Budapesti Közlöny, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)
1872-02-14 / 35. szám
KÜLFÖLD, FRANCZIA ÜGYEK. A „Times“ párisi levelezője 8-ról következő közléseket hoz: „Aumale herczeg az algíri kérdéseket tárgyaló bizottmány tagjává választatván, saját osztályában egy nagy tetszéssel fogadott beszédet tartott. A tegnapi ülés következtében az osztályok egy bizottmányt neveztek ki Ducrot tábornok indítványának tárgyalása végett, ama két lap perbefogatása iránt, melyek a kamrában tegnap felolvasott czikkeket közölték. A bizottmány többsége, úgy látszik, pártolja a perbefogatást. Suzanne tábornok egyéb teendőitől föl fog mentetni, azonban meg fog neki engedtetni, hogy a tüzérségi bizottmányban ülését megtarthassa. Az angol-amerikai viszály az itteni pénzügyi világban nagy izgatottságot idézett elő. Valószínű, hogy a kölcsönre vonatkozó összes franczia pénzügyi javaslatok megoldása föl fog függesztetni, míg az Albuana-követelések kérdése el nem lesz intézve. Tegnap Remusat elfogadásán Washburne bemutatá azon kivetségi titkárt, ki Washingtonból ide érkezett, hogy Washburne távolléte alatt a követségi ügyeket vigye.“ Párisból 12-ről jelentik, hogy Roucer Corsikában nagy többséggel követte választatott. Eure megyében a republikánus Lepousse 32.000, a bonapartista Fouquet 20.000 és a monarchista Bloiseville 15.000 szavazatot, Cotes du Nord megyében a conservativ Lasalle tábornok 39.000, míg a legitimista jelölt 33.000 szavazatot nyert. ANGOL ÜGYEK. A felsőház 1. hó 9 ki ülésében lord Bessborough áthozá ő felsége válaszát a válaszfeliratra. Az alsóház 9 ki ülésében, a szokásos szertartások közt, új speaker választatott. Ősi szokás szerint a főjegyző Sir Erskine May elnökölt. Gladstone nyitá meg az eljárást azon jelentéssel, hogy ő felsége, értesülvén Denison lemondásáról, a háznak engedélyt adott utódának tüsténti megválasztására, mire Sir Roundell Palmer Brand Vilmost ajánlá. Szerinte a speakeri teendők teljesítésére megkívántak a különféle tulajdonok, mint először is parliamenti tapasztalás, a ház formaságainak ismerete, szilárdság, udvariasság, szigorú részrehajlatlanság stb. föltűnő mérvben egyesülve vannak Brand-ban, ki 20 évi parliamenti pályáján ak képviselé magát, hogy számos barátokat s egyetlen ellenséget sem szerzett magának. Locke-King támogatá az ajánlást, s azon reményét fejezi ki, hogy Brand valamely eszközt fedezend föl a viták rövidítésére. Brand, miután egyetlen más jelölt sem ajánlatott, alázatosan aláveté magát a ház ítéletének, noha színielen tétovázással saját képesitvényeit illetőleg, midőn az eljárásától függő roppant fontosságú érdekekre gondol. Ha megválasztatnék, az elődei által felállított szabályok s a háztisztek tapasztalása s képessége által fogja magát vezettetni, s ha pályája végén kiérdemlendi a Disraeli által elődére mondott dicséretet, hogy egy angol báró tisztaságát egy angol gentleman szellemével egyesíté, becsvágyának legnagyobb tárgyát fogja elérni. Erre a megválasztott speaker ajánlója s az ajánlat támogatója által, zajos éljenzés közt, az elnöki székhez vezettetett s a lépcsőkön állva újólag köszönetét fejezé ki a háznak. A Sergeant at Arms az elnöki pálctát az asztalra helyzé, s a megválasztott speaker elfoglalván helyét, Gladstone a ház nevében szerencsét kívánt neki fölemeltetéséhez, s kijelenté, hogy ő felsége hétfőn 4 órát tűtte ki arra nézve, hogy a megválasztott speaket a királyi helybenhagyás alá terjesztessék A „Times“ szerint Adams, ki az Egyesült Államok kormánya által annak képviselésére neveztetett ki a genfi választott bíróságnál, s ki kedden éjjel Nápolyból Párison át Londonba érkezett, 10-én az Egyesült Államokba indult. E lap föl van hatalmazva annak kijelentésére, hogy Amerikába való visszatérését egyedül magánügyek okozták. 