Budapesti Közlöny, 1872. május (6. évfolyam, 99-122. szám)

1872-05-01 / 99. szám

Egyikben Heller Ágost főreáltanodai tanárnak megengedtetni kéri az osztály, hogy „A normál súlyok összehasonlításáról“ mint vendég személye­sen értekezhessék az akadémiában. A másikban Stoczek indítványára a közoktatásügyi ministé­­riumot arra óhajtja fölkéri­eni az osztály, hogy a központi föld­­delej­ességi és meteorológiai intézet igazgatójának fizetését emelje föl az egyetemi és polytechnikai tanárok fizetésével egyenlő összegre, mivel e fontos igazgatói állomás a tanárokéval egy rangban áll. Mind a két javaslat elfogad­tatott. Átalánosabb érdekű ezeknél a statistikai bizott­ság azon előterjesztése, melyben jóváhagyatni kéri azt, hogy a bizottság alakíttassák „ közgazdasági és statistikai bizottsággá“; eddigi kiadványa, a „Statistikai és Nemzetgazdasági Közlemények helyett pedig egy állandó nemzetgazdasági folyó­iratot indítson meg, 4—5 íves havi füzetekben, külön választandó szerkesztő felelőssége s a bizott­ság tagjaiból alakítandó lapfelügyelő bizottság ellenőrködése alatt. Mióta ugyanis az országos statistikai hivatal föl van állítva, e bizottság mű­ködése e téren többé nem annyira szükséges, mint 1867. előtt volt; ellenben egy oly nemzetgazda­sági folyóirat, mely a külföld nemzetgazdasági irodalmát, az országgyűlés és a kormány közgaz­dasági tevékenységét s egyáltalán a közgazdasá­gi kérdések tisztázását tűzné ki föladatul, sokkal hasznosabb szolgálatot tehetne mind a tudomá­nyok terjedésére, mind a közönség irányában. E javaslatot tehát az összes akadémia elé ter­jeszti a bizottság, azon kijelentéssel, hogy a rész­letesebb programm megállapítása s a szerkesztő kinevezése akkor fog megtörténni, ha az indít­vány elvileg elfogadtatott. Az összes ülés észrevé­tel nélkül helybenhagyta azt. E szerint remélhet­jük, hogy újévre e nevezetes folyóirat meg fog indulni. Ugyanazon bizottság kéri Széll Kálmán, Kőrösy József és Gerlóczy Gyula urakat a bizottság tag­jaivá kineveztetni, s ez szintén jóváhagyatott. Ezzel néhány apróbb tárgy bejelentése után a gyűlés 6 órakor bevégződött.­­ A LESZÁMÍTOLÓ- ÉS PÉNZVÁLTÓ­ BANK közgyű­lésén az igazgatóságból kisorsolt Jurenák Károly, Bo­­lchán és Pollák urakat újra megválasztá a közgyűlés.­­ GYÁSZJELENTÉS: Érkövy Adolf és Érkövy Tiva­dar megtört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett, fe­­ledhetlen jó fia, illetőleg testvére, Érkövy Kálmán Adorján, ez évi április hó 27-én reggeli 6 óra 28 perc­­­kor tüdőláb következtében Bécsben, 20 éves korában meghalt. Tanulmányaiban, melyeket a bécsi polytech­nikum negyedik évfolyamán művelt, tiszta és gyors for­­gással nagy munkásságot és komolyságot egyesített, bá­natot életében szüleinek és testvéreinek, soha de soha sem okozott. Az elhunyt tetemeinek egyházi megáldása a Rudolf alapítványi betegápolda kápolnájában, az el­takarítás a bécsi matzleinsdorfi temetőben hétfőn ápr. 29-én történt; az engesztelő szent miseáldozat ugyan­az­nap Bécsben tartatott meg és később Pesten is fog megtartatni. Legyen áldott emlékezete!