Budapesti Közlöny, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1872-02-14 / 35. szám

KÜLFÖLD, FRANCZIA ÜGYEK. A „Times“ párisi levelezője 8-ról következő közléseket hoz: „Aumale herczeg az algíri kérdéseket tárgyaló bizottmány tagjává választatván, saját osztályá­ban egy nagy tetszéssel fogadott beszédet tartott. A tegnapi ülés következtében az osztályok egy bizottmányt neveztek ki Ducrot tábornok indítvá­nyának tárgyalása végett, ama két lap perbefoga­­tása iránt, melyek a kamrában tegnap felolvasott czikkeket közölték. A bizottmány többsége, úgy látszik, pártolja a perbefogatást. Suzanne tábornok egyéb teendőitől föl fog men­tetni, azonban meg fog neki engedtetni, hogy a tüzérségi bizottmányban ülését megtarthassa. Az angol-amerikai viszály az itteni pénzügyi világban nagy izgatottságot idézett elő. Valószínű, hogy a kölcsönre vonatkozó összes franczia pénz­ügyi javaslatok megoldása föl fog függesztetni, míg az Albua­na-követelések kérdése el nem lesz in­tézve. Tegnap Remusat elfogadásán Washburne be­­mutatá azon k­ivetségi titkárt, ki Washingtonból ide érkezett, hogy Washburne távolléte alatt a követségi ügyeket vigye.“ Párisból 12-ről jelentik, hogy Roucer Corsiká­­ban nagy többséggel követte választatott. Eure megyében a republikánus Lepousse 32.000, a bo­­napartista Fouquet 20.000 és a monarchista Bloi­­seville 15.000 szavazatot, Cotes du Nord megyé­ben a conservativ Lasalle tábornok 39.000, míg a legitimista jelölt 33.000 szavazatot nyert. ANGOL ÜGYEK. A felsőház 1. hó 9 ki ülésében lord Bessborough áthozá ő felsége válaszát a válaszfeliratra. Az alsóház 9­ ki ülésében, a szokásos szertartá­sok közt, új speaker választatott. Ősi szokás sze­rint a főjegyző Sir Erskine May elnökölt. Gladstone nyitá meg az eljárást azon je­lentéssel, hogy ő felsége, értesülvén Denison le­mondásáról, a háznak engedélyt adott utódának tüsténti megválasztására, mire Sir Roundell Pal­mer Brand Vilmost ajánlá. Szerinte a speak­eri teendők teljesítésére megkívántak a különféle tulaj­donok, mint először is parliamenti tapasztalás, a ház formaságainak ismerete, szilárdság, udva­riasság, szigorú részrehajlatlanság stb. föltűnő mérvben egyesülve vannak Brand-ban, ki 20 évi parliamenti pályáján ak kép­viselé magát, hogy számos barátokat s egyetlen ellenséget sem szer­zett magának. Locke-King támogatá az ajánlást, s azon remé­nyét fejezi ki, hogy Brand valamely eszközt fe­­dezend föl a viták rövidítésére. Brand, miután egyetlen más jelölt sem ajánla­tott, alázatosan aláveté magát a ház ítéletének, noha színielen tétovázással saját képesitvényeit illetőleg, midőn az eljárásától függő roppant fon­tosságú érdekekre gondol. Ha megválasztatnék, az elődei által felállított szabályok s a ház­tisztek tapasztalása s képessége által fogja magát vezet­tetni, s ha pályája végén kiérdemlendi a Disraeli által elődére mondott dicséretet, hogy egy angol báró tisztaságát egy angol gentleman szellemével egyesíté, becsvágyának legnagyobb tárgyát fogja elérni. Erre a megválasztott speaker ajánlója s az ajánlat támogatója által, zajos éljenzés közt, az elnöki székhez vezettetett s a lépcsőkön állva újó­lag köszönetét fejezé ki a háznak. A Sergeant at Arms az elnöki pálctát az asztalra helyzé, s a megválasztott speaker elfoglalván helyét, Glad­stone a ház nevében szerencsét kívánt neki föl­emeltetéséhez, s kijelenté, hogy ő felsége hétfőn 4 órát tűtte ki arra nézve, hogy a megválasztott speaket a királyi helybenhagyás alá terjesztessék­ A „Times“ szerint Adams, ki az Egyesült Álla­mok kormánya által annak képviselésére nevez­tetett ki a genfi választott bíróságnál, s ki kedden éjjel Nápolyból Párison át Londonba érkezett, 10-én az Egyesült­ Államokba indult. E lap föl van hatalmazva annak kijelentésére, hogy Ame­rikába való visszatérését egyedül magán­ügyek okozták. 