Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. április (6. évfolyam, 14-17. szám)

1872-04-07 / 14. számú melléklap

ütér-készítmények, ezek közül kiemelendő a külső csipő-ütérnek ritka kanyargós le­­folyási esete (mint a lép-ütérnél) ; több, a fejütér és kulcsalji fitér elágazási viszonyait ritka szabatossággal előtüntető belövelt készítmények. Nyirk-edényi készítmények, különösen a végtagokra vonatkozólag, meg­lehetős számban, és sikeresen belövelve va­lónak szemlélhetők. Mindezek felett ez in­tézetnél kiválólag az ivar­szervekre vonat­kozó készítményeket a legnagyobb válasz­tékban, és teljes kiállításban észleltem, kü­lönösen számos és gyönyörűen sikerült elágazását a meny­stereinek és viszerei­­nek ; a barlangos testben belövelt herék nagy számban, ezek között néhány példány macerál­va. Ugyanitt szemlélhetők a női ivar­szer­vek közül a szűz-őr (hymen) legritkább változatú esetei, melyek közül mint törvény­­széki orvosi szempontból is legértékesebb a szűz­őr azon ritka alakbani megjelenése, melyet „sallangos szűz­őrnek“ (hymen fim­briatus-nak) neveznek, ez annyiban ne­vez­etes a­mennyiben apróbb sallangokkal lévén ellátva, igen könnyen a közösülés alkalmával elroncsolt hymen maradványa gyanánt tekinthető. Láthatók még a hymen köralakjának (Hymen circularis) több pél­dányai, valamint a rosta­idomú hymen (hymen cribrosus.) Továbbá számos ébré­­nyek a különböző időszakból. Va­lóban el kell ismerni, miszerint az előadásokra szük­séges, és mutatványul szolgáló készletek oly nagy választékban, és oly annyira si­került állapotban nem mindenütt találha­tók fel. Az előadások még azon időben folya­matban voltak, és Arnold tanár a tömkeleg bonczi viszonyairól értekezett szabatos és könnyen érthető előadási modorban. Az előadási tan­terem és a többi boncztani helyiségek eléggé tágasak, világosak s a czél­­nak megfelelő­leg vannak berendezve. Meg­említendő még, hogy a nagyobb ideg­­ké­­s­­tmények itt is, mint egyebütt, a szokásos horganynyal bevont fa­tartókban vannak elhelyezve. Würtzburg: A heidelbergi intézet megtekintése után Würtzburgba utaztam. Würtzburg az or­vosi tanintézetek legjelesebb intézetei közé sorozható, a legjelesebb tanerőkkel és taná­rokkal rendelkezvén. Itt működnek a hír­neves Kölliker, Fikk, Scanzoni, Bamberger, Tröltsch, Reklinghausen,Linhardt, — mind megannyi tekintélyek, kik az orvosi tudomány és buvárlat terén közelismerést vivtak ki. Nem csuda tehát, hogy ez intézet ily hírneves tanárok működése és vezér­lete mellett az orvosi tudományos intéze­tek között méltán elismert s megillető tekin­télyes állást foglal el. A boncztani mú­­zeum a szükséges készítmény­tárral kellőleg van ellátva, a­mi pedig különösen a górcsői készítményeket illeti, ezek igen kitűnők, habár e tekintetben a Boonban látottak nem múlják felül. K . 11 i­k­e­r tanár szivességéből alkalmam volt szemlélni ritka és kitűnően sikerült értékes készítményeit, a. m. az ideg­rendszer második központi részének különböző osztályaiból vett és különböző irányban eszközölt metszeteit, különösen a bolygó ideg és villis járulékos idegeinek eredetére vonatkozólag. Továbbá agy, agyacs, reczeg, sugár-üterek, a reczeg központi üterének több remek példányait, a szem­ét hártyájának értékesen belövelt készítményét, ezeken kívül láttam számos belövelt zsigeri-, mirigy- és csontkészítmé­­nyeket. Ugyanitt szemlélhetők a Mexico­­ból szállított Axodoll számos példányai, melyek több évi szorgalmas tenyésztés út­ján jelenleg már nagy mennyiségben fel­szaporodtak. A boncztani intézeten kívül megtekintem még az élettani intézetet is, mely­nek elöljárója Fikktanár. Ez intézet életta­ni búvárlatokra és kísérletekre szolgáló czél­­szerű eszköztárral van ellátva, ezek között az izom hő­mérésére szolgáló Heidenhaim­­féle eszköz : electro­motor , Helmholtztól raj­zoló távirda, kymographion , V­olkman-féle hemodrometer,­­ a Marcy-féle cardio­graph stb. Továbbá a szükséges vegyi kémszerek nagy mennyiségben. Ugyanez alkalommal megszemléltem a kór­bonczi múzeumot is, és gazdag gyűjtemény­tárát. Reklinghausen tanár maga volt szíves a nevezetesebb eseteket bemutatni. Az említett három intézet egy nagy épületben van elhelyezve a füvész­­kert közepén, tehát egy kies és üde leve­gőt árasztó szép téren. Láttam továbbá a hírneves Tröltsch fülgyógyász ritka és tanulságos kórtani fülkészítm­ényeit, vala­mint Linhardt tanárnak a lágyék és csont­szervek tanára vonatkozó több