Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1871-11-19 / 266. szám

3. Dev hche Sprachlehre für Obere Classen von J h. H Schwicker, jóllehet e könyv tartalmára ... y.«-o Teljes és kimeritő s benne az anyag felosz­tása természetszerű, nyelvezete és nyelvtani meg­határozásai szabatosak ; mindazáltal, mivel alkal­mazási példái magasabb felfogást igényelnek, mint milyennel akár a polgári iskolák, akár a képezdei növendékek birhatnak; mivel módszertani eljárá­sában a közlő tanalakot követi s nyelvtanítási ve­zérkönyvnek nem tekinthető, hanem inkább nyelv­tani eredménytárnak ; mivel szerző abból indulva ki, hogy a ki használni akarja, módszertanilag tel­jesen tájékozva van s e miatt sem vezérkönyvet, sem módszeres utasítást nem irt hozzá, ezeknél fogva sem nép-, sem felső nép- és polgári iskolákba kézikönyvül nem ajánlható. 4. Spitzer bécsi tanitó „Lesebuch für Volksschu­ len“, mivel szerző a magyar hazai viszonyokat és irodalmat tekintetbe nem vette, könyve a ma­gyarországi iskolákban nem használható. 5. Babics Kálmán „Néptanodai nevelés és ok­tatás vázlatokban“ czimű könyvéről következő ítélet alapittatott meg , mivel hogy e könyv sok feleslegest foglal magában, mely miatt még a ta­pasztalt tanító is alig képes a lényegest a kevésbé lényegestől megkülönböztetni; mivel hogy a sza­bályok előadásában sem nem szabatos, sem nem határozott; mivel a tanítókra nézve szükséges sok ismeret hiányzik belőle és még ezek mellett a könyv felekezeti színezetű, mivel e könyv felosz­tása és elrendezése ellenkezik a ministeri tanterv­vel : mindezeknél fogva — habár méltánylandó szerző olvasottsága s a nevelésügy iránti buzgó­­sága, tankönyvül még sem ajánlható. 6 . Orbán József „Kézikönyv az egyetemes és hazai történelem tanítására, életrajzi irányban, a hozzátartozó vezérkönyvvel a következő ítélet álla­píttatott meg: az úgynevezett vezérkönyv nem vezérkönyv, mert a bevezetést és az első három czikket leszámítva sehol sem ad a tanítónak utasí­tást tárgya kezelésére;továbbá szerző többet ad elő mint a mennyit a népiskola számára szánt ily könyv magában foglalhat, s az, a mit magában foglal nincsen a tervezet szellemében irva különösen Ma­­gyarország történetét nem életrajzilag tárgyalja szerző nem ment a felekezetiség színezetétől sem, ezeknél fogva, habár el kell is ismerni, hogy szerző különösen a világtörténeti részben a főbb eseményeket helyesen ki tudta választani, hogy vi­lágos előadásával az e nemű művek mellett nem csak megállhat, hanem azokat sokszor felül is múlja, fenebbi két sarkalatos hibájánál fogva községi iskolákba még sem ajánlható. 7. Lövényi József„Ütenyírási vezérkönyve,“ mi­vel ilynemű mű a ministeri­um által kiadott ABC által egészen helyes utasítással már forgalomban van, különben is e könyv elébb tárgyalja a német és azután a magyar betűk írását: népiskolákba nem ajánlható. V­égre a most forgalomban levő Felkl-féle föld­gömbök mellett a tervező bizottság a Berlinben megjelenő Schotle Ernő féle fő-, sima és dombori földgömböket is ajánlatra méltóknak tartja. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium jövő 1872-dik aug. első napjára következő népiskolai munkák megírására hirdet nyílt pályázatot. A tankönyvek az 1868 ki „Néptanítók lapja“ 41. 42. számában kihirdetett alaptervezet szelle­mében és a népiskolai tanterv útmutatása szerint készítendők: 1. ) Készíttessék vezérk­önyv az V. és VI. osztály számára írott olvasókönyv alapján az I—IV. osz­tályban szerzett nyelvtani ismeretek felhasználá­sára, a szóbeli előadások és írásbeli dolgozatok, nevezetesen az ügyiratok készítésére. 