Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1872-02-02 / 5. számú melléklapú

­ Törvényjavaslat az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. tör­­vényczikkely­ek módo­sitá­sár­ól és pótlásáról. ELSŐ FEJEZET. Országgyűlési választói jogosultságról. Miután az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. tör­­czikkelynek a választói jogosultságra vonatkozó határozatai számos kételyre s eltérő magyarázá­­sokra adtak alkalmat, a következők rendeltetnek: 1. §. Választói jog jövőre senkit nem illet egye­dül azon alapon, mert az 1848. előtti kiváltságos osztályok valamelyikéhez tartozik. Kivételkép azonban és az 1848. V. t. ez. I-ső §-ában is kifejezett azon elvnél fogva, hogy az eddig élvezett politikai jogtól senki meg ne fosz­­tassék, mindazok, kik az 1869-iki országos kép­viselőválasztások alkalmával a választók közé a régi jogosultság alapján (1848. V. t. ez. 1. §. 2. c. érd. 1848. II-ik t. ez. 3-ik §. c. és 4-ik §-a) írattak be, személyekre nézve és éltök fogytáig a válasz­tói jog gyakorlatában meghagyatnak. 2. §. Az 1848. V. törvényczikk 2-ik §-a a) pont­jának oly községekre, melyek nem 87. k. városok, sem rendezett tanácscsal nem birnak, vonatkozó határozata továbbra alkalmazható nem lévén, ren­deltetik, hogy ily községekben választási joggal birnak mindazok, kiknek belsőségük és oly külső­ségük van, mely úgy alkatrészeire, mint kiterjedé­sére legalább annyit tesz, a mennyit az 1836. V. t. ez. 1. §-a alapján készült urbárium azon köz­ségben egy negyed telki állományhoz és tartozé­kaihoz együttvéve megkívánt. 3. §. Az 1848. V. törvényczikk 2. és az erdélyi 1848. II. törvényczikk 3-ik §-ban, úgyszintén a jelen törvény 4-ik §-ában a választói jogosultság feltételéül megszabott érték- vagy jövedelmi összegek következőleg határoztattak meg : a) földbirtok értékének azon tiszta jövedelem húszszoros összege tekintetik, mely után a földadó kivettetett ; b) házak értékéül ott, hol házbéradó van be­hozva, az adó alapjául felvett tiszta jövedelem húszszoros, — ott pedig, hol a háztól osztályadó fizettetik, a házosztályadónak a földtehermentesi­­tési járulékkal együtt vett 60-szoros összege te­kintendő ; c) évi jövedelem alatt ingatlanoknál az adó­kimérés alapjául felvett, más esetekben pedig csak azon összeg értendő, mely után a jövedelemadó ázettetik 4. §. Az­ 1848. V. tcz. 2-ik §. b.) és az erdélyi 1848. II. t. ez. 3. §. b.) pontjai a szabatos alkalmazás czéljából úgy értelmeztetnek, hogy választási jog­gal birnak mindazon kereskedők, gyárosok, ipa­rosok, kik gyáruk, kereskedésük vagy önállóan űzött iparuk után városokban 105 o. é. forint évi jövedelmet húznak (3. §. c.), falusi községekben pedig legalább 6 forint jövedelmi adót fizetnek,­­ 5. §. Az erdélyi 1848. II. t. sz. 3-ik §-a d.) pont­jának azon határozata, mely szerint jövedelmükre­­ való tekintet nélkül, a tudorok, sebészek, ügyvé­dek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek és iskolatanítók ott, a­hol állandó lakásuk van, választási joggal birnak, a vármegyék, székek és vidékek minden községeire kiterjesztetik. MÁSODIK FEJEZET. Az országgyűlési választók állandó névjegyzékéről. 6. §. A választók névjegyzéke állandó és éven­­kint kiigazíttatik. 7. §. A névjegyzék elkészítése és évenkinti ki­igazítása a törvényhatóságot illeti, mely e teendő­ket a területén fekvő minden községre nézve teljesíti. 8. §. A névjegyzék elkészítése összeíró küldött­ségek által történik. A küldöttség az elnökön felül két rendes és legalább egy póttagból áll, kiket a törvényhatóság közgyűlése választ. 9. §. A névjegyzékek ellen emelt, úgyszintén az összeíró küldöttségek eljárását tárgyazó más panaszok felett a felszólalási bizottság határoz. E bizottság az elnökön felül 10—15 tagból áll s a törvényhatóság közgyűlésén az összeíró küldött­ségekkel együtt választatik meg és hatásköre a törvényhatóság egész területére kiterjed. 10. §. A küldöttségek és a felszólalási bizottság tagjai a közgyűlésben, vagy annak e czélra ren­delt küldöttsége előtt a következő esküt teszik le : „Én N. N. esküszöm, hogy mindabban, mi a választók névjegyzékének elkészítése körül tisz­temhez tartozik, lelkiismeretesen s a törvény ér­telmében járok el.“ 11. §. Az összeírás községenkint a helyszínen történik. Kis községekre nézve az összeírás a kör­jegyzőség székhelyén is teljesíthető. Minden községről s ha az több választókerületet foglal magában, az egy kerületet alkotó részekről külön névjegyzék készíttetik. 12. §. Az összeíró küldöttség meghatározza s mindenütt, ahol el fog járni, 6 nappal előre kihir­detted az összeírásra kitűzött napokat és helyeket, előre megszerzi a választói jogosultság megítélé­sére szolgáló­­segédadatokat. (49. §.) A községi elöljáróság az összeírásnál közreműködni köteles. 