274 Bécs, febr. 13. A „Presse“ londoni távirata szerint a külön­megbizatásban mint alkudozó a washingtoni szerződés tárgyában meghatalma­zott senator, Caleb Cushing, Londonba érkezett és Gladstone-val azonnal tárgyalásokba bocsátko­zott; úgy látszik, terjedelmes meghatalmazással van ellátva. London, febr. 12. Az alsóházban Gladstone megerősíti, hogy a brit alkirály Indiában egy mu­zulmán fegyencz által megöletett. Egy interpelláció­­ra kinyilatkoztatja Gladstone, hogy az Alabama­­kérdésben keletkezett mindkét emlékirat közzé­tétele az amerikai kormány iránti illedékességi tekintetekből inopportun lenne. A brit emlékirat semmit sem foglal magában az amerikai emlék­iratban először felemlített kérdésekről.­­ Az „Echo“ jelenti, hogy az angol kormány a Wa­shingtonba intézett nyilatkozatra még nem ka­pott választ. Az „Ind.­beige“ közli az angol kormány azon munkálatának egyes részeit, melyet az a genfi bíróság elé terjesztett, az amerikai követelések viszonzásául. E munká­latból mi is közöljük a következőket: Az angol kormány, idézvén a washingtoni szerződés szövegét és bizonyítgatván, hogy a háború idején az ott meghatározott semlegességi szabályokat lehetőleg megtartotta, áttér a tények restimmálására s igy folytatja: A négy hajó közül, a­melyért eddigelé fel­szólamlás emeltetett az Egyesült­ Államok által Nagy-Britannia ellen, van kettő, a Georgia és a Shenandoah, a­mely nem szereltetett föl soha hadihajónak, és nem alkalmaztatott ő felsége területén belül hadviselő czélokra. Egyik a She­­n a n d o a h, nem csupán forgalomra szerelte­tett fel, hanem, mielőtt az egyesült államok kor­mánya megvette volna, a tulajdonosok által ke­reskedelmi czélokra használtatott. A más két hajó, a „Florida“ s az „Alabama“ ha szerkezetük képessé is tette őket hadviselő czélokra, még­sem voltak háborúra fölszerelve, midőn elhagyták ő­felsége területének kikötőit és vizeit. A­mi a „Floridát“ illeti, ennek az Egyesült­államok ellen való háborús czéljairól semminő hír sem érkezett az angol kormányhoz mindaddig, míg e hajó az angol területet el nem hagyta. Az „Alabama“ esete az egyedüli, a­melyben megengedhető érvek hozatnak fel az angol kor­mány törvényellenes szándékokkal szemben ne­tán elkövetett mulasztásairól. Azonban a jelenté­sek e hajóra nézve is csak tengerre szállása ide­jében érkeztek. Minden hír, mely mind az Alabama, mind a három említett más hajó ügyében ö­felsége kor­mányához érkezett, lehető szorgalommal intéz­tetek el a külügyek államtitkára által a kor­mány illető osztályaival, a­melyek által egy en­­quete tanácskozása tárgyává tétetett ez ügy, hogy lehetővé legyen a törvények alkalmazása. A Georgia és a Shenandoah ügyében az határoz­tatok el, hogy, mivel e hajók már elhagyták volt a vád emelésének idejében az angol területet, a vád elesik. A Florida miatt sem emelhető vád, valamely törvényellenes szándékért. Az Alaba­ma is kísértetett a tengeren egyének által, kik ellenőrizték. Ezekből tehát kiderül, hogy a Florida és Ala­bama csak mint sok más kereskedelmi hajó sze­reltetett föl a brit kikötőkben ; vagy továbbá az emelt felszólamlások szorgos és komoly enquete­­tárgyalásoknak vettettek alá; s hogy ezek ered­ménye az lett, hogy e járművek csak egyszerű kereskedelmi hajók voltak, e czélra és nem há­borúra fölszerelve; hogy minden esetben, ha arra komoly ok forgott fel, a hajók vesztegzár alá vettettek; hogy ez négy hajóval valóban meg is történt: az Alexandrával, s a Canton és Gampero czimü két vértes hajóval, melyeknek szintén háborús czélt tulajdonítottak , s ezek kö­zül az Alexandra, miután Angolországban egy esküdtszék ítélete által szabadon bocsáttatott, még egyszer vesztegzároltatott