Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1872-10-09 / 231. szám

Buda-Pest 1872. 231.­­ Szerda, october 9 KÖZLÖNY. LAP. Ssik Kisz Tótia : Pesten , hatraui-utcza 10-ik szám I. emelet. Kjux Vntatal : Pesten, borítok-tere 7. se. A. földszint. KIOATOK nem küldetnek vissza. Bementet­­len levetek csak rendes levelezőinktől fo­­laüw.i­ti­k el Naponkénti postai iBétkÜldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal egyfktt: Egész évre.......................12 frt. Félévre 6 „ Negyedévre .... 3 , ElAfizxtíbi Axas: A ,Budapesti KBzWdt* meBéklAsJár» külön­­ postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . S frt 40 kr. Félévre ... 1 „ 20 „ Negyedévre . . . „ 60 . A „Hivat. Értesítő“ egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesitő“-be iktalandfi hirdetések dijai » hirdetatnynifel együtt eléUgesen beküldendők, még pedig: UH» szóig egyszeri Ilim .dós ért 1 üt. es 1M0 kr. a bélyegén, 100— JOO-ig » *rt. ,00—SOO-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal ü­t. A hivatalo* hirdetést igazoló egyes lap­­ra 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petit­­or egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után S. kr. oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. Király Ő Felsége tegnap reggel a gyorsvonat-­ tal Bécsből Pestre érkezett. Magyar belügyministerem előterjeszté­sére Hertelendy Kálmánt Zalamegye főis­pánjává kinevezem. Kelt Ischlben, 1872. oct. 3-án. Ferencz József, p. k. Tóth Vilmos, 8. k. A magyar kir. ministerem az 1870. évi X. törvényczikk 11. § a értelmében a fővárosi köz­munkák tanácsához Széher Mihályt taggá kine­vezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ XXVI. ÜLÉSE 1872. október 8 -án délelőtt 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Széll Kálmán, Wächter Frigyes, Kiss Miklós, Tombor Iván. A kormány részéről jelen vannak: gr. Lónyay Menyhért, Tisza Lajos, dr. Padler Tivadar. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Elnök bemutatja Trencsén megye kérvényét, mely az éjszak-nyugati vasút mielőbbi kiépítését sürgeti. Kautz Gyula benyújtja az országos középta­­nodai tanáregylet kérvényét a csekély tanári fize­tések felemelése végett. Mindkét kérvény a kérvényi bizottsághoz uta­­síttatik. Napirenden van. Tárgyalása a sopron-pozsony lundenburg-vágvölgyi elsőrendű mozdony­vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatnak. Bittó Kálmán előadó a központi bizottság ré­széről ajánlja a törvényjavaslat elfogadását úgy általánosságban, mint részleteiben. Tisza Lajos közlekedésügyi miniszer : T. ház ! Én ez alkalommal, midőn először van szerencsém a háznak egy vasútengedélyezési törvényjavaslatot beterjeszteni, legalább futólag kívántam jelezni azon névpontokat, a­melyek szerény véleményem szerint egy vasútvonal engedélyezésénél figyelembe veendők. (Halljuk!) Az első természetesen az illető vasútvonal irá­nya. E tekintetben szükséges megítélni azt, hogy a vasútvonal meglevő vasúthálózatunkba beillik-e, vagy tán épen annak okszerű kiegészítésére szolgál-e, vagy épen ellenkezőkép nem gátul szolgálnak-e annak helyes továbbfejlesztésére? A másik kérdésnél megítélendő az, hogy az ál­lampénztárnak minő igénybevételével szándé­­koltatik az a vonal létesíttetni. A­mi magát vasúthálózatunkat illeti, arra most bővebben nem akarok kiterjeszkedni. Azt hiszem, ez akkor lesz helyén, midőn szerencsém lesz a t. háznak általában