2. ) Számtani vezérkönyv az I. II. III. és IV. osztály számtanításához, a kijelölt példatárakkal együtt. 3. ) Földrajzi vezérkönyv a III. IV. és V. osztály vezetésére a tanító számára. 4 . ) Történelem az V. és VI. osztály számára. 5 . ) Természetrajzi vezérkönyv a tanítók szá­mára. 6 . ) Természettan. 1836 7 . ) Gazdaságtani vezérfonal a gazdasági és kertészeti gyakorlatok miként vezetésére termé­­szetrajzi és természettani alapon. 8 . ) Testgyakorlási vezérkönyv a tanitó számára. 9 . ) Énektani vezérkönyv a III. IV. V. és VI. osztály számára a szükséges gyakorlókönyvvel. B­udán, 1871. évi octóber 22 én.­­ A vallás- és közoktatási m. kir. minisztériumtól. A NEMHIVATALOS RÉSZ. lipcsei cs. és kir. főconsul jelentése szerint a „Sächsische Hypothekenbank“ ez év alatt Lipcsé­ben fennálló részvénytársulatnak vagyona felett a lipcsei járásbíróság által csőd nyittatott, mely csőd­eljárás által számos magyarországi lakosnak érdeke is forog kérdésben, és az e tekintetben kibocsátott csődhirdetményben. F­elszólittatnak mindazok, kik ezen csődtömeg­re, mint csődhitelezők igénynyel bírnak, hogy a vagyonbóli kizárás terhe alatt 1872-dik évi febr. hó 17-ig kellőleg felszerelt elsőbbségi igényeik kimutatásával ellátott keresetüket a fentnevezett törvényszéknél nyújtsák be. Felszólíttatnak továb­bá, hogy 1872 ik évi május hó 18-kán délutáni 3 órára kitűzött határidőben a tömeg állása és annak kezelése, úgyszintén a bejelentett igények jogo­sultsága és elsőbbsége iránti tárgyalás végett a fentnevezett törvényszéknél jelenjenek meg, és egyúttal figyelmeztetnek, hogy mindazok, kik ezen meghatározott határidőt elmulasztják, vagy egy, a törvényszék részéről tőlük megkívántató nyilatko­zatot nem tesznek, mindazokba, mik a tömeg meg­határozása és kezelése, az elsőbbségi igények kielégítése vagy más, a csődöt érdeklő kérdések tekintetében tárgyaltatnak és határoztatnak, bele­­egyezőknek tekintetnek oly módon, mintha ezen tárgyalásokon részt vettek és a hozott határoza­tokhoz beleegyezőleg járultak volna. A­zon esetben, ha a további eljárás folyama alatt egyezség nem jönne létre, 1872-dik évi julius hó 10-ke délelőtti 12 óra tűzetett ki a rendsorozat megállapítására és közzétételére határidőül. K­ülföldi érdekeltek kötelesek 5 szász tallérnyi­­birság terhe alatt lipcsei meghatalmazottakat kii nevezni. A lembergi cs. kir. helytartóságnak f. é. no­vember 3 án 48,915. sz. a. kelt közlése szerint a cholera f. é. October 31-éig Gácsországnak az oroszországi határon fekvő e következő helysége­iben merült föl; és pedig: a husiatnyi kerületbeli Olchowczyk helységben megbetegült 22 egyén, kik közül 12 meggyógyult és 9 meghalt; Bedna­rowka helységben megbetegült 11, kik közül 5 meggyógyult és 5 meghalt; Husiatynban megbe­tegü­lt 19, kik közül 9 meggyógyult és 6 meghalt. A brodyi kerületben ,■ Brodyban a 152 megbete­gült egyén közül 73 gyógyult meg és 57 halt el. Podkamien­ben 5 beteg közül 3 halt meg, végül a skalati kerületben, Mystowa helységben betegült 4 egyén, kik mind meghaltak. A kamieniec- podolski kormányzóságban a cho­lera több városban és a birodalom határához kö­zel fekvő néhány faluban uralt. A rustsuki cs. és kir. főügynökségnek f. é. octó­ber 31-kén kelt jelentése szerint a tulcsai cho­lera vesztegzár, mely a Sulinából érkező szállítmá­nyokra nézve legközelebb elrendeltetett, azon okból szüntettetek be, mert Sulinában a „patente brutta“ igazolványnyal érkező szállítmányokra nézve a vesztegzár ismét életbeléptettetett ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. A KÉPVISELŐ­HÁZ CCCLXXXIII. ÜLÉSE. 