Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)

1871-12-23 / 294. szám

vényt, mely különösen a kormány párthívei által támogatatott. A kamra néhány perczig tartott rendkívüli zavar után 300 szavazattal 294 ellen elveti a Desjardins indítványa számára kívánt vitatási elsőbbséget. Ez alkalommal az egész szél­ső jobb- és baloldal nemmel szavazott. Az elnök Fres­seau­nak következő indítványát olvasá fel: „A gyűlés, tekintetbe vévén, hogy semmi fele­lősséget sem kell vállalnia és semmiféle tanácsot nem kell fölajánlania oly kötelezettségek iránt, melyekben annak semmi része sem volt, s me­lyeknek az nem lehet birájok, napirendre tér át.“ Freaneau erre kijelenté, hogy ő indítványából visszavonó e szavakat: „És a melyeknek az nem lehet birájok,“ mivel némely követek azokhoz a herczegekre nézve sértő magyarázatot csatoltak. Desjardins visszavonó saját indítványát s az ek­­kér módosított Fresneauféle indítványt támoga­­tá, s a gyűlés ezen indítványt ily alakban 646 sza­vazattal 2 ellen elfogadáa. NÉMET ÜGYEK. A bajor követ­kamra 21-ei ülésében Kuntz elő­adó közli, hogy azon indítványa, mely szerint a szószékkel való visszaélésre vonatkozó áthágások az esküdtszékekhez lennének utasitandók, mind­két kamra illető bizottmányai által, a kormány beleegyezésével elfogadtattak. Berlin, dec. 21. A kir. kanczellárnak e bó 7­kén gróf Araimhoz — a német katonák gyilkosainak Francziaországban tett felmentésére vonatkozólag kibocsátott irata kinyilatkoztatja, hogy jövőben a német kormány kénytelen lesz a tettesek kiszol­gál­tatásának megtagadása esetében franczia keze­seket hurczolni el, sőt még továbmenő rendsza­bályokhoz is folyamodni, mert az uralkodó szen­vedélyes elkeseredettség miatt, mint ezt az ese­mények Melunban és Párisban fanasiták, kényte­len lesz a német kormány, a még teljesítendő tár­gyalások alkalmával a németek állásának a megszállva tartott departementeken belül való biztosításáról gondoskodni. Ama bizalomnak, melyen a Pouyer Quertierrel folyt legutóbbi alkudozások alapultak, a meluni és párisi események folytán csökkennie kelle. Bismarck felhívja Armini grófot , közölje ezen néze­teket, bemusattal, a nélkül azonban, hogy a német kabinetnek a köztársasági kormány elleni rész hangulatát észrevétesse, sőt inkább arra fektesse a súlyt, hogy a kölcsönös bizalom feléledése iránti remények koraiak. Berlin, dec. 21. A haladási párt következő in­terpellate ad be a képviselőházban : Mekkora a száma az utóbbi háborúban elveszett porosz kato­náknak , és e tekintetben miért nem történt rész­letesebb nyomozás ? A kormány karácsony után fog válaszolni. OLASZ ÜGYEK. Rómában a senatus 20-án elfogadá az oktatás-, bel- , közmunkaü­gyi ministeriumok végleges bud­geted. — A követkamrában a budget vita folytatta­tok. A pénzügyi tervek megbirálása végetti kam­rai javának újabban megválasztott tagjai szintén a többségh­ez tartoznak. Róma, decz. 21. A kamara bizottmánya jóvá­hagyta a védelmi munkálatokra kívánt rendkívüli kiadásokat. Gineo constatá­lta, hogy a kívánt ös­­­szegek csekélyek; beszédében czélzást tett az Olasz és Francziaország közti háború eshetősé­gére Erre hadügyminister válaszolva, kijelenté hogy Eyes aggodalmak alaptalanok. Francziaor­­szág nem akarhat Olaszországgal háborút viselni. Hozzátéve azonban, hogy ettől eltekintve szü­ksé­ges, minden eshetőségre előkészülni. SPANYOL ÜGYEK. Mint Madridból 20 ról jelentik, az új ministé­­rium véglegesen következőleg alakult meg. Sa­­gasta elnök és bel­ügy-, Malcampo tengerészet-, de Blas külügy-, Candau közmunkaügy-, Tapete gyarmatügy-, Angelo pénzügy-, Grollard igazság­ügy , Caminde hadügy. — A cortes gyűlés január 8-án fog összeülni. A republicánus lapok egy manifestumot közöl­nek, melyben a radicális republicánusok pártjához tartozó 50 senator és követ kifejti az ülésszak alatti politikáját s a Zorela cabinet iránti barát­ságos magatartását. Kijelentik, hogy ők csupán pajtot rendezni. 