Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. április (6. évfolyam, 14-17. szám)

1872-04-21 / 16. számú melléklap

Ugyanez alap növelésére fordittatott továbbá azon 86,619 frt 65 krnyi összeg, mely néhány évvel ezelőtt Ő Felsége által a budai rakpart építésének megindítására adományoztatott. Miután azonban a duna­­szabályozás és rakpartépités egész kiterje­désében az 1870. X. t. sz. alapján felvett kölcsönből, ugyane törvény értelmében a nagy méltóságú m. k. közlekedési ministe­­rium által hajtatik végre, ez összeg a fővá­rosi alaphoz rendeltetett áttételni, oly világos kikötéssel azonban, hogy az kizárólag csak valamely budai közczélra lesz fordítandó. — Ez összeg kamataival együtt immár 97,143 frt és 44 krra rúg. B) Sugárúti alap.. Ezen alap az 1870.LX. t. czikkben a sugárút létesítése czéljából en­gedélyezett 8.199,721 írtból áll, melyből az út épitésére és az úttá vá­landó területek és azo­kon lévő épületek meg­vásárlására véglege­sen ................................ 3.335,909 frt az út készíthetése czél­jából szükséges, de is­mét értékesíthető terü­letek és azokon álló épületek megvásárlásá­ra pedig 5­­/­­0 kamatok ellenében, kölcsön­­képen......................... 4.863,812­ért lett engedélyezve. Ezen alapból 1871. deczember végéig a teljesített nagymérvű munkálatokra, tervké­szítésekre, egyezségek utján megvett há­zak vételáraira, átira­­tási és bélyegköltsé­gekre, ügyvédi dijakra, megvett­­ingatlanságok fentartási költségeire stb. összesen . . . 2.692.564 frt 50 kr. adatott ki. C) Nagy körúti alap. Ez alap az 1871. XLII. t. czikkel a nagy körút vonalának építésektől menten tar­tása czéljából kölcsönképen engedélyezett 900,000 írtból áll, melyből az egyezsé­gek utján eddig megvett ingatlanságokért 757,525 frt 97 kr adatott ki. D) Albrecht föherczeg- és I­ona-úti alap. A fővárosi közmunkák tanácsa az Albrecht főherczeg- h­t­v­ölte kiszélesítését, ugyanan­nak folytatását a bécsi kapu felé, végre az Uona-út kiépítését czélozván, az ezen szabá­lyozások, szélesítések és útépítések előmun­kálataira szükséges költségeket az 1870. X. t. sz. 13. §-a értelmében a ministerium­­hoz terjeszté fel, azon kérelemmel, miszerint azok fedezése az 1871. évi államköltség­vetésbe felvétessék. A ministerium e költsége­ket a törvényhozás elébe ter­jesztvén, az 1871. évi ál­lam-költségelőirányzatról szó­ló 1871. X. t. ez. V. feje­zete 5. pontja értelmében az Albrecht-út kiszélesítésére . 35,000 frt a 6. pont értelmében pedig az Albrecht-útnak a bécsi kapuig folytatása és az Ilona-út sza­bályozásának tervezési költsé­geire ............................................. 4,500 frt összesen tehát 39,500 frt lett engedélyezve, mely ösz­­szegből eddig 2914 frt 16 kr lett kiadva. E) Budai körúti alap. Ezen alap a fővárosi közmunkák taná­csa előterjesztése alapján a most idézett 1871. X. t. ez. V. fejezete 6-ik pontja értel­mében a felső hídtól a budai országúton végig a déli vaspályatársaság indóházáig vezető út tervezési költségeire engedélye­zett 5900 írtból áll.