Budapesti Közlöny, 1871. június (5. évfolyam, 124-147. szám)
1871-06-01 / 124. szám
nos tervek alapján történt. Az általános tervek azonban igen messze állnak a részletes tervezetektől ; ezt a t. képv. ur csak úgy tudja mint én. A részletes tervezetnél minden módosulhat, csak az nem, mit a törvényhozás az irányra nézve meghatároz. Mert igenis a pályának úgy kell épülnie, amint azt a törvényhozás meghatározza, s épen azért, mert a ministériumnak az a felfogása, azért hozatok ezen ügy most a t. ház elé, s előhozatik ezen változás egy jelentés kifejezésében, melyre nézve sajnálattal kell megjegyeznem, hogy azt hiszen, miszerint a t. képv. ar ezen jelentést elolvasásra nem méltatta. Ugyanis a t. képv. ur azon állításának, mintha a kormány a törvényhozást azért igyekeznék ezen emelkedés megváltoztatására rábírni, mert 60 vagy 70 emelkedést nem létesíthet, a kormány indokolásában alapja nincsen, sőt ellenkezőleg a jelentés azt mondja, és a kormánynak minden vizsgálata ezt mutatja, és én ma is ezen bevallást teszem a képviselő úr előtt, hogy amint az eredeti lesz megállapíttatott, azon emelkedéssel megépíthető.Nem áll az, hogy az indokolásban ellenkező volna, és a kormányt nem is ez vezette eljárásában, hanem az, hogy oly nehézségek állanak elő, az ’60 ad alkalmazása esetére, melyeket a vállalkozó társulat legyőzni és melyeknél fogva a kormány a pálya kiépítéséért a biztosítást elvállalni nem képes. A technika előtt ma nincs lehetetlenség az ily kérdésekben ; lehetne tán az eredetileg megállapítottnál még kisebb emelkedéssel is keresztülvinni, de a pálya és az üzlet biztossága szenvedne általa és e tekintetben az állam érdekei a társulatéval érintkeznek, mert ha az üzleti akadályok a forgalom megzavarását és ezáltal a kiadások szaporodását idézik elő, akkor az államkincstár érdeke szenved, minthogy a biztosíték fedezésének szüksége nagyobb mértékben áll elő. Ez volt az egyik ok, mely a kormányt ezen megváltoztaásra és annak a ház elé való terjesztésére bízta. A másik ok az volt, mert feladatának, kötelességének tartotta azt is, hogy e pálya kiépítése oly czéloktól ne tétessék függővé, melyek különben más után elkerülhetlenek. Ha a vállalkozó társulat nem lett volna képes ellensúlyozni azon előnyöket, melyeket ily változtatások következtében nyer, akkor a kormány nem érezte volna magát feljogosítva arra, hogy a törvényhozást e változtatások elfogadására kérje. A jelentésben volt szerencsém egyenként elősorolni mindazon viszonszolgálatokat, melyeket a társulat az államnak nyújt számokban is ki van mutatva azon különbözet, mely ezen módosítással előáll ; maga a kormány számokban fejezte ki azon visszatérítést, melyet a társulat az államnak nyújt. Szathmáry Károly t. képviselő úr továbbá az emelkedési viszonyokra nézve egy új elméletet állított fel — bocsánatot, ha tán nem jól értettem — azt t. i., hogy a 60 as emelkedésnek 40-es emelkedésre változtatása által a pálya szállító képessége az előbbinek negyedére szállittatik le. (Felkiáltások balról: Felére !) Tehát felére szállittatik le. Méltóztassék ezen theoretikus elméletet a gyakorlati mértan emberei előtt érvényre emelni, akkor a tudomány, különösen a mértan igen nagy kárára az állam technikusai egészen más elméletet állítottak fel; ez tehát oly küzdelem lesz, melyet a t. képv. ur a technikai tudományok művelőivel lesz kénytelen kiküzdeni. Az én jelentésemben ez van mondva „a vontató képesség ezen emelkedéseknél úgy áll mint l'/n az 1-hez, ennélfogva az ’/10 emelkedésű pályákon a vonatok sűrűbb közlekedésének szüksége áll be.