Budapesti Közlöny, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1871-03-07 / 54. szám
ráltnak tartotta a háznak múlt évben hozott azon határozatánál fogva, mely a kormányt a szerződések előterjesztésére nem utasította. A kormány különben soha sem tagadá meg bárminemű szerződés előterjesztését, s most sem vonakodik, ha a ház úgy kívánja, a Károlyváros fiumei vasút építésére vonatkozó szerződést a ház elé terjeszteni. Ghyczy Kálmán és Várady Gábor a szerződés előterjesztését kívánják. Iványi Dániel : Határozati javaslatot nyújt be, melyben a közmunka-s közlekedési ministériumot utasíttatni kívánja arra, hogy a magyarországi vasutakon valamennyi személyszállító kocsikban a jövő évtől kezdve a fűtést rendelje el. Gorovic István közmunka- és közlekedési miniszer : A fűtési rendszerek tanulmányozása után a kormány czélszerűen fog e tekintetben intézkedni. A kormány máris kísérleteket tesz a magyar államvasutakon. Csanády Sándor: Addig is, míg czélszerű fűtési rendszer fog behozatni, az első osztályokban használt fűtést kívánja a többi osztályokban is alkalmazni. A ház Simonyi hat javaslatát elfogadja, Iványiét pedig elveti. Vályi János az éjszaki, Kiss János az éjszakkeleti vasút körüli helytelen eljárást tüntetik fel. Papp Zsigmond : Ugyane tárgyban kérdi, mi biztosítéka van a kormánynak az északkeleti vasút kiépítésére nézve és kivel intézi ezt, miután Straussberg vállalkozó ellen Oláhországban csődöt kértek? Hieronymi Károly osztálytanácsos. A garantiát illetőleg kijelenti, hogy Stroussberg az engedélyt egy részvénytársaságra ruházta, a kormány csak ezzel érintkezik, s így Stroussberg vagyoni állásától független; a kisajátítást illetőleg a kormány nem intézkedik, mert azt törvény szabályozza s a folyamodványokat csak arra utalhatja. A ház ezután a magy. kir. vasutépítészeti igazgatóságra összesen 357,177 frtot szavaz meg. A vasútépítés második tételénél felszólal Péchy Tamás . Kérdi, várjon a múlt évben szóba került Van Mons-féle vesztegetési kísérlet ügyében tette a kormány lépéseket, illetőleg nyerte elégtételt hivatalnokai becsülete érdekében ? Gorovi István miniszer: Kijelenti, hogy ez ügy nincs elejtve, hanem a bírósági eljárás alatt van, ide azonban a kormányok be nem folyhatnak. Csernátony Lajos : Tudni óhajtja, mikori a kormány értesülése, azt hiszi, hogy sollicitálni lehet az ügyet. Gorove István minister: Késznek nyilatkozik az eredményt a ház elé terjeszteni. Erre vonalzási s irodai költségekre előirányzott 5000 főt megszavaztatik. 2. rovat: Károlyváros-fiumei vasút 8.000.000 forint. Simics Ignácz (horvátul): Egy interpellate felolvasását kéri, melyben kérdi a kormányt, van e szándékában Zenggnek kikötővel való összeköttetését eszközölni, s tanulmányozás végett szakértőket kiküldeni ? Gorove István közlekedési miniszer: Kijelenti, hogy kezdeményezőleg ez ügyben nem léphet fel, de ha tárgyalások indíttatnak meg, készséggel fogja azt felkarolni. Simics Ignácz : A válaszszal megnyugszik s azt tudomásul veszi. Megszavaztatnak ezután a következő összegek: 3. rovat. A magyar északi vasút salgótarjánmtkai része építési költségeinek fedezésére a kezelési költségekkel együtt, és 4. rovat a salgótarjáni pályaudvar átalakítására és nagyobbítására, betudva a személyzeti és kezelési költségeket, öszszesen 8.000.000 frt. 5. rovat. A miskolci-bánrévi vasút kiépítési és üzlet-berendezési, valamint a személyzeti és kezelési költségekre 399,781 frt. 6. rovat. A hatvan Jászberény szolnoki vonal kiépítésére, ideértve a személyzeti és kezelési költségeket, 1.500.000 frt. 7. rovat. A zólyom-beszterczebányai vonal építésére a személyzeti és kezelési költségekkel együtt 500,000 frt. 8. rovat. A füzes-abony-egri vonal építésére, betudva a személyzeti és kezelési költségeket, 735,326 frt. 9. rovat. A hatvani pályaudvar építési költségeinek fedezésére a személyzeti s kezelési költségekkel