Budapesti Közlöny, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)

1871-03-07 / 54. szám

ráltnak tartotta a háznak múlt évben hozott azon határozatánál fogva, mely a kormányt a szerző­dések előterjesztésére nem utasította. A kormány különben soha sem tagadá meg bárminemű szer­ződés előterjesztését, s most sem vonakodik, ha a ház úgy kívánja, a Károlyváros fiumei vasút épí­tésére vonatkozó szerződést a ház elé terjeszteni. Ghyczy Kálmán és Várady Gábor a szerző­dés előterjesztését kívánják. Iványi Dániel : Határozati javaslatot nyújt be, melyben a közmunka-­s közlekedési ministériu­­mot utasíttatni kívánja arra, hogy a magyaror­szági vasutakon valamennyi személyszállító ko­csikban a jövő évtől kezdve a fűtést rendelje el. Gorovic István közmunka- és közlekedési mi­niszer : A fűtési rendszerek tanulmányozása után a kormány czélszerűen fog e tekintetben intéz­kedni. A kormány már­is kísérleteket tesz a ma­gyar államvasutakon. Csanády Sándor: Addig is, míg czélszerű­ fű­tési rendszer fog behozatni, az első osztályokban használt fűtést kívánja a többi osztályokban is alkalmazni. A ház Simonyi hat­ javaslatát elfogadja, Ivá­nyiét pedig elveti. Vályi János az éjszaki, Kiss János az éjszak­keleti vasút körüli helytelen eljárást tüntetik fel. Papp Zsigmond : Ugyane tárgyban kérdi, mi biztosítéka van a kormánynak az északkeleti vasút kiépítésére nézve és kivel intézi ezt, miután Straussberg vállalkozó ellen Oláhországban cső­döt kértek? Hieronymi Károly osztálytanácsos. A garan­­tiát illetőleg kijelenti, hogy Stroussberg az enge­délyt egy részvénytársaságra ruházta, a kormány csak ezzel érintkezik, s így Stroussberg vagyoni állásától független; a kisajátítást illetőleg a kor­mány nem intézkedik, mert azt törvény szabá­lyozza s a folyamodványokat csak arra utalhatja. A ház ezután a magy. kir. vasutépítészeti igaz­gatóságra összesen 357,177 frtot szavaz meg. A vasútépítés második tételénél felszólal Péchy Tamás . Kérdi, várjon a múlt évben szóba került Van Mons-féle vesztegetési kísérlet ügyében tett­e a kormány lépéseket, illetőleg nyerte elégtételt hivatalnokai becsülete érde­kében ? Gorovi István miniszer: Kijelenti, hogy ez ügy nincs elejtve, hanem a bírósági eljárás alatt van, ide azonban a kormányok be nem foly­hatnak. Csernátony Lajos : Tudni óhajtja, mikori a kormány értesülése,­­ azt hiszi, hogy sollicitálni lehet az ügyet. Gorove István minister: Késznek nyilatko­zik az eredményt a ház elé terjeszteni. Erre vonalzási s irodai költségekre előirányzott 5000 főt megszavaztatik. 2. rovat: Károlyváros-fiumei vasút 8.000.000 forint. Simics Ignácz (horvátul): Egy interpellate felolvasását kéri, melyben kérdi a kormányt, van e szándékában Zenggnek kikötővel való összekötte­tését eszközölni, s tanulmányozás végett szakér­tőket kiküldeni ? Gorove István közlekedési miniszer: Kijelenti, hogy kezdeményezőleg ez ügyben nem léphet fel, de ha tárgyalások indíttatnak meg, készséggel fog­ja azt felkarolni. Simics Ignácz : A válaszszal megnyugszik s azt tudomásul veszi. Megszavaztatnak ezután a következő összegek: 3. rovat. A magyar északi vasút salgó­tarján­­m­tkai része építési költségeinek fedezésére a ke­zelési költségekkel együtt, és 4. rovat a salgó­tar­jáni pályaudvar átalakítására és nagy­obbítására, betudva a személyzeti és kezelési költségeket, ösz­szesen 8.000.000 frt. 5. rovat. A miskolci-bánrévi vasút kiépítési és üzlet-berendezési, valamint a személyzeti és kezelési költségekre 399,781 frt. 6. rovat. A hatvan Jászberény szolnoki vonal ki­építésére, ideértve a személyzeti és kezelési költ­ségeket, 1.500.000 frt. 7. rovat. A zólyom-beszter­­cze­bányai vonal építésére a személyzeti és keze­lési költségekkel együtt 500,000 frt. 8. rovat. A füzes-abony-egri vonal építésére, betudva a sze­mélyzeti és kezelési költségeket, 735,326 frt. 9. rovat. A hatvani pályaudvar építési költségeinek fedezésére a személyzeti s kezelési