6464 azon esetben követendik ugyanezen politikát, ha a kormány biztosítandja az egyéni jogok sérthet­­lenségét, az általános szavazatjog gyakorlásában. Ők békés agitatióra fognak szorítkozni, saját köz­­társasági eszméik létesítése végett. A manifestum támogatja a vallási társulat törvényességét, míg az egyház elválasztandja magát az államtól, s szentesíti a vallás-szabadság tanát. Végül az a re­­publicánus pártot tevékeny propaganda eszközlé­sére szólítja föl. Madrid, deci 21. A jelzett ministeri névsor ba­josan vihető keresztül. OROSZ ÜGYEK. A sz.-pétervári „Regierungs-Bote“ az Oroszor­szág és Amerika közti igen kedvező viszonyokra utalván azt mondja, hogy az amerikai orosz követ személyisége iránt támadt nehézségek tüstént el­enyésztenek. Oroszországnak Németország irá­­nyábani politikai rendszerét tárgyalván e lap, ezt mondja: A két birodalom érdekei eléggé soli­darisok arra nézve, hogy azokat arra bírják, hogy az egyetértést elébe tegyék az összeütközésnek, azonban nem annyira solidarisok, hogy szövetsé­gü­k Európára nézve fenyegetés lenne. Érdekeik eléggé hatalmasak arra, hogy egymásnak kölcsö­nö­sen szolgálatokat tegyenek, de nem elég hatal­masak arra, hogy egyik állam a másik absorbe­­álására szolgálhatna. AMERIKAI ÜGYEK. Mint Washington­ból 18-ról távírják, Schulz jelentése következtében, a newyork-i vámhivatal­nál történt sikkasztások iránt, a senatus egy bi­zottmányt nevezett ki, ezen ügy kinyomozása végett. New York­ban 17-én az „Internationale“ dísz­­menetet tartott, mely nyugodtan ment végbe. Hírszerint Mexicóban a forradalmi mozgalom a legújabb események folytán, a siker minden kilá­tását elveszti. * 1 — Pesti népszínház és Petőfi szobor. A köz­munkatanács helybenhagyta a városi népszínházügyi bizottmány tervét, mely szerint a népszínház a Hermi­­na térre, homlokzatával a sugárút felé, de ennek vona­lánál 16'­s öllel beljebb építtessék, hogy a szil­ház előtt csinos tér maradjon, melyre nézete szerint a színház nagyságával és homlokzatával mindenben összhangza­tos szobor emeltessék, és e czélra Petőfi szobrát ajánlja. A tanács e leiratot a népszínházügyi bizottságnak adta ki tárgyalás végett. --- A LEGFELSŐBB HELYEN JÓVÁHAGYOTT MA­GYAR NYUGDÍJINTÉZET választmánya 1871. év II. felében érkezett és tárgyalt ügyek iránt 1872. évi január 7-én délelőtti 10 órakor Budán a várban vá­rosháztéren 68. szám alatti ház l­ső emeletében ren­­des félévi ülését fogja tartani, melyre az alapszabályok 24. szakasza értelmében az intézeti tagok meghivatnak a magyar nyugdíjintézet választmánya által. --- A BUDAI KÖZBIZTONSÁGI ŐRSÉG mindössze 75 szál hajdúból áll; ha ezekből leszámítjuk a rangot vi­selőket és betegeket, naponkint alig 20 ember marad tényleges szolgálatra, melyet ily kevés emberrel Buda nagy kiterjedésénél fogva pontosan ellátói lehetetlen­ség. A személy- és vagyonbiztonság érdekében a hajdúk szaporítása legalább a tél tartama alatt kívánatos volna. („Pesti Napló.“) — A „Népnevelők lapja“ VII ik évfolyamának 1 fő száma megjelent. A lap szerkesztője Péterffy Sán­dor, társszerkesztők: Lakits Vendel, Márki József, Roth Vilmos és Szervizer. A lapnak, mely a „népne­velők pesti egyletének“ hivatalos közlönye, előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 f.­­* HALÁLOZÁS Putnoky, született Frivalszky Matild fájdalommal jelenti férje , Putnoky Mórnak Kelemérben történt kimultát. Az elhunyt a vidéken köztiszteletben állt szilárd jelleme, önzéstelen hazafisága és a mezei gazdálkodás terén kifejtett szorgalma által, melylyel másoknak is buzdító például szolgált. Béke ham­vaira ! — Sok VAD MUTATKOZIK AZ ERDŐKÖN. A „Debre­­czen" ben olvassuk, hogy a méreehegyi csc­zház körül nagyon sok farkas jár, s olykor az ott telelő jószá­gokra is ráront. Nem volna kár a vidéken hajtóvad.