együtt 118,213 frt. 10. rovat. A fiumei pályaudvar építésére 1.500,000 frt 11. rovat. A magyar északi vasút pest salgótarjáni részének helyreállítására 1.118,000 frt. 12. rovat. A kassa-oderbergi vasútnak az abós-eperjesi szakasz áthelyezéséért adandó kárpótlás 100,000 frt. 13. rovat. Magyarország topográfiai térképének másolására 14,000 ft. Összesen 22.035,320 frt. Fedezet. Az engedélyezettt vasutak építése feletti felügyelet költségeinek megtérítése fejében az egyes társulatoktól 150,000 frt. Az 1871 ki költségvetésnél függelékkép az államvasutak jövedelme van kimondva; e szerint a vasúti szükséglet 1.700.000 frt, fedezet 2.995.400 frt; a pénzügyi bizottság az 1.295.400 frt többletét a pénzügyministériumi költségvetésbe véli felveendőnek. Gorove István miniszer: Jövőre még kimerítőbb részletezést igér. (Helyeslés.) A Budapest közötti Duna szabályozása. A budapesti Dunarész szabályozására összesen 2.060,000 frt van előirányozva. Megszavaztatik fedezet gyanánt erre az 1870. 10. t. ez. alapján felvett kölcsönből 2.060,000 frt. A pénzügyi bizottság ezzel kapcsolatban a dockok kérdését felhozván, azoknak építési helyéül, Wahrmann kisebbségi véleményével ellenkezőleg, a pesti aldunai rakpartot kívánja kijelöltetni. Királyi Pál, Simonyi Ernő, gr. Csáky Tivadar nem vélik e fontos kérdést egy per tangentem tárgyalandónak. Csengery Antal . Nézete szerint ezúttal nem külön tárgyról, hanem csak egy budgetbeli tételről van szó , annak tárgyalását helyesnek tartja. A ház elfogadja a p. U. bizottság véleményét. Tárgyalás alá kerül ezután Házmán Ferencz, Éber Nándor, Korizmics László, Lónyay Gábor, Ernuszt Kelemen, Harkányi Frigyes, Érkövy Adolf, Wahrmann Mór, Zichy József gr., Ordódy Pál, Pulszky Ferencz, Bánó József, Trefort Ágoston, Várady Gábor, P. Szathmáry Károly, Simonyi Ernő által a közraktárak és különösen a gabonaraktárak (hambárok) építése tárgyában beadott következő határozati javaslat. Vonatkozva a közmunka- és közlekedési miniszer úrnak a budapesti Dunarész szabályozása tárgyában benyújtott jelenése azon részére, mely 12—22 lapj a kikötők és áruraktárakkal foglalkozik; kapcsában továbbá a pénzügyi bizottság 534. szám alatti jelentésének azon részével, mely szerint „a kikötők és raktárakkal ellátott rakpartoknak Magyarország kereskedése jövendő fejlődésének szempontjából végtelen fontosságot tulajdonít;“ tekintve, hogy jólétünk alapja, valamint nemzetközi kereskedésünk mérlegének kedvező vagy kedvezőtlen eredménye jelenleg és hihetőleg még rosszú időre földünk termékei, jelesen a gabna előnyös értékesíthetésében keresendő; tekintettel arra, hogy összes viszonyainkra kiható ezen közös népérdek, gyökeres reform nélkül, a kereskedésnek állandó rendszeres ápolásáén nem részesülhetvén, a rohamos üzérkedésnek, a közvetítési és közlekedési hiányok és visszaélések egész lánczolatának maradand kitéve, mi a mezei gazdaság, illetőleg nemzeti vagyonunk fejődésére sorvasztó befolyást gyakorol. Tekintve továbbá, hogy már annyi vagyont emésztett, és a versenyzést más országokban közvetve felidéző, ezen kiáltó hiányok és akadályok csak úgy mellőzhetők, ha a gabonakereskedés az üzérkedés esélyei, valamint a közlekedés elégtelensége és visszás kezelése alól felszabadíttatik, mi — a más államokban is üdvösnek bizonyult — raktározási (hambár) rendszer által sikeresen és biztosan eszközölhető, mely rendszer hazánkra alkalmazva, a budapesti főpont mellett, működését számosabb gyárponton, minek p. o. Arad, Becskerek, Debreczen, Eszék, Fiume, Károlyfejérvár, Miskolcz, N.-Kanizsa, N.