költségekkel együtt 118,213 frt. 10. rovat. A fiumei pályaudvar építésére 1.500,000 frt 11. rovat. A magyar észa­ki vasút pest salgó­tarjáni részének helyreállítá­sára 1.118,000 frt. 12. rovat. A kassa-oderbergi vasútnak az abós-eperjesi szakasz áthelyezéséért adandó kárpótlás 100,000 frt. 13. rovat. Magyar­­ország topográfiai térképének másolására 14,000 ft. Összesen 22.035,320 frt. Fedezet. Az engedélyezettt vasutak építése feletti fel­ügyelet költségeinek megtérítése fejében az egyes társulatoktól 150,000 frt. Az 1871 ki költségvetésnél függelékkép az államvasutak jövedelme van kimondva; e szerint a vasúti szükséglet 1.700.000 frt, fedezet 2.995.400 frt; a pénzügyi bizottság az 1.295.400 frt többle­tét a pénzügyministériumi költségvetésbe véli fel­veendőnek. Gorove István miniszer: Jövőre még kimerí­tőbb részletezést igér. (Helyeslés.) A Buda­pest közötti Duna szabályozása. A buda­pesti Dunarész szabályozására összesen 2.060,000 frt van előirányozva. Megszavaztatik fedezet gyanánt erre az 1870. 10. t. ez. alapján felvett kölcsönből 2.060,000 frt. A pénzügyi bizottság ezzel kapcsolatban a dockok kérdését felhozván, azoknak építési he­lyéül, Wahrmann kisebbségi véleményével ellen­kezőleg, a pesti aldunai rakpartot kívánja kije­löltetni. Királyi Pál, Simonyi Ernő, gr. Csáky Tiva­dar nem vélik e fontos kérdést egy per tangentem tárgyalandónak. Csengery Antal .­ Nézete szerint ezúttal nem külön tárgyról, hanem csak egy budgetbeli tétel­ről van szó , annak tárgyalását helyesnek tartja. A ház elfogadja a p. U. bizottság véleményét. Tárgyalás alá kerül ezután Házmán Ferencz, Éber Nándor, Korizmics László, Lónyay Gábor, Ernuszt Kelemen, Harkányi Frigyes, Érkövy Adolf, Wahrmann Mór, Zichy József gr., Ordódy Pál, Pulszky Ferencz, Bánó József, Trefort Ágos­ton, Várady Gábor, P. Szathmáry Károly, Simo­nyi Ernő által a közraktárak és különösen a ga­bona­raktárak (hambárok) építése tárgyában be­adott következő határozati javaslat. Vonatkozva a közmunka- és közlekedési minis­zer úrnak a budapesti Dunarész szabályozása tár­gyában benyújtott jelenése azon részére, mely 12—22 lapj a kikötők és áru­raktárakkal fog­­lalkozik; kapcsában továbbá a pénzügyi bizottság 534. szám alatti jelentésének azon részével, mely sze­rint „a kikötők és raktárakkal ellátott rakpartok­nak Magyarország kereskedése jövendő fejlődésé­nek szempontjából végtelen fontosságot tulajdonít;“ tekintve, hogy jólétünk alapja, valamint nem­zetközi kereskedésünk mérlegének kedvező vagy kedvezőtlen eredménye jelenleg és hihetőleg még rosszú időre földünk termékei, jelesen a gabna előnyös értékesíthetésében keresendő; tekintettel arra, hogy összes viszonyainkra kiható ezen közös népérdek, gyökeres reform nél­­kül, a kereskedésnek állandó rendszeres ápolásá­én nem részesülhetvén, a rohamos üzérkedésnek,­­ a közvetítési és közlekedési hiányok és vissza­élések egész lánczolatának maradand kitéve, mi a mezei gazdaság, illetőleg nemzeti vagyonunk fej­ődésére sorvasztó befolyást gyakorol. Tekintve továbbá, hogy már annyi vagyont emésztett, és a versenyzést más országokban köz­vetve felidéző, ezen kiáltó hiányok és akadályok csak úgy mellőzhetők, ha a gabona­kereskedés az üzérkedés esélyei, valamint a közlekedés elég­telensége és visszás kezelése alól felszabadítta­tik, mi — a más államokban is üdvösnek bi­zonyult — raktározási (hambár) rendszer által si­keresen és biztosan eszközölhető, mely rendszer hazánkra alkalmazva, a budapesti főpont mellett, működését számosabb gyárponton, minek p. o. Arad, Becskerek, Debreczen, Eszék, Fiume, Ká­­rolyfejérvár, Miskolcz, N.-Kanizsa, N.