Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-01 / 225. szám

Buda-Pest 1871. 225. szám Vasárnap, October 1. BUDAPESTI KÖZLÖN U X • HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten , hatvanj-ntet» 10-ik szám I. emelet Kiadóhivatal : Pesten, Barátok - tere 7. ez. a földszint Kéziratok nem küldetnek tíuil BBrmentet- ien levelek cmül rendet levelezőinktől fo- ^Adtatnak eb Előfizetési Árai : NapostAi postai szétküldéssel : Egész épre ..... SO írt Félévre ..........................10 s Ne gyed évre .... 6 „ BUDAPESTEK siZHOZ HORDTA I Egész évre. . . 18 frt— kr. Félévre ... 8 „ — , Negyed évre . . 4 , 50 , Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe'1 igtatandé hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlagesea beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, -iOO—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Maoíxhirdktésrk: Egyliasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatáa- nál. A bélyeg-dij külön minden beigtatáa után 30 kr aezt. ért HIVATALOS RÉSZ. ' O CB. és Ap. kir. Felsége f. évi sept. 23-ról kelt legf. elhatározással legkegyelmesebben megen­gedni méltóztatott, hogy gr. Beust Ferdindnd Fri­gyes birodalmi kanczellár, a legmagasabb ház és a ktilügyek ministere, az általa nyert porosz kir. fe­kete sas-rendet elfogadhassa és viselhesse. 0 császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi auguszlus hó 26-án kelt legmagasb elhatározásá­val, a kelet-ázsiai és dél amerikai expeditióban mint magyar tudósitó résztvett Cserey Manó részé­re a Ferencz József-rend lovag-keresztjét legke­gyelmesebben adományozni méltóztatott. A pesti m. k. pénzügyigazgatóság Freuszmuth Károlyt, Schreiber Rezsőt, és Knazovitzky Sándort irodai segédtisztekké nevezte ki. A pesti magyar kir. pénztlgyigazgatóság Mol­nár Lajost irodatisztté nevezte ki. Rendelete a magy. kir. minister elnöknek, a magy. kir. igaz­ságügyminist érnék, és Horvát-Szlavón Dalmátorszá- gok bánjának, a fiumei kir. törvényszék felállítása a hatóságának ideiglenes szabályozása tárgyában. Addig is, mig Fiume szab. kir. város és kerülj törvényhozási és kormányzati viszonyai végleg rendeztetnének, a magyar képviselöháznak 1870. évi márczius hó 15-ik napján, és a horvát,-szlavón országgyűlésnek ugyanazon évi julius hó 20 ik napján hozott határozataival adott felhatalmazás alapján rendeltetik: 1. §• Fiumében kir. törvényszék állittatik fel. Az egyes-biróság teendőit Fiume városában s kerületében az ezen törvényszék elnöke által kiren­delendő egyik törvényszéki biró végzendi. 2- §■ A városi hatóságnak árvaügyekben való, vala­mint az 1860. május 26-án kelt ministen rendelet alapján alkotott községi bíróságnak jelen hatás­köre érintetlenül fenmarad. 3.§. A fiumei királyi törvényszék hatósága alá tar­toznak : a) Fiume szabad királyi város és kerülete, Buc- cari kerület és Fiume megye tengerpartja, tenger jogi ügyekben; b) Fiume város és kerülete, minden büntető, va­lamint polgári peres és nem peres törvénykezési ügyben. A városi telekkönyvi hivatal szintén a kir. tör­vényszéknek rendeltetik alá. 4. §. Másodfokban a bírói hatóságot a pesti kir. táb­la, harmadfokban pedig a figfőbb itélöszék gya­korolja, — mely utóbbi a Fiúméban érvényes pol­gári perrendtartásban meghatározott semmiségi eseteket illetőleg egyszersmind mint semmitőszék is működik. 5. §. A birósági hatalom gyakorlását, a birák s bi rói hivatalnokok áthelyezését, nyugdíjazását s felelősségét szabályozó magyar törvények a fiu­mei törvényszéknél alkalmazott bírákra s birósági hivatalnokokra is kiterjednek. 6. §. A bírák s a birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény 34. § ában érintett személyek a pesti királyi tábla fegyelmi bírósága alá tar­toznak. 7- §• A fiumei kir. tvszék fölött a fölügyelet a m. k. igazságügyministert illeti. 