Budapesti Közlöny, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1872-11-21 / 267. szám
Elnök bemutatja végre Dengl József és érdektársai folyamodványát, melyben az állatok Arad város közgyűlésének a szarvasmarha, ló és sertés hetivásárt áthelyező határozata ellen a belügyministériumhoz benyújtott felfolyamodást a kamara részéről pártoltatni kérik. Elnök azon nézetben van, hogy a kamara e lépést, melyre felkéretett, nem teheti meg, miután az ügy nem tartozik hatásköréhez, s nem helyeslené a város belügyeibe való avatkozást. Lusztig Zs. és Domány J. k. tagok ez ügyet fontosnak és a kamara hatásköréhez tartozónak vélik, míg Bettelheim V. alelnök, Neuman E . Pollák K. kamarai tagok és Reihardt János levelező tag elnök véleményéhez járulnak. Mire a többség a felfolyamodást a kamara által nem pártolhatónak mondja ki. A titkár havi jelentésében előadja a kamarai irodának tevékenységét az utolsó teljes ülés óta . s jelenti, hogy a jegyzőkönyv határozatai mind teljesedésbe mentek s hogy a távirdaügyben kiküldött bizottság feladatának megfelelvén, a felirat a kormánynak felterjesztetett és gr. Ráday Gedeon Arad országgyűlési képviselője annak támogatására kéretett fel. A kamarai illetékek kivetésénél alapul szolgáló kulcs, miután az adójegyzékeket végre Hunyad megye is beküldötte, a titkár által kiszámíttatott. E számítás szerint a kamara Aradon kívüli kerületében lévő kereskedők és iparosok összesen 112,426 frt 51 krt fizetnek személyes kereseti és jövedelmi adó fejében, az Arad által nem fedezett költségvetési többlet ez összegnek 3% át tenné, a titkár véleménye szerint azonban szükséges volna a költségvetés egész összegének behajtását az által biztosítani, hogy 1000 főt tartalék képen vétessék fel, és így a kulcsot 4% -an kellene meg- állapítani. A titkár jelentése tudomásul vétetvén, az abban tett indítvány elfogadtatik. Erre a napirend vétetett föl. 1. A pesti kereskedelmi és iparkamra azon bizottsága, melyet a tavaly Pesten ülésezett egyete-mes gyűlés a kamarai reformjavaslat szerkesztésére kért fel, az aradi kamarától a nevezett egyetemes gyűlés jegyzőkönyvére vonatkozó véleményét kérvén, miután azt a kiküldött bizottság beíhatóan tanulmányozta volna, véleményét a teljes ülés elé terjeszti. A javaslat részletes vita alapjául elfogadtatván, pontonkint felolvastatik. A bizottság a kamarai fedezet behajtásának jelenleg dívó módozatát, miután az az intézményt eredeti hivatásától legnagyobb részt elvonja és a legbuzgóbb törekvést is meghiúsítja, elvetendőnek találja és csatlakozik a pesti kamara azon indítványához, mely szerint a kamara összes szükség ,lete az országos költségvetésbe lenne felveendő. . Az eddigi választási módozat fenntartását szükségesnek tartja, de oly módosítással, hogy annak vezetése a közigazgatási hatóságok közreműködése mellett a kamarára ruháztassék. Helyesnek vélné a beltagok hat évre történen idő választását oly formán, hogy a sok fele első alkalommal sorshúzás, később pedig minden harmaddik évben tagsági idősbség szerint kilépvén, újraválasztható legyen. Ha pedig az elnökök egyike lép ki, időközben helyettesítésnek és a választások bevégezte után tartandó első teljes ülésen leníne az elnökválasztásnak helye. A bizottság a kül-i tagok intézményét meg akarja tartani, de azok választását kisebb kerületekre kívánja szorítani. A választásokat a vidéken is a kamara és pedig akármely tagjának kiküldése által volna hivatva a hatóságok közreműködése mellett vezetni. A kültagok azon teljes ülésen, melyen az évi jelenttés tárgyaltatik, költségünknek a kamara általi megtérítése mellett, kötelesek lennének megjelenni. A bizottság véleménye szerint a kamarákat mindenütt, hol kellő értelmiség mutatkozik, szaporítani kellene. E részben a kamarai törvény elég szabad tért enged a kormánynak, de az e jogának nagyobb mérvű gyakorlására volna felkérendő. A bizottság a kamarák egymáshoz közelebb való hozását oly módon véli előmozdíthatni, ha a törvényben kimondatik, hogy azok minden évben rendesen