Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1872-10-25 / 245. szám

Budi-Pest 1872. 245. szám. Péntek, october 25. BUDAPESTI Bd*m«zt­ 5»ro : Pesten, hatram-ntcza 10-ik uim I. emelet Kiadó-ktatal : Pesten, buitek-tere 7. se. &. feldseint. KiemiTOK nem kflld.m­.i timza. BSra.ntst- Ilb •Telik r.ak rendes l.TelezövnktS! fo­­fea^viusk el M I V A KÖZLÖNY. LAP. ElÍFINITÍSI ÁJAK­­­A .Budapesti Ktaltey* ».Véklapjira külön , poétáé vagy hánhol kordra. Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 „ 20 » Negyedévre . . . „ 66 . A „Hivat. Értesítő“ egye* síim» fBlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Naponkénti poitei vétkfildSaeel T.sy helyben hizhot hordva a meléklappal együtt: Égés* ívre . ■ . . , 12 frt. Félévre ...... • „ Negyedévre .... 8 . Hivatalos HianiTtsre: A hivatalé. ..Érte*itő­l*be tkiatandt hirdetések dl.iat a aMavnénynyel együtt alélagaeea bekdlldoadr­k, még pedig: 100 izéig egyszeri hirdetés áll 1 frt. é» 32 kr. » bélyegért, 100— MO-ig 2 frt. zOO—SOO-ig 3 frt 0. így tovább minden lOO szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazold ogyoo lap ára 12 kr. Egyhasábos petit­­or egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyer iflj külön minden beiktatás után 80 kr. oszt. ért. Magánhirdetések: HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar minisze­rem előterjesztésére, az újonnan felállított kolozsvári egyetem bölcsészeti karához a román nyelv és irodalom rendes tanárává dr. Szilasy Gergelyt, a bécsi gör. kath. pap­nevelde aligazgatóját nevezem ki. Kelt Budán, 1872-ik évi oct. hó 20-án. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A vallás- és közoktatási minister Rybár István egyetemi tanársegédet az unghvári kath. főgym­­nasiumhoz rendes tanárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatási m. kir. minister a budai állami tanítónőképezdéhez Kozma József­né, Gesz­­tessy Etelka, tanítónőt, ideiglenes rendes tanítónő­vé nevezte ki. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság által Horinka Kálmán VIII. oszt. adótisztté az érsekuj­­vári kir. adóhivatalhoz neveztetett ki. Körrendelet az e. f. kir. törvényszékek­ és a telek­könyvi hatósággal felruházott kir. járásbírósá­goknak. Hivatalos uton nyert értesítés szerint, némely­­ bíróság az állami közadók telekkönyvi biztosítása­ iránt hozott végzéseket a bírósági végrehajtók által kézbesitteti az illető kir. adóhivataloknak, minek következtében a bírósági végrehajtók ezen­­ végzésekért is, az 1871. 51. t. sz. 20. § ban meg-;­határozott kézbesítési dijakat követelik. Minthogy azonban a közadóknak telekkönyvi bekeblezések általi biztosítása, az 1868. XXI. t.­­­ez. 86. § nak rendeletéhez képest, az állam érde­­­kében történik, s az állami adók behajtását a bí­rósági végrehajtóknak járó kézbesítési dijak fizet­­­tése által költségesebbé tenni nem lehet, minthogy továbbá a kincstár a közadók kivetése, biztosítása és behajtása körül nem mint magánfél érdekel­­­­tetik s ezért az 1871. 51. t. sz. 24. §. szabályai reá nem is alkalmazhatók: ez okoknál fogva fel­hívom a tv. BrtSffát, b°gy az állami adó ki­ta­sítása iránt hozott végzéseit a közhatóságok irá­nyában alkalmaztatni szokott módon közölje az adóhivatalokkal és pedig, vagy postai utón, vagy — a mennyiben helyben székelő adóhivatalnak szól a végzés — azt a hivatalszolga által könyv mellett küldje át. Kelt Pesten, 1872. évi oct. hó 18 án. Dr. Pauler Tivadar s. k., igazságügy minister. A bellovári takarékpénztár alapszabályai f. é. oct. 19. 10947. sz. a. földmivelés, ipar és keres­kedelmi m. kir. ministerium által a törvényes be­mutatási záradékkal elláttattak. A károlyvárosi önsegélyző-egylet alapszabá­lyai f. évi oct. 20-án 12.859. sz. alatt a földmive­lés- ipar­, és kereskedelmi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal ellát­tattak. Az ercsi-i és vidéki takarékpénztár alapszabályai f. oct. hó 21-én 12144. sz. a. földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A kassa-oderbergi és pest-oderbergi vasúti vo­nalok turócz-megyei Ilutka helységnél összeolvad­ván, a pályaudvaron f. é. nov.­­ én postahivatal fog életbe lépni, mely valamennyi, az érintett vas­úti vonalokon fekvő postahivatalokkal rovatolási viszonyba lépene. Ezen postahivatal kézbesítési köréhez tartozik : Alsó- és Felső-Rutka, Klicsin, Lipócz, Predhora és Prjedkopa helységek. A Győrtől Sopronyon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendű g­őzmozdonyu vasút kiépítésére vonatkozó engedély-okmány terve. Erlanger Viktor b. jogot nyer az alább követ­kező átalános és részletes feltételek alatt egy moz­­dony-vasút kiépítésére és üzletbentartására, mely vasút a szab. állam-, vagy a magyar nyugoti vas pálya győri indóházából kiágazva Csornán, Kapu­­váron, Czenken, Sopronyon át Ebenfurt felé az or­szág határáig terjed. Általános feltételek. (Folyt, és vége.) 14. §. Oly feleken, kik a vasutat a vitel- vagy szállítási bér előleges kifizetése nélkül részhisze­műleg használnák, vagy a szállítmány nemének vagy súlyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megrövidítését czélozzák, há­romszoros árszabási illeték lesz megvehető. 