274 Bécs, febr. 13. A „Presse“ londoni távirata szerint a különmegbizatásban mint alkudozó a washingtoni szerződés tárgyában meghatalmazott senator, Caleb Cushing, Londonba érkezett és Gladstone-val azonnal tárgyalásokba bocsátkozott; úgy látszik, terjedelmes meghatalmazással van ellátva. London, febr. 12. Az alsóházban Gladstone megerősíti, hogy a brit alkirály Indiában egy muzulmán fegyencz által megöletett. Egy interpellációra kinyilatkoztatja Gladstone, hogy az Alabamakérdésben keletkezett mindkét emlékirat közzététele az amerikai kormány iránti illedékességi tekintetekből inopportun lenne. A brit emlékirat semmit sem foglal magában az amerikai emlékiratban először felemlített kérdésekről. Az „Echo“ jelenti, hogy az angol kormány a Washingtonba intézett nyilatkozatra még nem kapott választ. Az „Ind.beige“ közli az angol kormány azon munkálatának egyes részeit, melyet az a genfi bíróság elé terjesztett, az amerikai követelések viszonzásául. E munkálatból mi is közöljük a következőket: Az angol kormány, idézvén a washingtoni szerződés szövegét és bizonyítgatván, hogy a háború idején az ott meghatározott semlegességi szabályokat lehetőleg megtartotta, áttér a tények restimmálására s igy folytatja: A négy hajó közül, amelyért eddigelé felszólamlás emeltetett az Egyesült Államok által Nagy-Britannia ellen, van kettő, a Georgia és a Shenandoah, amely nem szereltetett föl soha hadihajónak, és nem alkalmaztatott ő felsége területén belül hadviselő czélokra. Egyik a Shen a n d o a h, nem csupán forgalomra szereltetett fel, hanem, mielőtt az egyesült államok kormánya megvette volna, a tulajdonosok által kereskedelmi czélokra használtatott. A más két hajó, a „Florida“ s az „Alabama“ ha szerkezetük képessé is tette őket hadviselő czélokra, mégsem voltak háborúra fölszerelve, midőn elhagyták őfelsége területének kikötőit és vizeit. Ami a „Floridát“ illeti, ennek az Egyesültállamok ellen való háborús czéljairól semminő hír sem érkezett az angol kormányhoz mindaddig, míg e hajó az angol területet el nem hagyta. Az „Alabama“ esete az egyedüli, amelyben megengedhető érvek hozatnak fel az angol kormány törvényellenes szándékokkal szemben netán elkövetett mulasztásairól. Azonban a jelentések e hajóra nézve is csak tengerre szállása idejében érkeztek. Minden hír, mely mind az Alabama, mind a három említett más hajó ügyében öfelsége kormányához érkezett, lehető szorgalommal intéztetek el a külügyek államtitkára által a kormány illető osztályaival, amelyek által egy enquete tanácskozása tárgyává tétetett ez ügy, hogy lehetővé legyen a törvények alkalmazása. A Georgia és a Shenandoah ügyében az határoztatok el, hogy, mivel e hajók már elhagyták volt a vád emelésének idejében az angol területet, a vád elesik. A Florida miatt sem emelhető vád, valamely törvényellenes szándékért. Az Alabama is kísértetett a tengeren egyének által, kik ellenőrizték. Ezekből tehát kiderül, hogy a Florida és Alabama csak mint sok más kereskedelmi hajó szereltetett föl a brit kikötőkben ; vagy továbbá az emelt felszólamlások szorgos és komoly enquetetárgyalásoknak vettettek alá; s hogy ezek eredménye az lett, hogy e járművek csak egyszerű kereskedelmi hajók voltak, e czélra és nem háborúra fölszerelve; hogy minden esetben, ha arra komoly ok forgott fel, a hajók vesztegzár alá vettettek; hogy ez négy hajóval valóban meg is történt: az Alexandrával, s a Canton és Gampero czimü két vértes hajóval, melyeknek szintén háborús czélt tulajdonítottak , s ezek közül az Alexandra, miután Angolországban egy esküdtszék ítélete által szabadon bocsáttatott, még egyszer