közlekedési eszközeink hálóza­tának végleges megállapítása iránt javaslatot be­terjeszteni. Csak azt akarom futólag megjegyezni, hogy nézetem szerint vasúthálózatunk berendezé­sében azon czélnak kell szemünk előtt lebegni, s hogy a nemzetközi forgalmat hazánkon s lehetőleg­­ a főváros érintkezésével vezessük keresztül, és e­­ czélra, a­mennyiben hálózatunk még ma kiegé-­­­szítve nincs, igyekeznünk kell a külföldi vona­­a­lakkal a helyes kapcsolatot magunknak biztosí­tani, és azt mielőbb kiépíteni; szükséges továbbá tekintettel lenni hazánk védelmi állapotára és­­ ezen itt jelzett két követelmény kielégítésére én­­ részemről bátor volnék a háznak javaslatot tenni­­ oly vasutakra nézve is, melyek az állampénztárt­­ esetleg igénybe vehetnék. Ezen főbb vonalak­­ megállapítása után a belföldi forgalmat közvetítő,­­ a vidéki érdekeket kielégítő vonalak irányzatára­­ nézve meggyőződésem az, hogy ezeknek a legröv­­­videbb utat kell felkeresni, melyben a világvo­­­­nalakhoz kapcsoltatnának, hogy így egyrészről­ a I . vidék a főbb vonalakkal legközelebbi érintkezés­ 1­­­ben legyen, másrészről, hogy azon főbb vonalak a­­ helyi érdekeket közvetítve, maguk is élénkíttes­­­senek; természetes, hogy az utóbbi vonalakat­­ azonban nézetem szerint csakis a helyi érdekek­­ összessége állíthatja elő. Itt van hivatva kü­lönö-­­­sen a garantia nélkül építendő vasutak építtetése. Akkor tehát, midőn az államkincstár terheltetésé­­­vel szándékoltatik egy vasút kiépítése, természe- 1­­ tesen igen beható, gondos tanulmányozásra lesz i­s szükség,tanulmányozásokra arra nézve,hogy váljon­­ 1 egy 10—20 mértföldnyi hosszú vonalnak ily mó­­­­­doni kiépítése által az államnak már most is ka­­­­matbiztosítást élvező hosszabb vonalát ne tegyük e­l, sokkal inkább jövedelmezővé, mint a­mely teher­­ járul a jelen garantia által az államkincstárral ott azonban, hol kamatbiztosítás nélkül szándé­­­­koltatik egy vonal kiépíttetni: nézetem szerint a vonal irányára nézve csakis az megítélendő, vaj­­­jon az új vonal az államvaspályának vagy az ál­­­lam garantiát ma még igénybe vevő pályának­­ forgalmát nem vonhatja e magához annyira, hogy ez által közvetve nagyobb károsodást idézzen elő­­ az állampénztárra. A­mint ez eset nem forog fenn, azt hiszem, nincs okunk útját állani, hanem csak­­ örömmel üdvözölhetjük az ily pályát, és igyekez­nünk kell azt minél előbb létesíteni. A­mi azon­­­ban magát a pálya engedélyezési módját illeti, itt­­ meg kell vallani, hogy én bizonyos fokig, sőt ál­­­talában több ízben hallott nézettől eltérő nézetben­­ vagyok. Megemlítettem ugyanis azt, hogy ha egy-­­­szer kamatbiztosítás nélkül, az állam hozzájáru­lása nélkül szándékoltatik egy pálya építtetni,­ akkor tökéletesen felesleges beavatkozni abba, hogy az építési tőke hogy van megállapítva, be­avatkozni abba, hogy mennyi vasúti papír kibo­csátása által szándékozik az illető vállalkozó a pénzt beszerezni. Én azt hiszem, te­hát, hogy mihelyt egyszer a kormánynak egyik közege hivatva van arra, hogy hozzá­szóljon általában az építési tőkéhez, úgy a kormánynak tekintélye, mint általában a kormány iránt mindig szükségképen fennállani kellő biza­lom hozza azt magával, hogy az építési tőke csak­­­is a valóságos áraknak, a helyi viszonyoknak meg­­f­­elelőleg állapíttassák meg. Az tökéletesen mind­­­­egy a közle­kedési miniszerre nézve, honnan fe­­­­deztetik az építés , csak azt van hivatva megál­­­­lapítani, hogy