“ Ha egyébiránt az emelkedések változásánál tapasztalható különböző szállító képesség tüzetes elméletét, meyet a tudomány eddig teljesen kielégítőleg megfejteni képes nem volt, a t. képv. ur megállapítja, úgy ez által babért biztosít magának. T. hát! A jelentésből kitűnik az, hogy ezen emelkedések megváltoztatására csak oly körülmények közt határoztam el magamat, midőn a nehézségek mindinkább nagyobbak és nagyobbak lettek és hogy ezen elhatározásom hosszabb megfontolásoknak volt eredménye. Ha a t. ház azt fogja látni akár szóbeli előadásomból, akár jelentésemből, hogy itt a kormány egyoldalúlag csak a társulat érdekét tartva fenn teszi ezen lépést,habozcan fék a t. képv alak e törvényjavaslatot, illetőleg az eredeti törvény ezen módosítását megszavazni; de akkor, midőn több részrehajtatlan vizsgálat után történik ezen előterjesztés (dr. Wenckheim Béla ő Felsége személye körüli ministe belép a terembe) akkor, mikor ezen előterjesztő csak akkor történik mintán a kormány saját k£zegeinek azon állítása ellenében, hogy az emelkedés úgy, amint felállítva van, ki nem vihető és a kormány felelős tagja csak független szakértői vizsgálata alapján teszi az előterjesztést akkor az hiszem, legalább annyit meg kell adni a kormány tagjának, hogy igyekezett a legnagyobb részre hajlatlansággal eljárni, az állam érdekeit minden tekintetben fontanani, és ennélfogva kérem a házat, méltóztassék a törvényjavaslatot,elfogadni Huszár Imre. Ha kétségben lett volna aziránt hogy járuljon-e a törvényjavaslat elfogadásához vagy csatlakozzék a Móricz Pál által kifejtett véleményhez, Nyiry képviselő felszólalása tökéletesen eloszlatta volna kételyét. Nyiry hivatkozott a simmeringi vasútra, mely szintén 1/40 emelkedésű. Szónok elvárta volna, hogy a budai gőzsiklóra is fog hivatkozni. (Derültség.) Nyiry azon állítására, hogy vannak dolgok, melyeket mindenkinek érteni kellene, megjegyzi, hogy a tárgyalás alatt levő kérdést Nyirynek is jobban kellent értenie, mint ahogy azt beszédével bebizonyította (Derültség.) A tvjavaslatot nem fogadja el. Szontagh Pál (csanádi): A lázas siettetés eredményének tulajdonítja azt, hogy novellát volt a kormány kénytelen az eredeti törvényjavaslathoz beadni. Szóló felemlíti ezután Nyiry ellenében, hogy Tommen a „Pester Lloyd“ valamelyik számában azt fejtegette, hogy ezen vasut 1,0-es emelkedés mellett igen is építhető. Ő mint lakás többet hisz Tommennek a szakértelem dolgában mint Nyiry képviselőnek. Ennélfogva a novellának szükségét nem látja s a közp. bizottság javaslatát nem is fogadja el. (Helyeslés balfelöl.) Madarász József: Osztja Simonyi Ernő nézetét s Nyiry beszédére azon megjegyzést teszi, hogy ép előadása folytán jutott azon meggyőződésre, hogy minő helytelen az, amit ő felszólalásában felhozott, mind politikai, mind technikai szempontból; ugyanazért a közp. bizottság ajánlatát nem is fogadja el. Szapáry Gyula gr.: T. ház ! Föl lett hozva ezen javaslat ellen az, hogy az országnak nem nyújt semmi előnyt, és hogy az érvet, melyet a miniszer úr felhozott, nem lehet elfogadni. Ennek ellenében bátor vagyok megjegyezni, hogy igenis hátrányos az, hogy ha annak szüksége áll be, hogy egy a törvényhozás által megállapított törvényt meg kell változtatni, de még az is hátrányos, hogy ha egy vasútra nézve magasabb emelkedés szükségeltetik, mint amennyi az eredeti tervek szerint megállapítva van, mert a közlekedést mindenesetre nehezíti, — de ez nem zárja ki azt, hogy ha ezen megváltoztatás a szükség által parancsoltatik és a hátrányok ellenében előnyök is állanak, melyeket a létező viszonyok közt el kell ismerni, a változtatás mégis megszavaztassék. Hogy pedig ezenjavaslat, mely az 1869. VI. t.-cz. módosítását czélozza, előnyöket nyújt, azt tagadni nem lehet. Előny mindenesetre az, hogy ejavaslat által biztosíttatik ezen vasútnak a kitűzött határidő alatt leendő kiépítése; Elény az is, hogy ez által ezen pályának létesítése biztosítva marad az által, hogy elvezettetik azon terrénumról, melyen folyvást csuszamlásoknak és rongálásoknak lett volna kitéve; előny, hogy az országnak nagyobb terheltetése és költsége nélkül 2 vágánynyal láttatik el, mely melett a nagyobb emelkedés daczára is a szállítási képesség nagyobb lesz, mint a csekély emelkedés mellett az egyvágányú vonalnál. Előny ezen kiül, hogy a társulat részéről 350,000 írttal több érték fektettetik be, mint ez a jelentésben részleesen előadatik, és hogy ezen vasút, hosszát illenleg rövidebb lesz, mint eredetileg terveztetett, Mindezek oly előnyök, melyeket figyelmen kívül hagyni nem lehet, és melyek létezése mellett azt állítani, hogy ezenjavaslat semmi előnyt nem nyújt, bizonyára nem helyes. Méltóztassanak megengedni, hogy egy mellékes állításra feleljek, mely két képvén által bontott fel, és mely