Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1871-09-24 / 219. szám

Melléklet a „Buda­pesti közlöny“ 4881 219. Számához 1871. szeptember hó 24-én­ kívül szükséges, hogy a kebelzet ügyét a hatósá­gok, s mindazok magukévá tegyék, kiktől a szín­házak átengedése, vagy az előadás engedélyezése függ az egyes városokban ; mert ismételjük, mit júniusban e lapokban e kebelzetről bővebb fejte­getés után summázva elmondtunk : „A kebelzet a vidéki színészetet akarja szer­vezni és fegyelmezni, s ezt nemzeti, irodalmi és művészi érdekeink egyaránt követelik ; de ugyan­ez érdekükben áll a vidéki közönségeknek is, hogy végre ne legyenek tanúi és kárvallottjai az eddigi botrányoknak. Senkit sem kényszerít, hogy tagja legyen ; de ha megnyerheti ez ügynek azokat, kik­től az előadások engedélyezése függ, s a színház­­tulajdonosokat , erkölcsileg kényszeríteni fogja a színigazgatókat és társulatokat, hogy tagjaivá le­gyenek, különben a színészet terén egyáltalában nem tehetnek semmit, mert sehol sem fognak me­nedékre találni. A kebelzetnek erre kell töreked­nie, s ismételjük, ha a hatóságokat és színház tu­lajdonosokat az ügynek meg nem nyerheti, min­den fáradozása füstbe megy, s maradunk a régi­nél. De reméljük, ez nem fog megtörténni, mert az alapszabályok is meggyőznek mindenkit, hogy az egylet czéljai j­ók és becsületesek, s az igazga­tóktól és színészektől nem kíván egyebet, mint hogy erkölcsileg viseljék magukat jól, és teljesít­sék kötelezettségeiket.“ Nem kívánunk tehát egyebet a hatóságoktól és színháztulajdonosoktól, minthogy csupán kebél­­zeti igazgatónak vagy társulatnak adják át a szín­házakat, vagy engedjék meg az előadásokat; ez­által nemcsak a fegyelmet segítenek fentartani, s a színészet ügyét rendezni, de jobban is biztosítva lesznek, hogy jobb előadásokat látnak, s mint mondtuk, holmi botrányoknak nem lesznek tanúi és kárvallottjai, mint ha nem­ kebelzetieket fogad­nak be. De térjünk vissza az első ülés folyamára. Elhatároztatott, hogy mind a kebelzet, mind a nyugdíj­intézet october 1-től életbe lép, s a tagok ez időtől számítva fizetik a díjakat. Több vidéki igazgató és színész, úgy látszik, azt a véleményt táplálja, hogy kebelzeti tag lehet a nélkül, hogy a nyugdíj-illetőségeket fizetné. Ez az alapszabályok ellenére van , a­ki kebelzeti tag, egyszersmind a nyugdíjban is köteleztetik részt venni, s ez alól csupán a drámaírók és azok vétet­nek ki, kik inkább csak pártfogolásból íratják be magukat, s a színészethez közvetlenül sehogysem tartoznak. De ha az alapszabályok nem kötelez­nék is, az ily igazgatóknak és színészeknek ma­guknak kellene rajta lenniük, hogy a nyugdíjnak részesei lehessenek, s öregségükre ne váljanak a szó szoros értelmében koldusokká. Elég szomorú példa volt és van rá: igen tekin­télyes és jó színészek s egykori igazgatók jutottak ily nyomorúságra, s ették és eszik a könyörület legkeserűbb kenyerét. Pedig bizton lehet remény­len­, hogy a befizetendő díjakból és adakozások­ból nemsokára oly alap fog egybegyűlni, mely bár nem adhat nagy nyugdíjakat, de az alapsza­bályokban kitett összegekkel segélyezheti az ille­tőket. Eddigelé 281 egyén íratta be magát a kebelzet s egyszersmind a nyugdíj tagjául, csupán a ke­belzet tagjául pedig 238. De, mint említettük, az alapszabályok értelmében ezek is köteleztetnek a nyugdíjban részt venni: e szerint eddigelé 519 kebelzeti tag van. Az összes magyar színészet mintegy ezer tagot számit. A nyugdíjalapra eddigelé 597 frt 3 kr s egy dar­­ab tíz frankos arany gyű­lt be. Az eddigi kiadás nyomtatványokra s a congres­­sus költségeire 224 frt 15 krt tesz. Az ily ki­adások a kebelzet pénztárából fedeztetnek, s nem a nyugdijakból, mely ettől elkülönülve kezeltetik, s melyből csupán segélyzésre lehet és szabad