­t HALÁLESET. Boros­jenői báró Atzél Ilona ápril 28-án, tüdőszélhüdés következtében viruló életének 17. évében Pesten elhunyt.­­ Az ÓCSAI HIRES templomba beleütött a villám a napokban, s új orgonáját szétrombold. Ebben a tem­plomban volt ez a régi felírás: „Ócsa, Bócsa, Bocska, Kocsa, Kalocsa, Babocsa, Madocsa „Has septem Ecclesias aedificavit Carolus Magnus,“ már t. i. Robert Károly. — A NEMZETI, SZÍNHÁZ előadásai május kezdve esti 7 ‘‘l* órakor veszik kezdetüket. 1-étől — ZBORAY BÉLA az ügyvédi kar egyik kedvelt tagja, Deák­ Ferencz­ utcza 10. sz. alá tette et lakását. IRODALMI HÍREK. Történeti irodalmunk egy nagybecsű kutfőgyüjte­­ménynyel szaporodott. SZÉKELY oklevéltár, kiadta a magyar történelmi társulat kolozsvári bizottsága. Szerkesztette Szabó Ká­roly. I. k. 1211 —1519. Kolozsvárit. 1872. 8­ adr. V. és 360­1. Ára 2 frt. E gyűjtemény kiadásának terve 1869-ben született meg. Néhány derék férfiú még 1868 ban 260 frtot tett össze boldogult Torma József Calendarium diplomati­­cumának kiadására. A munka kiadása elmaradt ,­s a történelmi társaság kolozsvári bizottsága az összegyűlt pénzt az alapítók megegyezésével, egy székely okmány­tár kiadására határozta fordítni. A történelmi társaság közbevetésére az összeg 680 írtra szaporodott nyilvá­nos adakozás utján. Gróf Lázár Miklós 1000 írtra egészité ki, é­s igy volt lehető e kötetet kiadni. A Székely oklevéltár szerkesztésével Szabó Károly bíza­tott meg, ki felhívást intézett a székelyföldi régi levél­tárak tulajdonosaihoz, hogy levéltáraikból eredeti leve­leket küldjenek be hozzá. Az eredmény az lett, hogy három irodalmi férfiun kívül egyetlenegy székely ember se találkozott, ki levéltárát a kolozsvári bizottságnak megnyitotta volna. A­ki a derék székely nép hazafiságát ismeri, az tudja, hogy e részvétlenség nem ha­zafiság hiánya, ha­nem részben érthetetlen indolentia, részint megmagya­­rázhatlan, de bizonynyal igen helytelen féltékenység. Egyik ember még arra is tunya, hogy leveles ládáját felnyissa ; másik azt hiszi, hogy Isten tudja, minő szé­gyent hoz őseire, ha az előtte olvashatatlan okleveleket közzétenni engedi. De mindennek daczára Szabó Ká­roly az erdélyi muzeum-egylet gyűjteményeiből, a gyu­lafehérvári káptalan, kolozsmonostori convent, gr. Mikó Imre, gr. Lázár János, gr. Eszterházy János, Maros- Vásárhely városa levéltáraiból oly érdekes és na­gybe-­­­csü okmánytárt állított össze, mely minden hasonló­­ gyüjteménynyel kiállja a versenyt, mert ez a székely-­­ föld és nép múltjára, ősi intézményeire, sajátságos jog-­­ viszonyaira és régi szokásaira egészen új fényt dorít. Hogy Szabó Károly az eddig megjelent okleveleket­­ (egészben vagy töredékesen) felvette, az igen helyes volt, mert azok (számuk úgy se sok) egészszé teszik a­­ gyűjteményt. S maga a kiadás is mintául szolgálhat.