Budapesti Közlöny, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)
1872-02-01 / 25. szám
196 liebste Einführung fahrender Post-Bureaux in der Strecke von Lindau nach St. Margarethen Bedacht nehmen. IX. ad Artikel 23. Die Verpflichtung der Eisenbahn-Verwaltung zur unentgeltlichen Herstellung und Überlassung von Amtslokalitäten für den Zoll-, Post-, Telegrafen- und Polizeidienst erstrekt sich nur auf solche Amtslokalitäten, welche aus Anlass der Bahnanschlüsse nothwendig werden. Wenn schon vorhandene Lokalitäten für die bezeichneten Zwecke benützt werden, so hat die Eisenbahn Verwaltung für diese Benützung eine verhältnissmässige Entschädigung beziehungsweise Rente zu zahlen. Bezüglich der Ausführung der gemäss dieses Artikels erforderlichen Bauherstellungen in den Bahnhöfen zu Buchs und St. Margarethen haben die Concessionäre der Vorarlberger Bahn sich mit der Verwaltung der vereinigten Schweizerbahnen zu verständigen. X. Auf besonderen Wunsch der kais. und. königl. österreichischen Regierung erklärt sich die königlich bayerische Regierung bereit, wenn sie von der königlich würtembergischen Regierung hiezu veranlast werden sollte, mit dieser Behufs der Fortsetzung der Bodensee-Gürtel-Bahn von Lindau nach Friedrichshafen wiederholt in Verhandlung zu tretten, jedoch unter der ausdrücklichen Voraussetzung, dass dieselbe der bayerischen Regierung zur Verbesserung ihrer Bahn-Verbindung mit dem Bodensee eine Bahnführung auf würtembergischem Gebiete von der Landesgrenze bei Memmingen in der Richtung nach Hergatz in der von Bayern gewünschten Trace gestatte. Bregenz, den 27. August 1870. Gagern, m. p. Weber, m. p. Suttner, m. p. Tschudi, m. p. Weber, m. p. Aepli, m. p. A magyar királyi belügyminister Ráday Albert és Huszár Péter tiszteletbeli miniszeri fogalmazókat a belügyministériumhoz valóságos ministeri fogalmazókká nevezte ki. A kir. igazságügyminister a pest-vidéki törvényszékhez telekkönyvvezetővé, Tahy Elek telekkönyvvezető-segédet, telekkönyvvezető - segéddé pedig: Szentpétery József pestmegyei törvényszéki jegyzőt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a lugosi kir. törvényszékhez írnokká, Szentiványi József végzett jogászt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a budai e. f. kir. törvényszék területén bírósági végrehajtóknak, és pedig a budai e. f. kir. törvényszék mellé : Deiszler István kir. adóvégrehajtót, Kapocsányi Mór ügyvédjelöltet, Ági István buda-fővárosi volt egyesbirósági írnokot, a budai kir. járásbiróság mellé: Gyalog Pál buda fővárosi volt törvényszéki kiadót, Taffer János budafövárosi volt törvényszéki írnokot, Ordódy Gusztáv volt szolgabirói segédet; az ó-budai k. járásbiróság mellé: Dumtsa Emil pestmegyei esküdtet, Losonczy Gyula budafővárosi volt törvényszéki írnokot; a szentendrei kir. járásbiróság mellé : Pajor Gáspár pestmegyei hivatalnokot, Pavuk Nándor budafővárosi volt ügyészi írnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszer a pestvidéki e. f. kir. törvényszék területén birósági végrehajtóknak, és pedig a pestvidéki kir. törvényszék mellé. Roff Ferencz budai ügyvédet, Drencs János ügyvédsegédet ; a váczi kir. járásbiróság mellé: Iakovit Antal váczvárosi volt törvényszéki tollnokot, Mikovinyi Bertalan váczi lakost; a gödöllői kir. járásbiróság mellé: Györök György óbudai ügyvédet; a monori kir. járásbiróság mellé: Gera József monori lakost; az ócsai kir. járásbiróság mellé : Záborszky Soma akasztói jegyzőt; a ráczkevei kir. járásbiróság mellé: Kovács Benő ráczkevi lakost nevezte ki. A kir igazságügyminiszer Wrabélly György nyitrai kir. törvényszéki jegyzőt a pesti kir törvényszék mellé birósági végrehajtónak nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Neuman Antal irodatisztet, Nikell Lajos, Szederkényi Antal és Wein Pál számvevőségi gyakornokokat a pécsi m. k. pénzügyigazgatóság számvevői osztályához, Herczeg Árpád számvevőségi gyakornokot pedig a vezető pályaszakaszokon mozgó postairodák lehető mielőbbi behozatala iránt figyelemmel fognak lenni. IX. a 23. czikkhez. A vaspályaigazgatás kötelezettsége a vám-, posta-, távirdai és rendőri szolgálat szükségletére ingyen kiszolgáltatandó és átengedendő hivatali helyiségeket illetőleg csak oly hivatali helyiségekre terjed ki, melyek a pályák csatlakozása folytán szükségesekké válnak. Ha e czélra a már meglevő helyiségek fognak használtatni, a vaspályaigazgatás köteles leene ezen használat fejében aránylagos kárpótlást, illetőleg járadékot fizetni. Az ezen czikk értelmében a buchsi és st. margaretheoi pályaudvarokban szükségelt építkezések kivitele iránt a vorarlbergi vaspálya engedélyesei a svájczi egyesült vaspályák