8. § * A fiaméi kir. ügyész felügyeleti és szolgálati tekintetben közvet'en a m. k. főügyész, közvetve a m. k. igazságügyminister alá rendeltetik. 9. §. Biróküldés iránt a határozati jog az igazság tigyministert illeti. 10. §. A fiumei bírói és a horvát'szlavon közigazgatási valamint a fiumei és a horvát szlavón bírói hatósá­gok között felmerülő illetőségi összeütközés ese­teiben, a horvát-szlavon és dalmát bán, és a m. k igazságügyi minister egyetértöleg határoznak ; és pedig az utóbbi esetekben a legfőbb itélöszéknek, valamint a zágrábi hétszemélyes táblának meg­hallgatása után. Ha a fiumei bíróság a magyar bíróságokkal jön illetőségi összeütközésbe : a m. kir. igazság­ügyminister, — ha viszont a fiumei vagy a magyar közigazgatási hatóság és a fiumei bíróság közt történik az illetőségi összeütközés: a magyar kir. bel- és igazságügyi ministerek egyetértöleg hatá­roznak. Ha pedig valamely állam reclamátiója folytán a fiumei kir. törvényszék, s külföldi bíróság közt merülne fel illetőségi összeütközés: ez esetben az igazságügyminister fog intézkedni. 11. § A fiumei kir. törvénysz- k hatósága alá eső te­rületen fennálló és a 3. §-b ;n érintett ügyekre vo­natkozó törvények, szoki ’ok és rendeletek, a mennyiben a jelen rendelr és a következő §-ban érintett ügyvitel határozz . mást nem szabnak meg, továbbra is érvénybe® radnak. 12. §. A fiumei kir. bíróságnál, az 1853. május 3-án ki­bocsátolt biróitigyrendtarlás helyébe, a magy. kir. igazságügyi minister által megállapított bírói ügy­viteli szabályzat lép. 13. §. Az ügyvédek feletti hatóságot azon ügyvédekre nézve, kik a jelen rendelet szerint felállítandó fiu­mei kir. bíróságok előtt ügyködnek (14. §.) : az igazságügyminister, illetőleg a királyi tábla gya- korlandja akként, hogy az ügyvédi, rendtartás­ban az igazságügyminister részére fenntartott jo­gok a magyar igazságügyministert, a főtörvény­székre ruházott jogok pedig a kir. táblát illeten- dik, melytől azonban az 1852. évi julius 2 án ki adott legfelsőbb nyiltparancs által megengedett esetekben a panasz a legfőbb itélőszékhez nyitva áll. Az 1. §. szerint felállítandó fiumei bíróságokhoz jövőre ügyvédekké csak oly jrgvégzett magyaror­szági honosok neveztetnek ki, a kik az ügyvédi rendtartás szerint megkivántató képességgel bír­nak, és az ügyvédi vizsgát a pesti királyi tábla előtt letették. Horvátországi vagy fiumei ügyvédjelöltek a vizsgát olasz vagy német nyelven is letehetik. 14. §. A fiumei városi és megyei törvényszék terüle­tén székelő ügyvédek tartoznak a jelen rendelet kihirdetését követő három hó lefolyta alatt a fiu­mei kir. törvényszék előtt Írásban nyilatkozni az iránt: vájjon ezen, vagy pedig a horvát-szlavon bíróságoknál akarják-e az ügyvédséget folytatni? Azon fiumei ügyvédek nevei, kik az állásukkal egybekötött hivatásnak a fiumei kir. bíróságok előtti folytatása végett, a fen meghatározott mó­don és idő alatt jelentkeznek: a törvényszék által vezetendő jegyzékbe foglaltatnak; s ezáltal képesittetnek a feleknek mind a kir. törvényszék, mind az egyes bíróság előtti képviseletére mind­azon ügyekben, melyek vagy a fiumei kir. tör­vényszék vagy az egyes-biróság előtt, vagy pedig a közös hatóságok előtt forognak fenn. Azon ügyvédek ellenben, a kik e jegyzékbe való b evétel iránt nem nyilatkoznak: a fiumei törvényszék és egyes bíróság előtt csupán a jelen rendelet 3. §-nak a) pontja alatt megjelölt ügyek­ben képviselhetik a feleket. A jelen rendelet 13. §-ának első bekezdésébe® megbatározott szabályok csak a fiumei kir. tör­vényszéknél bejegyzett ügyvédekre alkalmazandók. 15. §. A Fiume városra és kerületére, valamint Fiume- megyére nézve eddig kinevezett közjegyzők, a mennyiben a felállitandó fiumei k. törvényszéknél és egyes biréságnál akarják a közjegyzői hivatást teljesíteni: szintén a fi ntebbi szakaszban meghatá-

Next

/
Thumbnails
Contents