-A BUDAI SZÍNHÁZNÁL TERVEZETT ÚJÍTÁSOK. Egy éve múlt, hogy Budán újra magyar színé­szet van. Egy év alatt sokat lehet észlelni, s elég tapasztalatot lehet gyűjteni. Ha mutatkoztak is hiányok, ha van is javítandó, egy tisztán áll: az eszme — Budán a nem­zeti színház tagjai által tartani előadásokat, helyesnek bizonyult be. Ma már tisztán áll, hogy a budai magyar színészet valóságos vívmány, s mivelődési tekintetben is jelentékeny. Budának van magyar közönsége, mely gyarapodik s naponkint nő. Kérdés: akkora-e, hogy megbizna terjeszkedést a nemzeti színház részéről ? Úgy hiszszük, hogy e kérdésre bizonyos feltételek mellett igennel felelhetünk. Mert minden hiány, mi a budai színészetnél mutat­kozott, minden, mi itt javításra vár, abból származott, hogy a budai előadások nagy mértékben függöttek a pesti előadásoktól. A drámai és vígjátéki előadásoknál ez nem tűnt fel annyira, mert a repertokr már úgy készült, hogy tekin­tetbe voltak véve mind a két helyen tartandó előadá­sok, s ha valami véletlen jött közbe, könnyebben lehetett a dolgon segítni. Másként áll a dolog népszínműi és operai előadások­nál — szóval oly előadásoknál, hol zenekarra van szükség. Ha Pesten operát vagy színművet adnak, melyben zenekar kívántatik, Budán csak színművet lehet adni. E miatt a budai műsor nem bírhat annyi változatossággal mint a pesti. E miatt az operette elő­adásokat sem lehetett megkezdeni. E bajokon csak egy módon lehetne segitni — ha Buda számára külön orchestrum szerveztetnék, mely független lenne a pestitől, de annak karmesterei alatt állana, s szükség esetén attól nyerne megerősítést. Ek­kor népszínművet és operettet a pesti operai napokon is lehetne adni. S nem lehetne-e ezzel a budai műsor változatosságának hatalmas lendületet adni? Ha az igazgató Budára nézve a népszínmű- és ope­rette előadásokat ily módon függetlenekké teheti — módjában álland­ó két gennehez új tagokat is szerződ­tetni, a minthogy azt tenni akkor szükséges is leend. S ez nagyot lendítene magukon az operai előadáso­kon is. Ezek azért nem lehetnek változatosak, nagyobb operákat azért nem lehet a budai színpadra hozni, mert a zenekar helyisége igen kicsiny , kisebb mint tavas is volt (akkor még két földszinti páholy helyisége is hozzá tartozott), annyira kicsiny, hogy még a vonó hangszerekből sem fér annyi, mennyire szükség volna, hogy a fúvó hangszerek zaját mérsékelje. Aztán azért, mert atalán az operai előadások veszteséggel járnak (pl. utolsó időben csak az egyetlen „Aray“-ban nem volt deficit, s csak azért, mert ebben 4 személy játszik) s mennél nagyobb opera hozatik szinte, annál nagyobb a veszteség. Különben veszteség, kivéve a népszínműveket, igen sok előadásnál mutatkozik. Mihelyt több a személyzet, nagyobb a Pestről szállított díszletek száma, még telt színház mellett is kész a veszteség. Egyedül a népszín­műnek van mindig biztos jövedelme. Egyedül ez nem jár veszteséggel. E bajokon segítni csak egy mód van. A budai színház bemeneti árai nincsenek arányban a közönség igényeivel, s azzal, mit ezért a színészet nekik nyújt. Tudjuk, hogy ez árak sehogy sem közelít­hetik meg a pestit, s hogy azokat felcsigázni nem le­het. De mégis szükség annyira emelni azokat, hogy az igazgatót ez újítások keresztülvitelében ne gátolja az azok által mélhatlanul előidézendő nagyobb deficit. Úgy halljuk, hogy az igazgató e tárgyban Buda­­városa közönségéhez fordul. A czélba vett árfelemelés jelentéktelen. Egy zártszék népszínmű-, operette­­s drámai napokon 1 frtra, operai napon 1 frt 30 krra emeltet­ték — s ezzel aránylag a páholyok is. A karzatok

Next