ki­adásokat tenni. Az adományozások, úgy hiszszük, hirlapilag is közzé fognak tétetni; a „Szinlap“, mint az egylet hivatalos közlönye, már is közölte. Ezek közül leg­nevezetesebb a Györy Vilmosé, ki az általa fordí­tott „Közönyt közönynyel“ után, a vidéki szintár-­ aulátoktól begy­űlendő tiszteletdíjakat mind a nyug­díjalapra ajánlotta fel; belőle eddigelé 80 forint gyűlt be. Boldogult Hubay igazgatónő pedig 100 irtot hagyom­ányozott. E nagy horderejű intézmény tehát életbe lé­pett, s a tagok évről évre megújítandó oklevelek­kel fognak elláttatni, s mi reméljük, hogy az üdvös szél tekintetéből a vidéken csak az oly színtársu­latok fognak pártoltatni, melyek a kebelzethez tartoznak, az olyanok pedig, melyek a kebelzet­­ből, s ezáltal alkalmasint a kellő fegyelem alól vonják ki magukat, tüzelni nem fognak , mert, új­ra ismételjük, az egylet művészi és erkölcsi czél­ját csak igy érheti el. — Nemzeti SZÍNHÁZ-A nemzeti színház igazga­tója kardalnokok és kardalnokisok kiképeztetése czél­jából kariskolát állit fel. E kariskola f. é. okt. hó 1-én nyilik meg. Tanórák : vasárnap és ünnepnapot kivéve naponkint a nők részére estek­ 5 órától 6-ig, a fér­fias részére 6 órától 7-ig.Tantárgyak: a zene elemei­nyi nemzet színház műsorán levő dalművek karrészei. A kariskola növendékeinek kötelessége: 1. A tanórákon pontosan megjelenni és szorgalmasan tanulni. 2. A nemzeti szín­ház előadásaiban (a betanult operákban mint kardalno­kok, a többiben és a drámai előadásokban mint némi személyek) közreműködni. 3. Kiképeztetvén, a nemzeti színházhoz szerződni s azt 5 év előtt el nem hagy­ni. A kariskola növendékeit, mikor a színpadon foglal­koznak, jelmezzel az intézet látja el, ezenfelül, ha a karban énekelnek, 1 frt, ha csak mint néma személyek működnek 50 kr fellépti díjban részesülnek. Mihelyt a növendékek 10 dalmű karrészeit betanulták, azonnal 400 frt évi fizetéssel a nemzeti színházhoz szerződtet­nek, 8 évek­ja minden további 10 dalmű betanulása után rögtön 100 forinttal emeltetik, míg évi fizetése a leg­nagyobb kardalnoki fizetést (600 forintot) eléri. A kar­iskolába felvétetni kívánó 18 — 25 év közt levő ifjak és 16 — 20 éves leányok jelentkezzenek mától kezdve naponkint d. e. 10 - 1 óráig a nemzeti színház fio­lájában. Pest, 1871. sept. 21. Csepr­égi Lajos, titkár. I. szakasz. Fehér borokból. — Vörös borokból. — To­kaj hegyaljai-tolcsvai borokból. Az első szakaszbeli borok ízlelési dija 1 frt. A II. szakasz 10 borfajt. tartalmaz s Ízlelési dija 1 frt. A kiállításban kapható lesz „A borkészítésről és borkezelésről“ Parragh Gábor, második kiadás­­­ára 1 frt 50 kr. E borkiállítást ajánljuk a kö­zönség figyelmébe. — Az EGÉSZSÉGÜGY II. Várad közelében oly rész lábon áll, hogy a napokban tizennyolcz szeker­e hoz­tak be betegeket a váradi kórházba. Valamennyien a most uralgó váltó­lázban szenvednek.­­ . 3 5 -­1 — Az „EGYHÁZI* REFORMEGYLEt“ TAGJAIVAL TUDATOM, hogy fontos o­kokból az egyleti közgyűlés lapját oct. 4-ről oct. harmadikára, az előleges tanács­­kozást oct. 2-ikára kellett tenni. Pest. 18 71. sent. 2 3. Kovács Albert, ideigl. titkár. — A TISZA VIDÉKI VASUT IGAZGATÓ-TANÁCSA tegnapi ülésében öt tagú bizottságot (Zsedényi, Ja­­­ ques, Freund, b. Königswarter, gr. Licbnovszky urak­ ból állót) küldött ki, mely lehető legrövidebb idő alatt véleményes jelentést tegyen azon miniateri intézmény fölött, mely a tiszavidéki vasúthálózat mikénti kiegé­szítésére s az ezzel összefüggő egyéb kérdések megoldá­sának módozataira vonatkozik.