mibe kerül valósággal, effective a­­ pálya előállítása. De hasonló a nézetem a tőke­pénz beszerzésére nézve is, a­mennyiben, ha elő­­­­segíteni akarjuk azt, hogy jövőben is építtessenek­­ ilyen az államgaranciát, és államsegélyt igénybe­­ nem vevő pályák, okvetlenül szükséges gondos-­­kodnánk arról, hogy az e czélból kibocsátandó papíroknak lehető jövedelme biztosítva is legyen, hogy a decreditált papírok a pénzpiac­ot el ne áraszszák, mert így ugyan könnyen létesíthetni egy-két vasutat, de már harmadikat és negyedi­ket bizonyosan nem. (Helyeslés.) Ezen szempontok vezéreltek engem, te­hát, mi­dőn az engedély-­okmányt az illetőkkel megálla­pítottam. Igyekeztem némely módosításokat be­hozni, melyek azt praecisebbé teszik ; igyekeztem gondolni arra, hogy miután itt, mint nem garantia mellett épített pályánál, az állam befolyása ok­­vetlenül csekélyebb lesz, igyekeztem pótolni azt maguk a részvényesek által, olykép, hogy az építés tartama alatt évenként közgyűlések össze­hivathatván, azok a szükséges kontrolt az építés fe­lett gyakorolhassák. Igyekeztem a forgalom és kereskedelem szempontjából lehető mérsékelt tariffákat behozni. Továbbá a­mi a pénzbeszerzési levelek kiállítását illeti, erre nézve természetesen kellett, hogy kizárassék a kötvények kibocsá­tása és csupán csak a részvények kiállítása en­gedtetett meg. Ezek körülbelül főbb momentumai az enge­délyokmánynak ; van szerencsém a törvényjavas­latot elfogadás végett a t. háznak ajánlani. (He­lyeslés.)­­ A ház ezen törvényjavaslatot illetőleg az enge­délyokmányt a közp.­bizottság által tett módosít­­ványokkal és Prileszky Tádé által tett egy­­ módosítványnyal minden vita nélkül elfogadja. A napirend második tárgya : a Győrtől Sop­­­­ronyon át Ebenfurt irányában az ország határáig­­ vezetendő elsőrendű gőzmondony-vasút kiépítésé­ről szóló törvényjavaslat és engedélyokmány tár­­­­gyalása. E törvényjavaslat az engedélyokmánynyal­­ együtt minden vita nélkül a köz­.­bizottság mó­­­dosítványai szerint fogadtatik el. A napirend harmadik tárgya : Törvényjavaslat és engedélyokmány a rejtek német bogsáni másodrendű vasútvonal kiépítéséről. Nikolics Sándor : Óhajtotta volna, hogy e tör­vényjavaslattal együtt a pancsova kikindai és a temesvár-orsovai vasútról szóló törvényjavaslatok is tárgyaltattak volna. Egyébiránt pártolja a tör­vényjavaslatot. A ház elfogadja vita nélkül a törvényjavasla­tot és engedélyokmányt a közp. bir. módosítvá­­nyai szerint. A ház mindezek után áttér a válaszfelirati ja­vaslatok tárgyalására. Zsifkovics József (horvát): Őszintén s nyíltan csatlakozik azon javaslathoz, melyet a ház által kiküldött bizottság terjesztett be. Elfogadja a bi­zottsági javaslatot, mert kifejezést ad azon nézet­nek, melyet a nemzet választásai által már két íz­ben szentesített, de elfogadja azért is, mert a ma­gyar nemzet akkor, midőn 5 évvel ezelőtt állását a tbbi országokkal szemben rendezte, nem mehe­tett követeléseivel tovább, nehogy meghiúsítsa azt is, mit immár el is ért. De elfogadja e javaslatot azért is, mert abban kifejezést nyer azon általános óhajtás, hogy Horvát Slavonországok viszonyai a sz. korona többi országaival szemben rendeztessenek, de szó­lónak nincs is különben oka felszólalni egyáltalán azon álláspont ellen, melyet maga az ország több­sége szentesíteni óhajt. Szóló örömmel konstatálja azon készséget, melylyel a horvát ügyeket a háznak összes tag­

Next