Budapesti Közlöny, 1872. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1872-03-01 / 49. szám
kebelében a hála és elismerés érzelme, és ebbeli értelmének azáltal adott kifejezést, hogy nagyméltóságodat, fővárosunk felvirágoztatása iránt tanúsított kitűnő érdemeiért, egyhangúlag Pest városa díszpolgárává választotta. Fogadja nagyméltóságod e kiváló megtiszteltetést és e polgári oklevelet kedvesen, s tartson meg bennünket továbbra is nagyrabecsült jóindulatában.“ Andrása Gyula gróf a küldöttség éljenzése közt a fényesen kiállított oklevelet átvévén, körülbelül igy válaszolt a küldöttségnek : „Ez alkalommal, midőn önök küldőik megbízásából nagy megtiszteltetésben részesítenek, legyen szabad csak annyit mondanom, hogy ha ez azon érdemekért történik, melyeket tisztelt szónokuk legnagyobb részben nekem tulajdonít, én minden álszerénység mellőzésével kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az elért eredményeket nem magamnak tulajdoníthatom. Én csak egyik szorgalmas és buzgó, de csak egyik munkatárs voltam. Amint e fényes okirat tartalmából látom, Pest városa érdemesül rója fel, hogy mint miniszterelnök több ízben kifejeztem azon meggyőződést, miszerint az ország kötelességeihez tartozik, a főváros fejlődését elősegíteni és e czélra áldozatokat is hozni. Ez nem érdem, hanem meggyőződés, és e meggyőződés bennem máig sem változott. Amit az ország a fővárosért tesz, azt nem a fővárosnak teszi, hanem magának az egésznek. De ez nem lehet érdem, mert én érdemnek csak azt ismerem el, ami jutalmat nem keres, és nem kap. De én kétszeresen meg vagyok jutalmazva, először az eredmény által, másodszor azon fölötte rokonszenves érzelmek által, melyeket önök nekem ma újólag kifejeztek. Örömmel látom a főváros emelkedését minden irányban; örömmel azt, hogy azon tervek, melyeket együtt érleltünk, melyek azonban sokáig mint valami elérhetlen czél tekintettek, ma már nagy részben legalább foganatba vétettek, hogy meg nem akadtak, hanem kiegészítik magukat, mert ily művet félben hagyni nem lehet. Meg is vagyok győződve, hogy sem a kormány, sem a törvényhozás, sem Pest városa nem fogják félbenhagyni, így tehát csekély fáradozásaimért kétszeresen látom magamat megjutalmazva, és önöket csak arra kérem, hogy küldőiknek mély hálás köszönetemet fejezzék ki, és jelentsék ki nekik, hogy azon érzelmek, melyek Pest városát ezen kitüntetésre bírták, olyanok, melyekre mindenkor büszke leszek.“ Andrásy gróf azután a küldöttség egyes tagjait magának bemutattatván, miután még a remek kiállítású diplomát részletesebben megtekintette — hosszabb és részletes értekezésbe bocsátkozott velük Pestváros és különösen a szépítési tervek ügyei fölött, mire majdnem félórai beszélgetés után a küldöttségtől szívélyes búcsút vett. Höflmayer Károly ur f. 1872-dik évi február 1-én is, miként a múlt években, az általa alapított, a cs. kir. Fensége Albrecht főherczeg ur táborszernagy védnöksége alatt álló rokkant-alapitvány javára a cs. kir. redoute-termekben álarczos bált rendezett, s ezen bálnak 4550 frtnyi tiszta jövedelmét egységes államkötvényekben és 12 frt 50 krnyi összeggel megtoldva, mint 7 ik részletet az említett alapítvány számára a közös hadügyministeriumnak átnyújtotta. Midőn ezen adomány alapitványszerü rendeltetési helyére eljuttatik, kellemesen indítva érzi magát a közös hadügyi ministerium, a nevezett alapitónak ezen újabb hazafias adományáért ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CDXLVIII. ÜLÉSE 1872. febr. 29 én délelőtt 10 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Széll Kálmán, Jámbor Pál és Szeniczey Ödön. A kormány részéről jelen vannak : Tóth Vilmos,Bittó István, Gr. Lósvay Menyhért ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Vécsey Tamás: Benyújtja Lubló városának kérvényét, melyben esedeznek, hogy 49-ben az ország érdekében tett kiadásaik kárpótoltassanak. