Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1872-02-02 / 5. számú melléklapú
Törvényjavaslat az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törvényczikkelyek módositásáról és pótlásáról. ELSŐ FEJEZET. Országgyűlési választói jogosultságról. Miután az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törczikkelynek a választói jogosultságra vonatkozó határozatai számos kételyre s eltérő magyarázásokra adtak alkalmat, a következők rendeltetnek: 1. §. Választói jog jövőre senkit nem illet egyedül azon alapon, mert az 1848. előtti kiváltságos osztályok valamelyikéhez tartozik. Kivételkép azonban és az 1848. V. t. ez. I-ső §-ában is kifejezett azon elvnél fogva, hogy az eddig élvezett politikai jogtól senki meg ne fosztassék, mindazok, kik az 1869-iki országos képviselőválasztások alkalmával a választók közé a régi jogosultság alapján (1848. V. t. ez. 1. §. 2. c. érd. 1848. II-ik t. ez. 3-ik §. c. és 4-ik §-a) írattak be, személyekre nézve és éltök fogytáig a választói jog gyakorlatában meghagyatnak. 2. §. Az 1848. V. törvényczikk 2-ik §-a a) pontjának oly községekre, melyek nem 87. k. városok, sem rendezett tanácscsal nem birnak, vonatkozó határozata továbbra alkalmazható nem lévén, rendeltetik, hogy ily községekben választási joggal birnak mindazok, kiknek belsőségük és oly külsőségük van, mely úgy alkatrészeire, mint kiterjedésére legalább annyit tesz, a mennyit az 1836. V. t. ez. 1. §-a alapján készült urbárium azon községben egy negyed telki állományhoz és tartozékaihoz együttvéve megkívánt. 3. §. Az 1848. V. törvényczikk 2. és az erdélyi 1848. II. törvényczikk 3-ik §-ban, úgyszintén a jelen törvény 4-ik §-ában a választói jogosultság feltételéül megszabott érték- vagy jövedelmi összegek következőleg határoztattak meg : a) földbirtok értékének azon tiszta jövedelem húszszoros összege tekintetik, mely után a földadó kivettetett ; b) házak értékéül ott, hol házbéradó van behozva, az adó alapjául felvett tiszta jövedelem húszszoros, — ott pedig, hol a háztól osztályadó fizettetik, a házosztályadónak a földtehermentesitési járulékkal együtt vett 60-szoros összege tekintendő ; c) évi jövedelem alatt ingatlanoknál az adókimérés alapjául felvett, más esetekben pedig csak azon összeg értendő, mely után a jövedelemadó ázettetik 4. §. Az 1848. V. tcz. 2-ik §. b.) és az erdélyi 1848. II. t. ez. 3. §. b.) pontjai a szabatos alkalmazás czéljából úgy értelmeztetnek, hogy választási joggal birnak mindazon kereskedők, gyárosok, iparosok, kik gyáruk, kereskedésük vagy önállóan űzött iparuk után városokban 105 o. é. forint évi jövedelmet húznak (3. §. c.), falusi községekben pedig legalább 6 forint jövedelmi adót fizetnek, 5. §. Az erdélyi 1848. II. t. sz. 3-ik §-a d.) pontjának azon határozata, mely szerint jövedelmükre való tekintet nélkül, a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek és iskolatanítók ott, ahol állandó lakásuk van, választási joggal birnak, a vármegyék, székek és vidékek minden községeire kiterjesztetik. MÁSODIK FEJEZET. Az országgyűlési választók állandó névjegyzékéről. 6. §. A választók névjegyzéke állandó és évenkint kiigazíttatik. 7. §. A névjegyzék elkészítése és évenkinti kiigazítása a törvényhatóságot illeti, mely e teendőket a területén fekvő minden községre nézve teljesíti. 8. §. A névjegyzék elkészítése összeíró küldöttségek által történik. A küldöttség az elnökön felül két rendes és legalább egy póttagból áll, kiket a törvényhatóság közgyűlése választ. 9. §. A névjegyzékek ellen emelt, úgyszintén az összeíró küldöttségek eljárását tárgyazó más panaszok felett a felszólalási bizottság határoz. E bizottság az elnökön felül 10—15 tagból áll s a törvényhatóság közgyűlésén az összeíró küldöttségekkel együtt választatik meg és hatásköre a törvényhatóság egész területére kiterjed. 10. §. A küldöttségek és a felszólalási bizottság tagjai a közgyűlésben, vagy annak e czélra rendelt küldöttsége előtt a következő esküt teszik le : „Én N. N. esküszöm, hogy mindabban, mi a választók névjegyzékének elkészítése körül tisztemhez tartozik, lelkiismeretesen s a törvény értelmében járok el.“ 11. §. Az összeírás községenkint a helyszínen történik. Kis községekre nézve az összeírás a körjegyzőség székhelyén is teljesíthető. Minden községről s ha az több választókerületet foglal magában, az egy kerületet alkotó részekről külön névjegyzék készíttetik. 12. §. Az összeíró küldöttség meghatározza s mindenütt, ahol el fog járni, 6 nappal előre kihirdetted az összeírásra kitűzött napokat és helyeket, előre megszerzi a választói jogosultság megítélésére szolgálósegédadatokat. (49. §.) A községi elöljáróság az összeírásnál közreműködni köteles. 