1871. NOVEMBER 18-ÁN délelőtt 10 órakor. Elnök : Somssich Pál. Jegyzők : Jámbor Pál, Széll Kálmán, Mihá­lyi Péter. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy Tisza Lajos, a kézdi-orbai kerületben megválasztott képviselő a 30 nap eltel­tével a végleg igazolt képviselők sorába iktattatik (Helyeslés). Ürményi MIKSA : B­emutatja a kérvényi bizottság utolsó ülésében tárgyalt kérvényeknek 48. sz. sorjegyzékét A ház annak tárgyalását elrendeli. T­érey pál: A gazdasági bizottság megbízásából bemutatja a képviselőház nov. havi költségvetését, mely sze­rint az összes havi szükséglet 78,713 frtot tesz. O­lvassa továbbá a gazd. biz. jelentését, Turcsá­­nyi Gyula képviselőházi írnok végkielégítési kér­vénye tárgyában. A bizottság kérvényezőt eluta­­síttatni véleményezi. A ház a gazda­bizottság ezen mindkét jelentését végleg elfogadja. Simonyi Ernő : F­elhívja a ház figyelmét a pénzügyminiszer által még a múlt évben beadott azon törvényjavas­latra,a­mely szerint az államvaspályának adója a magyar pénztárba lenne fizetendő, ezen törvény­javaslatot a t. ház a pénzügyi bizottsághoz uta­sította. A pénzügyi bizottság jelentésében felem­líti,­­ hogy tárgyalás közben felhívta a pénzügyi miniszert kérdésképen, hogy miért nem tartal­mazza a törvényjavaslat a dunagözhajó társaság és déli vaspályatársulat megadóztatását is. Erre nézve a pénzügyminiszer úr azt felelte, hogy a duna gözhajózási társulattal egy szerződés van létrejövőben, mely néhány nap alatt meg fog köt­tetni, a déli vaspályatársulat pedig egy szerződés folytán, melyet a volt korm­ánynyal kötött, 1876-ig adómentes A pénzügyi bizottság erről azután jelentést tett, és midőn a törvényjavaslat tárgyalás alá került, tán a múlt év ápril 5 én, Debreczen város érdemes képviselője Tisza Kálmán úr indítványára, a t. ház oly határozatot méltóztatott elfogadni, hogy ezen ügy a pénzügyi bizottsághoz visszautasítat­ván, az terjessze elő az idevonatkozó okmányo­kat, s arról a háznak tegyen jelentést. Miután több mint másfél éve múlt azóta el, s ezen jelen­tés még be nem adatott, s miután most a költség­­vetésnek nemsokára bekövetkezendő tárgya­lásánál figyelembe kell venni oly mennyiséget, minőt a déli vaspályatársaságnak eshetőleges adója tenne, úgy hiszi, nem felesleges most újra szorgalmazni ez ügyet, és felhívni a pénzügyi bi­zottságot, hogy azt minél előbb tárgyalás és vizs­gálat alá vegye és arról a háznak minél előbb jelentést tegyen. (Helyeslés.) Elnök : Ha méltóztatnak megengedni, elnöki­leg felszólítom a pénzügyi bizottságot, hogy az ügyet tárgyalja s jelentését erre nézve tegye meg. (Helyeslés) Napirend : N­apirenden van az ipartörvényjavaslat tárgya­Érkövy Adolf előadó : S­zabadelvű ipartörvény kétség kívül a legéke­sebben szóló apológiája a munkának, azon tevé­kenységnek, mely egész népek által felkarolva, midőn azoknak értelmiségét és vagyonosságát fokozza, egyúttal az önállóság és nagyramehetés két legjelentékenyebb tényezőjét nyújtja nekik. C­sak nem­régiben, alig néhány évtized előtt, ha a magas állású főúr az eke szarvát megfogta, azt ezen érintésével megaranyozta. Ma a dolog meg­fordítva áll, a munka eszköz, ez aranyozza meg a vele foglalkozót. Azon kor, melyben a személy illustrálta a munkát, a kiváltságok kora volt, nap­jainkban, midőn az önsegély magasztos elvét lo­bogtatjuk zászlónkon, napjainkban, midőn a vil­­lája.

Next