­­ BeniCZKY ADOLF biharmegyei bizottmányi tag, s az ottani gazdasági egyesület lótenyésztési bizottsá­gának tevékeny elnöke, gutaütés következtében laká­sán váratlanul meghalt. — Érte SZTÓ az 1871. évi oktobe­r hó folytán a Be­leznay kert termében Parragh Gábor által tartandó bor­kiállításról és borszlelésről. A borkiállitást magán- s üz­leti borokból rendeztetik. A borkiállitás megnyilik 1S71. oct. 1-jén és tart naponkint d. e. 10 órától d. u. 1 óráig. A borszlelés kezdődik 11 órakor, s lesz foko­zatos és szakaszonkint általános, a következő rendben : GAZDASÁG. — A BUZA-ÜSZÖG ELLEN a „Gazd. Lapok“ ban egy tapasztalt gazda a következő eljárást ajánlja . Ta­pasztalásom szerint az üszög elkerüléséhez a következő eljárást ajánlhatom: vetőmagus jól megérett, túlérett bú­zát kell venni, azt kék gáliczczal beoltani, de gondosan nem a cselédre bízva végrehajtani. Jókor vetni és meg­növelt földben, mert a késői vetések többnyire üszögö­sek, rendesen sokkal ü­szögösebbek mint a jókoriak, tengeri után egy szántásba vetett búza nálunk többnyire felére üszög. Hogy az üszög által előidézett temérdek kár mellőzhető legyen, gazdasági egyleteink, sőt az or­szágos költs­égen fentartott gazdasági tanintézeteknek­­ kellene az üszög kiismerésére vezető kísérleteket tenni,­­ ée pedig: 1-ször. Mély szántásba üszögös búzát oltat­­l­­anul. 2-or. Üszögösét ugyancsak mély szántásba, kék gáliczczal oltva. 3-or. Fris trágyába oltva és oltatlanul. 4 or. Sekély szántásba oltottam 5 ör. Sekély szán­tásba, oltatlanul. 6-or. Sekély szántásba petober köze­pén. 7-er. Sekély szántásba sepr. közepén. Egy szóval­­ mindazon körülményeket, melyek a buzaüszög tenyé­­r­z­etének előmozditójául tartatnak, e kísérleti földeken elő kellene idézni, s igy nyomára lehetne jönni ez or­­­­­szágos csapás miképen lehető mellőzésének. " I ! Az ELSŐ ERDÉLYI VASÚT TÁRSULAT elsőbbségi­­ kötelezvényeinek második kisorsolása az e végre kiküldött törvényes bizonyságok jelenlétében f. é. octóber hó 2-án délelőtti 10 órakor a társulat sa­ját háza helyiségeiben (Rudolf-rakpart 9. szám) fog történni. ■J — A CZUKORGYÁRAK SZÁMA EURÓPÁBAN. 1870- ben Európában 7­5 új czukorgyár épült, ebből esik Francziaországra 7, a vám-egyletre 10, Ausztria-Ma­­­­gyarországra 35, Orosz- és Lengyelországra 7, Bel­­l­giumra 8, Hollandra 8. S ezen 75 ezukorgyárt is bele­­­­számítva 1870-ben létezett Európában 15­07 ezukor­gyár i­s ebből esett: Francziaországra 483, a vám­egyletre 310, Oroszországra 283, Austria-Magyaror­szágra 228, Belgiumra 135, Orosz- és Lengyelország­ra 42, Hollandiára 20, Svédországra 4, Olaszországra 1 1 és A­­golországra is 1. Pécs, sept. 16-án. Búza jó 5 frt 40 kr, közép­szerű 4 frt 50 kr, gyengébb — frt — kr. Kétszeres jó 3 frt 80 kr, középszerű 3 frt 70 kr, gyengébb — frt — kr. R®zs jó 3 frt 30 kr, középszerű 3 frt 25 kr, gyengébb — frt — kr. Árpa jó 3 frt — kr, középszerű 2 frt 80 kr, gyengébb — frt — kr.. Zab­­ó 1 frt 60 kr, középszerű 1 frt 55 kr, gyen­gébb — frt — kr. Kukoricza 4 frt — kr, közép­szerű 3 frt 80 kr, gyengébb — frt — kr. Hajdina — frt — kr. Széna mázsája 1 frt 60 kr. Szalma mázsája 80 krajczár. G yök, September 16. Buza 6 frt 30 kr 5 fii 80 kr. Rozs 3 frt 20 kr —2 fit 70 kr. Árpa 2 írt 80 kr -2 frt 30 kr. Zab 1 frt 80 kr— 1 írt 60 kr. Kuko­ricza 4 frt 30 kr — 4 frí— kr. Bor — frt — kr. — frt — kr. Köles 2 frt- 90 kr — 2 frt 60 kr. Bab 5 frt — kr — 4 frt 60 kr. M.-Sziget, sept. 8. A mai hetivásár forgalma következő volt pozsonyi xnévenkint: Búza I. rendű 5 frt 20 kr, II. rendű 5 frt — kr, kétszeres I. rendű 5 frt — kr, II. rendű 4 frt 60 kr, rozs I. rendű 4 frt­­— kr, II. rendű 3 frt 60 kr, árpa I. rendű 3, frt —­ kr, D. rendű 2 frt 80 kr, zab I. rendű 2 frt — kr, kukoricza L rendű 4 frt 50 kr, II. rendű 4 frt — kr. A szatmár­németiben, sept. 6. tartott heti­vá­sáron az árak következők p. mérőnkint: Tiszta buza 5 frt 50 kr. — 5 frt Kétsze® 4 frt 50—4 frt 30 kr. Rozs 3 frt 10 kr. Tengeri Tfrfc 80 kr. Árpa 2 frt 70—2 frt 60 kr. Zab 1 frt 20 kr. Kása 5 frt 50 kr. !

Next