egy angol gyar­maton. Kiderül továbbá, hogy a háború egész tarta­ma alatt, s ez négy évi időt tesz, egy hadihajó sem szereltetett föl vagy bocsáttatott útnak a britt kikötőkből, s hogy tényleg csak két szerke­zeténél fogva esetleg hadi czélokra is alkalmas hajó — a Florida és Alabama — szereltetett föl ott, s hogy ezek közül is csak az egyik, az Ala­bama, siklott ki Angliából s került a confoe­­deráltak kezébe anélkül, hogy lezárultatott volna. Ezekből tehát látható, hogy az angol kor­mány, nem elégedve meg azzal, hogy minden gondját arra fordítsa, miszerint teljesítse a­­ nép­­jog által reá rótt kötelességet, nem egyszer töb­bet tett, mint mennyit kötelessége rá rótt, mind­annak megelőzésében, miáltal semlegessége kompromittáltathatott volna. Kiderül különösen, hogy megakadályozandó Nagy-Britanniában­ fölszerelt, vagy fölfegyverzett hajóknak az egyik hadviselő fél kezébe való ke­rülését, a az angol kormány kétszer pénzbeli költségeket épen nem kímélt, melyeknek egy ré­szét sohasem látta megtérítve. Az „Independance beige“ holnap megérke­zendő számára ígéri közleménye befejezését. NÉMET ÜGYEK: Bécs, február 13. A „Tagblatt“-nak jelentik Berlinből, hogy Bismarck és az angol kormány közt viszálykodás kitörése fenyeget, minthogy Angolország tetemesen megerősíteni szándék­szik Helgolandot, mihez a megkívántató anya­gokat már el is szállították a szigetre. Bismarck tiltakozik a felszerelés ellen, mert Németország nem engedheti meg az Elbe-torkolat elzárását. A londoni német követ, gr. Bernstore,­e napokban idevonatkozó utasításokkal tért már vissza Lon­donba. Bécs, február 12. Nem erősíttetik meg azon hír, mintha Bismarck Londonban és Washington­ban közbenjárását felajánlotta volna. Azt állít­ják , hogy a franczia-német posta­szerződés megkötése iránti alkudozások bevégeztettek. Berlin, febr. 12. A „K. Ztg.“ úgy vélekedik, hogy az iskolafelügyeleti törvény mellett lévő csekély majoritásból annak elvetésére lehet kö­vetkeztetni. A kormány jót tenne, ha e törvényt visszavenné, mert az ország többsége annak el­lene van. A conservativok a német kérdésben való meggyőződésük feláldozásáért azt kívánják, hogy az iskolákra és egyházra vonatkozó ó-po­rosz alapelvekhez való ragaszkodásukat ne becs­méreljék. A „Nordd. Ztg.“ a kormány elleni oppositiót veti szemére a „Kr. Ztg.“-nak. OLASZ ÜGYEK. Mint Rómából 11 főt jelentik, kormány­rendele­­tek által a vesztegzár a dunai kikötőkből, s a fekete és a földközi tengeri török kikötőkből jövő érkezményeket illetőleg megszüntetik. Róma, febr. 12. Mint állítják, Humbert ko­­ronaherczeg febr. végén meglátogatandja Siczi­­liát és Szardinát. Gr. Beust tegnap Genuába érkezett. Rómából 12-ről jelentik, hogy a királyt azon estén várták oda. Napóleon­ig a hét folytában Rómába fog jönni. Shermann tábornok az ameri­kai követség palotájában szállott meg. SPANYOL ÜGYEK. Madrid, febr. 12. Serrano a királynak azt ta­nácsolja, hogy az országot ostromállapotba he­lyezze. KELETI ÜGYEK. Mint Skutari­ból 11-ről jelentik, míg a monteneg­rói fejedelem hadsegéde, Radonitz oda érkezett a megkötött határszerződés aláírásának sürgetése végett, addig Miklós fejedelem a határzárt újólag elrendelte. A teljhatalmakat Konstantinápolyból naponként várják. AMERIKAI ÜGYEK. Mint a „Times“-nak Philadelphiából 8-ról táv­­írják, az Alabama-ügyre vonatkozólag az ameri­kai kormány azt tartja, hogy a brit biztosok, mi­dőn Washingtonban a szerződés fölött alkudoztak, teljesen tudták, hogy következményszerű károk megtérítése is követeltetett, s ezért az magát iga­zoltnak tartja ama követelések előterjesztésére nézve, melyek ellen most kifogás tétetik. A kor­mány elfogadandja a választott­ bírák ítéletét. Ha a kifogás alá eshető követelések nem terjesztet-

Next