-Várad, Po­zsony, Győr, Szeged, Sziszek, Temesvár s más al­kalmas helyen érvényesíthetné; tekintve végre, hogy a bambározás természe­ténél fogva, az elszállítás minden időben, külön megfelelő utakon, veszteségek és fölös költségek mellőzésével, úgy minőségre nézve is megbízható módon eszközölhető, hogy e fölött a hambárokba jutott gabonának értéke a rak- és birtok­levelek (Lager und Wannant-Schein) segítségével min­denkor készpénzre és a termelés érdekben új be­ruházásokra fordítható, alálkrottak indítványozzák. Mondja ki a képviselőház határozatilag, hogy miután a dunaszabályozás, a kikötők és a vasutak összeköttetésének kérdésével a raktározási ügy is szükségesképen megoldandó, a földművelés-, ipar- és kereskedésügyi miniszer, a közmunka­­és közlekedésügyi miniszerrel egyetértőleg, te­kintettel a köz- és a vámraktárakra, egyidőben és minél előbb, a hambárokra (gabona közrakhe­­lyek, sylos, elevators) nézve is javaslatot terjesz­­szen a képviselőház elé. A ház ezen hat­ javaslatot, miután ahhoz töb­ben szólottak és Zsedényi Ede egy módosítványt is benyújtott, minden változás nélkül elfogadta. Tárgyalás alá kerül ezután az állandó pénzügyi bizottság jelentése a ministerelnöki költségvetés függőben tartott 2-ik czíméhez benyújtott előter­jesztés tárgyában, mely a rendelkezési alapra 120.000 frt helyett 200.000 frtot kér megszavaz­tatni. A p. U. bizottság tekintetbe véve azon okokat, melyek a ministerelnököt a pót-előterjesztés be­nyújtására bírták, valamint azon körülményeket, melyek épen ez idő szerint nélkülözhetlenné te­szik, hogy az állam biztonságát érdeklő fontos po­litikai jelenségek legnagyobb figyelemmel észlel­tessenek, s hatványozott igyekezettel mindaz esz­közlésbe vétessék, a mi az állam legmagasabb czél­­jainak elérésére szükséges, s a miniszerelnük által pótelőterjesztésében a rendelkezési alapra kért 200.000 írtnak megszavazását ajánlja. B. Simonyi Lajos : Nézete szerint ezen összeg megszavazása bizalmi kérdést foglal egyúttal ma­gában, ezen összeget tehát csak azok szavazhat­ják meg, kik a kormány politikáját helyeslik. Ő nem tartozik azok közé, ugyanazért az összeget nem is szavazhatja meg. A ház ezután a pénzügyi bizottság javaslata szerint a 200.000 frtot megszavazza. Az ülésnek ezzel d. u. 2­/* órakor vége jön. — Legközelebbi ülés holnap d. e. 9 órakor. Tárgya­lás alá kerül a honvédelmi ministérium költség­­vetése, a 1177 VÁLASZTÁSI MOZGALMAK. Pauler Tivadar vallás és közoktatási miniszer úr vasárnap délelőtt adta elő programmját a bu­dai első választókerület Deák-párti értekezletén, melynek színhelye a várszínház volt. A színház minden zugában megtelt nagy rész­ben választókkal, kik közt egy pesti vendéget is láttunk. 11 óra után 1 negyeddel érkezett meg a jelölt minister a Deákpárti választók bizottmányá­val együtt, s a közönség az érkezőt za­jos éljenek­kel fogadta. A bizottmány nevében rövid szavak­kal fogadta őt Ország Sándor és fölkérte, hogy a múltkori értekezlet óhaja folytán legyen szíves politikai hitvallását választói előtt kifejteni. Pauler Tivadar erre közfigyelem közt a kö­vetkező beszédet tartá: „Tisztelt választó közönség ! Buda városa első kerülete több választójának hozzám intézett megtisztelő meghívását, hogy körükben mint képviselőjelöltjük jelenjek meg, egész készséggel elfogadtam, becsét és jelentő­ségét teljes mérvben méltánylani tudom. Mert e felhívás azon város választói jelentékeny részé­től származott, mely az országnak szivét képe­zi, századok óta hazánk sorsával , létével oly szorosan egybeforrt, hogy a költőnek mondata: „El Magyar, áll Buda még!“ a népmillióknak ajkairól viszhangzó általános példabeszéddé vált. Oly férfi helyére történt maghivatásom, ki nemzetünk legkitűnőbb fiai közé tartozott, akár hazafias tevékenységét, akár szellemi tehetségét, akár tudományát tekintsük , ragyogó meteor­ként tűnt fel hazánk egén, hogy azt, mint je­lesen mondva volt: „lángesze fényével a külföld előtt is megvilágítsa.“ Ki mint költő nemzetünk szépirodalmában, mint államférfi átalakulásunk történetében, mint politikai író a világirodalomban halhatatlan ne­vet vívott ki magának, kinek a 19. század esz­méiről írt munkája az államtudományi művek diszkoszorújának egyik legfényesebb ékítvényét

Next