abból áll, hogy ne szavazzuk meg ezenjavaslatot ezen vasútra nézve, melysaládi vasút. E kifejezés nem annyira sértő azok-ra, vagy arra, kire talán értve van, mint inkább sértő a törvhozásra, s azokra, kik e t. javaslatot eredetileg elfogadták. (Úgy van!) mert azon feltevésből indul ki, hogy azok, kik eredetileg elfogadták, nem az ország érdekeit tekintették hanem magánérdekeket , és azért ön e kitételt a magam részéről és azok részéről, kik e törv javaslathoz kezdetben hozzájárultak, elfogadni nem tudom. (Helyeslés jobb felől.) Ha valaki lenne e képvház többségéből kikerülő ministérium tagjai között, ki állásával visszaél, annak ez — meglehet — hogy egyszer sikerülni fog; de ha ezt ismételni akarná, bizonyára ugyanazon mértékben, melyben állásával visszaél, veszíteni fogja politikai befolyását ; hogy pedig ez esetben ez nem történt, és hogy e szerint hivatalos állással való visszaélés nem fordult elő, arról önök is méltóztattak meggyőződni. De annyira menni, hogy azért, mert valamely képű, vagy ministernek azon völgyben, melyen keresztül a vasat vezetendő, fekvősége van, a vasutat ne arra vezessük, nehogy azt mondhassák, hogy azok érdekében létesíttetett, ez ismét a másik oldalról volna túlzás. Azt állítják továbbá a képviselő urak, hogy ezen törvényjavaslat és az ahoz mellékelt jelentés nem eléggé világos, és hogy anélkül, hogy a képviselház e tárgyban tisztán látna, akarnak vele bizonyos vállalatokat megszavaztatni. Én részemről a miniszer előterjesztését, az ahoz mellékelt jelentést, a vasúti és pénzügyi bizottság és központi bizottság előadásait oly világosaknak, oly kimerítőknek találom, hogy azokhoz valamit hozzáadni nézetem szerint alig lehet, s meg is vagyok győződve, hogy az, ki figyelmesen elolvasta ezen jelentéseket, az egész ügynek állásáról tisztában van. Ennélfogva én részemről, miután a javasolt módosítást czélszerűnek találom, annak elfogadását a t. háznak ajánlom. (Helyeslés jobbfelől.) Az előadó felszólalása után a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául elfogadja A részletes vitában az első szakasznál Simányi Ernő szólal fel, k: / első §-t nem fogadja el; e : felszólalás következében Nyiry Józsa kér szót személyes kérdésben, ki egyszer és mindenkorra kijelenti, hogy ő a házban nem mint a közlekedési miniszer is a tisztviselője beszél, hanem csakis mint országgyűlési képviselő. A ház ezután a törvényjavaslatot részleteiben s a közp.bizottság javaslata szerint fogadja el. A napirend második tárgya: A gömöri iparvasutak hálózatának kiépítéséről szóló törvényjavaslat. Simonyi Ernő: Beszéde kezdetén felemlíti, hogy harmadízben hivatik fel a ház arra, hogy e tárgyban határozzon, csak három esztendő eltelte miután hozza a kormány elvégre ezen vasút kiépítését országos érdekekkel kapcsolatba. Nem fejtegeti, mennyire országos érdekű a vasipar fejlesztése; nem bonczolgatja, Vojjon Gömöre a legalkalmasabb pont ezen iparfejlesztésére, de ha mindezt elismeri is, nem érti, hogy lehet a törvényjavaslatot oly formában előterjeszteni, mely ezen vasutak építésének egyetlen czélját, mely az államot érdekelheti, meghiúsítja. Ejavaslat lehetetlenné tesi — országos szempontból véve a dolgot — a vasipar felvirágzását. Lehetségessé teszi ugyan, hogy az egyes birtokosok az általuk termelt vason többet nyerjenek, mint eddig , de ez nem országos érdek. Országos érdeknek azt tartaná, ha a magyar vas a külországi vassal a magyar piacokon versenyképessé tétetnék, ez azonban épen ezenjavaslat által tétetik lehetetlenné. E vasutaknak ugyanis az a czélja, hogy Salgótarjánból köszént szállítsanak a gömöri vasbányákhoz, miszerint ott a vas olcsóbban előálltathassék és olcsón elszállíttathassék. De ezenjavaslat azt mondja, hogy szerződés köttetett az ottani birtokosokkal, kik az államtól megkívánt áldozatoknak körülbelül5-ét magukra vállalják, de ezt is csak 10 évre és ezért megkövetelik, hogy ezen 10 év alatt ők állapítsák meg a tarifát s megállapítják ezen szállítási árszabályt oly magasra, hogy a mellett egyes vashámok tulajdonosainak jövedelme szaporosbhat.ilyan, de országos szempontból a vasipart elidítani nem lehet. Szóló nincs ellenére, hogy itt felvirág-