egyetemes évi gyűlést tartanak, ezenkívül a kamarának többsége vagy a kormány kívonatára az egyetemes gyűlést mindig össze kellene hívni. A gyűlés elnökét maga választaná, az egybehívás azonban mind a három esetben a kormány feladata lenne. A munkálat e pontja felett hosszabb vita fejlődött ki. Lukácsi M. levelező tag helyesebbnek tartaná, ha az évi gyűlések mindig más kamara székhelyén tartatnának, másrészt pedig nézete szerint czélszerűbb volna azok egybehívásával egy, az összes kamarák képviselői által megválasztott közeget megbízni. Bing B. kamarai tag az összehívást az egyik egyetemes gyűlésén a jövő gyűlés vezetésére előlegesen választott elnökre kívánná ruházni. A titkár Lukácsi M. levelező tag első indítványát, mely szerint az egyetemes gyűlés minden évben másutt jönne össze, nem pártolhatja, bár a bizottság ülésén ő is tette ezen javaslatot, de ott meggyőzőtett arról, hogy az egyetemes gyűlésnek érdekében fekszik, mikép nem egy egyszerű kormánybiztos, hanem a kormány egyik mérvadó factora jelenlétében tanácskozzék. Annál szívesebben csatlakozik a másik indítványhoz, mert a kamarák évi gyűlésében nyilvánuló öntevékenységét és kezdeményezési jogát a gyűlések összehívásáról való rendelkeztetés által is el akarja ismerni és ezen mozgalomnak a jogosult önállóság színét kölcsönözni. És e tekintetben, mert az eljárást szabatosan formulázta, Bing B. kamarai tag indítványához járul. HELYHATÓSÁG. Az állandó cholerabizottság keddi ülésében Halász tiszti főorvos a járvány állásáról következő jelentést tett: tegnaptól ma reggelig összesen 28 esettel történt szaporulat, van tehát 191, ezek közül gyógyult 8, meghalt 13. Ma reggeltől estig a belvárosból 0, Terézvárosból 4, Lipótvárosból 0, Józsefvárosból 1, Ferenczvárosból 0, Kőbányán 1, összesen 6 eset. A pesti majorosok, kik a vízzel és más kártékony anyagokkal kevert tejet szokták behozni a Ferenczvárosból, a bizottság azon határozatát kérik feloldani, mely szerint kocsijaikkal nem szabad nekik a város utczáin hosszabb ideig megállni. A bizottság feloldatni kért határozatában csak azt mondván ki, hogy vidéki kocsisnak soha nem szabad a dunaparton állást tartani és ott etetni, a tejárusokra ezen tilalmat nem terjesztette ki, miután azok a Ferenczvárosban lakván, a tejszállítás közben úgy sem szoktak etetni; ők tehát nem fognak kiparancsoltatni a városból, hanem kötelesek a lótrágyát eltisztítani és moslékoshordótns nem szabad kocsijukon vinniök. Stern Mór tanító panaszt emel, hogy múlt éjjel, a Rombach-utczában a 12. sz. házban choleraeset: fordulván elő, a beteghez orvost hivtak, de ez ke-reken kimondá, hogy nem megy. Panaszró az illtető orvos nevét fel nem említvén s a bizottság az illetőt csak akkor vonhatván felelősségre, ha az azáros által kinevezett cholera-orvos volna, a paasz egyszerűen félretétetik. Fromm Pál lipótvárosi bizottsági elnök bejelenti, hogy a külső nádor-ttszában a házak, fabódék és disznóólak annyira túl vannak népesítve, hogy ezen állapotokat többé tűrni nem lehet. E bajon segítendő, a bizottság háromféle javaslatot tesz: helyeztessenek el a munkások a túlnépesült szobákból ideiglenesen a municipális bank által bontás alá vett házakba; ; tétessék intézkedés, hogy a Lipótváros külső részén fabódék emeltessenek, később pedig szilárdabb munkáslakokkal pótoltassanak. — Hasonló jelen-tést tesznek a Józsefvárosból.— Ólakban és putri- izerü helyiségekben 160 napszámos van össze- zsúfolva akkora helyen, hol 40 ember lenne csak elhelyezhető. — Simon Flórent utal azon abnormis helyzetre, melybe a főváros a napszámosok aránytalan megszaporodása által jutott, eltolón- s ezoztatni, vagy szétszórni őket nem lehet, a deloi girozás sem eszközölhető, mert nincs hova. Itt intézkedni kell, hogy olyan épületek állíttassanak fel rögtön, melyekben a napszámosok százait el lehet helyezni éjjelre. Gondoskodva van erről Berlinben is, hol pajtaszerű épületeket emelnek a munkások elszállásolására. Ajánlja az ügyet a bizottság figyelmébe, és kéri, hogy a holnapi