Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)
1871-12-23 / 294. szám
vényt, mely különösen a kormány párthívei által támogatatott. A kamra néhány perczig tartott rendkívüli zavar után 300 szavazattal 294 ellen elveti a Desjardins indítványa számára kívánt vitatási elsőbbséget. Ez alkalommal az egész szélső jobb- és baloldal nemmel szavazott. Az elnök Fresseaunak következő indítványát olvasá fel: „A gyűlés, tekintetbe vévén, hogy semmi felelősséget sem kell vállalnia és semmiféle tanácsot nem kell fölajánlania oly kötelezettségek iránt, melyekben annak semmi része sem volt, s melyeknek az nem lehet birájok, napirendre tér át.“ Freaneau erre kijelenté, hogy ő indítványából visszavonó e szavakat: „És a melyeknek az nem lehet birájok,“ mivel némely követek azokhoz a herczegekre nézve sértő magyarázatot csatoltak. Desjardins visszavonó saját indítványát s az ekkér módosított Fresneauféle indítványt támogatá, s a gyűlés ezen indítványt ily alakban 646 szavazattal 2 ellen elfogadáa. NÉMET ÜGYEK. A bajor követkamra 21-ei ülésében Kuntz előadó közli, hogy azon indítványa, mely szerint a szószékkel való visszaélésre vonatkozó áthágások az esküdtszékekhez lennének utasitandók, mindkét kamra illető bizottmányai által, a kormány beleegyezésével elfogadtattak. Berlin, dec. 21. A kir. kanczellárnak e bó 7kén gróf Araimhoz — a német katonák gyilkosainak Francziaországban tett felmentésére vonatkozólag kibocsátott irata kinyilatkoztatja, hogy jövőben a német kormány kénytelen lesz a tettesek kiszolgáltatásának megtagadása esetében franczia kezeseket hurczolni el, sőt még továbmenő rendszabályokhoz is folyamodni, mert az uralkodó szenvedélyes elkeseredettség miatt, mint ezt az események Melunban és Párisban fanasiták, kénytelen lesz a német kormány, a még teljesítendő tárgyalások alkalmával a németek állásának a megszállva tartott departementeken belül való biztosításáról gondoskodni. Ama bizalomnak, melyen a Pouyer Quertierrel folyt legutóbbi alkudozások alapultak, a meluni és párisi események folytán csökkennie kelle. Bismarck felhívja Armini grófot , közölje ezen nézeteket, bemusattal, a nélkül azonban, hogy a német kabinetnek a köztársasági kormány elleni rész hangulatát észrevétesse, sőt inkább arra fektesse a súlyt, hogy a kölcsönös bizalom feléledése iránti remények koraiak. Berlin, dec. 21. A haladási párt következő interpellate ad be a képviselőházban : Mekkora a száma az utóbbi háborúban elveszett porosz katonáknak , és e tekintetben miért nem történt részletesebb nyomozás ? A kormány karácsony után fog válaszolni. OLASZ ÜGYEK. Rómában a senatus 20-án elfogadá az oktatás-, bel- , közmunkaügyi ministeriumok végleges budgeted. — A követkamrában a budget vita folytattatok. A pénzügyi tervek megbirálása végetti kamrai javának újabban megválasztott tagjai szintén a többséghez tartoznak. Róma, decz. 21. A kamara bizottmánya jóváhagyta a védelmi munkálatokra kívánt rendkívüli kiadásokat. Gineo constatálta, hogy a kívánt összegek csekélyek; beszédében czélzást tett az Olasz és Francziaország közti háború eshetőségére Erre hadügyminister válaszolva, kijelenté hogy Eyes aggodalmak alaptalanok. Francziaország nem akarhat Olaszországgal háborút viselni. Hozzátéve azonban, hogy ettől eltekintve szükséges, minden eshetőségre előkészülni. SPANYOL ÜGYEK. Mint Madridból 20 ról jelentik, az új ministérium véglegesen következőleg alakult meg. Sagasta elnök és belügy-, Malcampo tengerészet-, de Blas külügy-, Candau közmunkaügy-, Tapete gyarmatügy-, Angelo pénzügy-, Grollard igazságügy , Caminde hadügy. — A cortes gyűlés január 8-án fog összeülni. A republicánus lapok egy manifestumot közölnek, melyben a radicális republicánusok pártjához tartozó 50 senator és követ kifejti az ülésszak alatti politikáját s a Zorela cabinet iránti barátságos magatartását. Kijelentik, hogy ők csupán pajtot rendezni. 