13. §­. A névjegyzékbe felvétetik mindaz, a­ki országgyűlési választóképességgel bír s rendes lakását a községben tartja, habár ideiglen távol van is. A felvételre a személyes jelentkezés nem szük­séges. A kik az összeírás elkészítése vagy kiigazítása idején a választói jogra szükséges évet még be nem töltötték, a jegyzékbe mégis fölvétetnek, ha kitűnik, hogy a megkívántató életkort az év utolsó napjáig elérik, a­melyben az első összeírás, illető­leg az évi kiigazítás történik. 14. §. Minden választó csak egy, és rendszerint azon község jegyzékébe iratik be, a­melyben az összeíráskor rendes lakása van, kivéve, ha már ez alkalommal kívánta, hogy valamely más község jegyzékébe vétessék fel. Község esetében rendes lakhelynek azon község tekintetik, a­melyben a­­ jogosult a személyes kereseti adót fizeti. 15. §. A­kinek akár ugyanazon, akár különböző választókerületben fekvő több községben van oly­­ ingatlan birtoka, vagy ipar- s kereskedői telepe avagy gyára, mely választói jogosultságot ad, ki-­­ vánatára ezen községek bármelyikének névjegy-­ zékébe felvétetik, illetőleg áttétetik. 16. §. Az összeírás betűrendben a belügyminis­­zer által meghatározandó minta szerint történik. Abban mindenesetre kiteendő a választó: al családi-, keresztneve és foglalkozása, b) születési helye és napja­­ , c) a választói jogosultság alapja, és d) lakhelye, az utcza nevének s a házszámának kitételével. 17. §. Városokban az összeírás oly módon is történhetik, hogy az utczák betűrendje s a házak sorszáma szerint az azokban lakó választók betű­rendben vézetnek be a jegyzékbe. 18. §. Mihelyt az összeírás valamely községben vagy körjegyzői kerületben befejeztetett, a név­jegyzék három példányban állttatik ki, melyek mindegyikét a küldöttség tagjai s az illető község elöljárói aláírják (12. §.) E példányok közül egyik a felszólalási bizott­­­­sághoz küldetik be, a másik a kerület választási­­ helyén , a harmadik pedig azon községben, a­hol a jegyzék készült, a község (város) házá­­­­nál vagy más hivatalos helyiségben kitétetik. Kis községekre nézve a kitétel az illető körjegyző­­ székhelyén történik. A jegyzék mindkét helyen tizennégy napon át délelőtt 9—12 óráig kitéve­­ marad, ez idő alatt a 21—23. §§-ban érintett felszólalások és észrevételek elfogadtatnak. 19. §. A kitétellel egyidejűleg a küldöttség hir­detményt bocsát ki, s abban megemlítve, hogy a névjegyzék hol és mikor tekinthető meg, felso­rolja a névjegyzék ellen emelhető kifogásokat és megnevezi a helyet, hol — és a határnapokat, meddig a felszólalások, illetőleg az észrevételek ] elfogadtatnak. E hirdetmény az illető községben a helyi szo­kás szerint közzététetik. 20. §. A felszólalások felvételére a községi ha­tóság egy alkalmas hivatalos személyt rendel. Nagy és kis községekben ezzel a tanácsnak egy tagja és rendszerint még a jegyző bizatik meg. Az illető hivatalos személyek a hirdetményben megnevezett helyen és időben folytonosan jelen lenni kötelesek; a névjegyzék csak felügyeleteik alatt tekinthető meg. 21. §. A­ki a névjegyzékbe jogtalanul vétetett fel vagy abból jogtalanul hagyatott ki, úgyszintén a­ki nem kellőleg jegyeztetett be , a kitétel nap­ját követő 8 nap alatt fölszólalhat. 22. §. A névjegyzékbe felvettek közül bárki­nek jogában áll azon kerületen belül, a­melyben választó, a 21-ik­­­ban kitett határidő alatt bár­mely jogtalan fölvétel vagy kihagyás miatt a név­jegyzék ellen fölszólalni. 23. §. A 21. és 22. §§-ban érintett kifogásokat mindenki megtekintheti és azokra a kitétel nap­ját követő 14 nap alatt bárki, a­ki azon választó­­kerület névjegyzékébe fel van véve, vagy a nél­kül is, a saját személyét illető felszólalásokra nézve észrevételeket adhat be. 24. §. A 21—23. §§-ban érintett felszólalások és észrevételek a 20. §-ban érintett helyeken akár írásban beadhatók, akár szóval bejelenthetők. A bejelentéshez a netaláni bizonyítékok mindig hozzá csatoltatnak. A választókerület székhelyén (18. §.) felszólalások el nem fogadtatnak. 25. §. A bejelentések elfogadásával megbízott hivatalos személy három jegyzőkönyvet vezet. Az elsőbe azon felszólalások vezetnek be, melyeket kiki a maga érdekében emel (21. §.); a másodikba a megállapított névjegyzék ellen harmadik szemé­lyek részéről beadott kifogások (22. §.), s vé­gre a harmadikba a 23. §. értelmében beje­lntett ész­revételek iktattatnak be. A bejelentések, ha szó­val történtek, lényeges tartalmuk szerint, ha pedig írásban nyújtattak be, tárgyuk rövid meg­jelölésével időrendben, és sorszám alatt vétetnek be a jegyzőkönyvbe. A polgármester vagy a Buda-Pest 1872. 5-dik szám. Péntek, február 2. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJ­A. MEGJELENIK HETENKÉNT Előfizetési árak : Egész évre..................................................................2 frt 40 kr. EGYES SZÁM ÁRA egyszer. Fél évre..................... ....................................1 frt 20 kr. Negyed­évrs .... ...... — 60 kr. 5 kr.

Next