-Várad, Pozsony, Győr, Szeged, Sziszek, Temesvár s más alkalmas helyen érvényesíthetné; tekintve végre, hogy a bambározás természeténél fogva, az elszállítás minden időben, külön megfelelő utakon, veszteségek és fölös költségek mellőzésével, úgy minőségre nézve is megbízható módon eszközölhető, hogy e fölött a hambárokba jutott gabonának értéke a rak- és birtoklevelek (Lager und Wannant-Schein) segítségével mindenkor készpénzre és a termelés érdekben új beruházásokra fordítható, alálkrottak indítványozzák. Mondja ki a képviselőház határozatilag, hogy miután a dunaszabályozás, a kikötők és a vasutak összeköttetésének kérdésével a raktározási ügy is szükségesképen megoldandó, a földművelés-, ipar- és kereskedésügyi miniszer, a közmunkaés közlekedésügyi miniszerrel egyetértőleg, tekintettel a köz- és a vámraktárakra, egyidőben és minél előbb, a hambárokra (gabona közrakhelyek, sylos, elevators) nézve is javaslatot terjeszszen a képviselőház elé. A ház ezen hat javaslatot, miután ahhoz többen szólottak és Zsedényi Ede egy módosítványt is benyújtott, minden változás nélkül elfogadta. Tárgyalás alá kerül ezután az állandó pénzügyi bizottság jelentése a ministerelnöki költségvetés függőben tartott 2-ik czíméhez benyújtott előterjesztés tárgyában, mely a rendelkezési alapra 120.000 frt helyett 200.000 frtot kér megszavaztatni. A p. U. bizottság tekintetbe véve azon okokat, melyek a ministerelnököt a pót-előterjesztés benyújtására bírták, valamint azon körülményeket, melyek épen ez idő szerint nélkülözhetlenné teszik, hogy az állam biztonságát érdeklő fontos politikai jelenségek legnagyobb figyelemmel észleltessenek, s hatványozott igyekezettel mindaz eszközlésbe vétessék, a mi az állam legmagasabb czéljainak elérésére szükséges, s a miniszerelnük által pótelőterjesztésében a rendelkezési alapra kért 200.000 írtnak megszavazását ajánlja. B. Simonyi Lajos : Nézete szerint ezen összeg megszavazása bizalmi kérdést foglal egyúttal magában, ezen összeget tehát csak azok szavazhatják meg, kik a kormány politikáját helyeslik. Ő nem tartozik azok közé, ugyanazért az összeget nem is szavazhatja meg. A ház ezután a pénzügyi bizottság javaslata szerint a 200.000 frtot megszavazza. Az ülésnek ezzel d. u. 2/* órakor vége jön. — Legközelebbi ülés holnap d. e. 9 órakor. Tárgyalás alá kerül a honvédelmi ministérium költségvetése, a 1177 VÁLASZTÁSI MOZGALMAK. Pauler Tivadar vallás és közoktatási miniszer úr vasárnap délelőtt adta elő programmját a budai első választókerület Deák-párti értekezletén, melynek színhelye a várszínház volt. A színház minden zugában megtelt nagy részben választókkal, kik közt egy pesti vendéget is láttunk. 11 óra után 1 negyeddel érkezett meg a jelölt minister a Deákpárti választók bizottmányával együtt, s a közönség az érkezőt zajos éljenekkel fogadta. A bizottmány nevében rövid szavakkal fogadta őt Ország Sándor és fölkérte, hogy a múltkori értekezlet óhaja folytán legyen szíves politikai hitvallását választói előtt kifejteni. Pauler Tivadar erre közfigyelem közt a következő beszédet tartá: „Tisztelt választó közönség ! Buda városa első kerülete több választójának hozzám intézett megtisztelő meghívását, hogy körükben mint képviselőjelöltjük jelenjek meg, egész készséggel elfogadtam, becsét és jelentőségét teljes mérvben méltánylani tudom. Mert e felhívás azon város választói jelentékeny részétől származott, mely az országnak szivét képezi, századok óta hazánk sorsával , létével oly szorosan egybeforrt, hogy a költőnek mondata: „El Magyar, áll Buda még!“ a népmillióknak ajkairól viszhangzó általános példabeszéddé vált. Oly férfi helyére történt maghivatásom, ki nemzetünk legkitűnőbb fiai közé tartozott, akár hazafias tevékenységét, akár szellemi tehetségét, akár tudományát tekintsük , ragyogó meteorként tűnt fel hazánk egén, hogy azt, mint jelesen mondva volt: „lángesze fényével a külföld előtt is megvilágítsa.“ Ki mint költő nemzetünk szépirodalmában, mint államférfi átalakulásunk történetében, mint politikai író a világirodalomban halhatatlan nevet vívott ki magának, kinek a 19. század eszméiről írt munkája az államtudományi művek diszkoszorújának egyik legfényesebb ékítvényét