6464 azon esetben követendik ugyanezen politikát, ha a kormány biztosítandja az egyéni jogok sérthetlenségét, az általános szavazatjog gyakorlásában. Ők békés agitatióra fognak szorítkozni, saját köztársasági eszméik létesítése végett. A manifestum támogatja a vallási társulat törvényességét, míg az egyház elválasztandja magát az államtól, s szentesíti a vallás-szabadság tanát. Végül az a republicánus pártot tevékeny propaganda eszközlésére szólítja föl. Madrid, deci 21. A jelzett ministeri névsor bajosan vihető keresztül. OROSZ ÜGYEK. A sz.-pétervári „Regierungs-Bote“ az Oroszország és Amerika közti igen kedvező viszonyokra utalván azt mondja, hogy az amerikai orosz követ személyisége iránt támadt nehézségek tüstént elenyésztenek. Oroszországnak Németország irányábani politikai rendszerét tárgyalván e lap, ezt mondja: A két birodalom érdekei eléggé solidarisok arra nézve, hogy azokat arra bírják, hogy az egyetértést elébe tegyék az összeütközésnek, azonban nem annyira solidarisok, hogy szövetségük Európára nézve fenyegetés lenne. Érdekeik eléggé hatalmasak arra, hogy egymásnak kölcsönösen szolgálatokat tegyenek, de nem elég hatalmasak arra, hogy egyik állam a másik absorbeálására szolgálhatna. AMERIKAI ÜGYEK. Mint Washingtonból 18-ról távírják, Schulz jelentése következtében, a newyork-i vámhivatalnál történt sikkasztások iránt, a senatus egy bizottmányt nevezett ki, ezen ügy kinyomozása végett. New Yorkban 17-én az „Internationale“ díszmenetet tartott, mely nyugodtan ment végbe. Hírszerint Mexicóban a forradalmi mozgalom a legújabb események folytán, a siker minden kilátását elveszti. * 1 — Pesti népszínház és Petőfi szobor. A közmunkatanács helybenhagyta a városi népszínházügyi bizottmány tervét, mely szerint a népszínház a Hermina térre, homlokzatával a sugárút felé, de ennek vonalánál 16's öllel beljebb építtessék, hogy a szilház előtt csinos tér maradjon, melyre nézete szerint a színház nagyságával és homlokzatával mindenben összhangzatos szobor emeltessék, és e czélra Petőfi szobrát ajánlja. A tanács e leiratot a népszínházügyi bizottságnak adta ki tárgyalás végett. --- A LEGFELSŐBB HELYEN JÓVÁHAGYOTT MAGYAR NYUGDÍJINTÉZET választmánya 1871. év II. felében érkezett és tárgyalt ügyek iránt 1872. évi január 7-én délelőtti 10 órakor Budán a várban városháztéren 68. szám alatti ház lső emeletében rendes félévi ülését fogja tartani, melyre az alapszabályok 24. szakasza értelmében az intézeti tagok meghivatnak a magyar nyugdíjintézet választmánya által. --- A BUDAI KÖZBIZTONSÁGI ŐRSÉG mindössze 75 szál hajdúból áll; ha ezekből leszámítjuk a rangot viselőket és betegeket, naponkint alig 20 ember marad tényleges szolgálatra, melyet ily kevés emberrel Buda nagy kiterjedésénél fogva pontosan ellátói lehetetlenség. A személy- és vagyonbiztonság érdekében a hajdúk szaporítása legalább a tél tartama alatt kívánatos volna. („Pesti Napló.“) — A „Népnevelők lapja“ VII ik évfolyamának 1 fő száma megjelent. A lap szerkesztője Péterffy Sándor, társszerkesztők: Lakits Vendel, Márki József, Roth Vilmos és Szervizer. A lapnak, mely a „népnevelők pesti egyletének“ hivatalos közlönye, előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 f.* HALÁLOZÁS Putnoky, született Frivalszky Matild fájdalommal jelenti férje , Putnoky Mórnak Kelemérben történt kimultát. Az elhunyt a vidéken köztiszteletben állt szilárd jelleme, önzéstelen hazafisága és a mezei gazdálkodás terén kifejtett szorgalma által, melylyel másoknak is buzdító például szolgált. Béke hamvaira ! — Sok VAD MUTATKOZIK AZ ERDŐKÖN. A „Debreczen" ben olvassuk, hogy a méreehegyi csczház körül nagyon sok farkas jár, s olykor az ott telelő jószágokra is ráront. Nem volna kár a vidéken hajtóvad.