangsúlyoznom, hogy a bíróságok csak úgy felelnek meg kötelességüknek, ha szigorúan megvizsgálva a tényállást, a bebizonyított szándékos hamisítás, vagy vétkes mulasztás megbüntetésénél, ill főleg az ily büntetendő cselekmények tetteseké mérendő büntetésnél a cselekmény vagy mulasztás természetét, minőségét és veszélyességét, valamint a tettesnél, közhivatási állásával egybekapcsolt különös kötelessége megsértését is számba vevék, ezen körülményeket a büntetés mértékének elhatározó elemei gyanánt tekintik, és a bűnösség fokát, deezzel együtt egyszersmind a büntetés súlyát is, a fennálló törvények, vagy törvénykezési gyakorlat korlátai között, ezen szempontok figyelembevételével állapítják meg. Ámbár ezen mozzanatok a helyes büntető gyakorlatnak változatlan alapelveit képezik, melyeket a bírónak soha sem lehetne szem elől tévesztenie , mindazonáltal többször tapasztaltatott, hogy az anyakönyvek körül elkövetett visszaélések fölötti bíráskodásban, az alsóbb fokú bíróságok a tárgyi és alanyi szempontokat nem kellőleg mérlegelvén, ezáltal oly gyakorlat jelenségei mutatkoznak, melynek túlsúlyra jutása a cselekmény és annak büntetése közötti igazságos arányt megsemmisíti, és ennek következményében, az anyakönyvek hitelén épülő visszonyok biztonságát nagy mérvben veszélyezteti. Ehhez járul, hogy a tiszti ügyészek, nem felebbezvén az első bíróságok ítéleteit, aziránt sem szerezhető biztos meggyőződés: várjon az egyes esetekben mutatkozó aránytalanság, törvényeink és megállapított törvényes gyakorlatunk hiányaiban vagy pedig netalán csak az első bíróság hibás, felfogásában találja indokát ? Távolról sincs szándékomban a törvénykezés függetlenségét s a bírói meggyőződésnek, csupán a törvény által korlátolható szabadságát érinteni. E függetlenség, és szabadság, az államnak és polgárainak legértékesebb kincse lévén, ennek megtámadása által a baj nem orvosoltatnék, hanem csupán egy sokkal nagyobbal s egy olyannal szaporíttatnék, mely szünet nélkül fenyegetné magát a társadalmat, és annak minden egyes polgárát. De másrészről nem feledhetem, hogy a bírói hatóság alatt nem egyedül az első fokú bíróságok értetnek, és hogy fontos — különösen ily természetű — büntető ügyeknél, főleg a főtörvényszékek ítéletében rejlik a tekintély ama súlya, mely bizonyságot nyújt aziránt, hogy abban, amit az ítélet tartalmaz, az ország törvényeinek, s a törvényes gyakorlat szabályainak helyesen felfogott értelme és kellő alkalmazása nyilatkozik. Hogy ez eléressék, és a megjelölt eseteket illetőleg - a felsőbb bíróságok ítéletében rejlő nagyobb biztosíték hatályra jusson, felhívom a közönséget, hogy mindazon esetekben, melyekben az anyakönyvek vagy pedig az ezekből készített kivonatok körül elkövetett visszaélések miatt indíttatik meg a büntető vizsgálat, akár szándékos hamisítás, akár pedig vétkes mulasztásból származó valótlanság képezze az eljárás alapjául szolgáló cselekmény tényálladékát, az első fokú bíróságnak oly végzését, mely által a vizsgálat megszüntettetik, vagy beállíttatik, úgyszintén az első fokú bíróságnak ilynemű ügyekben hozott bármily tartalmú ítéletét, mindenkor és hivatalból a kir. táblához felebbezze. Meghagyom egyszersmind a községnek, utasítsa törvényszékét, hogy a fentebb meghatározott ügyekről hozzám negyedévenként rovatos kimutatást terjesszen fel, amelyben a vádlott neve, az első bírósági ítélet kelte és tartalma, a felsőbb bírósághoz történt felterjesztés napja, végre ez utóbbi biróság ítéletének kelte és tartalma is pontosan kitüntetve legyen. Kelt Pesten, 1871. jan. 10. Morvát Boldizsár, s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő Felsége a Király hétfőn, folyó hó 23-án a reggeli postavonattal Bécsből Pestre érkezend. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXVIII-ik ÜLÉSE 1871. JANUÁR 21-ÉN D. E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Majláth, Ivacskovics. A kormány részéről jelen vannak: Gr. Andrássy Gyula, Kerkapoly Károly, Szlávy József, Gorove István, gr. Festetics György, Bedekovich Kálmán ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök: Jelenti,hogy a Brenneberg Mór képviselő igazolására megkívántató szabályszerű 30 nap letelvén, az véglegesen igazoltatik. Tudomásul vétetik. Kérvények. Gömör-Kis-Hontmegye az úrbéri viszonyok rendezésére vonatkozó törvényjavaslatra nézve benyújtja észrevételeit, úgy az italmérési jog rendezésére nézve is. — Hajdú Ignácz Túrkeve városa részéről kérvényt nyújt be egy járásbírósági telekkönyvi hatóság felállítása iránt. — Luksits Bódog Nagy János képviselő részére szabadságidőt kér. — Megadatik. — Buday Sándor Beregh megye felvidéki járása részéről egy járásbíróság felállítása iránt kérvényt nyújt be. — Szabó Imre magánkérvényt nyújt be. — Degré Alajos Vácz városa részéről nyújt be kérvényt az iránt, hogy a költségvetésben a közlekedési költségek-