­­ Mely összegből eddig 1476 frt 10 kr adatott ki. A fővárosi alapot illető pénzek a magyar általános földhitelintézetnél vannak gyü­­mölcsözőleg elhelyezve, mely a közmun­kák tanácsa elnökségének utalványaira a fizetéseket is teljesíti. A többi alapok, illetőleg a bizonyos c­é­­lokra törvényhozásilag engedélyezett ösz­­szegek erejéig a nagyméltóságú magy. kir. pénzügyminiszter úr által a magyar általános hitelbanknál hitel nyittatott, mely azonban az illető törvényczikkekben fog­lalt világos kikötés értelmében csak az illető munkálatok tettleges foganatosításá­hoz képest vétethetik esetről-esetre szintén az elnökség utalványára igénybe. Személyes ügyek. A fővárosi közmunkák tanácsának első alelnöke Tisza Lajos, ki a tanácsot szer­vezte, azt fennállása első évében vezérelte és ki a működési alap és a kiindulási pon­tok meghatározása körül átalánosan elis­­mert érdemeket szerzett. Ő Felsége által 1871. junius havában magyar kir. köz­munka- és közlekedési ministernek nevez­tetvén ki, a közmunkák tanácsánál viselt alelnöki hivataláról ugyanakkor lemondott és székét az újonnan kinevezett alelnök gróf Szapáry Gézának engede át. A kormány részéről kinevezett és Buda s Pest városok részéről választott 18 tanács­tag közül egyet, a Buda városa által kül­dött Liedemann Emil városi képviselőt s nyug. építészeti igazgatót a halál ragadó ki társai sorából, kiben a tanács egy munka­kész, kitűnő szakférfiút veszített.­­ Helyébe Buda városa részéről utóbb Hofhauser La­jos építész és városi képviselő választatott meg. A Pest városa részéről küldött 6 tanács­tag közül Széher Mihály és Szentkirályi Móricz urak leköszönvén, a megüresedett helyekbe Haris Sándor és Simon Flórent urak választattak meg. A kormány által kinevezett tagok közül Reitter Ferencz a műszaki osztály vezetését vevén át, helyébe Fuchs Rudolf pesti nagy­­kereskedő és a leköszönt Hollán Ernő hon­védelmi miniszeri államtitkár és Mátyus Aristid országgyűlési képviselő urak helyé­be pedig báró Podmaniczky Frigyes or­szággyűlési képviselő neveztettek ki , míg egy hely máig is betöltetlenül maradt. A tanács tisztviselői sorában semmi vál­tozás nem történt. XI. Statistikai adatok. A fővárosi közmunkák tanácsánál 1870- ben................................ 700. 1871- ben................................ 2309, összesen tehát : 3009 szám fordult elő. Ezek közt volt : Az itt ki nem mutatott többi számok ré­szint az egyes nagyobb kérdésekre, p. o. körút, sugárút, stb., részint a belkezelésre, részint egyéb administration­ális folyó ügyekre vonatkoznak. E számok elintézése czéljából tartatott: A fennebb kimutatott összesen 1304 épí­tési engedélyi ügyből esik 1870-ben Bu­dára 4, Pestre 346, mely utóbbi szám a fővá­rosi közmunkák tanácsának júliusban meg­indult működése folytán csak átlagban véte­tett fel.­­ 1871-re azonban a következő kimutatás tünteti elő az építkezések számát és mineműségét, megjegyezvén, hogy ez csak egészen új építményekre vonatkozik . Toldalék vagy ráépítkezések 1871-ben Pesten : 4 emeletesre — 2 ; 3 emeletesre — 14 ; 2 emeletesre — 38 ; 1 emeletesre — 67 ; földszintesre — 321, összesen: 442. Befejezés. Az ezen jelentésben előadottakból meg­győződni méltóztatik, hogy a fővárosi köz- X. Ét Szabályozás vagy telekfel­­osztás felfolya­modás építési engedély Összesen 1870 41 46 350 437 1871 80 57 954 1091 Összesen 121 103 1304 1528 Év teljes tanács mű­szaki jog­ügyi pénz­ügyi becs­lési egyez­kedési ve­gyesÖssze­sen bizottsági ülés ülésülés ülés ülés ülés ülés 1870 21 10 3 5 10 — 6 55 1871 35 16 10 13 14 43 14 145 Össze­sen 56 26 13 18 24 43 20 200 Város XV. emele­tes III. emele­tes II. 'emele­tes ' I. eme­letes föld­szint gyári építke­zés Össze­sen Pest 4 36 60 181 179 23 483 Buda — 2 2 8 17 — 29 Össze­sen 4 38 62 189 196 23 512 124

Next