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Hajdú Ignácz előadó: Jelentést tesz a közp. bizottság részéről a telepítvényekre vonatkozó törvjavaslatra a főrendek által tett módosítványok iránt. Pulszky Ágost előadó: Jelentést tesz a közp. biz. részéről a kolozsvári egyetemre vonatkozó törvjavaslatot illetőleg. Mindkét jelentés ki fog nyomatni. Gaál István : az állandó igazoló ksz. jelentése folytán a szabályszerű 30 nap fentartása mellett igazoltatik és az I. osztályba soroztatik. Következik a napirend: A választási törvényjavaslat feletti általános tárgyalásnak folytatása. Plathy György : Nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert az a szavazási jogot nem terjeszti ki, nem felel meg egy törvényről képzett nagy fogalomnak, s mert az zavart fog okozni. Pártolja Tisza hat. javaslatát. Horváth Sándor : A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot a reaktió előmozdítójának tekinti. Ha a kormány annyira fél választási jegyet adni a nép kezébe, miért mert neki adni puskát, hisz ez elsülhet, míg a választási jegy nem Szóló Pap Zsigmond beszédét, ki először a törvényjavaslat hibáit sorolá fel, azután azt mégis elfogadó, az örökkévalóság jelképzésére már évszázadok óta alkalmazott, önnön farkát maró kígyóul jellemzi, mert nézete szerint beszédének feje megharapta farkát, (Derültség) sőt ami még csodálatosabb : farkával harapta meg fejét. (Elénk derültség.) Szilágyi Dezső beszédére reflektálva, szóló azon nézetben van, hogy Szilágyinak vagy el kellett volna fogadnia Irányi indítványát, vagy Tisza Kálmánét; de hogy akkor, midőn azt mondja Irányinak, hogy az övé sok, ne fogadja el a kevesebbet sem, ennek nincs értelme. (Fölkiáltások a jobboldalon ! Hol itt a logha!) Pártolja egyébiránt Tisza K. kat. javaslatát. Patay István : Megrója a miniszereket, hogy nincsenek jelen, s nem tartják érdemesnek a beszédek meghallgatását. A jelen törvényjavaslatról már annyit beszéltek, hogy nehéz volna ismétlésbe nem esni, de hogy azzal se vádoltassék, hogy választóival kokethoz nagyon röviden kívánja kijelenteni, miért nem fogadja el a törvényjavaslatot. (Halljuk, mégpedig harag nélkül. Derültség.) A 48-as törvényekből meghagyatott a törvényjavaslatban az, ami hibás, sőt még kiszélesíttetett, hogy, minél több búvó ajtó maradjon a választásoknál. Ő az ily törvényjavaslatot, mint már kijelenté az osztályülésben is, összehasonlító a lyukas csizmával (Nagy derültség), abba a sár be is megy, ki is jön, a lábon csakis a piszok marad. (Derültség) Ő visszautasítja a törvényjavaslatot, és hogy magában ne maradjon Vukovics képviselő úr felszólítja a kormányt, csináltasson becsületes új csizmát, melyet a becsületes magyar ember, ha az alkotmányos ösvényen járni akar, felhúzva, szabadon élvezhesse a választási jogot. Ezt akarja ő. Ő a túlvilágra, hova Papp Zsigmond képviselő úr akar menni, — vele ugyan nem is menne, (Derültség) nem akarja ott keresni a tökéletes igazságot, nem is akar az ő léghajójában a jövő reményeiről álmodozni, hanem neki ha visszagondol a múlt választási törvényre, az nem kell, mert elmondhatja róla: „múltadban nincs öröm“ ; ha pedig elfogadtatik azon törvényjavaslat, mely előttünk fekszik és amelyben egy árva szó sincs arról, hogy a vesztegetések megbüntettetnek, bízvást elmondhatja azt is, hogy „jövődben nincs remény.