rendbeli, kórtani és mütősebészi tekintetben értékes készítményeit, végre a czélszerűen beren­dezett műtő­sebészet helyiségeit; egy terem­­­­ben különösen papír-machóból készült különböző test­részek vannak felállítva a kötszerek alkalmazására és tanulmányozá­sára ; van itt továbbá gazdag műtői eszköz­tár a legrégibb időtől kezdve a legújab­bal a fokozatosan magában foglalva a kü­­l­­önböző nagyszámú műszereket München. A würtzburgi tanintézetek megtekintése után Bajország fővárosa , München felé foly­­tatom utamat. Ezen minden tekintetben nevezetes és hírneves város, mint a tudomány, de par excellence a képző- és szépművészetek nagy­szerű góczpontja, hatalmas tényezőül szol­gál a tudomány, de kiválólag a művészet nagy mérvbeni fejlesztésére, és minden iránybani terjesztésére, s ezen körülmény­ben rejlik főleg azon varázs­erő, melynél fogva München, a művészet e nagy csar­noka, csaknem mint egy második Athene folytonosan nagy számú műveit közönség, és idegenek által kerestetik fel, kik a mű­vészet egyes különböző ágait kedvelve és előszeretettel mivel­ve, itt valóban óhajtott czéljukat úgy a művészi remekek gyönyör­teljes szemlélete, valamint másrészről a művészet terén eszközlendő alapos kiké­­peztetések tekintetében teljes mérvben elérhetik. A nevezetességek megtekintése alkalmával mindenütt, bár merre fordultam, a művészet barátjai és szenvedélyes műve­lői nagy csoportjaival találkozom, kik lel­kesülten és teljes odaadással egészen bele­merülve szemlélték a valódi művészi bel­becscsel bíró remek­műveit a festészetnek, s kiválólag a szobrászatnak. Nagy megelé­gedésemre szolgált ez alkalommal azon körülmény, miszerint a sok és különböző nemzetiségű, figyelmes és a művészet szel­lemétől áthatott idegen szemlélők között több és derék hazabeli ifjú művészekkel is találkoztam, kik szintén a művészet iránti előszeretettől ide vontatva, ritka kitartás­sal párosult szorgalommal igyekeznek ab­ban, hogy a magasabb művészet vívmá­nyait kellőleg elsajátítva, azokat hazai művészetünk érdekében későbben értéke­síthessék. A képcsarnokokban, u. m. a régi és új pinakothek­ben, a leghíresebb festészek, u. m. Tizian, Correggio, Rembrand, Dürer, Heiden, Rubens, Van­ Dick, Cranach, Raphael, Kaulbach stb. (ez utóbbitól van­nak különösen az épület külsejét díszítő remek fal­festmények) remek­műveiben gyönyörködhetik a szemlélő. A festészet és szobrászat érdekében nagyon­ érdekes az úgynevezett „Glyptothek“, a régi antik ké­pek és szobrok csarnoka 12 teremben felál­lítva, melynek mindegyike egy bizonyos művészi korszakot képvisel s ugyanannak megfelelőleg van berendezve ; egyébként a legtöbb tárgyak a görög művészet idejé­ből valók. Az épület egyes fülkéiben a leg­jelesebb szobrászok, u. m. Canova, Thor­valdsen, Rauch, Schwanthaler stb. szobrai vannak felállítva. Az egyip­tomi régiségek terme több mú­mia-példányokban gazdag, azonban a ber­lini ilynemű példányokkal nem versenyez­hetnek. Megtekintem még a Schwanthaler­­múzeumot is, a­hol az általa készült művek számos gypsmintái láthatók. Figyelemre méltó még a kisebb műem­lékek nagyszerű csarnoka is, a­mely külö­nösen görög, római és egyiptomi neveze­tességeket foglal magában. Igen érde­kes látványt nyújt az üveg­festési helyi­ség, valamint a nagyszerű érczöntö­de is. Ezen, a művészet érdekében, habár csak átalánosságban is tett rövid kitérésemért szíves elnézést eszek, azonban a művészet hazájában lévén, óhajtottam erről is röviden megemlékezni, annyival is inkább, miután magam is meghatva örömmel gyönyörköd­tem a műkincs csarnokai és remek­művei­nek szemléletében. A részletes ismertetést és leírást, mint feladatomon kívüli tárgyat, más, e tekintetben szakavatott egyénekre bízom. Habár München pár excellence a művészetek hazája is, mindazáltal a tudo­mányok ápolására és terjesztésére szolgáló tudományos intézetek sem hiányzanak, sőt inkább a legjobb tan­erőkkel, és eszközök­kel ellátva, ez intézetek is vételkednek a tudomány­ nyújtotta hasznos ismeretek ter­jesztésében.­­ A tudományosságot terjesztő közegek fő központját képezi az egyetem. Az orvosi intézetek átalában kitűnők, czélszerűen rendezvék, s úgy a tanítás, mint a tanulga­­tás czéljainak teljesen megfelelők. Sok jeles és elismert tekintélyű tanárok működnek itt sikeresen közre, u. m. a világhírű Lie­big, Petterkoffer, a kifejlődés tana búvára, a hírneves Bischoff tanár, különösen az érdekes ideg­készítményeiről ismert je- 108

Next