­­ Minden oklevél előtt tömör kivonatban áll tartalma, a helyek és nevek kellő magyarázatokkal vannak el-­­ látva, s a tudnivalók, jegyzetek, egyes oklevelek után gyakran egész értekezésekké övik ki magukat. Szóval:­­ e gyűjtemény irodalmunkra nézve valódi nyeremény. Megjelent: BESZÉDEK, melyek a kir. József-műegyetem negyed-1 százados jubilaeuma és önkormányzatának életbelépte-­­ tése ünnepén 1872. január 7-én a műegyetem nagy­­­teremében tartattak. Budán, 1872. E kis füzet érdekét­­ neveli, hogy Stoczek, a műegyetem rectora, annak törté-­ netét s emelkedését is előadta. LÉGRÁDY testvéreknél megjelent: A közjogi vita, folytatásául „A reformpárt I.“ czimü népiratnak. Irta Mocsáry Lajos. Pest, 1872. Aigner Lajos kiadásában megjelent: Schwarcz Gyula programmja. 8-adr. 28­­. Az 1869/72-ki országgyűlés képviselőházának műkö­dése. Feltüntetve Somssich Pál képviselőházi elnök há­rom végjelentésében, megtoldva az elnöki zárbeszéddel. Pest. 1872. 8-adr. 611. Ára 50 kr. A természettan elemi népiskolák számára, irta Mau­­ricz Rezső. Pest, 1872. 8-adr. 56­1. Ára 40 kr . SzERENCSÉTLENSÉG A DunÁN. A hajósegylet négy tagja vasárnap délután négy órakor a Dunán a Margitsziget közelében csónakázott, csakhamar azon­ban nagy vihar támadt, mely a csónakot felfordította. A bennlevők közül kettő megmenekült olykép, hogy a csó­nakba kapaszkodott, egy azonban azonnal elmerült, míg a negyedik í­gy ideig úszván, később szintén elmerült. Az időközben érkezett segély mit sem használt, a szeren­csétlenek a hullámok közt lelték sírjukat. Ez volt egy vasárnapi mulatság vége. — A NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA 1872. május 2-tól 1872. május hó 10-ig. 2. „Troubadour,“ Malecky Vilmos első föllépte. 3. „Romeo és Julia,“ Jeney Cor­­nélia k. a. föllépteül. 4. „Hugenották.“ 5. „A lelencz.“ 6. „Jó hazafiak.“ 7. „Dinorab.“ 8. „Aesopus.“ 9. „Traviata.“ 10. „Három kalap.“ 1-ér. — Gróf Festetics György uradalmait, mint a „P. N.“ Írja, az erdőség kivételével a magyar átalános földhitel-részvény társulat vette 20 évre bérbe, mely az ingóságokat és egyéb beruházásokat is megváltja. A szerződés apr. 27-én köttetett meg. Az uradalmak te­rülete mintegy 60 ezer hold. — Azon GRÓFNŐ, KINEK DRÁMÁJÁRÓL párisi la­pok után a napokban irtunk, apr. 26-án éjfél tájban családja több tagjának jelenlétében s Roussel abbé pap imája mellett meghalt Sokat szenvedett szegény, mielőtt végsőt lehellett volna. 28. délben s halotti szer­tartás után a Père Lachaise-temetőből azonnal vidékre szállították. — Parisban a vihar után darázs eső támadt. A darázs legyek nem csak, hogy nem ártalmasak, sőt igen hasznosak, minthogy a hernyó­fészkeket pusztítják. A nődarázsok hosszú szurkásokkal a hernyóba vagy a lárvába beleszúrnak és oda tojják tojásaikat; midőn ezek kikelnek, felemésztik a rovart, melyben laknak. — A VÁROSLIGETI ARTÉZI KUTNÁL a fúrás 118 öl mélyre — vagyis mélyebbre, mint a mily magas a Gel­lérthegy — haladt. A fáradságos mű akadály nélkül halad, habár a dolog természete szerint csakis lassan. A mélységből felszinre hozott földiszap 26 R. hőfokot mutat. A legújabban felszínre