igazgatásával egyezségre fognak lépni. X. A cs. és kir. austriai kormány külön kivonata folytán, a kir. bajor kormány késznek nyilatkozik az esetben, ha arra neki a kir. wüttembergi kormány által alkalom szolgáltatnék, ez utóbbival a bodeni tavat körülövedző vaspályának Lindautól Friedrichshafenbe leendő továbbépítése iránt újólag alkudozásba lépni, azonban csak azon világosan kikötött feltevés mellett, hogy ugyanaz a bajor kormánynak, a badeni tóval való vaspályaösszeköttetés helyesebb berendezése végett,egy pálya építését a würtembergi területen a határszéltől Memmingennél Hergatz felé a Bajorország által óhajtott vonalirányban megengedje. Bregenz, 1870. aug. 27-én. Gagern S. k. Weber S. k. Suttner s. k. Tsehudi s. k. Weber s. k. Aepli s. k. hitelszámvevőséghez III. osztályú számtisztekké nevezte ki. A földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minister Hitden István, kisbéri gazdasági intézet, a bábolnai ménesbirtok gazdasági igazgatójává, Jurenák Győző, bábolnai gazdasági segédet, ugyanoda gazdasági intézővé, Zankó Emil gazdasági segédet pedig a mezőhegyesi ménesbirtokhoz gazdasági intézővé nevezte ki. A M. KIR. PÉNZÜGYMINISTERIUM 696. sz. a. kiadott KÖRRENDELETE valamennyi magy. kir. pénzügy-igazgatósághoz és vámhivatalhoz, a magyar-osztrák birodalom és Spanyolország közt 1870. évi márczius 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés végrehajtása tárgyában. 1ör. Ő Felsége, az ausztriai császár és Magyarország Apostoli királya közt egyrészről — képviselve egyúttal Liechtenstein souverain herczegséget, — másrészről Ő Fensége, a souverain cortes akaratánál fogva a spanyol nemzetnek kormányzója közt 1870. évi márczius 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés (lásd 1871. évi országos törvénytár 44-ik számát) a XXV-ik czikke értelmében, a jóváhagyási okmányok kicserélése után egy hónappal, vagyis 1871. évi august. 12. lépett életbe. 2- ér. Ezen szerződésnek XVI. czikkében foglalt megállapodás következtében tehát — mely szerint ugyanis a két szerződő fél egymásnak kölcsönösen a legkedvezményezettebb nemzettel egyenlő bánásmódot biztosit mindenben, mi a beviteli vagy kiviteli vámtarifára vonatkozik. — Spanyolország 1871. évi august. 12-étől kezdve azon államok sorába lépett, melyeknek áruira és termékeire nézve az Angolországgal 1865. deczember 16-án és 1861. deczember 30-án, Francziaországgal 1860. december 11-én, Olaszországgal 1867. ápril 23-án, a német vámegylettel 1868. évi márczius 9-én kötött vám- és kereskedelmi szerződésekben, valamint más szerződsekben foglalt, bizonyos határvonalakra a szerződések szerint határozottan nem szorítkozó vámkedvezmények alkalmazandók. 3- or. A fennálló szabályok szerint a kedvezményes vámkezelés nem csak azon árukra vonatkozik, melyek 1871. évi augustus l-ike után hozattak be Spanyolországból, hanem azon tárgyakra is, melyek a határvonalat már annakelőtte átlépték, azonban szabad forgalomba még nem bocsáttattak, hanem csak 1871. évi augustus 11-ke után kerültek beviteli vámkezelés alá. A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISTERIUM 699. sz. alatt kiadott KÖRRENDELETE valamennyi magy. kir. pénzügy-igazgatósághoz és vámhivatalhoz. A császári és kir. közös külügyministeriumnak értesítése szerint Elszász és Lotharingia 1872. évi január 1-jétől kezdve a német vám- és kereskedelmi területbe és ez által azon szerződésekbe is beléptek, melyek ezen vám- és kereskedelmi területet képező államok és más államok közt fenállanak. A birodalmi tanácsban képviselt országok cs. kir. pénzügyministeriumával egyetértőleg tehát a m. kir. igazgatóság (vámhivatal) oda utasíttatik, miszerint az Elszász és Lotharingiával a kereskedelmi forgalmat illető hivatalos eljárásoknál a német vámegylettel 1868. évi márt. 9-én kötött vám- és kereskedelmi szerződésnek határozmányait tartsák szem előtt. Miután a találmányokról kiadott szabadalmi okmányok a törvényhatóságoknak csak kézbesítés, nem pedig kihirdetés végett küldetnek meg, ezen kihirdetés úgyis a hivatalos lapban hivatalból megtörténvén, a sz. kir. Pest főváros tanácsa által az illető felektől szabadalmi kihirdetés czime alatt eddig venni szokott dijak szedése jövőre végkép megszüntetett Kelt Pesten, 1872. jan. 25. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CDXXXII. ÜLÉSE 1872. jan. 31-én déli 1 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Jámbor Pál, Mihályi Péter, Széll Kálmán és Szeniczey Ödön. A múlt Illés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesittetik. Elnök : Bemutatja Pest sz. kir. város közönségének kérvényét, melyben az állami adók és illetékek beszedését Pest városában a magyar kor-