“ Neki tehát nem marad egyéb hátra, mint az Irányi Dániel képviselőtársa által beadott és általa is aláírt határozati javaslatra szavazni, amit ezennel tesz is , de mielőtt bevégezné beszédét, a belügyminiszernek még azt kívánja mondani : amilyen jogtalanul ide parancsolták a ministeriális hivatalnokokat szavazni mindannyiszor, most jogosan parancsolják őket — emlékeztetve még esküjükkel pecsételt hivatalos kötelességek teljesítésére is, — innen ki és akkor oly büszkén a bársonyszékre mutatva a minister úr nem fogja tárczáját e törv.javaslat elfogadásához kötni. (Helyeslés a szélső baloldalon). Makray László : Üdvözli az erdélyi úgynevezett armalista nemesek választási jogát s a törvényjavaslat illető pontjairól elismerőleg nyilatkozik. A többi szakaszok azonban őt ki nem elégíthetik s azért Tisza K. határozati javaslatára szavaz. (Balról éljenzés). Kiss János : Az általános szavazást kivánjaj a törvényjavaslat őt nem elégíti ki, mert az a nép jogait nem tiszteli. Nem pártolhatja tehát azt, hanem hozzájárul Iványi határozati javaslatához. (Szélsőbalról éljenzés). Szomjas József : Elismeri azt, hogy a 48-iki választási törvényt hiányainál fogva meg kell változtatni, de az előterjesztett törvényjavaslatban czélzott változások nézete szerint nem kielégítők. A kormány által előterjesztett javaslat csak némikép kívánja a reformot, nagyobbrészt csak arra van irányozva, hogy a kormánypárt a legközelebbi választásnál győzedelmeskedjék, s ismét többségre jusson. Ő e tekintetben a kormányt nem kívánja pártolni, nem is járul a törvényjavaslathoz, hanem Tisza hat. javaslatát fogadja el. B. Podmaniczky Frigyes : A választási tvjavaslat, akár fogadtassák el az, akár pedig elvettessék, oly fontos, hogy aziránt szavazatát indokolni ő is szükségesnek tartja. Szaló kijelenti ezután, hogy Tisza hat javaslatát fogadja el, mert a törvényjavaslattal nincs megelégedve. A kormány rég érezte a választási törvény megváltoztatásának szükségét: ha a változások nem lehetnek gyökeresek, úgy terjesztette volna csupán póttörvényt elő aziránt, mikép javíttassák a választók összeírási módozata,a többit pedig hagyta volna a 48-iki törvény szerint változatlanul.A jelen törvényjavaslatot már csak azért sem fogadhatja el, mert a parlamentarismusnak őszinte barátja; mindamellett nem oszthatja azok nézetét, kik az általános szavazatot kívánják, hanem igenis kívánja a lehető kicsiny censust. Szólni kíván még az incompatibilitásról, mely törvényjavaslat, ha alkottatni fog, szeretné, hogy minél rövidebb legyen. Mondassék ki abban az, hogy kormányhivatalnok a miniszer és államtitkár kivételével, képviselő nem lehet, s hogy a lelkészek a katonákkal egy sorban állanak. Mi a titkos szavazást illeti, valóban felkiálthat azon példabeszéddel : „Isten ments meg barátaimtól.“ (Balról helyeslés). Kemény Mihály : Rövid megjegyzései után kijelenti, hogy Tisza határozati javaslatát pártolja. Elnök : az ülést 5 perczre felfüggeszti. — Szünet után a ház nem lévén határozatképes, Csanády Sándor a katalógus felolvasását kivánja. Elnök elrendeli a képviselők megszámlálását. A megszámlálás közt a ház határozatképes lett, és a vita tovább folytattatott. Helfy Ignácz szól Irányi határozati javaslata, Rónay János Tisza határozati javaslata, Táncsics Mihály és Pavlovits István pedig Irányi határozati javaslata mellett. Felolvastatik ezután az Ő Felsége által szentesített ipartörvény, mi hasonló kihirdetés végett a főrendekhez fog átküldetni. Ülés vége d u. 3 órakor. Legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor, legmelegebb köszönetét ezennel nyilvánosan kifejezni. Bécs, február 19-én 1872.