15. §. Az engedélyes jogosítva van a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik vele jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek. 16. §. Joga van egyszersmind engedélyesnek vagy jogutódainak részvénytársaságot alakítani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előm­utatóra szóló elsőbbségi és törzsrészvényeket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és kül­földi tőzsdéken elárusíthatók és hivatalosan je­gyezhetők. Jogában álland továbbá az engedélyesnek a 30. § ban meghatározott alaptőkét olykép szerezni be, hogy annak három ötöd része erejéig elsőbb­ségi részvényeket s két ötödrésze erejéig törzsrész­­vényeket bocsáthasson ki. Ez esetben azonban a pálya tiszta jövedelméből a tartalékalapra meghatározott hányad után min­denekelőtt az elsőbbségi részvények 5­/1 kamatja s a kormány által megállapítandó törlesztési há­nyada lesz fedezendő, s a törzsrészvények törlesz­tése mindaddig kezdetét nem veendi, a­míg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A kétnemű részvények tulajdonosai ezenkívül azonban minden másnemű jogokban s kötelezett­ségekben egyaránt részesülnek. A társaság az engedélyes minden jogait és kö­telezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, me­lyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával eszközlendő kiegészítését a kormány magának fentartja. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő : 1 szer, hogy az alapszabályok helybenhagyása után az engedélyesek által alakuló közgyűlés lesz összehívandó, s az első igazgató tanácsot ezen köz­gyűlés választja meg; 2- szer, hogy a társulat közgyűléseit az építés ideje alatt is évenként megtartja; 3- szór, hogy a társulati alaptőkéből (30. §.) bankértékben 300.000 frt tartalékalap képezésére tartatik vissza, s ezen tartalékalapnak egy millió forintra leendő szaporítására a pálya tiszta jöve­delmeiből, még­pedig az elsőbbségi részvények kamatjait s törlesztési hányadát megelőzőleg a pálya megnyitásától számított első három évben 2 °|o, a második 3 évben 3“|«, a harmadik három évben 4°|o, azontúl pedig 5010 fordítandó; 4- szer, hogy azon esetre, ha az engedély tar­tama alatt jövedelemhiány miatt az összes részvé­nyek törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást többé nem igényelhetnek. Végre a szól, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban lévő állami hivatalnokokat s kiszolgált, úgy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altisz­teket, a­mennyiben azok a szükségelt képességgel bírnak, s a felállítandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésé­nél mások előtt figyelembe venni és hogy magát feltétlenül aláveti azon törvénynek, mely a had­seregben, haditengerészetnél vagy a honvédtör­zsek és osztályoknál hosszan szolgált altiszteknek az állam által segélyzett vasúti, gőzhajózási és egyéb vállalatoknál leendő alkalmazása iránt az 1868. 40. t. sz. 38. §. értelmében hozatni fog. 17. §. A kormány az őt illető főfelügyeleti jog­nál fogva jogosítva van, magának a pálya építése, valamint az üzlet czélszerűen és szilárdan eszkö­zölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meg­hagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgálni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben az ál­­­­lam érdekére netán hátrányos intézkedéseket fel i s függeszteni és erről a ministériumnak további el­­járás végett jelentést tenni.­­ Az engedélyes, illetőleg jogutódja a kormány megállapítása szerint az államkincstár javára évi­­ átalányt tartozik fizetni, azon költségek és kiadá­sok megtérítése fejében, melyek a kormány főfel­ügyeleti joga gyakorlatával, úgy az építkezés tar­tama alatt, mint a pálya megnyitása után az ál­lamra nehezednek. Azon költségeket végre, melyek az engedélye­zett vasútvonal előtanulmányozása folytán az en­gedély megadásáig a kormánynak okoztattak, kö­teles engedélyes a m k. kormány által kijelölendő határidő alatt megtéríteni. 18. §. Az engedély tartama az 1. §ban idézett ideiglenes vasútengedélyezési szabály 9. § ának b) pontja alatt új vasút felállítása ellen kimondott oltalommal 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. Kezdetét veszi azon napon, a­melyen az egész engedélyezett vonal a közfor­galomnak átadatik. Ezenkívül elenyészik az engedély akkor is, ha nem tartatnak meg a vonalzói munkálatok, s az építés megkezdésére és befejezésére, valamint az üzlet megnyitására nézve kitűzött határidők s az elmulasztás a fennidézett vasútengedélyezési sza­bály 11. §. b) pontja értelmében nem igazoltat­­hatik. 19. §. A kormány fentartja magának a jogot hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptét.

Next