közgyűlésen e tárgyban a közgyűléshez beadandó kérvényt pártolja. Máttyás czélszerűnek találja, hogy a napszámosok a municipális bank által lebontatni szándékolt házakba elhelyeztessenek, de a deloghozás semmi szín alatt ne történjék a hatósági formája alatt. A munkáslakók hiánya régi kérdés, melynek megoldása máig sem sikerült; nézete szerint nem áll az, hogy a napszámosok nem kapnának jó éjjeli szállást, mert feltehető, hogy azok ssak olyan helyeket keresnek fel, melyek az építkezésekhez közel fekszenek, vagy nagyon olcsók. Balász a lipótvárosi állapotoknál még sokkal rosszabbat ismer. Hosszas vita után a bizottság abban állapodott meg hogy ezen borzasztó helyzetre figyelmeztetni fogja a közgyűlést, és kérni fogja, hogy a lipótvárosi bizottság idevonatkozó előterjesztését tüzetesen tárgyalja, egyúttal megbízza a kerületi bizottságokat, hogy a napszámosok elhelyezésére helyiségeket keressenek és jeentsék be: találhatók-e ilyenek vagy sem. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Lembergben a bizottmány válaszfelirati javasatában ez mondatik : A tartománygyűlés tisztelttel megújítja a trón iránti hűség kifejezését, bízik a császári kegyben, s Ő Felségétől oltalmat és segélyt óhajt az országot sújtó kellemetlen helyzetben. Négy év előtt a tartománygyűlés formázta a tartomány kifejlődése végett s feltételek alapjait és azokat mindenkor ismétlé. Az 1871. decz. 28-iki császári trónbeszéd reményt ébresztett az oly sokáig elhúzódott ügynek kedvező elntézése iránt, miután az a legfontosabb állami szükségletek közt talált megemlítésre, s miután az illám hatalmi állásának s a birodalmi egységnek Galicziában nincsenek ellenfelei, hanem csulán készséges s mély meggyőződésű védelmezői. Fájdalom, azt látja a tartománygyűlés, hogy ezen, tartományra és a birodalomra nézve oly fontos így oly előítéletekre és nehézségekre talál, meyek alkalmasak Ő Felsége nemeslelkű szándékait meghiúsítani. Eközben a tartomány kárt szenved a csekély s határozatlan autonómiai állás, az Örökös Provisorium által. A törvény homályosságai s az illetékességi összeütközések minden oldalról megbénítják a törvényhozási és közigazgatási tevékenységet. A bejelentett választási reformtervek különböző magyarázatokat és aggoalmakat idéznek elő. A galicziai tartománygyűlés az Ő Felsége által jaramírozott tartományi statútum által a birodalmi tanácsba való követküldés jogával bír ; ezen artormánygyülési jogot annak megjegyzése nél- Lül érinteni annyit jelentene, mint a rendnek fenilló alapjait megsemmisíteni s az alkotmányjogát aláásni. Ő Felsége igazságérzetében bízva aartománygyülés, a tartományt a császári ostaomra hagyja, isten áldását kérvén ki. Lemberg, nov. 19. A tartománygyűlés dec. 10-én fog bezáratni. Czernowicz, novemb. 19. Az ülés megnyíltával az országos kapitány, a császárné nevenapja skalméból kifejezést ad a legmagasb uralkodó láz iránti benső lojalitás, hűség és hódolat érelmeinek, és felhatalmaztatni kéri magát, hogy a szerencsekivánatokat táviratilag legfelsőbb helyre juttathassa. A császárnéra mondott éljen a képviselőknél elkes viszhangra talált. Dr. Tomasczuk a népskolai egylet kérvénye nyomán, az iskolai biottmány nevében indítványozza. A népiskolákra és iskolatanítók jogviszonyának szabályozására vonatkozólag a kormány által az 1869-ki ülésszakban beterjesztett javasat feletti tanácskozás újra felvétetik, és az eekintetben választott bizottmány megbizatik, hogy az idevonatkozó törvényjavaslatot minél előbb terjeszsze be. Az elnök melegen ajánlja ezen indítvány elogadását és biztosít, hogy a kormány a méltányos kivonatokat tekintetbe veendi. Egyelőre 5 ívre 500.000 főt fog engedélyeztetni a vallási lapból a nyilvános iskolák javadalmazására. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Zára, nov. 19. Az alkotmánypárti minoritás megint nem jelent meg a tartomángyülésben, let egyátalában nem fog többé részt venni az ülésekben. Troppau, nov. 19. Miután a tartománygyülés tagjai a császárnéra, nevenapja alkalmából * *