vesztegzároltatott egy angol gyarmaton. Kiderül továbbá, hogy a háború egész tartama alatt, s ez négy évi időt tesz, egy hadihajó sem szereltetett föl vagy bocsáttatott útnak a britt kikötőkből, s hogy tényleg csak két szerkezeténél fogva esetleg hadi czélokra is alkalmas hajó — a Florida és Alabama — szereltetett föl ott, s hogy ezek közül is csak az egyik, az Alabama, siklott ki Angliából s került a confoederáltak kezébe anélkül, hogy lezárultatott volna. Ezekből tehát látható, hogy az angol kormány, nem elégedve meg azzal, hogy minden gondját arra fordítsa, miszerint teljesítse a népjog által reá rótt kötelességet, nem egyszer többet tett, mint mennyit kötelessége rá rótt, mindannak megelőzésében, miáltal semlegessége kompromittáltathatott volna. Kiderül különösen, hogy megakadályozandó Nagy-Britanniában fölszerelt, vagy fölfegyverzett hajóknak az egyik hadviselő fél kezébe való kerülését, a az angol kormány kétszer pénzbeli költségeket épen nem kímélt, melyeknek egy részét sohasem látta megtérítve. Az „Independance beige“ holnap megérkezendő számára ígéri közleménye befejezését. NÉMET ÜGYEK: Bécs, február 13. A „Tagblatt“-nak jelentik Berlinből, hogy Bismarck és az angol kormány közt viszálykodás kitörése fenyeget, minthogy Angolország tetemesen megerősíteni szándékszik Helgolandot, mihez a megkívántató anyagokat már el is szállították a szigetre. Bismarck tiltakozik a felszerelés ellen, mert Németország nem engedheti meg az Elbe-torkolat elzárását. A londoni német követ, gr. Bernstore,e napokban idevonatkozó utasításokkal tért már vissza Londonba. Bécs, február 12. Nem erősíttetik meg azon hír, mintha Bismarck Londonban és Washingtonban közbenjárását felajánlotta volna. Azt állítják , hogy a franczia-német postaszerződés megkötése iránti alkudozások bevégeztettek. Berlin, febr. 12. A „K. Ztg.“ úgy vélekedik, hogy az iskolafelügyeleti törvény mellett lévő csekély majoritásból annak elvetésére lehet következtetni. A kormány jót tenne, ha e törvényt visszavenné, mert az ország többsége annak ellene van. A conservativok a német kérdésben való meggyőződésük feláldozásáért azt kívánják, hogy az iskolákra és egyházra vonatkozó ó-porosz alapelvekhez való ragaszkodásukat ne becsméreljék. A „Nordd. Ztg.“ a kormány elleni oppositiót veti szemére a „Kr. Ztg.“-nak. OLASZ ÜGYEK. Mint Rómából 11 főt jelentik, kormányrendeletek által a vesztegzár a dunai kikötőkből, s a fekete és a földközi tengeri török kikötőkből jövő érkezményeket illetőleg megszüntetik. Róma, febr. 12. Mint állítják, Humbert koronaherczeg febr. végén meglátogatandja Sicziliát és Szardinát. Gr. Beust tegnap Genuába érkezett. Rómából 12-ről jelentik, hogy a királyt azon estén várták oda. Napóleonig a hét folytában Rómába fog jönni. Shermann tábornok az amerikai követség palotájában szállott meg. SPANYOL ÜGYEK. Madrid, febr. 12. Serrano a királynak azt tanácsolja, hogy az országot ostromállapotba helyezze. KELETI ÜGYEK. Mint Skutariból 11-ről jelentik, míg a montenegrói fejedelem hadsegéde, Radonitz oda érkezett a megkötött határszerződés aláírásának sürgetése végett, addig Miklós fejedelem a határzárt újólag elrendelte. A teljhatalmakat Konstantinápolyból naponként várják. AMERIKAI ÜGYEK. Mint a „Times“-nak Philadelphiából 8-ról távírják, az Alabama-ügyre vonatkozólag az amerikai kormány azt tartja, hogy a brit biztosok, midőn Washingtonban a szerződés fölött alkudoztak, teljesen tudták, hogy következményszerű károk megtérítése is követeltetett, s ezért az magát igazoltnak tartja ama követelések előterjesztésére nézve, melyek ellen most kifogás tétetik. A kormány elfogadandja a választott bírák ítéletét. Ha a kifogás alá eshető követelések nem terjesztet-