hozott rétegekben tengeri halak fogaira és csigaházakra akadtak, s utóbbiakon a nagyító üveg segélyével megjegeczesedett sólerakások is észlelhetők. Földtani tekintetben az artézi kút kü­lönben bő anyagot nyújt a tanulmányozásra, s ez al­kalmat a geológusok föl is használják, főleg miután a for­műnél szigorúan tudományos elvek szerint járnak el s minden földrétegről tudományos megjegyzéseket tesznek. Zsigmondy Vilmos mérnök számít arra, hogy a fúrást még legalább 100 ölig kell folytatni, a meg­szavazott összeg azonban, ha csak rendkívüli nehézsé­gek nem támadnak, hihetőleg elég lesz. * 1 * * 4 792 GAZDASÁG, Pest, ápril 22. Az időjárás az elmúlt héten eléggé kedvező volt, és a vetések állásáról is ked­vezően szólnak a tudósítások.­­ A külföldi gab­­napiac­okon az üzlet szilárd és magasabb árak mellett élénk volt. A pesti piac­ forgalma általában korlátolt volt, az előbbeni hetihez képest, sőt a kínálat nagyobb volta alkalmával az itteni piac­on oroszországi búza is versenyzett, még pedig Triest­­ből hozva. E miatt az üzlet a hét végén csende­­­­sebb lett. A heti forgalom mintegy 80—90,000 mázsát tett. Az utóbbi árak következők voltak : 86 fntos 6 frt 15—.30—, 85 fntos 7—. 7­­15—. 84 fnts 6—.85— 7 frt, 83 fntos 6—.70—90—,­­ 82 fntos 7—.55—60 kr, 81 fntos 6—.35—50 kr,­­ mind vámmázsa és készpénz. A határidőüzlet­­­usance búzában csak mérsékelt volt, az árak csök-­­­kenése mellett. A tavaszi határidő e héten baj nélkül bonyolíttattott le. Az ár ápril-májusra 15—20 krral csökkent, s a hét végén fordultak elő kötések 6 frt 50—55 krral. Új usance-búza szept.—octóberre a hét kezdetén 5 frt 52’12 krral,­ később 5,45 krral köttetett. Rozs iránt az első na­pokban elég élénk volt a kereslet, és az árak 10—15 krral drágábbak lettek, később a vételkedv ugyan csökkent, de az emelkedett árak szilárdak maradtak. Mintegy 20,000 mérő kelt el 3 frt 70 — 80 kron 80 fitos. Árpában az üzlet csendes volt, az árak változatlanok , malátaáru 2,75—90 kr (finom minőségből 3 forint 10 krajczárral fizettetett,) takarmányáru 2 forint 65—70 kraj­­czár, mindkettő 72 fontos. Zab csekély kiná­lat mellett szilárd maradt, eladatott mintegy 35,000 mérő 1 frt 90—96 krajczárjával 50 fntos. Határidőre élénk volt a forgalom; apr.—május mintegy 40,000 mérő köttetett 1 frt 84—85 krral, sept.—okt. 30,000 m. 1 frt 77‘|*—78 krral. Ku­­koricza a hét végén valamivel javult, s az árak 4 frt 30—40 krra szilárdultak ; kész áru oláhor­szági megvámolt 5000 mázsa 3 frt 80 krjával ada­tott el, bánáti máj. — jun. 3 frt 87 ’12 krral talált vevőkre. Lóhermagvak. Olasz luczernát magkereskedők kisebb mennyiségekben 35-40 frtjával vásárol­ták ; franczia prímának ára még mindig 52—55 frt. Veres lóherben nem volt üzlet, habár a tulaj­donosok árengedésre készek. Moharmag mérője 5—5’1 1 frtjával kelt. Gubacs. Az üzlet átalában gyenge, csak 300 köböl magyar közép kelt el 11 írtjával; magyar prímáért 13—13'|2 frtot kérnek, szerbért — 10’lifrtot. Az ide hozott áru legnagyobb része ré-

Next