-A BUDAI SZÍNHÁZNÁL TERVEZETT ÚJÍTÁSOK. Egy éve múlt, hogy Budán újra magyar színészet van. Egy év alatt sokat lehet észlelni, s elég tapasztalatot lehet gyűjteni. Ha mutatkoztak is hiányok, ha van is javítandó, egy tisztán áll: az eszme — Budán a nemzeti színház tagjai által tartani előadásokat, helyesnek bizonyult be. Ma már tisztán áll, hogy a budai magyar színészet valóságos vívmány, s mivelődési tekintetben is jelentékeny. Budának van magyar közönsége, mely gyarapodik s naponkint nő. Kérdés: akkora-e, hogy megbizna terjeszkedést a nemzeti színház részéről ? Úgy hiszszük, hogy e kérdésre bizonyos feltételek mellett igennel felelhetünk. Mert minden hiány, mi a budai színészetnél mutatkozott, minden, mi itt javításra vár, abból származott, hogy a budai előadások nagy mértékben függöttek a pesti előadásoktól. A drámai és vígjátéki előadásoknál ez nem tűnt fel annyira, mert a repertokr már úgy készült, hogy tekintetbe voltak véve mind a két helyen tartandó előadások, s ha valami véletlen jött közbe, könnyebben lehetett a dolgon segítni. Másként áll a dolog népszínműi és operai előadásoknál — szóval oly előadásoknál, hol zenekarra van szükség. Ha Pesten operát vagy színművet adnak, melyben zenekar kívántatik, Budán csak színművet lehet adni. E miatt a budai műsor nem bírhat annyi változatossággal mint a pesti. E miatt az operette előadásokat sem lehetett megkezdeni. E bajokon csak egy módon lehetne segitni — ha Buda számára külön orchestrum szerveztetnék, mely független lenne a pestitől, de annak karmesterei alatt állana, s szükség esetén attól nyerne megerősítést. Ekkor népszínművet és operettet a pesti operai napokon is lehetne adni. S nem lehetne-e ezzel a budai műsor változatosságának hatalmas lendületet adni? Ha az igazgató Budára nézve a népszínmű- és operette előadásokat ily módon függetlenekké teheti — módjában állandó két gennehez új tagokat is szerződtetni, a minthogy azt tenni akkor szükséges is leend. S ez nagyot lendítene magukon az operai előadásokon is. Ezek azért nem lehetnek változatosak, nagyobb operákat azért nem lehet a budai színpadra hozni, mert a zenekar helyisége igen kicsiny , kisebb mint tavas is volt (akkor még két földszinti páholy helyisége is hozzá tartozott), annyira kicsiny, hogy még a vonó hangszerekből sem fér annyi, mennyire szükség volna, hogy a fúvó hangszerek zaját mérsékelje. Aztán azért, mert atalán az operai előadások veszteséggel járnak (pl. utolsó időben csak az egyetlen „Aray“-ban nem volt deficit, s csak azért, mert ebben 4 személy játszik) s mennél nagyobb opera hozatik szinte, annál nagyobb a veszteség. Különben veszteség, kivéve a népszínműveket, igen sok előadásnál mutatkozik. Mihelyt több a személyzet, nagyobb a Pestről szállított díszletek száma, még telt színház mellett is kész a veszteség. Egyedül a népszínműnek van mindig biztos jövedelme. Egyedül ez nem jár veszteséggel. E bajokon segítni csak egy mód van. A budai színház bemeneti árai nincsenek arányban a közönség igényeivel, s azzal, mit ezért a színészet nekik nyújt. Tudjuk, hogy ez árak sehogy sem közelíthetik meg a pestit, s hogy azokat felcsigázni nem lehet. De mégis szükség annyira emelni azokat, hogy az igazgatót ez újítások keresztülvitelében ne gátolja az azok által mélhatlanul előidézendő nagyobb deficit. Úgy halljuk, hogy az igazgató e tárgyban Budavárosa közönségéhez fordul. A czélba vett árfelemelés jelentéktelen. Egy zártszék népszínmű-, operettes drámai napokon 1 frtra, operai napon 1 frt 30 krra emeltették — s ezzel aránylag a páholyok is. A karzatok