13. §. A névjegyzékbe felvétetik mindaz, aki országgyűlési választóképességgel bír s rendes lakását a községben tartja, habár ideiglen távol van is. A felvételre a személyes jelentkezés nem szükséges. A kik az összeírás elkészítése vagy kiigazítása idején a választói jogra szükséges évet még be nem töltötték, a jegyzékbe mégis fölvétetnek, ha kitűnik, hogy a megkívántató életkort az év utolsó napjáig elérik, amelyben az első összeírás, illetőleg az évi kiigazítás történik. 14. §. Minden választó csak egy, és rendszerint azon község jegyzékébe iratik be, amelyben az összeíráskor rendes lakása van, kivéve, ha már ez alkalommal kívánta, hogy valamely más község jegyzékébe vétessék fel. Község esetében rendes lakhelynek azon község tekintetik, amelyben a jogosult a személyes kereseti adót fizeti. 15. §. Akinek akár ugyanazon, akár különböző választókerületben fekvő több községben van oly ingatlan birtoka, vagy ipar- s kereskedői telepe avagy gyára, mely választói jogosultságot ad, ki- vánatára ezen községek bármelyikének névjegy- zékébe felvétetik, illetőleg áttétetik. 16. §. Az összeírás betűrendben a belügyminiszer által meghatározandó minta szerint történik. Abban mindenesetre kiteendő a választó: al családi-, keresztneve és foglalkozása, b) születési helye és napja , c) a választói jogosultság alapja, és d) lakhelye, az utcza nevének s a házszámának kitételével. 17. §. Városokban az összeírás oly módon is történhetik, hogy az utczák betűrendje s a házak sorszáma szerint az azokban lakó választók betűrendben vézetnek be a jegyzékbe. 18. §. Mihelyt az összeírás valamely községben vagy körjegyzői kerületben befejeztetett, a névjegyzék három példányban állttatik ki, melyek mindegyikét a küldöttség tagjai s az illető község elöljárói aláírják (12. §.) E példányok közül egyik a felszólalási bizottsághoz küldetik be, a másik a kerület választási helyén , a harmadik pedig azon községben, ahol a jegyzék készült, a község (város) házánál vagy más hivatalos helyiségben kitétetik. Kis községekre nézve a kitétel az illető körjegyző székhelyén történik. A jegyzék mindkét helyen tizennégy napon át délelőtt 9—12 óráig kitéve marad, ez idő alatt a 21—23. §§-ban érintett felszólalások és észrevételek elfogadtatnak. 19. §. A kitétellel egyidejűleg a küldöttség hirdetményt bocsát ki, s abban megemlítve, hogy a névjegyzék hol és mikor tekinthető meg, felsorolja a névjegyzék ellen emelhető kifogásokat és megnevezi a helyet, hol — és a határnapokat, meddig a felszólalások, illetőleg az észrevételek ] elfogadtatnak. E hirdetmény az illető községben a helyi szokás szerint közzététetik. 20. §. A felszólalások felvételére a községi hatóság egy alkalmas hivatalos személyt rendel. Nagy és kis községekben ezzel a tanácsnak egy tagja és rendszerint még a jegyző bizatik meg. Az illető hivatalos személyek a hirdetményben megnevezett helyen és időben folytonosan jelen lenni kötelesek; a névjegyzék csak felügyeleteik alatt tekinthető meg. 21. §. Aki a névjegyzékbe jogtalanul vétetett fel vagy abból jogtalanul hagyatott ki, úgyszintén aki nem kellőleg jegyeztetett be , a kitétel napját követő 8 nap alatt fölszólalhat. 22. §. A névjegyzékbe felvettek közül bárkinek jogában áll azon kerületen belül, amelyben választó, a 21-ikban kitett határidő alatt bármely jogtalan fölvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen fölszólalni. 23. §. A 21. és 22. §§-ban érintett kifogásokat mindenki megtekintheti és azokra a kitétel napját követő 14 nap alatt bárki, aki azon választókerület névjegyzékébe fel van véve, vagy a nélkül is, a saját személyét illető felszólalásokra nézve észrevételeket adhat be. 24. §. A 21—23. §§-ban érintett felszólalások és észrevételek a 20. §-ban érintett helyeken akár írásban beadhatók, akár szóval bejelenthetők. A bejelentéshez a netaláni bizonyítékok mindig hozzá csatoltatnak. A választókerület székhelyén (18. §.) felszólalások el nem fogadtatnak. 25. §. A bejelentések elfogadásával megbízott hivatalos személy három jegyzőkönyvet vezet. Az elsőbe azon felszólalások vezetnek be, melyeket kiki a maga érdekében emel (21. §.); a másodikba a megállapított névjegyzék ellen harmadik személyek részéről beadott kifogások (22. §.), s végre a harmadikba a 23. §. értelmében bejelntett észrevételek iktattatnak be. A bejelentések, ha szóval történtek, lényeges tartalmuk szerint, ha pedig írásban nyújtattak be, tárgyuk rövid megjelölésével időrendben, és sorszám alatt vétetnek be a jegyzőkönyvbe. A polgármester vagy a Buda-Pest 1872. 5-dik szám. Péntek, február 2. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA. MEGJELENIK HETENKÉNT Előfizetési árak : Egész évre..................................................................2 frt 40 kr. EGYES SZÁM ÁRA egyszer. Fél évre..................... ....................................1 frt 20 kr. Negyedévrs .... ...... — 60 kr. 5 kr.